Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-01 / 18. szám
Moszkvában tréfásan azt mondják, hogy az 1980-as nyári olimpiai játékok szervező bizottsága nagyhatalom, valóságos állam az államban. Kétségtelen: a minden idők legnagyobb szabású nemzetközi sportrendezvényének előkészítésére alakult szervezet meglehetősen sok embert és anyagot „mozgat“, kérései, javaslatai általában zöld utat kapnak. Egyszóval az 1980. július 19- től augusztus 3-ig megrendezésre kerülő olimpia már ma Moszkva dédelgetett „gyermeke“; tízezrek dajkálgatják, „atyja“ Ignatyij Novikov, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, az Építésügyi Állami Bizottság elnöke, és a „gyermek“ a párt, az állam teljes anyagi és erkölcsi támogatását élvezi. Két naptár A szervező bizottság irodáiban mindenütt két naptárt helyeztek el. Az egyik az adott napot mutatja, a másik pedig azt, hogy hányszor 24 óra maradt a XXII. nyári olimpia megnyitójáig. Noha a „visszaszámlálás“ még jócskán az ezer fölött tart, a bizottság már nemcsak a tervek, létesítmények előkészítésével foglalkozik. Orosz, angol, francia, spanyol és német nyelven Olimpiada—80 címmel havi tájékoztatót, Olimpiai panoráma címmel pedig folyóiratot ad ki. Hamarosan megjelenik az Expressz információ és az Olimpiai Objektív első száma. Tavaly szeptemberben rendezték meg a szerzők megbízásából a szovjet fővárosban a „Technika az olimpia szolgálatában“ nemzetközi szakosított kiállítást, amelyen a világ legnagyobb sportszer- és berendezésgyártó cégei vettek részt. S ha az „olimpiai láz“ még nem is kerítette teljesen hatalmába a hétmilliós szovjet főváros lakóit, Moszkvában máris lépten-nyomon találkozhatunk a nem egészen 39 hónap múlva sorra kerülő rendezvény jeleivel: új sportpalotákat alapoznak, felvonultak az építők a jövendő olimpiai faluhoz, az utcasarkokon, a gyalogos-aluljárókban már javában árusítják a Sprint nevű borítékos- olimpiai sorsjegyet. A moszkvai olimpiára több mint száz országból 12 ezer sportolót és hivatalos kísérőt várinak. Versenyprogramját tekintve a moszkvai olimpia alig különbözik majd a montrealitól. Huszonegy sportágban 199 arany-, ezüst- és bronzérmet osztanak majd ki. Az egyetlen új versenyszám a női gyeplabda lesz. Egyébként a házigazdák a sportolókon és hivatalos kísérőkön kívül 850 díszvendéggel, 3500 játékvezetővel (2500 hazaival és 1000 külföldivel, a hazaiakat 3,5 millió versenybíró közül választják ki), 3000 sportvezetővel és csaknem 8000 újságíróval, köztük számos rádió-, televízió-, filmes fotóriporterrel számolnak. A Moszkvába érkező szovjet és külföldi szurkolók számát félmillióra becsülik. A rendezők az elfogadott nemzetközi gyakorlatot alkalmazzák: a diplomáciai kapcsolat meglététől teljesen függetlenül haladéktalanul megadják a beutazási vízumot valamennyi jószándékú külföldi turistának, szurkolónak és minden olyan állam versenyzőjének, amelyeknek (észvételét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadja. Európa legnagyobb sportkombinátja Noha Moszkva a világ sportlétesítményekkel legjobban ellátott nagyvárosai közé tartozik (69 stadionja, 230 tornacsarnoka, 110 kisebb labdarúgópályája, 22 uszodája van), a hátralevő időben még számos új stadiont, sport- csarnokot építenek. Az 1980. évi olimpia központja a Luzsnyiki sporttelep lesz, Európa legnagyobb sportkombinátja, amely a 103 ezer nézőt befogadó Lenin-stadionon kívül további 130 pályát, stadiont és csarnokot foglal magában. A Lenin-stadiont az ötvenes évek közepén építették a szovjet népek spartakiádjának lebonyolítására, fantasztikus gyorsasággal. Két és fél hónap alatt készült el valamennyi terv, egy év és három hónap alatt maga a stadion, melynek építésén 25 ezer ember dolgozott. (Csak érdekességként említjük: a stadion üléssorait évente húsz tonna festékkel „kozmetikázzák“.) Húsz esztendő alatt 9877 eseményt rendeztek a Lenin-stadion falai között, ezeket 20 millió néző tekintette meg. A hirtelenjében felépített stadiont igen jól építették meg (mind a 12 főtervező Lenin-díjat kapott), s mai állapotában is tökéletesen alkalmas olyan nagyszabású rendezvények lebonyolítására, mint az Universiade vagy a szovjet népek spartakiádja, amelynek nem kevesebb a résztvevője, mint egy olimpiáé. A 20 év nem múlt el fölötte nyomtalanul, és az olimpia alkalmából a Lenin-stadion teljes műszaki rekonstrukcióját és részleges átépítését határozták el. Itt lesz 1980 nyarán a megnyitó, majd a záróünnepség, s itt rendezik az atlétikai, a torna-, a dzsú- doversenyeket, a vízilabda-találkozókat, a kézilabda-mérkőzéseket, a műlovaglást, és a stadion lesz a labdarúgódöntő színhelye is. A központi fekvésű moszkvai stadionok és sportcsarnokok között eddig 13 olimpiai sportágnak találtak helyet. Az új építkezések tehát nyolc sportágat érintenek. A Krílatszkij-evezőspálya mentén építik fel a második olimpiai sportkomplexumot, amelynek legnagyobb létesítménye az új kerékpárstadion lesz. Környékén alakítják ki a 15 kilométeres országúti kerékpáros körpályát, s itt épül az új lőtér is. Maga az evezőspálya 1973 óta működik. Nyolc pályájával és visszatérő-csatornájával már letette a „NOB-vizsgát“ is* bár kisebb rekonstrukciós munkálatokat végeznek rajta. Krilatszkij térségében, a Moszkva folyón új hidat építenek, amely majd a harmadik olimpiai zónával, a Leningrá- di sugárút sportlétesítményeivel, a Di- namo-stadionnal, a Pionir-sportteleppel, és a CSZKA-stadionnal köti össze ezt a komplexumot. Moszkva negyedik olimpiai csúcspontját a Béke sugárútra tervezik, ahol megkezdődött Európa legnagyobb fedett stadionjának (40—45 ezer férőhelyes) az építése. A futball- pályát itt két egymástól elszigetelt sportcsarnokká lehet majd átalakítani. Az olimpia napjaiban itt lépnek szorí- tóba az ökölvívók, itt mérkőznek a kosarasok. A stadion mellett épülő fedett uszodában bonyolítják le 10 000 néző előtt az úszószámokat és 5000 néző előtt a műugrók versenyét. Az említettek és a többi most épülő új nagy létesítmény — amelyeknek építésén szombat- és vasárnaponként sok moszkvai vesz részt társadalmi munkában — javarészt már két és fél év múlva készen lesz. 1979 nyarán kerül sor a Szovjetunió népeinek VII. spartakiádjára, amelyen első ízben külföldi versenyzők is indulnak. A versenyrendezés, az elhelyezés, az új létesítmények alkalmatossága, a sajtó munkájának biztosítása szempontjából a spartakiád'a rákövetkező esztendőben sorra kerülő olimpia főpróbája lesz. Olimpiai falu —107 hektáron Az új stadionok és uszodák felépítésénél nagyobb gond a házigazdáknak a több tízezernyi résztvevő, újságíró és a több százezernyi közönség megfelelő elhelyezése. A szervező bizottság azonban itt is készen áll a tervekkel, illetve sok esetben már ezek kivitelezését is megkezdték. Az olimpiai falu az eredeti elképzelésektől eltérően nem a szép, de távoli fekvésű Izmajlovóban, hanem bent a városban, a Lenin-hegy háta mögött, a Micsurin sugárút közelében épül fel. A „falu“ 18, egyenként 16 emeletes lakóházakból áfl majd és az előző olimpiáktól némiképp eltérően a rendezők azt ígérik, hogy egy-egy szobában legföljebb két sportoló lakik. Természetesen nem közönséges lakótelepről van szó. A 107 hektáron felépülő olimpiai faluhoz 4000 férőhelyes étkezde, edzőpályák és üzletek, szaunák, postahivatal, bankfiók és más létesítmények is tartoznak. Külön épület szolgálja majd a vallási szertartások lebonyolítását, mert akad sportoló, aki azt hiszi, a siker feltétele a verseny előtti vallásos buzgalom. A sajtóközpont a Zubovszkij bulváron, a Luzsnyikítől tíz percre épül. Tervezésénél nemcsak az olimpiai követelményeket vették figyelembe, hanem azt az elvet is, hogy ma már minden olimpiai létesítménynek távolabbi perspektívák szem előtt tartásával kell készülnie, úgy, hogy esetleg később más célokra huzamosan használható legyen. Az olimpia után a csaknem 8000 újságíró kiszolgálására alkalmas épületet az évek óta helyiséggondokkal küszködő Novosztyi (APN) hírügynökség veszi át. A XXII. nyári olimpiai játékok terve tehát nagyban és kicsiben elkészült, kiterjedt a versenyek valamennyi színhelyére, napjára, órájára, percére. Az egyetlen nyílt kérdés már csak az, hogy 1980. augusztus 3-án, a záróünnepségen milyen szöveg gyullad majd ki a luzsnyiki Lenin-stadion eredmény- jelző tábláján: „Viszontlátásra 1984- ben .... -ban“. A szovjet sportvezetők nem titkolják: támogatják az ázsiai és afrikai országoknak azt a törekvését, hogy az első szocialista államban megrendezett olimpia után a következő világversenyeket első ízben egy fejlődő országban bonyolítsák le. (T. V.) (Alexander Molnár felvétele) ■MÜ 6 fJSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Brotislova, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdovállalat — Pravda. 2-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető- iroda: Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi szómmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnap számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgólat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstrednó expedíció tlaőe, Gottwaldovo nómestie 48 VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5 2. BBBkjss
