Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-02 / 1. szám

Antónia VovliCková, a cabaji szaporítófarm állatgondozója összeszedi a tojásokat Pulyka, gyttngytyűk, häzinyul - a BRANKO grogramiában 1S77. I. 2. Az érkező és a távozó autók szinte egy­mást érik. Az egyik autó magasra rakott ketreceiben házinyulak sokasága látható, egy további pedig pulykarakományt hoz. A kapuban találkozik az éppen távozó ka­mionnal. Félkész áruként feldolgozott fa­gyasztott házinyulakat visz, úticélja Auszt- ria. ^ A feldolgozótermekben szorgos munka fo­lyik. Ügyes asszonyok fosztják meg bundá­juktól a tapsifüleseket, egy további részle­gen pedig a gazdag tollazatú pulykák vál­nak pucérrá. Kések villannak, és néhány gyakorlott mozdulat után csomagolásra kész a felbontott pulyka, házinyúl. A BrankO' üzemközi vállalat feldolgozó központja szorgos napjainak egyikét éli. Az év végi ünnepeket megelőző hetekben már hagyományosan szinte ugrásszerűen növek­szik a forgalom. Egyszeriben sokszorosan több a munka, mivel ilyenkor — az év egyéb szakaszaihoz viszonyítva a háztartá­sokban nagyobb arányban gazdagítják puly­kahússal az étlapot. Vrba Karol mérnök, az üzemközi vállalat igazgatója, elégedetten nyugtázza az elmúlt hetek termelési eredményeit. A jelek sze rint az 1976-os eladási tervüket hiánytala­nul teljesítik. De ez még nem minden. Ök ugyanis azt a célt tűzték maguk elé, hogy az egészséges pulykahúst felsorakoztatják a pecsenyecsirke mögé. Szeretnék, ha a nép­élelmezésben megtalálná az őt megillető helyet, vagyis a jövőben nem tartozna az ünnepi ínyencfalatok közé, hanem egész év­ben és rendszeresen gazdagítaná az étren­det. A vállalat jelenlegi kapacitásai már le­hetővé teszik az ilyen célok kitűzését. BRAtislava—Nitra—KOsice A Biankó üzemközi vállalat a napos puly­ka a húspulyka előállításának szlovákiai hatáL-.orű vállalata. Harminckilenc mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és kereskedelmi tag­üzem összefogásával az 5. ötéves tervidő­szak éveiben építették ki. A tagüzemek szá­ma az efsz-ek társulása folytán időközben 31-re csökkent, de a küldetés megmaradt. A szlovákiai hatáskört hirdeti a vállalat neve is. Jelentését lexikonokban, szótárak­ban eredménytelenül keresnénk. A három részre bontható műszó kezdetét és végét ugyanis Bratislava és Kosice kezdőbetűi ad­ják — tehát a működési területet jelképezi —, az N betű pedig a székhelyet, Nyitrát jelöli. A mesterségesen kialakított szó az elmúlt pár év során konkrét jelentéssel gaz­dagodott, amit jelenleg már nemcsak ideha­za, hanem több külföldi államban is jól is­mernek. Ez is a következetes és célszerű te­vékenységet, valamint a vállalaton belül fo­lyó tervszerű munkát bizonyítja. Első számú feladat a pulykahizlalás Amint azt a CSKP XV. kongresszusának határozata is hangsúlyozza, 1975—80 között a baromfitenyésztés és a baromfifeldolgozás fejlesztése elsőrendű feladat. Ezzel össz­hangban a 6. ötéves tervidőszakban 30—35 százalékkal kell növelni a termelést. A fej­lesztés természetesen a pulykatenyésztésre is vonatkozik. Például Szlovákiában 1976- ban az állami alapokba 2604 tonna pulyka­húst vásároltak fel, 1980-ra már 5500 ton­nát terveznek. A Branko növekvő feladatait mutatja, hogy amíg az idei mennyiség előál­lításában 23,4 százalékban vette ki részét, az 1980-as nagyobb mennyiségnek már 38,1 százalékát fogja előállítani. A megnövekedett termelési feladatok tel­jesítésére a vállalat kellően felkészült. Az elmúlt években felépítettek egy szaporító­tenyészetet és egy keltetőállomást, vala­mint két, összesen 680 tonna évi kapacitású pulykahizlaló farmot. Egy további farm most épül. Ugyancsak megkezdték a szülőpárok nevelését szolgáló telep építését. E farmok felépülésével a hibridpulyka előállításának biológiai köre teljes lesz. Az új farmok létesítésekor figyelembe ve szik, hogy a napos pulykák szállítása köny- nyen megoldható, tehát előállításukat egy helyre lehet összpontosítani. A vágópulykák nagy távolságra való szállítása azonban nem gazdaságos. A pulykahizlaló farmokat ezért körzetek szerint és elsősorban a ba romfifeldolgozó ipar egyes üzemeihez közel építik fel. A vállalat a pulykatenyésztés szervezésé­ben elsősorban a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. A felnevelt pulykák mintegy 60 százaléka élősúlyban 4 kg körül van, a ne hezebbek 7 kilón felüliek és a megközelí tőén 10—12 kilós pulykakakasok pedig a termelés fennmaradó részét adják. Az utób­biakat elsősorban az élelmiszeripar dolgoz za fel: sonkát, szalámit és tartósított kész­ételeket készítenek belőlük. Nagy eredmény, és mindenképpen a pulykahús iránti érdek lődés felkeltésének növelését szolgálja az élelmiszeripar kezdeményezése, miszerint a nagy testű pulykát adagolt csomagolásban is kínálja. Gyöngytyúk és házinyúl a feldolgozó szalagon A vállalat teljes bemutatásához szólni kell két további gazdasági kisállat tenyész­téséről és feldolgozásáról. Ez a gyöngytyúk és a házinyúl. A vállalat terve, hogy a ko­operáló tenyésztő üzemek segítségével 1980- ban már évi 250 000 darab gvöngytyúkot dolgoznak fel. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége Központi Bizottságával ezer házinyulat szeretnének felvásárolni — elsősorban a kistenyésztőktől —, hogy 1977- ben az idei 150 tonna helyett már 200 ton­na nyúlhúst exportálhassanak. A nyúlhús jelenleg nagyon értékes kivi­teli cikk, hiszen a 200 tonna nyúlhúsért 8 millió devizakoronát kapunk. Különösen Olaszországban és Ausztriában terjed a nyúlhúsfogyasztás, ahova a Branko lényegé­ben az egész feldolgozott mennyiséget szál Htja. Az ok a dietikus hatású borjúhús el­tűnése a piacról, mivel a növekvő mennyi­ségű igények miatt a borjak felnőtt korban meghizlalva kerülnek levágásra. A nyuga­ti országokban az egyre kevesebb és emiatt egyre drágább borjúhús pótlásául jelenleg hatalmas mennyiséget képes átvenni, persze nem tudható, hogy mikor változik meg a külföld ízlése, nem csökken-e ugrásszerűen a házinyúl iránti érdeklődés. A vállalat er­re is gondolva szeretné megoldani a házi­nyúl tenyésztésének beLterjesebbé tételét. Az a célja, hogy valamelyik Nyitrához közel eső járásban szülőpárokat nevelő telepet létesít. Itt megközelítően 2000 anyanyúl igénybevételével állítanák elő a szülőpáro­kat, ezek képeznék a hizlalásra alkalmas hibrídanyagot. Ez utóbbit egyelőre és első­sorban a kistenyésztők termelnék meg. A kistenyésztőkkel való jobb kapcsolat érde­kében rugalmasan és az új tenyésztők je­lentkezése szerint módosítják, valamint bő­vítik a házinyulat felvásárló teherautók út­vonalait. Jelenleg a legtöbb tenyésztő a nyugat-szlovákiai és a dél-morvaországi ke­rületben van. Aránylag kevesen tenyészte­nek eladásra házinyulat a közép- és a ke­let-szlovákiai kerületben. A jövőben minden- képppen bővíteni akarják a házinyúitenyész- téssel foglalkozók számát, mivel egyre na­gyobb exportfeladataiknak csak így tudnak eleget tenni. EGRI FERENC Szomjas jószág a tojópulyka. Naponta 0,8 liter vizet iszik meg A Trnovec nad Váhom-i keltetőállomás évi kapacitása 1,4 millió darab napospulyka. Éva Geommelová keltelőpolcokra rakja a to­jásokat Ludovít Zilinsky technikus beállítja a keltetőgépek helyes hő­mérsékletét (Tomás PorubCan felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents