Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-02 / 1. szám
Beszélgetés Ladislav Bobcák mérnökkel, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával Közismert, hogy Kelet-Szlovákia sokrétű és rohamos fejlődése az utóbbi évtizedekben szinte csodával határos méreteket öltött. Mindez a CSKP irányításával végzett tervszerű szocialista építés eredménye. Kelet Szlovákia ma hazánk egyik korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal büszkélkedő országrésze. Amíg a ke rület ipara 1945-ben mindössze 17 500 embert foglalkoztatott, tavaly az ipari dolgozók száma már meghaladta a 182 ezret. Az ipari termelés 50 százalékát a kerületben a kohó- és gépipar képviseli, ezek 1975-ben jóval több mint 16 milliárd koroná- nyi értéket termeltek. A napokban a kerület kohó- és gépiparának jelenlegi helyzetéről, valamint a CSKP KB 3. ülésének ha tározataiból eredő feladatokról beszélgettünk Ladislav Bobcák mérnökkel, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával. — A CSKP XV. kongresszusának, valamint a . Központi Bizottságnak a kohó- és a gépipar továbbfejlesztésére vonatkozó határozataiból ere dően Kelet-Szlovákiában a következő években — akárcsak az előző tervidőszakban — az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődik mindkét ágazat termelése — közölte be szélgetésünk elején Bobíák elvtárs. — Igényes feladatok ezek. Amint ismeretes, a 6. ötéves tervidőszakban kerületünk ipari termelése 37—40 százalékkal növekszik. Emellett a a gépiparban 78, a kohóiparban 19— 22 százalékos növekedéssel számolunk. Mindezt legalább 80 százalékban a munkatermelékenység növelésével kell elérni. — Milyen irányvonalat követnek a kerület kohó- és gépipari vállalatai az említett, valóban nagyon igényes feladatok megvalósításában? — Szeretném leszögezni, hogy a 6. ötéves tervidőszak folyamán a R. Berenhaus felvétele feladatok teljesítésében a már meglevő termelési alapokra támaszkodhatunk, ami kerületünk kohó- és bányaiparában több mint 17 milliárd koronát, a gépiparban 3 milliárd koronát meghaladó értéket képvisel. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a termelési alapok értékét e két fontos ágazatban több mint 3,5 milliárd koronával növeltük. A jövőben ezek korszerűsítésével magasabb szintű termelésre kell törekednünk. A tér melés növekedését nem a dolgozók létszámának emelkedésével vagy a kapacitások bővítésével, hanem a korszerű termelési folyamatok érvényesítésével, a kutatási eredményeknek a gyakorlaban történő rugalmasabb felhasználásával, szakosítással és kooperációval, a nemzetközi együttműködés elmélyítésével akarjuk elérni. Tervszerűen hozzálátunk gépipari üzemeink termelési programjának átépítéséhez, az általuk gyártott termékfajták számának leszűkítéséhez a nagy szériákban történő és ezért gazdaságosabb termelés érdekében. A gazdaságosabb termelés azt is megköveteli, hogy a kutatóintézetek az eddiginél szorosabban együttműködjenek az üzemekkel. — Ennek szükségességét pártunk központi szerveinek plenáris ülésein is hangsúlyozták. Mi a helyzet ezen a téren a kerületben? — Kerületünk gépiparában 1306 szakember végez tudományos kutatómunkát. Bizonyos előrehaladást értünk el ezen a téren, amit az is bizonyíthat, hogy míg 1970-ben a kutatómunka eredményeinek érvényesítése a termelésben 37,4 millió korona értékű hasznot hozott. tavaly ez már csaknem 209 millió koronára növekedett. A feladatok igényessége megköveteli a tudományos-kutatómunka továbbfejlesztését, elsősorban az olyan fontos üzemekben, amilyen a Poprádi Vagongyár, a KoSicei Gépgyár, a matejovcei Tatramat, a sni- nai Vihorlat stb. A kohóipar szakaszán kevesebb, mindössze 198 ember végez tudományos kutatómunkát. Ezen a téren különösen a Keletszlovákiai Vasműben szükséges a közeljövőben — méghozzá a Vasmű termelési feladataihoz mérten — kiépíteni megfelelő tudományos-kutatási alapot. Mindemellett nagy előnyt jelent az, hogy Preáovban Fémipari Kutatóintézet működik, amely mind a Vasmű, mind más üzemek részére számos alapvető fejlesztési feladatot oldott meg. — Bobcák elvtárs, milyen konkrét intézkedéseket tesznek a kerület kohóiparának fejlesztése érdekében? — Tudvalevő, hogy kerületünk kohóiparát hazánk egyik legmodernebb üzeme, a Kelet-szlovákiai Vasmű képviseli, amely már tavaly több mint 9 milliárd korona értékű árut termelt. A 6. ötéves tervidőszak folyamán a Vasmű termelési értéke csaknem 2,5 milliárd koronával növekszik, s távlatilag 1990-ben az árutermelés értéke meghaladja majd a 16 milliárd koronát. Az említett igényes feladatokra való tekintettel nagyon is természetes, hogy az SZLKP KB novemberi plenáris ülése a Kelet-szlovákiai Vasmű fejlesztési kérdéseivel konkrétan foglalkozott. A termelés növekedését a meglevő üzemekben, a berendezések jobb kihasználása, illetve korszerűsítése útján kell elérni, amint erre központi szerveink irányelvei is utalnak. A Vasmű egyes üzemeiben már folynak a rekonstrukciók. Külön említést érdemel, hogy a széles szalagú hengersor korszerűsítési munkálatai nak első szakaszát már sikeresen befejezték. Bízunk abban, hogy az eddigi munkálatok folyamán szerzett jó tapasztalatokat sikeresen gyümöl- csöztetik a Vasmű további korszerűsítési munkálatai során. — A szóban forgó ágazatokban mely problémák rendezése a legidőszerűbb a kerületben? —- Tekintettel arra, hogy a kohó- és gépipari termelés egyre jelentősebb szerepet tölt be a kelet-szlovákiai kerület gazdasági életében — sőt ezen túl is —, ezzel párhuzamosan előtérbe kerülnek a gazdaságosabb, jobb 'minőségű termelés feladatai, a tartalékok céltudatosabb kihasználásának kérdései. Ezek napirendre kerültek és kerülnek a kerületünkben működő pártszervek és -szervezetek értekezletein. A kommunisták példáját követve, Kelet- Szlovákia kohó- és gépipari üzemeinek dolgozói lelkes, kezdeményező munkávál járulnak hozzá a termelési feladatok sikeres teljesítéséhez és az említett problémák megoldásához. KULIK GELLERT 4 A hatodik ötéves tervidőszak második évének küszöbén állunk. Az 1976-ban elért gazdasági eredményeink mérlegre tételekor meggyőződhettünk arról, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén ismét jelentős munkát végeztünk. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy nem kisebb az a feladat sem, amelyet 1977- ben kell megvalósítanunk. Az elmúlt hetekben megismerkedhettünk a CSSZSZK kormánya, valamint az SZSZK kormánya programnyilatkozatával. A Szövetségi Gyűlés kétnapos együttes ülésszakán megtárgyalták és elfogadták a csehszlovák föderáció 1977. évi állami költségvetési törvénytervezetét is. A program- nyilatkozatból s az elfogadott törvénytervezetből egyértelműen kitűnnek azok a feladatok, amelyeket a szocialista társadalmunk további építése s a lakosság élet- színvonalának további emelkedése követel meg a népgazdaság különböző területein a dolgozóktól. Az jgényes célok maradéktalan megvalósítását jelentősen befolyásolja a tervezés „minősége“, az, hogy milyen összhangot teremtünk erőnk és lehetőségeink között. A szocialista tervgazdálkodás eredményességéről az utóbbi 30 évben valamennyien meggyőződhettünk. Ez alatt az időszak alatt a feltételeknek megfelelően maga a tervezés is sokat változott és fejlődött. Mi képezi ma a tervezés alapját, hogyan dolgozik a Szlovák Tervbizottság s melyek a hatodik ötéves tervben meghatározott legfontosabb feladataink — ezekre a kérdésekre kértünk választ a közelmúltban Eduard Pracko mérnöktől, a Szlovák Tervbizottság távlati és területfejlesztési tervosztályának igazgatójától. — Hazánkban jelenleg a 145/1970-es számú törvényben lefektetett utasítások alapján végezzük a tervek összeállítását — válaszolta Eduard Praöko igazgató. — E törvény értelmében az Állami Tervbizottság a Cseh és a Szlovák Tervbizottságokkal közösen meghatározza azokat az egységes módszertani utasításokat, amelyek az ötéves, illetve az egyéves tervek ki: dolgozására vonatkoznak. Bizottságunk komplex tervet dolgoz ki, amely az SZSZK népgazdaságának fejlesztését tartalmazza, beleértve Szlovákia egyes területeinek fejlesztését is. A tervjavaslat összeállításánál a hosszú távú tervből, valamint a statisztikai kimutatásokból és gazdasági elemzésekből indulunk ki. Ezek ismeretében meghatározzuk az irányelvet, amely alapul szolgál a tervbizottságok, a minisztériumok és a központi, valamint a vállalati szervek további, részletesebb munkájához. A javaslatot az SZSZK kormánya elé terjesztjük, amely azt megvitatja és jóváhagyja. A szövetségi ágazatokra vonatkozólag a tervjavaslatot az Állami Tervbizottsággal és a szövetségi minisztériumokkal vitatjuk meg. Ami a beruházásokat illeti, el kell mondanunk, hogy ezeket több csoportba tömö- rítjük. Egyebek között a népgazdaság alapvető érdekeivel összhangban meghatározzuk a kiemelt és a kormány által irányított beruházásokat. A hatodik ötéves tervidőszakban Szlovákiában körülbelül 180 ilyen jellegű beruházás szerepel. Ezeket a beruházási akciókat anyagi és termelőeszközökkel egyaránt hiánytalanul fedeznünk kell, éppen azért nagyon fontos a tervekben lefektetett feladatok maradéktalan teljesítése. Ami pedig a beruházások tervezésében az egyes vállalatok önállóságát illeti, a következő a helyzet: egy-egy vállalat kétmillió korona értékig terjedő építési beruházásról dönt saját maga. Néhány központi vállalatnál ez a határ elérheti a 10—15 millió korona értéket. A gépek és berendezések esetében a vállalatok által meghatározható beruházási összeg nagyobb is lehet. — Melyek a hatodik ötéves tervben meghatározott, Szlovákia népgazdaságára vonatkozó legfontosabb feladatok? — Ismeretes, hogy Szlovákia iparára hazánk népgazdaságának fejlesztésében egyre fokozottabb feladatok hárulnak. Ez az irányelv megmutatkozik az SZSZK ipari ágazatainak jelentős mértékű fejlesztésében is. A hatodik ötéves tervidőszakban a fejlesztés két ágazatra összpontosul, mégpedig a gépiparra és a vegyiparra. A közszükségleti ipari ágazatok közül pedig elsősorban azokat fejlesztjük, amelyek hazai nyersanyag-, illetve alapanyag bázisra támaszkodhatnak. Ilyen például a faipar és a műszálakon alapuló kötöttáru-gyártás. Az energetikában ezekben az években a Jaslovské Bo- hunice-i atomerőmű további bővítése szerepel terveinkben. Hasonlóan nagy súlyt fektetünk új vízi erőművek építésére is. A Kráfová nad Váhom-i (vágkirályfai) és a Gabcíkovo—Nagymarosi vízművek jelentősége elkészülésük után minden szempontból óriási lesz népgazdaságunk számára. Az említetteken kívül egyedülálló átemelő vízi erőmű építését tervez- zül a Fekete-Vágón is. Visszatérve a vegyiparra, el kell mondani, hogy ezen a területen főleg a már meglevő termelési kapacitásokat korszerűsítjük és bővítjük. A Slovnaft vállalatban a hatodik ötéves tervidőszak folyamán több mint egymilliárd koronát fordítunk környezet- védelmi beruházásokra. Ezek közül a legjelentősebb a mechanikai-biológiai és vegyi szennyvlzderítő állomás építése lesz, amely a tervek szerint 1978-ban kezdődik. A salai Duslóban pedig a műtrágyagyártás növelése mellett a gumiipari nyersanyagokra irányul a fejlesztés. A novákyi vegyipari vállalatban korszerűsítik a PVC gyártását. A cellulóz-, és papírgyártásban pedig ugyancsak nagy gondot fordítunk a szennyvizek tisztítására, ami a környezetvédelem szempontjából elsőrendű feladat. — Ismeretes, hogy gépiparunk fejlesztési terve szintén nagyon jelentős beruházásokat tartalmaz. — Igen. Ezek közül megemlíteném a Bratislavai Autógyár építésének folytatását, valamint a cadcai és a Bá- novce nad Bebravou-i Tatra üzem fejlesztését. jelentős beruházásaink közé tartozik a tlmacei és a íeliezovcei energetikai gépgyár további bővítése is. A Tlmaőéban készülő korszerű generátorokat elsősorban a KGST-tagorszá- gokban épülő atomerőművekbe fogjuk szállítani. Röviden összegezve a fentieket, elmondhatjuk, hogy Szlovákia szerves részét képezi hazánk népgazdaságának, ami a ráháruló egyre növekvő feladatok nagyságában is megmutatkozik. A CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitűzött merész és igényes feladatok teljesítése megköveteli, hogy minden egyes szakaszon hozzáértő és felelősség- teljes munkát végezzünk. E követelmény teljesítéséhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a Szlovák Tervbizottság dolgozói is, akik — mint a bevezetőben említettük — összhangot teremtenek erőnk és lehetőségeink között. PÁKOZDI GERTRUD 1977. I. 2. ÚJ SZÚ
