Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-27 / 13. szám
A baromfitenyésztők eredménye döntőn A baromfitenyésztők szocialista munkabrigádja Oroszlán jános szakvezetővel és juraj Greno szövetkezeti elnökkel. Az első sorban balról a harmadik Fekete Lászlóné brigádvezető A vínicai (ipolynyéki) Béke Efsz évzáró közgyűlésén az elnökség és a teremben ülő tagok soraiban úi a' - cok is megjelentek. A köíe'mültban ugyanis két év alatt második „házasságát" kötötte a közös. Először a szomszédos íelovcei szövetkezettel egyesültek, most pedig a Slovenské Darmoty-i Magtermesztő Állami Gazdaság helyi üzemével bővült az efsz. Így ez év eleje óta már 3047 hektáron gazdálkodnak, amiből 1775 ha a szántó. A szövetkezet tagjai feszült figyelemmel hallgatták a beszámolót, amelyet Greno Juraj elnök és Zsigmond Imre üzemgazdász ismertetett. Érthe tő volt a figyelem, hiszen az elmúlt gazdasági év nem tartozott a legjobbak közé. Mindenki érdeklődéssel várta tehát, hogy az egész évi munkának milyen is lesz az eredménye. A gabonafélékből nem sikerült el érni a tervezett hektárhozamokat, a besült gabonában a kombájnok sem tudtak jó minőségű munkát végezni. Szálas takarmányokból 75 vagonnal termett kevesebb a tervezettnél. Ez zel szemben jelentős mértékben pó tolta a veszteségeket a szántóföldi tömegtakarmányok hozama, jó tér mést adott a burgonya is, hektáron ként 96 mázsái, így 221 mázsával túl is teljesítették a tervet. Az elmúlt évben 56 hektáron termett szőlő, de már újabb 38 hektárt telepítettek. A hozam 114 mázsával volt több a tervezettnél. A növénytermesztés dolgozói, kü lönösen a traktorosok az elmúlt évben derekas munkát végeztek. Nem rajtuk múlott, hogy a növénytermesztés a gondos szervezés és az igyekvő munka ellenére is több mint hárommillió koronával maradt adósa a tervnek. Pedig szükség esetén segítőkéz is akadt. A helyi iskola tanulói, tanítói, alkalmazottai több napon át segédkeztek a szüretben, a burgonyaszedésben, a takarmánygyűjtésben. De ott voltak a sportegyesület tagjai, a Buőina üzemének dolgozói is, besegítettek az állattenyésztők, az irodai alkalmazottak és igen sokan a községből is. Sikeresebb munkáról adott számol a beszámolónak az a része, amely az állattenyésztés eredményeivel foglalkozott. Ez azért is örvendetes, mert a szövetkezetben az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 75 százalékát teszi ki. Igaz ugyan, hogy a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés csak 93,5 százalékra teljesítette a tervet, ami 493 ezer korona kiesést jelentett. Ez főleg a tejtermelés rovására írható, Ipolynyéken például az egy tehéjire tervezett 3062 liter helyett csak 2680 litert, a cstflli részlegen 2100 liter helyett 1833 litert fejtek. A hústermelés már eredményesebb volt, ebből 221 mázsát értékesítettek terven felül. Az elmúlt évben a baromfitenyésztés dolgozói érték el a legjobb eredményeket, ami nagyon sokat nyomott a latban, hiszen a baromfitenyésztés az állattenyésztés 77,5 százalékát teszi ki a szövetkezetben. Korszerű nagyüzemi formában, eredményesen folyik itt a termelés. A tervezett tojástermelést 20 millió 300 ezer darabbal teljesítették túl, s ez az eredmény a megelőző évhez viszonyítva 9 százalékos növekedést jelent. Egy tojótól 260 darab tojást értek el, tojásonként 16,9 deka abrakot fogyasztottak, ami országos viszonylatban Is kiváló eredmény. Jó eredmények születtek a baromfinevelésben is, az elhullás 7,5 százalékkal csökkent. Kiváló szülőpárokat adtak el más üzemeknek, ami szintén hozzájárult a jó bevétel elérésé hez. Ám a legjelentősebb összeget a baromfihús „hozta a konyhára": a tervezett 2 millió 910 ezer koronát kétmillióval tetézték meg, így a baromfitenyésztés több mint két és fél milliós nyereséggel zárta az évet. Ebben nagy része van a Fekete Lászlóné által vezetett szocialista munkabrigádnak, de a baromfitenyésztés többi dolgozójának is. A beszámoló kiemelte az örvendetesen fejlődő versenymozgalmat is. A szövetkezet baromfitenyésztő üzemének dolgozói a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 857 ezer koronás vállalást tettek, amit 901 ezer koronára teljesítettek. Fekete Lászlóné, Lukács István és Tóth Ferenc veze tésével három szocialista munkabrigád is dolgozik az üzemben. Nékik is köszönhető, hogy az ipolynyéki szövetkezet aránylag sikeresen zárta az elmúlt évet. BÖJTÖS JÁNOS Céltudatosan, kezdeményezően A /.laté Klasy-i (nagymagyari) Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat eredményes munkát végzett az elmúlt esztendőben. A vállalat termelési értéke az 1975-ös évben elért 53 millió koronáról az elmúlt évben már 48,65 millió koronára növekedett. A dolgozók létszáma 20 fővel, a munkatermelékenység 2,39 százalékkal nőtt egy év alatt. Épületekkel és gépekkel is gyarapodtak, Így a vállalat állóeszközeinek értéke meghaladja a 19 millió koronát. A közös vállalat eredetileg a felső-csallóközi több mint 16 ezer hektáros öntözőrendszer üzemeltetésére létesült. Az öntözés idényjellege miatt a melléküzemági ipari termelés is egyre bővül. A jelenlegi időszakban a termelés döntő részét a különböző méretű ragasztott faszerkezetek, illetve a belőlük készített szarvasmarha-istállók képezik, míg a lakatosműhely termékei között ott találjuk a Miele rendszerben gyártott korszerű körfejőgépeket. Az öntözőrendszer kihasználásában jók voltak az eredmények, hiszen a mesterséges csapadékpótlásnak rendkívüli szerepe volt a tavalyi aszályos esztendőben. Az elmúlt évben a felső-csallóközi öntöző- rendszer kibővült a topolníkyi (nyárasdi) és a Most na Ostrove-i (hidasi) szövetkezet öntözőrendszerével, így most a Bratislavától Calovőig (Nagy- megyerig) terjedő területen 20 900 hektáron 22 mezőgazdasági üzem földterülete vált öntözhetővé, amit az Agroprogres vállalat dolgozói látnak el. Az elmúlt évben a tervezett 11 millió 416 ezer köbméter víz helyett 21 millió 432 köbméter vizet juttattak a szivattyúk a földekre. Meg kell jegyezni, hogy a már kissé idejétmúlt öntözési technikával érték el ezeket az eredményeket a vállalat dolgozói. Az újabb sávos öntözőberendezésekre is sok a panasz, főleg az, hogy egy ilyen berendezésnek 19 óra alatt maximálisan 38—40 milliméteres vízadagolás mellett csak 1 hektár a teljesítménye. Iparunk tehát adósa maradt ezen a területen a mezőgazdaságnak, az alkalmazott technika szempontjából nagy a lemaradás. Ugyanakkor egész sor hatékony öntözőberendezést találunk a többi szocialista országban, és már sokan megkérdezték, hogy miért nem hozzuk be legalább ezeket. A vállalatban eredményesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahogy azt a februárban lezajlott taggyűlés is bizonyította. Kurucz András pártelnök tárgyilagosan, bírálőan értékelte az elmúlt esztendőben végzett munkát. A felszólalók következetesen rámutattuk a fogyatékosságokra, de ugyanakkor a problémák megoldására is javaslatokat tettek. A kommunisták következetes felelősségérzettel tanácskoztak a 278 dolgozót foglalkoztató vállalat jövőjéről. Az a céljuk, hogy a termelési program keretében korszerű gyártási feltételek alakuljanak ki, amihez új alapokra kell helyezni az üzem kooperációs tevékenységét a magyarországi agárdi Agrokomplex vállalattal. A vállalat idei terve 60 millió koronás termelési értéket irányoz elő. Legfontosabb feladatuk a felsőcsallóközi öntözőrendszer maximális kihasználása. A tavasz folyamán a közepes hatósugarú öntözőrendszereket is hozzájuk csatolják, s ezzel az egész járás területén mintegy 37 ezer hektárra növekszik az Agroprogres dolgozói által öntözött terület. MÉRI ISTVÁN M szőlő metszésekor a levágott venyigehulladék fX okozza a szőlészeknek a legnagyobb gondot. A sorok közül ki kell takarítani, el kell szállítani egy alkalmas hetyre, ahol aztán elégetik. Gond, munka és ve- szödség van vele elég, de haszon semmi, inkább csak jelentős kiadás. De nem mindenhol van ez így. A gbelcei (köbölkúti) Győzelmes Február Efsz-ben például még ebből is pénzt csinálnak, a levágott venyigékről szelektált rügyeket szőlöoltvány készítéséhez értékesítik. Egy darab rügy ára 6 fillér, egy szál vessző átlagban 10 darab használható rüggyel 60 fillér, 1 kötegben 100 szál vessző teAhol a metszés nem kerül pénzbe hát 60 koronát ér. Sok kicsi sokra megy, tartja a közmondás. Amint Kocsis Rudolf mérnök, szakágazati ag- ronómus a megrendelő lapokat összegezi, csak januárban közel negyedmillió koronát vételeztek be a rügyekért, amit máshol csak eltüzelnek. Január végéig négymillió szelektált rügyet adtak át a magnemesítő vállalaton keresztül az oltványkészítő gazdaságoknak. Ezt a munkát még februárban is folytatták. Hogy a rügyeket értékesíteni lehessen, ahhoz előzőleg néhány éven át pontos munkát, „szelektálást“ kell végezni. Ezt a vegetáció alatt Tóth Zoltán, Kelemen János és a Barta testvérek irányítása mellett az erre a munkára külön kioktatott dolgozók végzik. Még a szüret előtt olajfestékkel felölik meg az idegen termő egye-, deket, illetve azokat, amelyek nem mutatják tökéletesen a fajtajelleget. Ezeket a metszéskor a tőkén hagyják, hogy a forgalmazott rügyek fajtatiszták legyenek. A nyugat-szlovákiai kerületben a gbelcei szövetkezet a szelektált rügyek legnagyobb szállítója. A nagyobb oltvány készítő gazdaságok, mint például a Hlohoveci, a Levicei (lévai), a Sládkoviéovói (diószegi) és a Sene- ci (szenei) Állami Gazdaság, valamint a Rúbani, a Svo- díni (szögyéni) és a MoCai (dunamocsi) Efsz túlnyomó részben Köbölkútról kapják a rügyeket. De szállítanak a közép- és a kelet-szlovákiai, valamint a dél- morvaországi szőlőtermelő gazdaságoknak is, főleg a közkedvelt Pannónia Kincse csemegeszőlő fajtából. A keresettebb borszőlőjajták a Zöldveltelíni, a Korai Piros Veltelini, az Olaszrizling, a Szentlőrinci és az Irsai Olivér. A szelektálás menetét az ÜKSÜP (Országos Fajtaellenőrző és Minősítő Intézet) dolgozói ellenőrzik. Ha egészségeseknek és a csehszlovák állami normáknak megfelelően szaporításra alkalmasnak találják a rügyeket, elismerő levél kiadásával engedélyezik azok forgalmazását. A kedvezőtlen téli időjárás idején a metszés elég nehéz munka. Egész napot a fagyban, hóban kell dolgozni, ami bizony nem valami kellemes, főleg a nőknek. A rügyválogatás ezt a munkát is elviselhetőbbé teszi, mert néhány óra alatt lemetszenek annyi vesszőt, amennyit aztán bent a fütött helyiségben kényelmesen feldolgozhatnak. Így nem kell az egész munkaidő alatt a szőlősorok között tartózkodni. Emellett az sem közömbös, hogy a metszési kiadásokat teljes mértékben fedezi a rügyekből származó bevétel. VARGA JÓZSEF KIS KÖZÖSSÉG — JÓ EREDMÉNYEK A szövetkezeti évzáró közgyü lés napján a helyi hangos híradó nótaszóval köszöntötte a Hrhovi (görgői) Efsz tagjait. Mire a járási szervek képviselői megérkeztek, a szövetkezet üléstermében bizony már alig volt hely. A beszámolót Burkus János elnök tartotta, aki már 15 éve áll a szövetkezet élén. Nem volt nehéz dolga, hiszen az eredmények magukért beszéltek. A görgői szövetkezet nem tar tozik a nagyobbak közé, hiszen összterülete csak 1031 hektár, ebből 718 hektár a szántó, a többi rét. Ezen a területen azonban jó eredményekkel igyekeznek kitűnni. Bruttó mezőgazdasági tér melésük értéke elérte a 10 millió 891 ezer koronát, ami körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A tervezett 634 ezer korona tiszta nyereség helyett 1 millió 306 ezer korona került a szövetkezet kasszájába. Ha figyelembe vesz- szük a múlt év kedvezőtlen időjárását, elmondhatjuk, hogy a görgői szövetkezeti tagok igazán kitettek magukért. Búzából 38,5 mázsás, árpából 36,2 mázsás át lagos hektárhozamot értek el, ami járási viszonylatban kimagasló eredménynek számít. A kertészetben sárgarépából 400. petrezselyemből 200, karalábéból 154 mázsa termett hektáronként. Az állatenyésztés részlegei is szép eredményekkel büszkélkedhetnek, hiszen a hízómarhák nál 85 dekás, a hízósertéseknél 52 dekás súlygyarapodást értek el, s évi átlagban 3076 liter tejet fejtek egy tehéntől. Az elnök röviden Így kommentálta az eredményeket: szövetkezetünk tagjai a XV. pártkongresszus és a járási pártkonfe rencia határozatai szellemében igyekeztek eleget tenni feladataiknak, amit mi, a szövetkezet vezetői jó szervező munkával törekedtünk támogatni. Az elmúlt év eredményes munkája azt bizonyltja, hogy a 6. ötéves tervből reánk háruló feladatokat a to vábbiakban is becsületesen teljesítjük, s mint eddig is, elsősorban a kommunistákra és a szocialista munkabrigádokra támasz kódunk. GAÁL ISTVÁN 1977. III. 27.
