Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-20 / 12. szám
FOLKLORISZTIKAI MOZGALOM LENGYELORSZÁGBAN A lengyelországi folklorisztikai mozgalom eddig példátlan méreteket ért el. A statisztikai adatokból kiderül, hogy kb. 1400 különböző jellegű csoport és együttes működik, amelyek repertoárjában elsősorban folklórjellegű művek szerepelnek. Közöttük a legnépesebb csoportot a dal- és táncegyüttesek alkotják, minthogy az ének és a tánc — a szlnpompás népviseletekkel „körítve“ — a népművészet bemutatásának legkommunikatívabb formáját jelenti. Az amatőr folklorisztikai mozgalomban érvényesülő irányok és törekvések az állandó fejlődés bizonyítékai. A háború utáni első esztendőkben spontán módon alakultak meg az eleven néphagyományokkal rendelkező területeken az első népi tánccsoportok és kórusok, újra megkezdték munkájukat a már háború előtt is fennálló népi együttesek. 1949-ben rendezték meg a népi Lengyelországban először a Népi Zene Fesztiválját, amelynek hatásköre kiterjedt az ország minden etnográfiai régiójára. Ez a rendezvény igazolta, milyen nagy jelentőségű a népi alkotó- művészet a kialakuló szocialista kultúra számára. Röviddel ezután a kormány elnöksége elrendeli a népzenei gyűjtés országos akcióját, amelynek eredményeképpen több mint 70 000 népdalt és zeneművet gyűjtöttek. Az állami és társadalmi intézmények kiterjesztik szervezett gondolkodásukat a népi alkotóművészetre. Az 1950—1955-ös években létrejönnek a reprezentatív, nagy népi együttesek, velük párhuzamosan, saját környezetükben pedig „kamarajellegű“ tevékenységet folytatnak a kis, helyi csoportok, amelyek a színpadi konvenciók fel- használásával mutatják be a népszokásokat, s különösen nagy súlyt helyeznek a néphagyományok korhű és plasztikus meg- elevenítésére. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak az eredeti folklór formáinak kultiválására, a minden sallangtól és stilizáltságtól mentes népi zenekarok létrehozására. Ezeknek népszerűsítésében nagy szerepet játszanak az állandó, évente megrendezett bemutatók, versenyek és fesztiválok. 1964-ben első ízben rendezték meg Zielona Górában s nemzetközi versengéssé alakult, amely jelenleg a világ folklór fesztiváljainak élvonalába tartozik. A folklórmozgalom tudományos vonatkozásaival a poznani tudományegyetem néprajz-szaka és számos helytörténeti és nép- művészeti múzeum foglalkozik. A lengyelországi folklór újjáéledő, illetve az eddiginél is nagyobb lendülettel fejlődő ágai közé tartozik a népi mesélés, a népdaléneklés, az olyan népi zenekarok, amelyek repertoárján az „utca muzsikája“, azaz a nagyvárosok folklórja is szerepel; a papírkivágás, a hímzés, fafaragás, agyagművesség és az üvegfestészet. Interpess, Warszawa A szívizom „muzsikája” A Gorkiji Rádiófizikai Kutatóintézet munkatársai létrehoztak egy kísérleti betegség-meg- állapító készüléket, amely komoly segítséget nyújt az orvosnak a különböző szívbetegségek diagnosztizálásához és gyógyításához. A kísérleti berendezés neve: ultrahang-kardiográf. Az elektrokardiográffal történő vizsgálat során a páciensre elektródokat helyeznek, melyek a nyugalomban lévő és az izgalmi állapotban lévő izmok elektromos potenciáljai közötti különbséget regisztrálják. Ily módon kap információt az orvos a beteg szívműködéséről. Látszólag ezzel le is zárhatnánk a kérdést, de... az elektrokardiogramm alapján szinte semmit sem lehet megtudni a szívizom különböző területeinek működéséről. Ezért kiegészítésképpen röntgenfelvételeket kell készíteni. Azonban ez a módszer sem ad mindig teljes értékű információt. Az orvosi szobában gyűltek össze a kutatóintézet mérnökei — itt folyik az új készülék kipróbálása. Egyikük a vizsgálóasztalon fekszik, mellkasa bal oldalán a mérőfej. A többiek egy mikroszkópra emlékeztető berendezés mellett állnak. A berendezés monitorján megjelenő képet fényképezőgéppel rögzítik, ezután a mérőfej néhány milliméterrel arA hétköznapi életben okkal vagy ok nélkül gyakran halljuk a panaszt: fáradt vagyok. Mindennapi munkánk csak jóleső fáradtságot okoz, semmi többet. De elegendő, ha valamilyen stressz éri az embert — munkahelyen vagy odahaza — és a jóleső fáradtság máris „halálos“ fáradtsággá válik. Valójában a fáradtság szubjektív érzés. Megjelenő-, se voltaképpen hasznos is, mert figyelmeztet, hogy tevékenységünket korlátozzuk. De jelenthet olykor betegséget is. (Pl. a pajzsmirigy működésének csökkenése fáradtságérzetet kelt.] A fáradtság objektív okai fizikai dolgozóknál az izom- zat működése során keletkezett anyagcsere-termékek, szellemi dolgozóknál pedig a központi idegrendszerben létrejött fizikai és kémiai változások. A feszült fáradtság túlterhelést jelent a szív és a vérkeringés számára, meggyorsul az érverés, emelkedik a vérnyomás, és kapkodóvá válik a légzés. Ha az elfáradás bekövetkezik, a szervezetet nyugalomba kell helyezni. Izgatószerekkel a fáradtság érzését ideig-óráig meg lehet szüntetni, de magát a fáradtságot nem. Mi tehát a teendő? Elsősorban a felesleges hajsza kerülése. Senki se vállaljon többet, mint amennyit tehetsége, pillanatnyi kondíciója a munka elvégzésére képessé teszi. Állandó jelleggel óvjuk idegrendszerünket, kerüljük a konfliktusokat, s ha azok mégis előadódnak, minél előbb oldjuk meg azokat. Ne éljünk visz- sza a gyógyszerekkel, nyugtátokkal és ajzószerekkel, mert ezekkel csak megzavarjuk szervezetünk kemiz- musát. Mi a hypodémia? A hypodémia mozgásszegénység, amelyet ma már A FÁRADTSÁG népbetegség címen tartanak számon. Bizonyított tény, hogy az elfáradás sok veszélyt rejt magában, az ember munkateljesítménye a munkanap vége felé romlik. Az eredmény: foglalkozási ártalom és fokozott baleseti veszély. A modern munka- egészségügy ezért fontos eszköznek tekinti az elfáradás megelőzésére a munka előtti, a munka közbeni és a munka utáni testedzést. Ma már több nagyüzemben bevezették a munkapadok mellett 8 órát ülő dolgozók számára a pihentető rövid testedzést. Az eredmény lemérhető, mert fokozódik a dolgozók munkateljesítménye. Azok, akik kellő időt töltenek testedzéssel, nem fáradnak el olyan könnyen, mint azok, akik a sportot csak hírből ismerik. Szomorú jelenség viszont, hogy a fiataloknak csupán öt százaléka tölti sporttal a szabad idejét. Van-e tavaszi fáradtság? Sokan tagadják, még többen esküsznek rá. Kétségtelen, hogy a tavaszi fáradtság nem betegség, hiszen gyógyszere sincs és mint betegség nem szerepel az orvosi könyvekben. De miközben a természet megújul, valamennyien érezzük, hogy a tavaszi riadó ütemére fáradtan járunk dolgaink után. Tavasszal szervezetünk fokozott érzékenységével számoljunk. A vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer ingerlékenysége megnövekszik. Csökken a vér mész- és foszfortartalma, kicserélődnek a téli vörös vérsejtek, ami egymagában fáradtságérzéssel jár. A legkézenfekvőbb magyarázata a tavaszi fáradtságnak a vitaminhiány, mert C-vi- tamin raktárunk a tél folyamán kiürül. Védekezésül minél előbb napozzunk nyitott ablak mellett, és menjünk a szabadba, mert azok a szerencsések, akik télen is kitörnek a lakásukból, nem érzik a tavaszi fáradtságot. Ne sajnáljuk a pénzt a primőröktől, zöld hagyma, retek, saláta fogyasztásával egykettőre feltöltjük vitaminraktárunkat. Dr. MARÉK ANTAL rább kerül, s a monitoron megjelenő újabb képet ismét lefényképezik ... Az új orvosi műszer működése a radar-elven alapul. A mikroszkóppal való hasonlatosság csupán külsőleges. Nem optikai rendszer és nem is elektronsugár, hanem ultrahang segítségével pillant be a kutató szívbe. A test mélyébe küldött ultrahang impulzus visszaverődik, s a reflektált jel számos információt tartalmaz a szervezet működéséről. A visszatérő jeleket felerősítik, majd televíziós képernyőre vetítik, ki. Az Össz-szövetségi Klinikai és Kísérleti Sebészeti Kutató- intézetben folytatott ellenőrző próbákon az ultrahang-kardiográf sikeresen helytállt. A kísérletek során megállapították, hogy az általában használatos módszerekkel szemben, melyek hét-nyolc különböző szívrendellenesség felismerését teszik lehetővé, az új készülék segítségével mintegy negyven szívbetegség megállapítására van mód. A kutatás, keresés ideje még nem ért véget. Az impulzusos besugárzást az úgynevezett koherens impulzusok módszere váltja- fel, amellyel megállapítható az izomösszehúzódások sebessége, a szívbillentyűk dinamikája. S ami a leglényegesebb: „láthatóvá“ teszi a vér áramlását a szívben, ami igen fontos a szív energetikai leterheltségének vizsgálatakor. Vannak elképzelések olyan műszer megalkotására is, mellyel az orvos hallhatja a tónusokat, a szívizom „muzsikáját“. Az egészséges szív kellemes, tiszta hangot szólaltat meg. Egészen mást hallhatunk arról a hangfelvételről, amely a kéthe- gyű szívbillentyű rendellenességét jelzi. Ebben az esetben disszonáns, fülsértő hangok jelentkeznek. így panaszkodik a „törésekre“, hívja segítségül az orvost a pihenés nélkül dolgozó, élő motor. (APN) Értékes éremtelet Bogdan Szultov, a Veliko Tarnovo-i Történeti Múzeum kutatója munkatársaival öt évvel ezelőtt kezdett régészeti ásatásokat Pavlikeni közelében. Az első töredékek feltárása után számos igen értékes antik kerámiára bukkantak. Szultov professzor ásatásai legutóbb ismét sikerrel járt. Egy gazdag trák főúr lakóhelyének átvizsgálása közben ezüstpénzzel teli edényt talált. A 3700 darabból álló lelet között olyan ritkaságok voltak, amelyek alapján feltételezhető: a ház egykori ura éremgyűjtő lehetett. Az első, második és harmadik századból való pénzérmeket Néró, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius császárok és római istenek — Jupiter, Juno és Minerva — képei díszítik. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS ) 1977. III. 20. M indenkit, aki gombát gyűjt, elsősorban az érdekli, melyek az ehető, melyek a nem ehető és melyek a mérges gombák. Azokat a gombákat, amelyek fogyasztása köny- nyebb, súlyos, vagy halálos mérgezést okoz, mérges gombáknak nevezzük. Er- deinkben mintegy 3000 fajta nő, közülük 100 mérges és 4—5 halálosan mérgező. Nem ehetőknek nevezzük azokat, amelyek keménységük, visszataszító szaguk, keserűségük stb. miatt nem alkalmasak fogyasztásra. A mérges gombák egyes fajtái különböző mérgezést idéznek elő. A gomba- mérgezés nagyon veszélyes, súlyossága az elfogyasztott mérges gomba meny- nyiségétől és a mérgezett egészségi állapotától függ. A gombák méregtartalma az évszakok, sőt a földrajzi fekvés szerint is változik. A gombaméreg az ember szervezetében elsősorban a májat, a vesét és az agyat támadja meg. A gomba már nagyon régóta kedvelt táplálék, de — sajnos — nem egy tragédiát is okozott már. Senki sem gyűjti szándékosan a mérges gombákat, de sokan fölöslegesen kockáztatják életüket, amikor áz alapvető növénytani ismeretek nélkül indulnak el az erdőbe. Meg kell állapítanunk, hogy nincs olyan általános szabály, amely szerint biztonságosan meg tudnánk különböztetni az ehető és a mérges gombákat. Az olyan hiedelem, miszerint a só megsárgul és az ezüst megfeketedik a mérges gombától, teljesen alaptalan. Ugyancsak téves az a nézet, hogy az összes mérges gomba csípős ízű, és az állatok nem fogyasztják őket. Így például a gyilkos galóca teljesen íztelen és szagtalan és a csigák vígan lakmároznak belőle. A gomba csípős íze, csakis a galambgombák gyűjtésénél lehet jellemző, de ebben az esetben is csak ahhoz, hogy megállapítsuk ehető, vagy ehetetlen, nem pedig azt, hogy mérges-e. Sokan a gomba húsának megkékülését is fontos jelnek tartják. Ez sem igaz, mivel sok jó, ehető gomba is megkékül a vágás felületénél. Általában a legmérgezőbb gomba a gyilkos galóca. Sokan kérdezhetik, miért okozza éppen ez a gomba a legtöbb mérgezést. Pedig ha tüzetesebben megvizsgálnánk az összegyűjtött gombákat, észre kellene vennünk, hogy a gyilkos galóca sok olyan sajátossággal rendelkezik, amely révén megkülönböztethető a galambgombától, a csiperkegombától és pereszkétől. A gyilkos galóca szép gombafajta és az utóbbi években nagyon elszaporodott. Kalapja sima, színe zöld, Utószóid vagy citromsárga. Lemezei mindig fehérek és nem sötétednek meg. Szára (tőnké) karcsú, fehér vagy szürkésfehér, felső részén gallér található. Az öregebb gomba belseje vattaszerű, illetve odvas. A melegebb vidékeken júliustól októberig lomblevelű és tűlevelű erdőkben terem. Ahhoz, hogy biztonságosan megkülönböztessük, egészében emeljük ki a földből és jól nézzük meg tövét, szárának alját, amely rendszerint a földben van. Ezt ugyanis elálló szélű bocskor borítja. A gyilkos galóca három fajta mérget tartalmaz. A legveszélyesebb az ama- nitin, lassan 12—24, sőt egyes esetekben 48 óra után hat, amikor már a méreg felszívódott a vérbe és a gyomormosás már eredménytelen. Ez a méreg nagyon erős és a megmentésre csak nagyon kevés remény marad. A szemléletesség kedvéért megemlítjük, hogy 1 gramm amanítin 200 000 egeret pusztít el és egy darab gomba elegendő egy felnőtt megmérgezéséhez. A gomba elfogyasztása után 8—12: órával gyomorfájás jelentkezik, a további jelek a hideg veríték, hányinger, fejfájás és hasmenés. A fájdalmak néhány órára megszűnnek, majd még hevesebben újból jelentkeznek. Három-négy napon belül a beteg elveszti étvágyát és májgyulladást kap. A has érintésre fájdalmas, a máj megkeményszik, bevérzések figyelhetők meg a bőrön és a belekben. A beteg nem veszti el öntudatát, de egyre gyengül. Szívműködése rendszertelenné válik, végtagjai hidegek lesznek, s bekövetkezik a halál. Könnyebb mérgezések esetében a betegek lassan gyógyulnak, de a mérgezés egész életükben nyomot hagy szervezetükben. Ez a gomba főzve, sütve, szárítva egyformán mérgező, sőt a spórák pora több évig mérgező hatású. A mérgezettek 70—80 százaléka hal meg. Még mielőtt orvosi kezelésben részesülne a beteg, megpróbáljuk mielőbb eltávolítani a szervezetből a mérges táplálékot. Sok folyadékot, elsősorban tejet, mézet, vagy erősen cukrozott folyadékot, feketekávét adunk a betegnek, hogy a mérgező anyagok feloldódjanak a gyomorban. Ha van hashajtónk, azt is adunk, s a mérgezetten a lehető legrövidebb időn belül kórházba szállítjuk. A további mérges gombák közül említsük meg azokat, amelyekkel a leggyakrabban találkozhatunk erdőinkben. Ezek: közönséges redőgomba, nagydög- gomba, párducpereszke párducgalóca, légyölő galóca, tűgomba, parlagi tölcsérgomba, sátángomba, áltrifla, bűzös pereszke. Befejezésül csak annyit akarunk megjegyezni, hogy rövid írásunkkal figyelmeztetni akarjuk • azokat, akik a tavasz és a nyár folyamán gombát akarnak gyűjteni. Ne feledkezzenek meg arról, hogy erdeink gazdagsága öröm helyett bánatot, szomorúságot is okozhat. Ezért, csak azokat a gombákat gyűjtsük, amelyeket megbízhatóan ismerünk. ANTON JANITOR ÓVAKODJUNK A MÉRGES GOMBÁKTÓL!
