Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-09 / 2. szám

Varga Ferenc üzemvezető óév búcsúztatása és az új év kezdete elsősor­ban a számadás, az értékelés, valamint a tervezés időszaka. Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak, amikor becsöngettem a Nővé Zámky-i (Érsekújvári) Já­rási Helyi Iparvállalat Stúrovói (párkányi) üzemének kapuján. E bonyolult név mögött a való­ságban egy szerény kis üzem húzódik meg. Ha megkérdez­nék az alkalmazottak bárme­lyikét, hol dolgozik, az egysze­rű válasz így hangzana: a var rodában. A látogató itt hiába várja, hogy egyenruhás portás fogja bebocsájtani. Csengetésemre Varga Ferenc elvtárs, az üzem vezetője nyitott ajtót, hogy — nem kis meglepetésére — né­hány szót váltsunk az üzem múltjáról, jelenéről és egyelőre még bizonytalan jövőjéről. Alig leplezett meglepetését azzal in­dokolta, hogy náluk az idegen valóban ritka vendég. A szerény emberekkel min­dig nehezebben indul a beszél­getés. Pedig Varga elvtárs sze­rénysége nem valamiféle ál­szeméremből táplálkozik. Élete nagy részét a hétköznapok gondjai, a becsületes munka, a szervezés és az irányítás jól­ismert problémái töltik ki. Varga elvtárs a szó szoros értelmében ott volt az üzem Dávid Piroska, az üzem egyik legjobb dolgozója bölcsőjénél. A kezdet bizony nem volt könnyű. A járás párt- és állami szervei 1960-ban úgy döntöttek, hogy munkalehető­séget teremtenek a környék asszonyai és lányai részére. Az üzemnek kezdetben 23 dolgozó­ja volt. A termelési profilt a lehetőségekhez mérten szabták meg. Ágyneműt és fehérneműt készítettek. Azóta sok víz le­folyt a Dunán, de ami a leglé­nyegesebb, sok minden meg­változott nemcsak a vidék, ha­nem az üzem életében is. Ma az (izemnek 115 alkalma­zottja van, s ebből csupán há­rom férfi. Hogy ez miért fon tos? Már említettem, hogy lá­togatásom éppen szombatra esett. A műhelyekben mégis zavartalanul folyt a munka. Pe­dig az alkalmazottak között szép számban voltak többgyer­mekes anyák is. Ezenkívül a dolgozók mintegy 90 százaléka a környező falvakból jár be. A munkások létszáma a terme­lési feladatokhoz viszonyítva kevés. A géppark eléggé ela vult, a helyiségek is szőkéknek bizonyulnak. Betegség és gyer­mekgondozás miatt 5—8 száza­lékos munkakieséssel kell szá­molniuk. Nagyjából ezek az objektív körülmények teszik szükségessé a rendkívüli mű­szakok beiktatását. A szociális gondoskodás terén is sok még a pótolnivaló. Az öltözők ki­csik, nincs mosdó, zuhanyozó, sem központi fűtés. Az anyagi fedezetről ugyan már tavaly gondoskodtak, de a városi nem­zeti bizottság nem engedélyez­te a munkák kivitelezését, mondván, az épületet úgyis előbb-utóbb lebontják. Az említett nehézségek elle­nére az üzem kiváló termelési eredményeket ért el a közel­múltban. Tíz éve már csak ex­portra termelnek. A külföldi megrendelők között ott talál­juk a Szovjetuniót, Hollandiát. Svédországot. Jelenleg az NDK és az NSZK részére készítenek férfinadrágokat, illetve férfi munkaköpenyeket. A külföldi megrendeléseknek december 20-ig eleget tettek, s az évi tervüket 350 000 koronával túl­szárnyalták. Munkájuk minősé­gének legjobb fokmérője, hogy az NSZK-beli német partner 60 000 helyett akár 100 000 munkaköpenyt is vásárolna, ha tudnának annyit gyártani. — És az idei terv? — Az 1977-es évre már meg­kötöttük a szerződéseket az NDK és az NSZK vállalataival. Ez annyit jelent, hogy ebben az évben 100 000 férfinadrágot gyártunk az NDK, 60 000 mun­kaköpenyt és 60 000 férfinad­rágot az NSZK részére — mondja Varga elvtárs. — Hogy tudnak eleget tenni ezeknek az igényes feladatok­nak? — Először is a munkaterme­lékenység 15 százalékos növe­lésében látom a garanciát. Ez annál inkább reális elképzelés, mivel 1966-ban mindennemű anyagi befektetés nélkül 11 százalékkal tudtuk növelni az egy főre eső termelékenységet. Ezenkívül fontosnak tartom a géppark rekonstrukcióját, vala­mint a dolgozók számának 1 százalékos emelését. Persze ez megkívánja a felettes szervek hatékonyabb támogatását — hangzik a válasz. A varrodában négy kollektí­va kapcsolódott be a szocialis­ta munkaversenybe. Közülük kettő már elnyerte a szocialis­ta brigádok bronz fokozatát. A dolgozók munkához való viszo­nya jó, azonban még több olyan kiváló dolgozóra lenne szükség, mint Dávid Piroska, aki már évek óta kifogástala­nul végzi munkáját. Az után­pótlás kérdése is biztosítottnak látszik. Jelenleg 13 szakmun kásnövendékkel van munka - szerződésük. A-hallottak után két gondo­lat foglalkoztatott: a stúrovói varroda az elmúlt év harmadik negyedében elnyerte a vállala­ti igazgató vándorzászlaját. Eh­hez eredményekre, mégpedig kiváló eredményekre volt szűk ség, hiszen a szocialista - mun­kaversenyben a vállalaton be­lül nem kevesebb, mint 19 rész leg kapcsolódott be. A távolabbi jövö — mind ezek ellenére — kilátástalan. A varroda épületét ugyanis le fogják bontani. Vajon hol és mikor, mit építenek majd he lyette? RIGLER JÁNOS A képen látható szocialista munkabrigádot Kovács Erzsébet vezeti Egy kisüzem az év küszöbén HENGERMŰ A BESZKIDEK LÁBÁNÁL Milliós értékeket takarítanak meg az újítók '• Jól beváltak a társult szocialista munkabrigádok<• A Frydek-Místek-i hengermű is részt vesz az atomenergetikai programban A Frydek-Místek i finomlemez hen­germű a Beszkidek aljának legna­gyobb s egyben legrégibb kohászati üzeme. Ezt a látogató már rövid szem­lélődés után megállapíthatja-. A kor­szerű csarnokok mellett még ott van­nak a régi üzem, az 1833-ban alapított Károly-kohó füstös, kormos maradvá­nyai. És ha ma már korszerű módon, hideg úton is folyik a termelés, a gyár­tási program fő feladata a meleghen­germűre hárul. Ugyanis nem minden pléhfajtát lehet hideg úton előállítani, ezért továbbra is megmaradt a gyár­tásnak ez a klasszikus módja. Kiváló minőségű finomlemezeket készítenek itt nagy sorozatokban, s kisebb meg­rendelésekre is, például kísérleti, ku­tatási célokra. Mindezt azért említettük, hogy még világosabbá váljék az, amit a vállalat egyik újítója, Pavel Bólék mondott: — A krónika szerint az első henge­relt plánét 1854-ben gyártották az ak­kori Károly-kohóban. Bár a gyártás azóta korszerűbbé vált, főleg ami az anyagmozgatást, az üzemen belüli szál­lítást illeti, a meleghengermű techno­lógiája lényegében azonos maradt. Ezért az újítóknak sincs olyan tág te­rületük itt, mint mondjuk egy új, nem­régen megvalósított gyártási folyamat­ban. Pavel Bólék fiatal szakember, de már 1958 óta dolgozik a hengerműben. Munkásként kezdte, jóformán minden munkahelyen megfordult az üzemben. Közben elvégezte a szakipari középis­kolát és jelenleg a hideghengermű technikusa. Neve 1976 márciusában egy felhívás kapcsán vált ismertté. — Személyes szocialista kötelezett­ségvállalást tettem, mert úgy éreztem, hogy erre kötelez „A kiváló munkáért“ állami kitüntetés, amit 1966-ban kap­Pavel Bólék, a Frydek-Místek-i hen germü kiváló újítója tam — mondja Pavel Bólék. Vállalá­som arra Irányul, hogy az általam be­nyújtott újítási javaslatok már a meg­valósításuk első évében 1 millió 600 ezer koronás megtakarítást eredmé­nyezzenek. Nagyon fontos ugyanis, hogy a javaslatokat gyorsan realizál­ják. Vállaltam továbbá, hogy a 6. öt éves tervidőszakban 40 újítási javasla­tot és 4 találmányt nyújtok be, ame­lyek az önköltségek csökkentését, a fémekkel, az energiával, s nem utol­sósorban a devizával való takarékossá­got, valamint a munkavédelem töké­letesítését szolgálják. A tervidőszak egyes éveiben 8 megoldással nevezek be a tüzelő- és energiamegtakarítással kapcsolatos országos versenybe. A VÁLLALÁST TETTEK KÖVETTÉK A Frydek-Místek-i hengerműben rendszeressé vált a nyilvános ellenőr­zés, ezért nem okozott nehézséget, hogy pontos képet kapjak arról, mi­ként váltja tettekre Pavel Bólék adott szavát. A legutóbbi ellenőrzés szerint az 1976 november végéig benyújtott újításai révén 468 000 koronás megta­karítást ért el, 22 újítási javaslatot és 1 találmányt terjesztett elő, s 5 meg­oldással nevezett be a tüzelőanyag- és energiamegtakarítással kapcsolatos or­szágos versenybe. — Régi, bevált technológia mellett is érvényesülhet az emberek ötletessé­ge — folytatja Pavol Bólék. Csak egyetlen példát említek: régebben az acélgöngyölegek elejéről és végéről 8—8 méteres darabokat vágtak le, ami mintegy 11 tonnányi hulladékot jelen­tett. Most a levágott darabokból 2 mé- tér széles göngyölegeket vágunk, amit az üzemek szívesen megvásárolnak. Ezeket a 2 milliméteres lemezeket ugyanis már nem kell hengerelni. Mi­lyen egyszerűnek tűnik az egész — ám a megtakarítás tonnánként mint­egy 1000 korona értékű. Pavel Bólék személyes vállalása nagy visszhangra talált a hengermű­ben. Felhívására eddig 10 újító és 1 kollektíva válaszolt — vállalásuk ér­téke meghaladja a 4 és fél millió ko­ronát. ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ERŐ — Még valamit hangsúlyozni szeret­nék — mondja búcsúzóul a frydeki hengermű újítója. — Egy-egy javaslat megvalósítása kollektív munkát igé­nyel. Mert hiába van valakinek akár 100 javaslata is, ha nem fognak ösz- sze tervezők, műszerészek, hengeré­szek, villanyszerelők, technikusok, munkások és mérnökök, az ötleteket nem tudná megvalósítani. Ám nálunk teljes mértékben megvan az összefo- gás. Igen, ez a siker egyik titka. A jó munkaszervezés, a termelés helyes irá­nyítása, a jó anyagellátás, a gondos műszaki ellenőrzés, ami mellett rend­kívül fontos az emberekkel végzett munka, ^az alkotó kezdeményezés fel­karolása. Amint azt Bfetislav Smejkal, a meleghengermű helyettes vezetője elmondta,~ csúpán ebben az üzemegy­ségben 28 szocialista munkabrigád mű­ködik. A CÉL: JAVÍTANI A SZÁLLÍTÓI­MEGRENDELŐI KAPCSOLATOKAT Megtudtuk, hogy a Frydek-Místek-i vállalatban a munkaverseny legfejlet­tebb formáit is meghonosították. A trineci hengerészek felhívására a me­leghengerműben 4 társult szocialista munkabrigádot hoztak létre. Több mint ezernyolcszázan dolgoznak ezekben a társult brigádokban, részben a trineci acélműből, részben a Frydek-Místek-i vállalatból. Acélöntők, hengerészek, kutatóintézeti dolgozók, technológusok, minőségi ellenőrök. E társult brigádok fő célkitűzése a szállítói megrendelői kapcsolatok javítása a két vállalat kö­zött. Javítani akarják a trineci vasmű ben gyártott alapanyagok minőségét, hogy olyan végtermékeket készíthes senek, amelyek megfelelnek a legigé­nyesebb hazai és külföldi megrendelők kívánságainak. JÓ FELTÉTELEK AZ 1977-ES FELADATOK TELJESÍTÉSÉHEZ A 6. ötéves terv második esztendejé­ben — azonos gépi berendezéssel és csökkentett számú dolgozóval — a ra cionalízációs intézkedések segítségé­vel a finomlemezek gyártását 40 000 tonnával növelik. A gyártott választé­kot is bővítik, már ebben az ötéves tervben számos új pléhfajtát állítanak elő a gépipar számára. Az egyik leg­fontosabb feladat lesz az atomerőművi berendezések készítéséhez szükséges rendkívül ellenálló és különleges me­chanikai tulajdonságokkal rendelkező pléhek gyártása. A frydeki hengerészek valamennyi fontos mutatóban túlszárnyalták az 1976-ra előirányzott feladatokat, s ezért jó feltételeket tudnak teremteni az új esztendő rajtjához. Ennek meg­győző bizonyítéka az is, hogy az 1977 re előirányzott munkanormákat a vál­lalat kollektívái már 1976. november el­sejétől bevezették. _r_r 1977 . I. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents