Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-13 / 11. szám
ÚJ szú A JÖVŐ FELÉ A Matica slovenská jelenéről és terveiről * 1977. III. 13 A történelemből tudjuk: a múltban a Matica slovenská bizonyos időszakokban tudományos akadémiát, nemzeti múzeumot, írószövetséget, sőt politikai pártot is helyettesített. A polgári Csehszlovákiában és különösen a fasiszta szlovák államban a szervezet tagjai közül sokan nacionalista és más helytelen álláspontot foglaltak el. Ezért a CSKP akkori vezetői többször jogosan bírálták ezeket a megnyilvánulásokat, ugyanakkor azonban rámutattak a Matica slovenská fontos és nélkülözhetetlen küldetésére. Ismeretes: a CSKP történelmi jelentőségű, 1937- es Banská Bystrica-i konferenciáján jóváhagyott kiáltványban egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a szervezetben tovább folytassák a tudományos és a népművelői munkát. — A felszabadulás után és különösen napjainkban a megváltozott társadalmi körülményekben szükségszerűen átalakul a kulturális szervezetek, s ezen belül a Matica slovenská feladata, szerepe is. Ezt a változást vette figyelembe a Szlovák Nemzeti Tanács 1973-ban jóváhagyott törvénye, amely szerint: „A Matica slovenská kulturális népművelői szervezet, a Szlovák Szocialista Köztársaság egységes könyvtárrendszerében a központi könyvtár feladatát látja el, feltételeket teremt a külföldön élő szlovákok életének tanulmányozásához, szervezeti életébe bekapcsolja a kultúra és a népművelés iránt érdeklődőket, dokumentációs, információs, tudományos-kutató, gyűjtő és népművelői tevékenységével hozzájárul a szocialista kultúra fejlődéséhez.“ Ez a törvény a Matica slovenskának korszerű, tartalmas jelent és jövőt biztosít. Ez a szervezet ma már nemcsak a haladó hagyományokból él, hanem aktív részt vállal kulturális életünkben. A Matica slovenská bibliográfiai részlege például napról napra szellemi leltárt végez, ugyanis megőriz és feldolgozza minden olyan könyv, újság és folyóirat adatait, amely Szlovákiában jelenik meg, vagy Szlovákiával kapcsolatos. A bibliográfiai részleg jelenleg többek között a kommunista sajtó bibliográfiáját dolgozza fel a CSKP KB Marxista—Leninista Intézetével együttműködve, a kommunista mozgalom kezdetétől 1945-ig. Az itt folyó munka méreteire jellemző, hogy a részleg tudományos dolgozói évente átlag 3700 könyvet kapnak, s több száz újsággal, folyóirattal gazdagítják a szervezet gyűjteményét. A Matica slovenská egyúttal a nemzeti könyvtár szerepét is betölti. Jelenleg mintegy 3 milliót tesz ki könyvtárának állománya, s ezen kívül érdekes és értékes hanglemezeket, hangszalagokat is őriz. A szervezet sokoldalú kapcsolatot tart fenn a világ leghíresebb könyvtáraival, többek között a moszkvai Állami Lenin Könyvtárral, a többi szocialista ország hasonló intézményeivel, továbbá a Brit Múzeum Könyvtárával, a washingtoni Kongresszusi Könyvtárral. Ezen a részlegen is végeznek tudományos munkát. Jelenleg a könyvnyomtatás és a könyvkiadás történetét dolgozzák fel Szlovákia területén. Elméleti és gyakorlati téren egyaránt foglalkoznak a könyvterjesztés, a könyvvel való munka kérdéskörével. A Matica slovenská az egyetlen olyan intézmény Szlovákiában, amely irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumokat őriz. Megtalálhatjuk itt például Gandhi levelét L. Ny. Tolsztojnak, Humboldt Dél- Amerikából küldött leveleit és más érdekességeket. Gazdag a zenei archívum is. Itt őrzik Andrej Halas és Karol Plicka népdalgyűjteményét, Bartók Béla szlovákiai gyűjtőútjának eredményét: több viaszlemezt. Az említetteken kívül sok más értékes dokumentum található meg itt. A Matica slovenská külföldi kapcsolatainak osztálya sokoldalú kapcsolatot tart fenn a hazánk határain túl élő szlovákokkal. Elsősorban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális eredményeit propagálják körükben és vizsgálják a Jugoszláviában, Romániában, Magyarországon, az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint máshol élő szlovákok kulturális életét, népművészetét. A Matica slovenská tervei között szerepel egy tízkötetesre tervezett szlovák életrajzi lexikon kiadása, amely a legterjedelmesebb szlovák nyelvű enciklopédia lesz és a tervek szerint 1990-ben fejezik be kiadását. Ebben a kiadványban majd valamennyi ismert szlovák politikai, gazdasági és kulturális ' személyiség életrajzi adatai megtalálhatók. Az előrejelzések szerint jelenleg minden nyolc és fél év alatt kétszeresére növekszik az információk száma és ez a mennyiség egyre rohamosabban növekszik. A könyvtárak két dilemma előtt állnak: 1. Hogyan raktározzák el a hatalmas mennyiségű könyvet? 2. Miképpen-lehet leggyorsabb információkat nyújtani és hogyan lehet az irdatlan sok adatot leggazdaságosabban feldolgozni? Ezek a kérdések Martinban, sőt Szlovákia szerte is foglalkoztatják a szakembereket. A technika fejlődése e téren is érezteti hatását. Martinban is részben automatizálják és részben pedig gépesítik a különböző szolgáltatásokat. Ennek megfelelően a Maiica slovenská a következő esztendőkben nemcsak új épületeket, hanem új berendezéseket is kap. Megfelelő hálózatot építenek ki a különböző könyvtárak között, s a munkába bekapcsolják a központi számítóközpontot is. A cél az, hogy a sok kiadványt minél kisebb területen tárolják és a könyvtár minél gyorsabb és átfogóbb információkat nyújtson az érdeklődőknek. A Matica slovenská dolgozói tudatosították, hogy csak a hagyományokból nem lehet megélni. Ezért a párt- és az állami szervek hathatós támogatásával arra törekszenek, hogy minél nagyobb részt vállaljanak szocialista kultúránk további fejlesztésében, dolgozóink életszemléletének és életstílusának megfelelő formálásában. IVAN KüCMV Dénes György versei Ha majd... Ha majd telkedből visszahallod: ki kiért szeretett, ki kiért vállalta, ami bűn volt itt s ami szenvedés. S ha már az indulatnak töltése sem lészen, kihüvelyezett szenvedéllyel állsz s nem érted, mily törvény tétetett s miért volt halálosan fontos, ami avitt ma s nem sajog senkinek, mert nem viszket már a seb. Hol van a kés, hol a kés, mely elmetszette fájdalmad s vele ifjú gyökereidet, felhőző látomásaid, s mindent, mi ott zihált, tolongott kívüi-belül, mutatván szívdobbanásnyi földet és eget. Hol van a jók jutalma, hol az igazak nyert pőre, hol maradt büntetése rossznak, gonosznak? A lombot egykedvűn legyezi a szél s virággal dongja tele. Ki tenne esküt tegnapért, s ki pusztulna bele? Jó ez a bölcsesség, a higgadt ésszel kivasalt derű, nézvén, mint loholnak körös-körül, hessentve furcsa gondot, kikért ma is zajlik az ég s hersenve nő a fű: az emberforma s velük egy más bolygó heve. Kifénylik a mag Kifénylik a mag a világra, betonutakra dől a gyom. Már alkonyodik s életemet betonutakra rovom. Olvassátok, ti szép vadak, míg szemetekben ráng a nap. Az én nyaram már elvirágzott, hullt lombot zúgat a lelkem, amit tartottam, ami nap volt és ami hold volt —« porba ejtem. Fényemet szomjú föld temesse, igya magába, ki ne vesse. Bennem bolyongó Révedezve bolyong bennem egy nagyszakállú furcsa gyermek, ki hajdan nótákat zengett s néni ismert, ma sem ismer engem. Most árván és hazátlanul jár-kel elmémben, csontja zörren, dörmög — nem álltunk soha pörben, eltűröm, ha rúgkapál vadul. Tudom, valamely ősöm ő, ki ott ragadt a vériszapban s megjelenvén élő alakban sorsomba bolond vágyakat sző. Már menekülnék s nem tudok, velem jár, kísért, szabadulna akként, hogy lennék ő, a durva bozontos paraszt, őstulok. Ha nem akarsz Rettegi, rejti, elfejlejti bűnét az öntudat, mint obulusát, kútba ejti tajtékos hold alatt. Beforrja rútságát a seb, a kígyóharapás, rányaklik az idő, a kegyes; ha nem akarsz, ne láss. IVAN GROSSMANN felvétele
