Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-13 / 11. szám
Viera Nováková már ügyesen kezeli a nemrég üzembe helyezett korszerű gépeket öt elavult papírgyártó gépet, felújították, korszerűsítették a megmaradt két gépsort és a 8-as gépet, amely az idén január 1-től teljes kapacitással gyártja a toalettpapírt olyan mennyiségben, hogy — amint hallottuk — ezután nem szorulunk ebből behozatalra. Legjelentősebb eredmény ezen a szakaszon a 9-es gépsor felújítása. Ez a termelés közel 70 százalékát biztosítja, ami 3,5 ezer tonna iskolai füzetet, kétezer tonna jegyzet- füzetet s jelentős mennyiségben nyomdaipari papírt jelent. E gépsor teljesítményét az idén igyekeznek 120 százalékra növelni, hogy a hazai igények kielégítésén kívül sikeresen teljesíthessék a 16 külföldi államba irányuló exportot is. Kíváncsian érdeklődtünk afelől, hogy a gépek likvidálása, illetve korszerűsítése időszakában milyen eredménnyel folyt a termelés ebben a gyárban? A beszélgetés folyamán erre is választ kaptunk: az 1971—75-ös években huszonöt százalékkal fokozóGömör északi részén, a Kakashegy lábánál szerényen meghúzódó Slavo- Sovcei Papírgyár története immár százhntvan éve íródik. Az első papírt a régi hámorból átépített vízhajtású papírmalomban 1818 tavaszán gyártották. A gyár sokáig magán viselte a régi idők jegyeit. Átélte a leállítás veszélyével fenyegető gazdasági válság korszakát is. Hála a munkások helytállásának, a gyár nem zárta be ka púit, s ma korszerűbb körülmények között, modern gépekkel gyártják itt a füzeteket, a papírszalvétákat, s a papíripar további nélkülözhetetlen termékeit. A nemrég befejezett irodaépületben Gejza Oravec elvtárssal, az üzemi pártbizottság elnökével, valamint Ján Svagorko mérnökkel, a gyár műszaki igazgatójával beszélgettünk. Alig foglaltunk helyet a tágas irodában, az igazgatóhelyettes asztalán heverő színes, tarka mintájú szalvétákra lettünk figyelmesek. Svagorko mérnök felénk nyújtott néhányat. — Nemrég kaptuk ezeket a mintákat, ajánlatként érkeztek különböző helyekről. Valóban szépek, tetszető- sek. Ezek közül a legszebb és a fogyasztók igényeit minőségi szempontból is kielégítő mintákat kezdjük majd gyártani. Gyárunk kapacitását teljes mértékben kihasználva elsősorban arra törekszünk, hogy az eddiginél gazdaságosabban és jobb minőségű termékeket gyártsunk. A továbbiakban a gyár jelenlegi helyzete iránt érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy ez a több mint ezerkétszáz dolgozót — közel 40 százalékban nőket — foglalkoztató gyár, eddig állami dotációval, vagyis ráfizetéssel dolgozott. Amint értesültünk, az ide: lesz az első év, amikor a terv szerint 1,1 millió korona haszonnal zárják a mérlegel. A műszaki igazgató részletesen beszámolt a gyár helyzetéről, folyamatos korszerűsítéséről és távlatairól. — Hangsúlyozni kell — mondotta —, hogy gyárunk az 5. ötéves tervidőszakban még az előző századból származó olyan gépi berendezésekkel is termelt, amelyek már alkalmatlanok voltak a felújításra. Még annak a veszélye is fennállt, hogy ezek a gépek bármikor pótolhatatlan károkat okozó üzemzavarokat idézhetnek elő. így tudtuk meg, hogy a Slavoáov- cei Papírgyár — amely 1969. január elsején lett önálló vállalattá — az előző ötéves tervidőszak küszöbén elég nehéz helyzetben volt. Fennállt a műszaki okokból történő megszüntetés veszélye. A helyzetet csak az mentette meg, hogy felújították a gyár berendezéseit, felszámolták az elavult, régi gépeket. A felújítással összefüggésben néhány érdekes dologról szereztünk tudomást. 1971 végén kezdték el, majd 1972 májusában fejezték be az 1951- töl üzemben levő papírgyártó gép rekonstrukciós munkálatait. Az új gépen ma közel hétezer tonna papír- szalvétát gyártanak évente, felét exportra. 1972 közepén számolták fel a hatos és a hetes gépet, s a következő év januárjában az ötös gépet is. Ekkor helyezték üzembe az iskolai füzeteket gyártó MZAK félautomata berendezéseket. A felújított kilences gép próbaüzemelését 1975 februárjában kezdték el. Áprilisban leállították az 1911-ből származó négyes, majd az 1870-ben üzembe helyezett hármas gépet. Augusztusban már üzemelt a sorrendben ötödik HOBEMA szalvétagyártó gépsor. 1975 októberében került sor a jegyzetfüzeteket gyártó gépsor beszerelésére. Ezeket a régi épületekben helyezték el. Az elmondottakat összegezve: az 5. ötéves tervidőszakban leszereltek dott az árutermelés, nyolcvan százalékkal több terméket kapott a hazai piac és csaknem háromszor több jutott kivitelre is. A továbbiakban a 6. ötéves tervidőszak első évében elért eredmények summázását hallgattuk. — Tavaly még inkább megmutatkoztak a közel 130 millió korona ráfordítással elvégzett gépi rekonstrukciós munkálatok előnyei — jegyezte meg Gejza Oravec pártelnök. — Gyárunk dolgozói az új ötéves tervidőszak első évében az árutermelés szakaszán több mint négymillió koronával túlszárnyalták a 242 millió koronát képviselő tervet. A közelmúltban értékeltük gyárunk munkaközössége — minden 5. dolgozó kommunista — tavalyi felajánlásainak teljesítését, s örömmel állapíthattuk meg, Tiogy a 4,9 millió korona értékű vállalásokat 5,6 millió korona értékben teljesítették. Kiértékeltük a gyárban folyó szocialista munkaverseny és a hasonló mozgalmak eredményeit is. Ezekkel szintén elégedettek lehetünk. Viszont termékeink jelenlegi minőségével már annál kevésbé, s ezért minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy ezen a helyzeten rövidesen változtassunk. — A jó szándék ebben az irányban megvan részünkről — vette ^át a szót Svagorko műszaki igazgató —, valóban mindent megteszünk annak érdekében, hogy már az idén is, amikor az árutermelés értéke megközelíti a 310 millió koronát, jelentősen javítsuk termékeink minőségét. Nemcsak vásárlóinkat, bennünket is nagyon bosszant, hogy, az általunk gyártott papír színe és minősége változó. Erről a munkahelyeken tett mostani látogatásuk alkalmából személyesen is meggyőződhettek. Nincs szándékunkban magyarázkodni, ez nem sokat segít, de egy alapvető, a termelésre kiható tényt mégis szükségesnek tartok megemlíteni. Azt, hogy a papírgyártás céljaira hozzánk érkezett legfontosabb alapanyag, a cellulóz minősége is váltakozó. Ezt a fontos, alapanyagot hol Zilináról, hol Martinból, Stétínből, a vranovi Bukózából, Gém. Hörkából, vagy éppen Kanadából, illetve Romániából kapjuk. Előfordul, hogy például a átétíni alapanyagot dolgozzuk fel, ez a készlej: közben kimerül s a termelést olyan cellulózból folytatjuk, amilyen éppen rendelkezésünkre áll. A jövőben csaknem teljes mértékben egyfajtára, a gömör- horkai cellulózra akarunk szorítkozni. További, a termelés színvonalára, a termékek minőségére kiható jelentős ok az, hogy nem rendelkezünk hazai gyártmányú gépekkel. Amivel dolgozunk, mind tőkés importból származnak. A rajtuk esett legkisebb meghibásodás is sok gondot okozva hátráltatja a folyamatos termelést, amit — a minőség rovására — különböző formában igyekszünk pótolni. fgy sorolhatnám tovább azokat a körülményeket és tényeket, melyek jelentős mértékben befolyásolják termékeink minőségét. Ezeket ismerjük és teljes energiával felvesszük ellenük a harcot. A műszaki igazgató egy téglavörös színű borítólapú dokumentumot tett elém. Ez állt rajta: „A Slavosovcei Papírgyár n. v. gazdasági eredményeinek elemzése és a rentabilitás, a minőségi termelés elérésére irányuló intézkedések programja“. Amint beleolvastam a rengeteg, konkrétan megfogalmazott tennivalót tartalmazó dokumentumba, olyan érzés és meggyőződés alakult ki bennem, hogy ebben a százhatvan esztendős papírgyárban nagyon komoly feladatnak tartják a minőségi termelésre irányuló törekvést ... KULIK GELLERT Olasz szakemberek szerelik be a toalettpapírt gyártó gépeket 4 A Nővé Zámky-i (érsekújvári) BraSna ipari szövetkezet termékei, a divatos női táskák több mint kétharmad részben exportra készülnek. A termékfelújítás terén jó eredményeket érnek el, évente több tucat új formájú táskával jelentkeznek a piacon. A szövetkezet évi termelési értéke meghaladja a harmincmillió koronát. Bal oldali képünkön Dojcsán Ilona, a negyvenkét tagú szocialista munkabrigád vezetője, o jobb oldali képen Emília Amrichová és Cjfalusi Anna, a táskák belső vázának készítői láthatók (A CSTK felvétele) Új utakon a 160 éves Slavosovcei Papírgyárban