Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-06 / 10. szám
Ha elismerjük, hogy a társadalom fejlettségének egyik fokmérője a nők helyzete, igazán nincs mit szégyenkeznünk. A szocializmus teret biztosított közéleti és politikai aktivitásukhoz, megteremtette a feltételeket társadalmi egyenjogúságukhoz. Ennek ellenére, amint arra a CSKP XV. kongresszusa is rámutatott, az állami és gazdasági szerveknek, a társadalmi szervezeteknek meg kell teremteniük a feltételeket közéleti aktivitásuk további fokozásához és a párt szociális programjával összhangban tovább kell javítani munka- és életfeltételeiket. Közismert, hogy az elmúlt években ezen a téren számottevő eredmények születtek, de még problémák is mutatkoznak — ezek megvitatására, a tapasztalatok kicserélésére nyújtott jó alkalmat kerekasztal-beszélgetésünk. Vendégeink voltak Ondrej Smerek mérnök, a Szlovák Szakszervezeti Tanács osztályvezetője, Cakó Irén, a V. I. Lenin Pamutipari Művek levicei (lévai) üzeme szaktanintézetének nevelőnője, Káéová Irena, a trebisnvi (terebesi) Déva Csokoládégyár munkásnője, Krajéoviéová Alzbeta, a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzem tervezője, Nagy Rozália, a Közép-szlovákiai Konzervgyárak és Szeszfőzdék Rimavská Sobota-i (rimaszombati) üzemének raktárosa, szocialista brigádvezető, Steckler Borbála, a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) üzemének dolgozója, Varga Klára, a luéeneci (losonci) Pofana munkásnője, szocialista brigád vezető, Velesová Anna, a Tatrasvit kosicci (kassai) üzemének dolgozója szocialista munkabrigád-vezető és Virág Magdolna, a TrenCíni Ruhagyár Safárikovói (tornaijai) üzemének mestere. Bevezetőül Smerek elvtárs számadatokkal, tényekkel szemléltette a szlovákiai nők eredményekben gazdag munkáját, majd az egyes üzemek képviselői beszámoltak eredményeikről, tapasztalataikról, rámutattak az előforduló hibákra és a megoldandó problémákra. ONDREJ SMEREK: A CSKP XV. kongresszusa kitűzte a népgazdaság továbbfejlesztésének igényes, de reális feladatait. Hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítése a párt, a gazdaság és a társadalmi szervek^és szervezetek elsőrendű feladata. Az 1977. évi állami végrehajtási terv sikeres teljesítésének teltétele, hogy a társadalom minden erejét a termelés és a társadalmi munkatermelékenység további növelésére, a tüzelőanyag, az energia, a nyersanyag gazdaságos felhasználására és az újabb tartalékok feltárására összpontosítsa. További fejlődésünk egyik rendkívül fontos tényezője a > hatékonyság és a munka minősége. Ezért ebben az évben a fő hangsúlyt elsősorban a dolgozók kezdeményezésének minőségi mutatóira helyezzük. Az NOSZF 60. évfordulója, valamint az FSZM IX. kongresszusa jó alkalom a szocialista verseny kibontakoztatására. Üzemeink, vállalataink és intézményeink dolgozói a jelentős események tiszteletére szocialista felajánlásokat tesznek. Ehhez a kezdeményezéshez kétségtelenül jelentős mértékben hozzájárulnak a nők is. Csehszlovákiában a dolgozók 47,8 százaléka, vagyis csaknem minden második foglalkoztatott nő. Sikeresen dolgoznak az egyes termelési ágazatokban, azokban is, amelyekben a közelmúltban még csak férfiak érvényesültek. Jó eredményeket érnek el a tudományban és technikában, az egészségügyben, az oktatásügyben, a mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban, vagyis a nem termelési szférában is, ahol egyes területeken az alkalmazottak 70—80 százalékát képezik. A nők aktivitása nemcsak a munkahelyi feladatok teljesítésében nyilvánul meg, sokan közülük jelentős gazdasági funkciókat töltenek be, elkötelezetten dolgoznak a párt-, az állami és a társadalmi szervezetekben. A nemzeti bizottságok képviselőinek csaknem 30 százaléka nő. Hozzávetőlegesen 2000 női kollektíva kapcsolódott be a szocialista munkabrigádok versenyébe. Céljuk a társadalmi munkaaktivitás és a hatékonyság fokozása, a munkához való szocialista viszony, a jó elvtársi kapcsolatok kialakítása, * a legjobb dolgozók tapasztalatainak kamatoztatása. Ahhoz, hogy a brigádok továbbra is sikeresen teljesíthessék küldetésüket, a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti tisztségviselőknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a kollektíváknak, oda kell hatniuk, hogy az egyéni felajánlások a legfontosabb gazdasági és nevelési feladatok teljesítésére irányuljanak. Jelentős a nők hozzájárulása az alkotó kezdeményezés fejlesztéséhez. Jokan komplex racionalizációs brigádokban dolgoznak, eredményes újítók, és több mint 80-an bekapcsolódtak a százezresek mozgalmába. Ezen a téren még mindig találkozhatunk azokkal a lélektani momentumokkal és azzal a közszemlélettel, amely visszatartja őket a műszaki pályáktól, a bonyolult technika alkalmazásától. Ezeket az akadályokat a gazdasági szervek, a társadalmi szervezetek, de elsősorban a nők hathatós segítségével mielőbb ki kell küszöbölnünk, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a műszaki fejlesztéshez, az újítók és a feltalálók mozgalmának sikeréhez. A legjobb újítók között is több nő van. Említsük meg Hedviga Cérnát, aki a bratislavai Meoptában több újítási javaslatot nyújtott be. Sok asszonynak a háztartással és a gyermekneveléssel járó gondok mellett arra is futja idejéből, hogy elgondolkozzon munkája felett, és új progresszív módszereket keressen. A Ko- sicei Ruhagyárban a legsikeresebb újítók közé tartozik Otília KolodSéjo- vá és Mária KardoSícová. A humennéi Chemlonban Marta Horvátová javaslatának megvalósításával 280 000 koronát takarítottak meg. A XV. pártkongresszus feladatul adta, hogy fokozzuk a nők részvételét az állam irányításában és igazgatásában, egyre több nőt bízzunk meg felelősségteljes feladatokkal a politikai, gazdasági és a társadalmi élet minden szakaszán. Ezért a gazdasági szerveknek a társadalmi szervezetekkel együtt még nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az olyan feladatok és problémák megoldásáért, amelyek befolyásolják a nők részvételét az irányításban és a dolgozók kezdeményezésében. i Mindebben fontos szerepet játszik szakképzettségük elmélyítése, a munkafeltételek állandó javítása úgy, hogy fokozatosan kiküszöböljük a veszélyes és nagy fizikai erőfeszítést igénylő munkafolyamatokat, a zajt és a levegő szennyezettségét, tökéletesítsük a klimatizációs berendezéseket. Még sok problémát kell megoldanunk a nők életfeltételeinek javításában az üzemek és vállalatok szociális programjainak teljesítése keretében. KRAjCOVlCOVÁ ALZbETA: Elsősorban arról szeretnék beszélni, ami közvetlenül és közvetve is rendkívül nagy hatással van a kezdeményezésre munkahelyünkön éppúgy, mint a társadalmi tevékenységben. Gondolok itt a munkakörnyezetre, a szociális és egészségügyi feltételekre, mindarra, ami lehetővé teszi, hogy főleg a dolgozó nők, akiknek valóban nem könnyű a feladatuk, helytállhassanak. Nálunk, a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben ez különösképp fontos, hiszen dolgozóink 75 százaléka nő. Örömmel fogadjuk tehát, hogy az üzem korszerűsítése keretében felújítják a gépparkot, gondoskodnak a műhelyek jobb megvilágításáról, és közös erővel törekszünk a munkakörnyezet szépítésére is. Ezzel összefüggésben csupán az okoz nekünk „fejfájást“, hogy az új, modern, nagy teljesítményű gépek bizony eléggé zajosak. További pozitívum, hogy ez idén elkészül a 420 személyt befogadó új munkásszállónk és ebben az ötéves tervidőszakban 135 családos alkalmazottunk jut új üzemi lakáshoz. Magától értetődően sok nálunk a gyermekes anya, s közülük nem egynek gondja lesz kisebb azáltal, hogy még ez idén felépül 30—30 gyerek számára egy bölcsőde, illetve óvoda. Az egészségügyi gondoskodásra sem panaszkodhatunk. Közvetlenül az üzemben van az orvosi rendelő, az arra rászorulókat beutalják gyógyfürdői kezelésre, s természetesen, a szakszervezeti üdülés lehetőségeivel is élhetünk. Az egészségügyi gondoskodás kapcsán viszont hadd mutassak rá arra, ami nem oldható meg ugyan nálunk, de az illetékesek foglalkozhatnának ezzel a problémával. Sajnos, munkacipőnk egyáltalán nem megfelelő, és ez nyilvánvalóan kihat a munka hatékonyságára. A tanulásról, a továbbképzésről sem feledkezünk meg. Tekintettel arra, hogy Szlovákia fővárosában viszonylag elég sok a munkaalkalom, és alig akad már a munkafolyamatba bevonható munkaerő, hozzánk sem könnyű dolog új erőket szerezni. Ezért oly fontos, hogy saját szakmunkásképző tanintézetünkben neveljük az utánpótlást. Ezen túlmenően a nők soraiból „kitippeltük“ azokat, akik a tavaly megnyílt és ez idén új évfolyamot indító esti iskolában mélyítik el szaktudásukat. Mindennek és sok más intézkedésnek köszönhetjük például azt, hogy tavaly az. 1975-ös évhez képest 11 százalékkal csökkent a fluktuáció. A termelésben elért eredmények pedig, amelyekkel ezúttal nem foglalkozom, jelentős mértékben üzemünk dolgozó nőinek, a gazdaságpolitikai tevékenység minden szakaszán a mun ka dandárját vállaló női tisztségviselőinknek köszönhetők. Mi büszkék vagyunk például arra, hogy a Nemzetközi Nőnap Üzem 326 technikusa és gazdasági dolgozója közül 217 a nő. VELESOVÁ ANNA: 1969 óta dolgozom a Tatrasvit nemzeti vállalat kosi- cei (kassai) üzemében. Felsőruházati cikkeket.gyártunk 6—12 éves gyermekek számára. Üzemünkben kilenc szocialista munkabrigád versenyez, közülük egy az én vezetésem alatt. A dolgozók aktivitásának fokozásában nálunk is bevált a szocialista verseny, amelybe a dolgozók 98,8 százaléka kapcsolódott be. Ugyancsak szép eredményeket érünk el a köfelezettségvállalMtl mozgalomban. A múlt év végén az egyik részlegben bevezették a szaratovi munkamódszert. Ha beválik, a többi munkahelyen is érvényesítjük. A dolgozókról- való gondoskodást az üzem komplex programja tartalmazza, amelyet az 1976—80-as évekre dolgoztak ki. Az elmúlt időszakban sokat javultak a munkakörülményeink. A késztermékek raktározására felépült egy csarnok, a volt raktár- helyiségekben öltözőket létesítettünk, minden dolgozó külön szekrényt kapott. Dolgozóink 86 százaléka nő. A kisgyermekes anyák számára az üzem vezetősége lehetővé teszi, hogy csak első műszakban dolgozzanak. A már épülő új kötöttáruüzem elkészülte után teljes mértékben kiküszöböljük a munkafeltételek terén előforduló hiányosságokat. Lesz üzemi étkezdénk, egészségügyi központunk, és javulnak a művelődési lehetőségek is. 120 dolgozó számára munkásszálló épül, amely jelenleg igen hiányzik. Az új üzem a tervek szerint 1979-ben kezdi meg a termelést. VIRÁG MAGDOLNA: A Tornaijai Ruhagyár csaknem ezertagú munkakollektívájának 85 százaléka nő. Az 5. ötéves terv és a 6. ötéves terv első évének feladatait teljesítettük, de hozzá kell tennem azt is, hogy nem problémamentesen. Az üzem dolgozói ugyanis zömmel betanított munkások, háztartásból, a kilencéves alapiskolák padjaiból kerülnek a gépek mellé. Időbe telik, amíg megszokják a munkatempót, a rendszerességet, az idővel való jő gazdálko-, dást. Az ilyen és hasonló okok — például a fluktuáció — miatti lemaradást szabad szombatokon kellett pótolnunk. A szocialista munka- verseny különböző formáinak kibontakoztatásával vesszük elejét, hogy a jövőben ilyesmi ne forduljon elő. A gyárban 12 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Közülük négy már megszerezte a bronz fokozatot. A versenyző kollektívák tagjainak 95 százaléka nő. 1974 januárjában új, korszerű termelési részleget helyeztek üzembe. Ezzel egyidejűleg új szociális létesítményeket is kaptunk. Dolgozóink orvosi ellátásáról jól felszerelt egészségügyi központunk gondoskodik. Tornatermünk és klub- helyiségünk is épül, így a közeljövőben már a szabad idő hasznos kihasználására és a sportolásra is több módunk lesz. Tavaly szeptemberben kezdtük Z-akcióban egy bölcsőde és óvoda építését, nemsokára gyári üdülőnk is lesz Tornaijától 15 kilométernyire és egy 100 férőhelyes pionírtábor tervei is készülnek már. 1977. III. 6. \ 6 ÚJ SZÚ yj 0>" ^ ^ ^ W iß' ^ ^
