Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-06 / 6. szám
HOSSZABB IDENVT A LABDABUGASNAK Élvonalbeli, de teljesítményszintű és tömeges jellegű labdarúgásunkban je- lenleq is, de még nagyon so<áig abból a dokumentumból kell kiindulnunk, amelyet szakembereink nagy gonddal és- alapossággal állítottak össze, s amely irányt szab e sportág további egészséges fejlődésének. Annak ellenére, hogy válogatottunk Európa legjobbjának bizonyult — vagy talán még inkább azért — a még jobb színvonal folyamatos követelmény. A testnevelési jolyamaton belüt adva vannak az élvonalbeli labdarúgás teljesítmény fejlődésének feltételei. A tartalékok elsősorban az edzésfolyamat további bővítése és intenzitása terén mutatkoznak, de követelő módon jelentkezik annak szükségessége is, hogy a fő labdarúgóidényt az eddigi 7,5 hónapról legalább 9 hónapra kell meghosszabbítanunk. Az idény meghosszabbítása magával hozza, hogy az úgynevezett téli szünet lerövidül, megváltozik a téli felkészülés formája, s az eddiginél sokkal nagyobb jelentőség jut a nyári felkészülésnek. Az azonban biztos, hogy mind a téli, mind a nyári felkészülésnek terjedelmében, intenzitásában és változatosságában kiegyensúlyozottan kell jelentkeznie. Elsősorban a labdarúgó általános jó tulajdonságait kell kifejlesztenie, mégpedig a szívósságot, a mozgékonyságot, az erőt és természetesen a technikát. Ennek iskolapéldája az a felkészülés, amelyet a válogatott bővebb keretének tagjai a hollandiai edzőtáborozáson folytattak. Edzés és nevelés Az említett követelményeknek eleget levő edzésekkel párhuzamosan kell hatnia a politikai-nevelő munkának az egyesületeken belül is. Az utóbbi^ s természetesen nem másodrangú tevékenység során, nem árt feleleveníteni néhány legújabb felmérés tapasztalatát. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség sport-technikai bizottsága a napokban értékelte az őszi idényt, de jobbára csak a színvonallal lehetett elégedett. Akadt azonban három komoly figyelmeztető megállapítása: 1. Az I. labdarúgó-ligában — 1975 őszével összehasonlítva — jelentősen emelkedett a sárga lappal figyelmeztetett játékosok száma (158-ról 174-re). 2. A kiállítások terén is sajnálatosan rosszabb a helyzet. Míg 1975 őszi idényében 5 játékosnak mutattak fel piros lapot, 1976 őszén már 9 labdarúgót kellett a játékvezetőnek idő előtt elküldenie a pályáról. 3. Sajnálatosan megnövekedett a sérülések száma Is, mégpedig az 1975. évi 87-ről 117-re! Az adatok önmagukért beszélnek. Szinte követelik a nagyobb kíméletességet. Keményen, de nem durván Néhány évvel ezelőtt nálunk is általános követelményként emlegették, hogy az élvonalbeli labdarúgásunknak keményebbé kell válnia, a játékosoknak vállalniuk kell az ütközéseket. Példaképpen elsősorban a hallatlan erőbedobásukról és erőnlétükről híres angol játékosokat állították a mieink elé. Az előbbi számok azt bizonyítják, hogy még nagyon sok élvonalbeli labdarúgónk nem tudja megkülönböztetni a keménységet a durvaságtól, a férfias küzdelmet a kíméletlenségtől. Minden idők egyik leghíresebb angol edzőiétől, a „nagy Manchester United“ hajdani mesterétől, Matt Busbytól idézzük ezzel kapcsolatban a nagyon is megszívlelendő megállapítást: „Itt lenne már az ideje annak, hogy megfékezzük az inijulatokat, elejét vegyük a testi épséget veszélyeztető kíméletlenségeknek. Ennek érdekében valamennyien sokat tehetünk, de különösen a játékvezetők, akik nyomban megbüntethetik azokat, akik a játék hevében msgfeledkeznek emberi mivoltukról...“ Most visszatérünk a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség sport-technikai bizottságának újabb és nagyon fontos megállapításához: „A tavaszi idény első fordulójától kezdve a játékvezetők kellő szigorral lépjenek fel olyan labdarúgókkal szemben, akik az esetleges szabálytalanságot nem a szemtől szembeni, férfias küzdelemben követik el, hanem utánrúgással akadályozzák meg az ellenfelet a labda birtoklásában, továbbításában: egyszóval: a játékban.“ Legyen szabad megjegyeznünk, hogy. ezért másutt már előbb is egyértelműen kiállítás járt! Mindezt azért hozzuk fel, mert a bajnoki idény meghosszabbodása fokozott igényeket támaszt nemcsak a játékosokkal, hanem a játékvezetőkkel szemben is. Fokozott figyelem a helyénvaló az úgynevezett becsúszó-szerelé9eknél. A jőszemű és határozott játékvezető azonnal észreveszi, hogy a védő közbelépési szándéka a labda megszerzésére, vagy az ellenfél szabálytalan akadályozására irányult-e. A szakember mindig tudja, mi írható az esetleges síkos talaj rovására, s mi nem ... A rövidebb téli szünetért A csehszloyák labdarúgásnak jól felfogott érdeke, hogy tartani tudja a lépést válogatott- és klubszinten a földrész más, a labdarúgásban szintén fejlett országaival. Ezért kellett és kell az úgynevezett téli szünetet a minimumra csökkentem. Csak így érhetjük el, hogy már kora tavasszal azonos helyzetből indulhasson az a kupacsapatunk, amely esetleg a három nagy sorozat valamelyikében a legjobb nyolc között próbál szerencsét, s még inkább válogatottunk, amelytől ezentúl egészen természetesen jó teljesítményt várnak a szakértők idehaza csakúgy, mint külföldön. A rövidebb téli szünetet szorgalmazza egyébként olyan labdarúgó szakember is, mint Kovács István, az Ajax Amsterdam volt edzője, a BEK mester- hármasának aranykovácsa, majd a francia válogatott főedzője, s jelenleg a román nemzeti tizenegy főszakvezetője. 8 03 »mm .0 XS -M $ E SJS" SS« ®.= :o ® I S “’S '9 <8 RJ «-• N 00 U ÖC S? O'« c « ^ JJ <8 *8 > •O > " 7 '<0 I 5 cfl > O 03 m '«a oo oj .2 N o —> <8 2 Ä C0 *- O w *3 y g- 3 J5 ‘S' 9 w 03 fi x n c c «- a N 2 ** ÍB «2 ~ „ «- N C8 3 ►» '«8 ■*- 2T 8 t- 3 'Oí S E 3 ,2P Az idényhosszabbítás feltételei Hazai szakvélemény szerint az I. ligás klubok eddig vajmi keveset tettek az idényhosszabbítás teljes sikere érdekében. Külföldön is elismert edzőink közül többen kifogásolták, hogy a tavaszi idény kezdetére általában nem áll rendelkezésre jó minőségi pálya, pedig a jő tapasztalatokért nem kellene messze menni, s a talajvédelem nem kerül csillagászati összegekbe. Erről elsősorban azok az edzők nyilatkozhatnak teljes joggal, akik megjárták Lengyelországot, de Angliát és esetleg Svédországot is. Ok tudják igazán, hogy a pálya gyepszőnyegét télen sem lehet sorsára bíz- . ni, védeni, ápolni kell. A különböző kivitelezésű műanyagtakaró beszerzése nem viszi anyagi romlásba az. egyesületet. A befektetés, a gondoskodás mindenképpen megtérülne. Már a korai időpontban is jó állapotú pálya állna rendelkezésre, így a játék is látványosabb lehetne, és vonzóbbnak bizonyulna a nézők számára. Egyébként is figyelmeztető, hogy ugyancsak 1975 őszével összehasonlítva lényegesen csökkent a bajnoki mérkőzések látogatottsága, 762 100-ról 688 ezer 424-re. Nagyon helyesen látja a dolgokat dr. Milan Navara, a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség módszertani bizottságának elnöke, aki a napokban a következőképpen nyilatkozott: „Az a meggyőződésem, hogy a labdarúgó-bajnokság tavaszi idénye akár február elsején ,is kezdődhetne, de az időpontlistát,, úgy kellene összeállítani, hogy megfelelő pótterminusokról is gondoskodjon. A télutó többször okozhat időjárásával mérkőzés-elhalasztást. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség sporttechnikai bizottsága az átmeneti időben minden pénteken ülésezhetne, s a beérkező jelentések alapján ázonnal dönthetne «gy-egy forduló esetleges elhalasztásáról, későbbi, tartalékidőpontban való megrendezéséről. Erre azonban csak a . pályák esetleges használhatatlan volta adhat okot. Ha ezeket a dolgokat sikerül idejekorán és következetesen elintéznünk, nyugodtan nézhetünk minden nemzetközi szereplés elé, akár a válogatott csapatot, akár az 1. liga együtteseit szólítja a küzdőtérre.“ A nézők „csalogatása" Természetesen van orvosság a lelátók ritkuló sorainak újólagos megtöltésére is. Ha a jó minőségű, szakavatottan karbantartott pályákon a jól edzett, sportszerű és kíméletes labdarúgók mutatós játékkal várják a közönséget, amelynek kényelméről a klubok szakvezetői fokozottan gondoskodnak, elsősorban fedett lelátókkal, igényesebb közönségszolgálattal, az is visszatér a nézőtérre, aki előbb valamiért neheztelt klubjára, a játékosokra, a szakvezetésre. Akárcsak a színházakban és a mozikban, vagy a hangversenytermekben, a sportpályák lelátóin is csak az igényesebb műsor tarthat igényt jelentős látogatottságra, érdeklődésre. ZALA JÓZSEF Kiadja Szlovákia Kommunista Párt|a Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság. 550-18, sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradskó 8. Nyomja o Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 2-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÓBA NYOM ÄS. Hirdető- iroda: Vojcnského nábrezie 15. il. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési dija havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korono. Az Új Szó vasárnapi szániának külön elölizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ustredná expedíció tlace, Gottwaidovo nómestie 48/VII. A SÜTI reg'sztrációs száma: 5/2. ÖDJSZŐ Index: 48 097 • X» «3 »:2 B s ja •« «Ob > O o r* Oö ei) Os» g 'S ~ S S® na Ä o« ©S 2 J* « SCO «rf ? «3 'S'S |=£ SS 2® ® t* m C 2~5 5 Xi £ M <8 *» S» '*** » N 2 S <o .* Sí <8 J* « ® J< J; £ JS 3 '® O DB E N B. 2 <8 « « X» © °sSS C8 3 “"'S w — '» u ^ £ .* CO ocS o » _ JB sg J< .2 ■g E o '2 J3 8« -2 3 ® ~ n ■5 «2 ■ - ■ c w,.x», © © Xi » S so o U S S3 I
