Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-06 / 6. szám
— Ahhoz képest, hogy ilyen fehér a fejem, s ennyire ráncok barázdálta már az arcom, nagyon kevés filmet készítettem: tizenötöt. Teljes játékidejük mindössze két óra ötvenöt perc, alig több, mint egy játékfilm hossza. Ez tizenöt esztendő életműve. De hát mit tegyek? Ez ilyen hivatás. Akár egy harminc másodperces művel is világhírű lehet az ember. Nekem szerencsém volt: már az első filmem a határokon túl is sikert aratott, s bekerültem a lexikonokba, amelyekben ilyesmiket olvashatok magamról: „HITRUK, Fjodor Szavalje vies, szovjet rajzfilmrendező, a moszkvai Szojuzmultfilm alkotója. 1917. május elsején született Moszkvában. Húszévesen került a rajzfilmgyártásba, 1961-ben kezdett önállóan dolgozni. Azóta számos nemzet közi fesztivál nagy diját nyerte el Oberhausenben, Krakkóban, New Yorkban, San Franciscóban, Montrealban, Sydneyben, Cannes-ban, Velencében, Zágrábban és másutt. Gyerekeknek ITappancska, Bonifác vakációja, Micimackó és a méhek, Micimackó vendégségben, Otel lo-671 és felnőtteknek (Egy bűntény krónikája, Film, film, film, Egy ifjú akit Engelsnek hívnak, Sziget, Ember a keret ben és mások] egyaránt dolgozik.“ — Ebből azután minden fontosat megtudhatnak rólam. Persze, a hatvan esztendő alatt azért még sok más is történt velem... Jóízűen elneveti magát, sze me ilyenkor pajkosan felcsillan, és az arca egyszerre olyan lesz, mint Micimackóé, a két világsikert aratott Hitruk-film- ben. Ezzel egy titkára már fény is derül: mint a rajz- és bábművészek gyakran, önmagát szövi bele figurái alakjába. Mintha ki szeretne törni a lexikonos tömörségből, tovább mesél: — Képzőművészeti főiskolára jártam. Egy nap betévedtem egy moszkvai moziba. Három Disney-filmet játszottak. Felfedeztem magamnak a rajzfilmet. Elballagtam a stúdióba. Próbát rajzoltam és — kidobtak. Még háromszor jelentkeztem, s csak ötödszörre vettek fel. Rajzolónak, illetve animá- tornak. Húsz évig dolgoztam ebben a beosztásban. Msztyisz- lav Pasenko és Lev Atamanov munkáinál segédkeztem, s az ő bátorításukra kezdtem önálló alkotásokba. Először egy felnőtteknek szóló krimi forgatókönyvét készítettem el és 1962-ben közönség elé kerülhetett az Egy bűntény krőnia később számos nemzetközi díjjal jutalmazott Film, film film című szatírát. Fjodor Hitruk szavai a folytonosság illúzióját keltik. Holott köztudott, kegyetlenül megküzd önmagával, míg megalkotja filmjeit. Egy teljes évig például Engels rajzaival birkózott. — Egy nap német barátaim — a drezdai Georgij házaspár — kerestek fel. Vastag dossziét mutattak: fotókópiát az ifjú Engelsnek nővéréhez írott leveleiről. A lapok szélén érdekes, karakterisztikus, olykor ironikus rajzok. És egy javaslat: Engels levelei alapján készítsünk közösen rajzfilmet. Megtetszett az ötlet. Munkához láttunk. 1970-re elkészült az Egy ifjú, akit Engelsnek hívnak. Úttörő mű, egy műfaj megteremtője: a politikai személyiségek műveire, írásaira építő rajzfilmé. — Engels, ez a csodálatos ember és nagyszerű szellem, klasszikus lett. Tanításai mögött azonban elveszett emberi „KÖZVETLEN PÁRBESZÉDEKRE VAN SZÜKSÉG“ Fjodor Hitrukkal négyszemközt kája. Nemzetközi sikerén magam lepődtem meg leginkább. A siker megzavart. Ezért gyorsan egy gyerekmesén kezdtem dolgozni. Megszületett Tappancska — máig is egyik legkedvesebb művem. A gyerekek is megszerették. S egy kisfiú egy cseh mesekönyvet küldött, azzal a kéréssel: „Ebből tessék filmet készíteni, Tappancska bácsi...“ Milos Macourek írta a könyvet, s ennek lapjairól kelt útra következő filmem főhőse, Bonifác, a jószívű és segítőkész cirkuszi oroszlán. Bonifácnak később hónapokon át ezer és ezer levelet köszönhettem és újabb gyermekkívánságok áramlottak felém. Micimackót kérték. A Micimackó vajúdva készült — és évekig. Hitruk közben más filmeket forgatott, a szatirikus élű Otello-67-et és lénye. Ezt szerettük volna visszaadni, szellemes levelei, rajzai felhasználásával. Ez ihlette a filmét, mely végül — úgy érzem — mégis politikai mű lett és Engels egyénisége mellett nézeteit is tükrözi. Engels révén jutottam el a felismerésig: a rajzfilmben mind nagyobb és nagyobb teret kell, hogy kapjon az ember belső, rejtett világa. Persze ez a külső világ függvénye. De a kettő között lehet harmónia. Ezt a kérdést vizsgálgattam 1974-ben készült Sziget című munkámban. A lakatlan szigeten, amelyre hősöm hajótöröttként érkezett, olajat találnak. És megindul a nagyhatalmak harca az olajért. Az ember nem fontos, megmentésén senki sem fáradozik. Azután kimerül az olájmező és a sziget újra lakatlan marad. Emberünket egy másik hajótörött veszi tutajára. Egyszerű, hétköznapi történetnek szántam, de nagy meglepetésemre számos új díjjal gazdagította fesztivál- sikereimet. Cannes-ban, Krakkóban, Melbourne-ben, Algírban jutalmazták nagydíjjal. Hitruk most is fáradhatatlanul dolgozik. Micimackó is ott van a keze ügyében, most mégis ismét a felnőttekhez szól. Hogy miért? — Meggyőződésem, hogy változó világunkban nem elsősorban meséket kell mondanunk. Közvetlen párbeszédekre van szükség. Mert most, amikor ennyire egységesül, ennyire egymásra van utalva a világ, nagyon fontos lett: hogyan is közeledünk egymáshoz, hogyan és milyen gyorsan kezdünk beszélgetni egymással és értjük meg egymást. Már nemcsak a világ, a világűr, de talán más világok sorsát is kezünkben tartjuk. És ez már olyan felelősség, amelyről — úgy érzem — szólnom kell. Most készülő legújabb munkáim ezzel a felelősséggel foglalkoznak. Most fejeztem be a Neked adom a csillagokat című munkámat, tizenharmadik művemet. Ezzel a filmmel elégedetlen vagyok. Mégis úgy éreztem, hogy tovább kell lépnem ezen az úton. Ezért készítettem el az Ikarus és a bölcsek című filmemet. A mindenkori ember, az örök Ikarus, állandóan szemben találja magát a régi latin közmondások bölcsességeivel és bölcseivel. De mégis, mindig újra meg újra össze- viaszozza a tollakat, és szárnyakat készít belőlük. A szárnyak hol ilyenek, hol olyanok, és bármit mondanak is a bölcsek — egy nap eljön a pillanat, amikor Ikarus, az ember, szárnyak nélkül is repülni tud. Ebben a filmben nem is a történet, mint inkább a gondolat volt számomra fontos. * • « Fjodor Hitrukot művészi munkássága elismeréséül állami díjjal jutalmazták. Ö az első a szovjet animátorok közül, aki ezt a magas kitüntetést kiérdemelte. FENYVES GYÖRGY ■■I Volt már Lady Macbeth és Dolly, Hekabé és Kas sandra, Szilágyi Erzsébet és Szemérmetes ErzsCfk. Ezekben a szerepekben bizonyította drámai tehetségét, vígjátéki képességeit és nyers humorát. Szalag Edit 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Már akkor korán érő tehetségnek bizonyult. Bármilyen megterhelést bíztak rá — sikerre vitte. Negyedévesként Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájának főszerepében vizsgázott. Kristálytiszta szerepformálásában fiatalságának varázslatos ereje nagyszerűen egye sült művészetének eszközeivel. A félelem és a vágy, az álom és a valóság tükröződött alakításában. A vizsgaelőadás Vámos László és a tanítvány közös sikere volt, ugyanis Szalay Editnek nemcsak a saját szerepéről volt határozott elképzelése, hanem az egész darab koncepciójáról. A főiskola elvégzése után a Madách Színházhoz szerződött. Első komolyabb szerepe: Bianca az Ot- hellóban. Meg kell azonban említeni nagy sikerű beugrásait is, hiszen már harmadévesként Psota Irén szerepét vette át a Black Comedyben, de játszotta Almási Éva és Piros Ildikó szerepeit is. 1974 tavaszán azután megkapta amire talán még nem is várt — pályája eddigi legszebb, legnagyobb szerepét. Vilo Radev bolgár rendező felkérte őt az Elkárhozotl lelkek című filmjének főszerepére. A gyönyörű Fanny Horn alakjában olyan nagy sikert aratott, hogy hínevét külföldön is megalapozta. A spanyol polgárháború idején játszódó filmet Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon és hazánkban forgatták. A hazai bemutató után (a film Várnában nagydíjat nyert) az alkotást Franciaország is megvette, s a közeljövőben nálunk is bemutatják. A színházi kiesés után az Abelard és Heloise című Miller-drámában Belle Alys szerepét kapta. Amikor Piros Ildikó egy időre visszavonult a színháztól, Szalay Edit megkapta a darab címszerepét is. Játékával sikerült elhitetnie Heloise megalázottságá- ban is gyötrelmes szerelmét. Tehetségét újra és újra bizonyítva, egymás után kapta a szerepeket a Nyaralókban, a Királyidil- lekben, a Bertold Brecht -összeállításban, legutóbb pedig a Holt lelkekben. Egy lelkileg összetört, meggyötört asszonyt játi FÖLFELÉ A PÁLYÁN szott A vonatok reggel indulnak című tévéfilmben. Egy „fantasztikus“ nőalakot személyesít meg A halhatatlanság halála című bemutatásra váró tévéjátékban. Eredetileg biológus vagy egyiptológus akart lenni. Érdekelték a sejtek meg a történelem. Cacoyannis Elekrája — Irene Tapasszal a főszerepben — azonban döntő hatással volt rá. Tizenháromszor látta a' filmet. Magas, karcsú, barna hajú. Érzékeny, vibráló lényű. Ám ha kell, ha a szerep megkívánja: percről percre változó. Ha a színpadon vagy a képernyőn megjelenik, játékára oda kell figyelnünk. Biztosan tudom: Szalay Edit egyéniségével gazdagodik majd a magyar film- és színművészet. • SZABÓ LÁSZLÓ IO Fjodor Hitruk szovjet rajzfilmrendező Szalay Edit 6s Jan Englert lengyel színész az Elkérhozott le lkek cimü bolgár film egyik jelenetében
