Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-06 / 6. szám
T ársadalmunk a hatodik ötéves terv és a XV. pártkongresszus igényes feladatainak valóra váltása jegyében él. A jelentős dokumentumok az oktatásügynek is nagy teret és figyelmet szentelnek. Az oktatásügy jelentőségét a XV. párt- kongresszuson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára is hangsúlyozta, amikor többek között az alábbiakat mondta: Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy az ifjúság országunk jövője. Az ifjú nemze dék nevelésének pártunk és szocialista államunk állandó figyelmet fog szentelni. Ennek a figyelemnek az egyik legfőbb bizonyítéka a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztő sének új tervezete, amelyet legfelsőbb párt- és állami szerveink a múlt év nyarán hagytak jóvá. Oktatásügyünk jelenleg valóban demokratikus, szocialista és sikeresen teljesíti küldetését a szocializmus építésének időszakában. Azért, hogy továbbra is jelentősen hozzájáruljon a szocialista társadalom feladatainak valóra váltásához, hogy idejében előkészítse a fiatalokat a tudományos-technikai forradalomra, a társadalmi munka jellegének változásaira és eleget tehessen a szakképzettséggel és művelődéssel szemben támasztott egyre növekvő követelményeknek — néhány évi kísérlet után — az 1976/77-es tanévtől — kezdve az alapiskolák első osztályaival — fokozatosan megkezdtük az új tervezet bevezetését. Az új koncepció — lényegét tekintve — nemcsak a fejlődésből, oktatásügyünk jelenlegi helyzetéből és szükségleteiből indul ki, hanem figyelembe veszi a szocialista országok fejlődésének irányát és a világ oktatási rendszereinek fejlettségi szintjét is. Tartalmát tekintve a művelődés demokratizálásának elmélyítését jelenti és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy minden fiatal fokozatosan teljes középiskolai végzettséget szerezhessen. Az új tervezet 1977. II. 6. o N 5/3 egyik jellegzetes vonása, hogy az óvodát, az alapiskolát és az összes középfokú iskolatípust egységes egészként fogja fel, s megszabja a tankötelezettség meghosszabbítását tizenhat éves életkorig. Az iskolák egyes fokai egészüket, de különösen tartalmukat tekintve egymásra épülnek. S, éppen ez a folytonosság é* a rendszer nyitottsága teszi lehetővé, hogy minden fiatal középfokú végzettséget szerezzen. Az új oktatási tervezet alapvonásaiban a következőképpen alakul: \az iskoláskor előtti nevelés az oktató-nevelő munka szerves részévé válik; az alapiskola alsó tagozata az eddigi öt osztályról négyre csökken; a felső tagozat változatlanul négyosztályos marad; a középiskolák eddigi három típusa közül a gimnázium és a szakközépiskola lényegében nem változik meg, tehát továbbra is négyosztályos lesz; az eddigi iparitanuló-iskolák és szaktanintézetek helyett két-, három- és négyosztályos, középfokú szakmunkásképző intézetek létesülnek; a tankötelezettség az eddigi kilenc évről tízre emelkedik, ami azt jelenti, hogy a tanulók nyolc esztendőt az alapiskolában, legalább két évet pedig valamelyik középfokú iskolatípus egyikében töltenek; a tíz évig tartó tankötelezettség leteltével a fiatal középfokú végzettséget szerez. Valamennyi középfokú iskolatípus legjellemzőbb vonása a gyakorlatiasabbá válás, az elméleti és a gyakorlati felkészítés, illetve az általános politechnikai és szakmai oktatás helyes aránya, összhangja, valamint a középfokú iskolák közelítése, ami által lehetővé válik, hogy a végzős növendékek tovább folytathassák tanulmányaikat, az egyetemeken vagy főiskolákon, illetve felkészíthessék őket valamilyen pályára. Természetes, hogy az oktatási rendszer módosításának sikere és az új tervezet megvalósítása az összes pedagógus munkájától, illetve a társadalom összefogásától függ majd. Ezért az új intézkedéseket fokozatosan és körültekintően vezetik be, miközben rendszeresen értékelni és ellenőrizni fogják az eredményeket. Az iskoláskor előtti nevelés célja, hogy a gyermeket céltudatosan készítsük fel az iskolára. Lényegében arról van szó, hogy áthidaljuk az átmenet nehézségeit, azaz a család, a bölcsőde, az óvoda és az alapiskola közti szakadékot. Az új koncepció azt is feltételezi, hogy szervezett formában pedagógiailag fontos befolyásolni a családi nevelést; mivel gyafapszik a bölcsődék és óvodák száma, a jövőben szükséges, hogy emeljük az óvónőképzők tanulóinak számát, mert csak így érhető el, hogy az óvodákban szakképzett erők neveljenek. Szakképesítést eddig csak az 5—6 éves gyermekek nevelésével foglalkozó személyek szereztek, a múlt év végén azonban már megkezdték a fiatalabb korosztályú gyermekeket nevelő egyének szakoktatását is. Az alapiskola — elsőként — jelentős tartalmi és szerkezeti változásokon megy át, s a múlt év szeptemberétől kezdve az ország valamennyi alapiskolájának első évfolyamában — beleértve a magyar tanítási nyelvű iskolákat is — már új koncepció alapján kezdték meg az oktatást. Az alapiskola alsó tagozata közvetlenül az óvodára épül, másrészt a felső tagozathoz kapcsolódik, ezért az alsó tagozat tanterve a később tanulandó összes tantárgy alapját tartalmazza. Az alapiskola tehát nyitott oktatási rendszer mely a tízéves tankötelezettség értelmében csak a középiskolák első és második évfolyamában nyer végleges formát. Az alsó és a felső tagozat egyes tantárgyai közti összefüggés kizárja az óvodából az alapiskolába, illetve az alsó tagozatról a felső tagozatra való áttéréssel járó nehézségeket; ez az alapiskola első és hatodik osztályában gyakran a tanulók rossz előmenetelét idézte elő. Az új tervezetben a gimnázium általános műveltséget nyújtó politechnikai iskolaként szerepel, a hangsúly azonban az általános műveltségen van. Az iskola szerepe, hogy a tanulókat felkészítse az egyetemekre és a főiskolákra, azok számára pedig, akik nem folytatják tanulmányaikat, lehetővé teszi, hogy munkát vállaljanak; nemcsak adminisztratív, hanem igényes szakmai állásokat is betölthesse- nek. A kellő szakmai képesítést a tanulók egy-egy szakma alapjainak az elsajátításával szerzik meg; erre a gimnázium harmadik és negyedik évfolyamában kerül sor, a választható, fakultatív tantárgyak révén (például az elektrotechnika, az építészet, a gépészet alapjainak, a számítógépek kezelésének az elsajátításával). A szakközépiskolákban az 1977-78-as tanévtől kezdődően módosítják a tanterveket, mégpedig úgy, hogy a gyakorlati oktatás mellett nagyobb teret kapjanak az elméleti tantárgyak, s így a tanulók alaposabban megismerhetik a gyakorlati tevékenységgel, a technológiai eljárásokkal kapcsolatos ösz- szefüggéseket és törvényszerűségeket. A jövő tanévtől kezdődően egyes szakközépiskolákban ellenőrzik, hogyan válik be a módosított tananyag oktatása. Mivel a leendő középkáderek jobb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, képesek lesznek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez. Az ellenőrzés előreláthatólag 1982-ben ér véget. A következő években ennek alapján sor kerül a tantervek, a tankönyvek, a tanítási segédeszközök, a módszertani kézikönyvek átdolgozására, illetve bevezetésére. A közeljövő egyik fő feladata, hogy a szakközép- iskolák felkészüljenek a nyolcadikosok fogadására. Az 1977—78-as tanévtől kezdve lehetővé válik, hogy az alapiskolák nyolcadik osztályának tanulói egy- egy szakközépiskolában is folytathassák tanulmányaikat; például a közgazdasági, a könyvtárosi iskolában, az óvónőképzőben, később pedig más szak- középiskolában is. Az alap- és középiskolákról szólva hangsúlyozni kell, hogy a nemzetiségi iskolák oktatási rendszerünk szerves részei. Ebből egyértelműen következik, hogy az oktatásügyre háruló feladatok a nemzetiségi iskolák feladatai is és az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma az ország valamennyi iskolájában azonos anyagi és oktatási feltételeket teremt, hogy az iskolák sikeresen teljesíthessék az oktatási rendszer fejlesztéséről szóló központi bizottsági határozatot. A felsőoktatás célja, hogy a fiatalokat megalapozott elméleti tudással, megfelelő gyakorlati ismeretekkel és készségekkel vértezze fel, hogy képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a tudomány és a technika gyorsan változó követelményeihez, illetve ismereteiket alkotó módon tudják alkalmazni a gyakorlatban. Ennek feltétele, hogy a tananyagot az egyes tudományágak fejlődéséhez és a gyakorlati szükségletekhez igazítsák, s a főiskolák a fiataloknak széles körű szakmai ismereteket nyújtsanak. Ezért egynémely szűk körű szakosodás áttolódik a továbbképzés idejére, s a végzős hallgatók szakmai profiljukat aszerint egészítik ki, hogy a népgazdaság mely ágazatában dolgoznak. Ilyen értelemben módosítják a felsőoktatási intézmények tananyagát és tantervét, s ily módon az 1977—78-as tanévben már valamennyi új tanterv szerint oktathat. Ezzel egyidejűleg az egyes intézményekben módosul a tanulás időtartama; a tanulmányi idő 4 évtől 6 évig tarthat. Oktatási rendszerünk új koncepciójának talán legfontosabb feladata a szakmunkásképzés javítása. Ezt elsősorban a fejlett szocialista társadalom építése és a tudományos-műszaki fejlesztés követeli meg, s összefüggésben van azzal, hogy társadalmunkban egyre szilárdul a munkásosztály vezető szerepe. Ezeket a szempontokat, követelményeket és igényeket figyelembe véve a szakmunkás- képzés a középfokú oktatás szerves részévé válik. Egységesítik a középfokú szakmunkásképző intézeteket, ezek két- három- és négyosztályosak lehetnek. A tanulmányi idő hosszát minden esetben a szakma jellege szabja meg, elsősorban az, hogy menynyire igényes elméleti és gyakorlati felkészülést kíván az adott szak. A szakmunkásképző intézetek fokozatosan a teljes középiskolai végzettség megszerzésének döntő formájává válnak. Ezért már most megteremtik az előfeltételeket ahhoz, hogy a két- és háromosztályos iparitanuló-iskolák növendékei teljes középiskolai végzettséget szerezhessenek közvetlenül a saját szaktanintézetükben. Az első osztály esti iskolában is elvégezhető, a második és a harmadik pedig a nappali tagozaton, s ebben az esetben a két osztályt egy év alatt el lehet végezni. A tanulmányi idő hossza a szaktanintézetek nappali tagozatán nem lehet hosszabb négy évnél, az esti tagozaton pedig ötnél. Ez azt jelenti, hogy ha a kétosztályos iparitanuló-iskolával rendelkező diákok esti tagozaton tanulnak tovább, akkor tanulmányi idejük három év, a háromosztályos szaktanintézet végzős növendékeinek pedig két év. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kevésbé igényes szakmákra felkészítő kétosztályos ipa- ritanuló-iskolákba azok is bekerülhetnek, akik nem végezték el az alapiskolát. Számukra a szaktanintézet tantervét és tananyagát úgy módosítják, hogy a szakképesítéssel egyidejűleg a szükséges alapismereteket is megszerezhessék. Oktatási rendszerünk demokratizmusa a legérzékletesebben a négyosztályos, érettségivel végződő szakmunkásképző intézetekben nyilvánul meg. Az első ilyen intézetek 1973-ban létesültek a magas szakképzettséget igénylő szakmákban. Szlovákia 47 ilyen intézményében 13 szakot létesítettek, s ösz- szesen 4670 tanuló tanul itt tovább. Az 1977—78-as tanévben az alapiskolák kilencedik évfolyamából 2670, a nyolcadik évfolyamból pedig 1640 folytathatja tanulmányait négyosztályos szakmunkásképző intézetben. Ezek a változások természetesen visszatükröződnek a szakmunkás fiatalok képzésében Is; például elméleti oktasukban nagyobb teret kapnak majd a természettudományos tantárgyak, főleg a matematika, szakmai képzésük kezdetben pedig általánosabb lesz, ami azt jelenti, hogy a szorosabb értelemben vett szakosításra az utolsó évfolyamokban kerül sor. A 6. ötéves tervidőszakban oktatásügyünk nemcsak minőségi, hanem mennyiségi változásokon megy majd át. Például 1980-ig hazánk óvodáiba 590 000 gyermeket — ebből Szlovákiában 216 000-et kell beiskolázni, ami a 3—5 éves gyermekek 70 százalékát teszi ki; több mint 202 000 fiatalnak szakmunkásbizonyítványt kell szereznie, 96 000-nek el kell végeznie a szakközépiskolát és több mint 38 000-nek pedig a felsőoktatási intézményt. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítése azt jelenti, hogy 1980-ban — szlovákiai viszonylatban — a dolgozók 6,3 százalékának főiskolai vagy egyetemi képesítése, 15 százalékának teljes középfokú végzettsége, csaknem 30 százalékának pedig szakmunkásbizon^ítványa lesz. Az "Oktatási rendszer továbbfejlesztését körvonalazó tervezet fokozatos valóra váltása elősegíti, hogy az oktatásügy teljes mértékben eleget tehessen a fejlett szocialista társadalom jelenlegi és távlati igényeinek. Ezeket a feladatokat azonban csak akkor teljesítheti, ha megértésre és íámogatásra talál egész társadalmunkban, a szülőktől kezdve egészen az üzemekig és a vállalatokig. EDUARD KRAJCO, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának dolgozója 9 .A művelődés demokratizálása szocialista társadalmunk legfőbb értéke KORSZERŰBB ISKOLA - HATÉKONYABB OKTATÁS
