Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-30 / 5. szám

AZ CIS—300-AS VONALNAK KÖSZÖNHETŐ: Évente 600 lakás PÉNTEKEN DÉLUTÁN Vége a hétnek, mindenki igyekszik hazajelé. Az autóbu­szok hamar megtelnek utasok­kal. A várakozók közül többen az újságosbódé elé állnak. — Kérek egy vasárnapi Oj Szót ... — Sajnos, már elfogyott. Figyeiem, ez a párbeszéd többször is megismétlődik. Az ismerősöknek magyarázattal is szolgál az elárusítónő. — Kellemetlen helyzetben vagyok. Kevesebb példány szá­mot szállítottak, mint ameny- nyit megrendeltem. Holnap még megpróbálkozom néhány pél dányszám beszerzésével. A szomszédos bódéban mindig szokott maradni néhány. Es újra ismétlődik a párbe­széd. — Kérek egy vasárnapi Üj Szót ... — Sajnos, már elfogyott. Vége a hétnek, mindenki igyekszik hazafelé. Az autóbu­szok hamar megtelnek utasok­kal. Az emberek közül sokan „üres kézzel“, a keresett, várt vasárnapi Oj Szó nélkül utaz­nak hazafelé. A történeti hűség kedvéért: Színhely a Vetky Krtís-i (nagy kürtösi) autóbusz-pályaudvaron a Postai Hírlapszolgálat 21. számú újságosbódéja. Az eláru sítónő Vladooiöová Mária, aki egyébként mindig gondosan tö­rődik azzal, hogy a vásárlók megkapják kedvenc lapjukat, s olyan elárusító, aki nem szí­vesen bocsátja el „üres kézzel“ az újságvásárlói. Naponként az 0j Szóból 50 példányt szokott rendelni, és az egytöl-egyig mind elfogy. Boilzsár Gyula Rácáfolt Gyakran hallani ilyen véle­ményt: falvainkban a tanítókon kívül más értelmiségi dolgozó aligha kapcsolódik be a nép­művelő munkába. Nos, az ilyen véleményre alaposan rácáfolt Fehérvári Sándor mérnök, a Ci covi (Csicsói) Efsz dolgozója. Már második éve elnöke a CSE- MADOK 216 tagú helyi szerve­zetének. A komáromi járásban elsőként tartották meg a szer­vezet évzáró taggyűlését. Wur- cél Gábor, a szervezet titkára valóban gazdag tevékenységről számolt be, hiszen az elnök ve­zetésével jó kapcsolatot terem­tett a vezetőség a többi tömeg­szervezet tagságával, s az új művelődési házban érdekesebb­nél érdekesebb rendezvényeket szerveztek a múlt esztendőben. Ezek közül említésre méltó a Dunamenti Múzeummal közösen rendezett képzőművészén kiállí­tás, melynek nagy sikere volt: Kovács Ferenc tanító a falu fejlődéséről készített érdekes, fotós dokumentációt. A szerve­zet énekkarának tevékenysége sem maradt visszhang nélkül, hisz gyakran fellépett az ének­kar, egy alkalommal Komárom: ban is. Ugyanakkor a szervezet tagjai társadalmi munkában több ezer órát dolgoztak le. Kurucz Nandumé A lakásépítés egyre fokozó­dó üteme, ígéretes távlata tet­te szükségszerűvé, hogy a Nő­vé Zámky-i (érsekújvári) já­rásban házgyárat építsenek. Természetesen ilyen megfonto­lás is sürgette a házgyár épí­tését: elmarad a panelek hosz szadalmas szállítása, gazdasá­gosabb lesz felhasználásuk. így kezdték meg 1971-ben Érsekúj­váron, a Besenyői út mentén a házgyár építését. Azóta fel is építették, mintegy 34,5 mil­lió koronás költséggel. A gyár egyelőre csak egyműszakos üzemelésű, de a közeli hetek­ben már két műszakban, 148 dolgozót foglalkoztatva teljesí­ti majd feladatát. Nézzünk szét ebben a ház­gyárban! Az egész komplexum több részből áll. Ezek a következők: termelőcsarnok, olajgazdálko­dási részleg, a kész gyártmá­nyok raktára, keverőközpont és a mérnöki hálózat irodája. Ebben a házgyárban évente 190 000 köbméter betont dol­goznak fel. Ebből a mennyiség­ből 23 200 különféle épületele­met gyártanak: falakát, közfa­lakat, mennyezetszerkezeteket és egyebeket. Az OS — 300-as vonalnak köszönhető, hogy évente 600 lakáshoz szükséges épületelemet készítenek ebben a házgyárban. A Prágai Gépe­sítési Kísérleti Intézetben ki­fejlesztett OS — 300-as vonal, az alkalmazott technológia biz­tosítja a gyártmányok jó minő­ségét. Érdemes jobban, a szakem­ber szemével is megnézni az itt gyártott épületelemeket. El­sősorban komplett mivoltuk fi­gyelemre méltó. A helyiségek falazatának panelelemeit már vakoltán állítják elő, a hom­lokzati részt pedig a végső festésig. Az egyéb épületele­meket is már bevakolt formá­ban gyártják, előkészítve a ta­pétázásra. A gyártás folyamán nagy se­gítséget jelentett a szovjet szakemberek tapasztalatainak felhasználása, érvényesítése. Ilyen átvett és jól bevált mód­szer a betonkeverék sűrítésé­nek oldalvibrációs megoldása, a gőzöléses módszer. A sík felü­letű, vízszintes fekvésű építő­elemek az alkalmazáskor na­gyobb pontosságot biztosítanak. A szilárdságuk is nagyobb a szokottnál. Házgyári sétánkat befejezve, önkéntelenül is felvetődik az aggodalmaskodó kérdés: most modern ez a házgyár, de mi lesz később? Tervezésekor er­re is gondoltak. Kisebb szerke­zeti változtatással és kiegészí­téssel a házgyát újabb típusok legyártására is alkalmassá vá­lik. Száraz Pál TÍZEN KEZDTÉK, NYOLCÁN FOLYTATJÁK Az állattenyésztők bronzérmes szocialista munkabrigádia A szerző felvétele Az állattenyésztés hasznossá­gát illetően a Hrnőianske Za- luZany-i (Fazekaszsaluzsányi) Egységes Földmüvesszövetkezet a Rimavská Sobota-i (rima- szombati) járás élenjáró me­zőgazdasági üzemei közé tarto­zik. Ez a megállapítás elsősor­ban a szarvasmarha-tenyésztés­re, illetve annak tejtermelési ágazatára vonatkozik. A gazda­sági udvar tehenészetében 1973 februárjában alakultak az első munkabrigádok. Ludovít Slani- no munkacsoportja egyike volt az új szellemben formálódó kö­zösségeknek. A kezdeti nehéz­ségek után hónapról hónapra erősödött, s a tíztagú brigád három esztendő elteltével ki­forrott közösséggé vált. Tavaly látszatra nem sok minden tör­tént. Azaz mégis... A ver­senybe bekapcsolódott brigád­ban nyolcra csökkent a tag­létszám. Ludovít Talán és Pav­lina Husárová sokéves eredmé­nyes munka után nyugállo­mányba vonultak. A búcsú per­ceiben néhányan elérzékenyül- tek ugyan, de ilyen már az élet rendje... A két kieső munkaerő pótlásán nem sokáig töprengtek, összedugták fejü­ket, s elhatározták, hogy nem lesz szükség új munkaerőre. majd ők vállalják a többlet- munkát. Az elhatározást tettek követték. A munkafeladatok racionális elosztásával, jobb munkaszervezéssel csak alig észrevehetően növekedett meg egy-egy dolgozó munkaköre. Mindezt megtoldották még né­hány felajánlással is. Többek között vállalták, hogy 50 000 liter tejjel teljesítik túl évi tervfeladatukat úgy, hogy köz­ben optimálisra csökkentik az egy liter tej előállításához szükséges abraktakarmány-fej- adagot, és egyetlen újszülött borjú sem pusztul majd el az év folyamán. Célkitűzéseik ma­radéktalanul megvalósultak. Az egy tehénre eső fejési át­lag náluk már megközelíti a négyezer litert. A brigád ala­pító tagjai: Sykora Ludovít, Gabera József, Sykornvá Hele­na, Krahulec fán, Krahulcová Mária és Sykorová Mária egyemberként kijelentették, hogy ilyen közösségben öröm dolgozni. Egyébként a nyolc­tagú munkabrigádra most nem kisebb megtiszteltetés vár, mint a „CSKP XV. kongresszusának kollektívája“ büszke cím. Ifacsi Attila Vitézslav Vacek, a brigádvezető A szerző felvétele líjabb felajánlást jelentett be Felvételünkön Vacek Vi­tézslav, a salai (vágsellyei) DUSLO nemzeti vállalat bronz­érmes szocialista munkabrigád­jának vezetője látható. A fes­tők és asztalosok 22 tagú mun­kabrigádjának vezetője. A bri­gád 22 tagja közül 14 önként, térítés nélkül ad vért. Megér­demelten kapott tehát kitünte­tést ez a munkabrigád a Vö­röskereszt galántai járási bi­zottságától. A kitüntetés átvé­telekor azonban újabb felaján­lást jelentett be a brigádveze tővebben az évben a brigád mindegyik tagja önként, térí­tés nélkül fog vért adni. Alaksa Milan FŰBEN FÁBAN VAN AZ ORVOSSÁG 250 tonna gyógynövény 0 Több kamillára van szüksé­günk 0 Kik termesztenek gyógynönyeket? Nemcsak az idegen, de még a falubeli számára is problé­mát, gondot okoz Vojnice (Bá- torkeszi) községben megtalálni a SLOVAKOFARMA nemzeti vállalat gyógynövényeket fel­vásárló központját. Fából épí­tett, egyszerű házacska a tűz­oltószertár mögött. Szűk bejá­rata egy nagyobb helyiségbe vezet. Ez az átvevőhely, amely raktár gyanánt is szolgál. A papírzsákokba gyűjtött gyógy­növények a mennyezetig tor­nyosulnak benne. Szurovecz János, a központ vezetője be­vezetésként a múltat idézi. — Központunk 1952-ben ala­kult. Akkoriban nehéz volt megszervezni a felvásárlást, mert csak kevesen ismerték a gyógynövényeket. Előbb meg kellett ismertetni a gyűjtőkkel a gyógynövényeket: hogyan ta­lálhatnak rájuk, hogyan néz­nek ki, mikor a legmegfele­lőbb a gyűjtésük, mit fizetünk értük. Az iskolásokkal, a pio­nírokkal, a kiskertészekkel, a nyugdíjasokkal együttműködve kezdtük meg a munkát. A jelenről már sokkal derű­sebben szól. — öt járásból hordják hoz­zánk a gyógynövényeket. Mi magunk nem is győzzük a munkát. Két részleget is szer­veztünk. Az egyiket Zlaté Mo- ravcében, a másikat Nyitrán. Saját autóinkkal járjuk a köz­ségeket, beszállítjuk a gyógy­növényeket, hogy a gyűjtők fe­leslegesen ne fáradozzanak utazással, szállítással. És lelkesen sorolja a felvá­sárlás eredményének adatait. — A terv szerint egy év alatt 3.2 millió korona értékű, 250 tonna gyógynövényt kell felvá­sárolnunk. A tervfeladatot ma­radék nélkül teljesítettük is, csak kamillából gyűjtöttünk kevesebbet a tervezettnél a kedvezőtlen időjárás miatt. Egyébként kerti kakukkfűből 30 tonnát, orvosi zsályából 3 tonnát. Szelíd pemetefűből 9,5 tonnát, fekete bodzavirágból 1.3 tonnát, martilapulevélböl 1 tonnát, csipkebogyóból 5 ton­nát vásároltunk fel. Terven fe­lül a Hlohoveci Gyógyszergyár számára 25 tonna mákgubót szállítottunk. — Milyen lesz ez az év? A kérdésre magabiztosan vá­laszol: — A szbkásos módszereket alkalmazva a mi számításunk szerint a tervfeladatok 90 szá­zalékának teljesítése nem je­lent különösebb problémát. Mi azonban többet szeretnénk, és nemcsak azért, mert becsület­beli kérdés a tervfeladatok tel­jesítése, hanem azért is, mert a gyógyszeriparnak egyre na­gyobb mennyiségű gyógynö vényre van szüksége. Egyre nagyobb jelentőségű tehát a gyógynövények termesztése és a termelőktől való felvásárlás. Ennek kapcsán elmondja, hogy nagyon jól működik Svo- dínban (Szőgyénben) a Kovács Sándor vezette csoport, mely -1 hektáron termeszt gyógynövé­nyeket. Hasonló a muzlai (muzslai) csoport. A kiskerté - szék csoportjai Semerovo (Sze­mere), Kolta, Bruty (Bart), Ka- menín (Kéménd) és Marcelová (Marcelháza) községekben foglalkoznak eredményesen a gyógynövények termesztésével. A kiskertészek közül többen egyénileg is vállaltak termesz­tői feladatokat. Bátorkeszi köz­ségben Cemez Pavol, Kispisti András, Bábindeli Sándor, Zsi- dek József, Takács Teréz, Mar- celházán Téglás Ferenc, Pethő Zoltán, Édes Áron, Paton Pém József, Chotínban (Hetényben) Hencz János, Semerovóban (Szemere) Halita Pavol, Jatov- ban (Jatón) Capucho Michal, Pribetában (Perbetén) Hatina Károly, Barton Bréda Borbála. Mindannyian hozzájárultak a tervteljesítés sikeréhez. A jövőt illetően azonban ezt hangsúlyozza: — Csak úgy tudtunk eleget tenni a követelményeknek, ha a földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok a nagyüze­mi termelési mód alkalmazásá­val szintén bekapcsolódnak h gyógynövények termesztésébe. Egyébként az illetékes irányí­tó szervek ezen a téren haté­kony intézkedésekre készülnek. Olvasóinknak pedig ezt üze­ni: — Igaza van a népi szólás­mondásnak: fűben-fában van az orvosság. Csakhogy kevés, ha csak hangoztatjuk ezt az igazságot. A fűben-fában talál­ható orvosságot termeszteni, gyűjteni is lehet. Ha módjuk van rá, tegyék meg! Üzenetét szívesen továbbí­tom, hiszen most, amikor a téli megfázásokat, a téli beteg­ségeket gyógyteákkal és gyógynövényekből készített or­vosságokkal gyógyítgatjuk, mindenki érti: fölöttébb hasz­nos tevékenység a gyógynövé­nyek gyűjtése. Miriák Ferenc 1977. I. 30. o N CS2

Next

/
Thumbnails
Contents