Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-15 / 346. szám, csütörtök
MEGKEZDŐDÖTT A KAIRÓI „ELŐKÉSZÍTŐ" ÜLÉS ián-y m3 1 M 2SÉSSS BAN ldné>$ JÖVŐRE TÁRGYALJÁK AZ ENSZ SZERVEI ÖSSZETÉTELÉNEK KÉRDÉSÉT 6] szó Izrael amerikai—cionista „béke" tető alá hozására törekszik" (ČSTK) — A kairói Mena House Szállodában szerdán délelőtt megkezdődött az úgynevezett „előkészítő“ konferencia Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok küldötteinek részvételével. Az egyiptomi tárgyaló küldöttséget Ahmad Isz- mat Abdái Magid, Egyiptom állandó ENSZ-képviselője, az izraeli küldöttséget Aliau Ben Elisszar, a miniszterelnöki hivatal főigazgatója, az amerikai küldöttséget Alfred Atherton, a közel-keleti és dél-ázsiai ügyekben illetékes külügyi államtitkár vezeti. Megfigyelőként részt vesz az ülésen Ensio Siilasvuo tábornok, az ENSZ különmegbí- zottja. Az ülésen az egyiptomi küldöttség vezetője 'elnököl, minthogy Kurt Waldhelm ENSZ-fő- titkár elutasította Egyiptom javaslatát, hogy a tanácskozásokat Siilasvuo tábornok vezesse. Ezzel az ülés végérvényesen egyiptomi—izraeli külőnmegbe- széléssé vált az Egyesült Államok megbízottainak jelenlétében. Amint azt a Reuter hírügynökség megjegyzi, a megbeszélések színhelyén a kerek tárgyalóasztalról hiányoznak az azoknak az országoknak nevét feltüntető táblák, amelyek nem voltak hajlandók részt venni az ülésen. További megalkuvás ez Egyiptom részéről, mivel az izraeli küldöttség kedden élesen tiltakozott az ellen, hogy az asztalon ott legyen egy tábla a Palesztinai Feiszabadítási Szervezet megjelölésével. »Izrael képviselői azért jöttek Kairóba, hogy előkészítsék az amerikai-cionista „békét“, amelynek célja, hogy terveik szerint biztosítsa Izrael és az Egyesült Államok katonai, gazdasági és politikai uralmát a Közel-Keleten« — írja a moszkvai Pravda kairói tudósítója a kairól „előkészítő“ ülés megkezdésével kapcsolatban. Kairó Igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy Egyiptom nem törekszik különbékére, hanem globális megoldást kíván. Sőt csodálkozásának ad kifejezést azzal, hogy Szadat elnök akciói negatív reakciót váltottak ki az arab államok többségében. De azoknak, akik kételkednek a hasonló bizonyga- tások őszinteségében, megvannak erre a nyomós okaik, mivel hiányoznak a konkrét cselekedetek, amelyek igazolnák ezt az őszinteséget — állapítja meg a Pravda tudósítója. GENFBEN a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége folytatta az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásával kapcsolatos szerződés kidolgozásáról szóló megbeszéléseket. ANTONIO RAMALHO EANES portugál elnök tegnap befejezte NSZK-beli látogatásának hivatalos részét. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa mára hívta össze az országgyűlést. GEORGES MARCHAIS, a Francia Kommunista Párt főtitkára az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front meghívására kétnapos látogatásra Algírba érkezett. (ČSTK) — Áz ENSZ szervei összetételének kérdését a Közgyűlés 1978-as ülésszakára halasztották. Erről szavazás nélkül a politikai különbizottság ülésén döntöttek, amely e problémával munkájának végén foglalkozott. Az egyes államok ENSZ-szer- veibe való képviseletének kérdésével kapcsolatban határozati javaslatot terjesztettek elő, amely tartalmazza az ENSZ- közgyűlés irányító bizottsága tagjainak kiválasztására vonatkozó új szabályzatokat. Ennek biztosítania kell az ázsiai és afrikai országok szélesebb körű részvételét az ENSZ munkájában. A regionális csoportok részletes konzultációi után megmutatkozott, hogy nagyon összetett problémáról van szó, amelyet az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának megmaradt néhány napjában nem lehet megoldani. Minden regionális csoport két vagy három képviselője elemezni fogja e problémát az ázsiai csoport képviselőjének elnökletével. Munkájuk eredménye alkotja az ENSZ- közgyűlés jövő évi, 33. ülésszakának alapját. Boliuslav Chnoupek folytatja tárgyalásait AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS HATÁROZATBAN ÍTÉLTE EL IZRAEL ANNEXIÓS POLITIKÁJÁT SIKERTELEN VANCE-ASSZAD MEGBESZÉLÉS (ČSTK) — Szíria határozottan elutasítja, hogy támogassa Egyiptom ktilöntárgyalásait Izraellel, amint azt a Hafez Asz- szad elnök és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tárgyalásairól Damaszkuszban kiadott közlemény megállapítja. Asszad elnök figyelmeztette az amerikai külügyminisztert, hogy Szadat egyiptomi elnök politikája csődbe Juttatta az arab—izraeli konfliktus globális megoldására irányuló összes eddigi erőfeszítéseket. Szíria továbbra is együtt fog működni a többi arab országgal annak a veszélyes helyzetnek megoldására, amely Szadat lépéseinek következtében állt elő, állapítja meg a nyilatkozat. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tegnap Rijadba érkezett. Hat országra kiterjedő közel-keleti látogatásának ez az utolsó állomása. Vance Khalid szaúd-arábiai királlyal fog tárgyalni a közel-keleti válság megoldásáról. (ČSTK) — Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyott egy határozatot, amely elítéli Izraelnek a megszállt arab területek bekebelezésére irányuló politikáját, félkatonai települések létesítését ezeken a területeken, az arabok elűzését szülőföldjükről, az arab lakosság tömeges letartóztatását és az arab politikai foglyok kínzását. A határozat ismételten hangsúlyozza, hogy Izraelnek a megszállt arab területek fizikai jellegének, demográfiai és szervezési struktúrájának és statútumának megváltoztatására irányuló valamennyi intézkedése törvényellenes. Mindezek az BEGIN WASHINGTONBA UTAZOTT (ČSTK) — Menahem Begin izraeli miniszterelnök szerdán reggel az Egyesült Államokba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson Carter elnökkel. Begin washingtoni útját csak kedden este jelentették be, amit összefüggésbe hoznak Izraeí- nek azzal az igyekezetével, hogy az utolsó pillanatban biztosítja a kairói „előkészítő“ ülés sikerét. Begin elutazása előtt a repülőtéren kijelentette, hogy washingtoni utazását Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel jeruzsálemi látogatása alkalmával tárgyalta meg, s hogy erről Anvar Szadat egyiptomi elnököt is tájékoztatta. Azt állította, hogy az amerikai elnöknek olyan javaslatokat kíván előterjeszteni, amelyek „közvetlenül összefüggnek a közel keleti helyzet békés rendezésével“. Az AFP sajtóügynökség jól ér- testült körökre hivatkozva arra figyelmeztet, hogy Begin az Egyiptommal megkötendő különbéke tervét viszi magával Washingtonba. akciók durva megsértését jelentik az ENSZ erre vonatkozó hatőrozatainak. A közgyűlés felhívja az összes államot, hogy ne ismerjenek el az Izrael őltal megszállt területeken végrehajtott semmiféle változást. Ratifikálták a VSZK és az NDK közti szerződést (ČSTK) — A Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzet- gyűlésének állandó bizottsága ratifikálta a VSZK és az NDK barátsági és együttműködési szerződését, amelyet a közelmúltban Erich Honecker látogatása során írtak alá Vietnamban. ' A vietnami parlament irányító szerve ezt a szerződést jelentős lépésnek minősítette a szocialista országok barátsága és együttműködése megszilárdításának szempontjából. Megállapította, hogy a szerződés jelentős politikai esemény mindkét ország népe életében, és kedvező feltételeket teremt a VSZK és az NDK barátságának és testvéri együttműködésének további megszilárdításához. (ČSTK) — A líbiai hivatalos látogatáson tartózkodó Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter tegnap Tripoliban találkozott A. M. Gauddal, az általános népbizottság mező- gazdasági fejlesztési titkárával és Ahmad Abu Grívahhal, az általános népbizottság tervezési titkárával. A csehszlovák külügyminiszter líbiai vezetőkkel folytatott megbeszélésein a két ország mezőgazdasága fejlődésének problémáit, az együttműködés lehetőségeit, és a csehszlovák-líbiai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság harmadik ülésszakának eredményeit elemezték. A csehszlovák—líbiai vegyes bizottság tegnap folytatta munkáját. Menten tagadott (ČSTK) — Pieter Menten holland milliomost, aki a második világháború idején a nácik által megszállt lengyel területen tömeggyilkosságokban vett részt, tegnap az amszterdami bíróság 15 évi börtönbüntetésre ítélte. November elején az ügyész vádbeszédében azzal vádolta Mentent, hogy 1941-ben ő irányította Podgorce és Urlce falvak lakosságának kivégzését, s ezért életfogytiglani büntetést követelt. A vádat szemtanúk is bizonyították, akik Menten esetének amszterdami tárgyalása során több bizonyítékot terjesztettek elő. Johan Schroeder bíró azonban tegnap kijelentette, hogy az Uric faluban végzett tömeggyilkosságban való részvételt „nem bizonyították“ be, és az ügyész követelését elutasította. Kommentárunk Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadófa nemrég Bonnban az úgynevezett Trilaterális Bizottság ülésén nyilatkozatot tett a Carter-kor- mány politikájának fő vonásairól. Beszédét szó szerint közölte a nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap. Brzezinski interjú jelent meg továbbá az International Herald Tribune című amerikai lapban. célok eléréséért, mégis bizonyos fogyatékosságokat mutattak. Nem számoltak azzal, hogy az Egyesült Államok és vele együtt más tőkésországok is e kérdésben vékony jégen táncolnak, mert az emberi jogokról következtében, kétségtelenül befolyást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra. De ugyanakkor nagyobb felelősséget is visel azért, hogyan fog a nemzetközi helyzet fejlődni, vajon a világ a béke útján halad-e, 1977 XII. 15. Brzezinski mindkét esetben szokatlanul nyílt volt, és mind- ,az, amit mondott, megmutatja, milyen szoros összefüggés van az úgynevezett emberi jogokért folytatott kampány és az amerikai külpolitika érdekei között. Brzezinski voltaképpen elismerte, hogy az emberi jogok kampánya mindenekelőtt az Egyesült Államok világuralmi érdekeit szolgálja. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szívesen használta nyilatkozataiban azt a megfogalmazást, hogy az Egyesült Államoknak „vezetnie kellene az országokat és nemzeteket.“ Mit jelent azonban e fogalom az imperialisták szótárában? Nem mást, mint hogy rádiktálják akaratukat más szuverén államokra. „Felújítani a bizalmat Amerika iránt" Ezért Brzezinski bonni beszédének és az International Herald Tribune-ban megjelent interjújának jelentős részében az Egyesült Államok helyzetével és a világ többi országához, — a tőkés és a szocialista országokhoz — fűződő kapcsolataival foglalkozott. Kijelentései egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a Car- ter-kormány nemcsak stratégiai célként tűzte ki „ ... a nemzetek és államok vezetését“, hanem ehhez olyan taktikára is szüksége volt, amely elleplezi világuralmi törekvéseinek igazi céljait. Ezért vonult harcba az Ml REJLIiK AZ EMBERI JOGOK KAMPÁNYA MÖGÖTT? Világuralma célok emberi jogok jelszava örve alatt céljainak megvalósításáért. Ezen a téren az amerikaiak két legyet akartak ütni egy csapásra. És — többek között — Brzezinski, bár közvetve, de bonni előadásában mégis elismerte, hogy az új amerikai elnök hivatalba lépése után „nagy súlyt helyezett az új szellemre azzal a világgal szemben, amely kezdte elveszteni az Amerika iránti bizalmát..." Ez annak beismerését jelenti, hogy az Egyesült Államok az emberi jogoknak más országokban történő állítólagos megsértéséről hangoztatott hamis jelszavai annak elleplezésére hivatottak, hogy éppen az Egyesült Államokban sértik meg a legdurvábban és a legnagyobb mértékben az alapvető emberi jogokat. Az emberi jogokról hangoztatott álszent szólamoknak azonban bizonyos belső funkciójuk is volt. Arra irányultak, hogy csökkentsék az amerikaiak saját társadalmuk iránti bizalmatlanságát, hogy eltereljék a figyelmet az ország mély gazdasági-politikai és erkölcsi válságáról, amelynek a világ annyi jelét tapasztalja. Azoknak a tervei azonban, akik újabb kampányt szerveztek az imperialista vilőguralmi tett hangzatos nyilatkozataik és a mindennapi élet valósága között mély szakadék tátong. ..Megerősíteni az amerikai vezetőszerepet a világpolitikában?" Térjünk azonban még vissza egy kérdésre, amelyről Brzezinski Bonnban beszélt. Kijelentette: a Carter-kormány elhatározta, hogy „megerősíti az amerikai vezetést a világpolitikában ...“ Ez szerénytelen, de ugyanakkor komoly kijelentés. Az új amerikai kormány nem akarja figyelembe venni, hogy nemcsak a szocializmus és a kapitalizmus közötti erőviszonyok változtak meg, hanem változik maga a kapitalista világ is. Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt nincs és sohasem lesz lehetősége arra, hogy akaratát rákényszerítse a szuverén szocialista országok népeire. Ma már a fejlődő világ jelentős, sőt túlnyomó része Is a saját útján halad. Számos tőkésország sem hajlandó alávetni magát a washingtoni diktátumnak. Az Egyesült Államok veze'ő nagyhatalmi helyzete tagadhatatlan. Nagyarányú anyagi forrásokkal és óriási katonai potenciállal is rendelkezik. A tőkés világban elfoglalt hely vagy pedig visszatér a kiélezett nemzetközi konfrontáció időszakába. És azoknak a politikusoknak, akik az Egyesült Államokban ezekről a lépésekről döntenek, teljes mértékben tudatosítaniuk kellene ezt a tényt. Az események sora mutatja azonban, hogy egyes amerikai politikusokból hiányzik ez a felelősségérzet. Bizonyosan hiányzik azokból, akik utasítást adtak az emberi jogok hamis jelszavaival uszító kampányok fokozására a szocialista országok ellen. Amikor a Fehér Ház az emberi jogok „védelmezőjének“ zászlaja alatt harcba vonult, ezt számos tőkésországban meglepetéssel, s ugyanakkor bizonyos tartózkodással is fogadták. Carter jelszavai ellentétes reakciót váltottak ki még az USA hagyományos szövetségesei, a nyugat-európai országok körében is A realista nyugateurópai politikusok Carter jelszavai mögött megérezték az amerikai imperialista érdekek „lólábát“, és nem voltak hajlandók országaik érdekeit alárendelni azoknak. Amint látható tehát, Carter kampánya, amelyet Brzezinski és más amerikai politikusok az amerikai külpolitika és az emberi jogok szerves összekapcsolásaként jellemeztek, sok mindenben éppen ellenkező eredménnyel járt, mint amilyet Washington várt. Nem, hogy megerősödött volna a tőkésállamok összefogása, hanem ellenkezőleg: fokozódnak közöttük az ellentétek. Figyelmeztetés Az amerikai vezetők ragaszkodnak kétes külpolitikai koncepcióikhoz, mivel éppen olyan szoros szálak fűzik őket az amerikai imperialista érdekekhez, mint az előző kormányokat. De magában az Egyesült Államokban is egyre erősebben hallhatók a józanabb hangok. Szeptember közepén például Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter figyelmeztette a washingtoni kormányt, hogy politikája, amelyet az emberi jogok politikájának iai/ekszik feltüntetni, elszigetelődéshez vezet. Bizonyos, hogy Kissinger ugyanabban a politikai és ideológiai cipőben iár, mint Carter és Brzezinski De úgv tűnik, felismerte azt. hogy e kormány tettei, amelyek a valóságban a szuverén államok belügyeibe való beavatkozás po- litlkálát lelentik semmi ióval sem kecsegtetnek így azután Brzezinski legutóbbi fellépései sok mindenben tanulságosak. Megerősítik, hogy a nagv „eszménvek és jelszavak“ mögött, amelynek leple alatt az új amerikai kormány politikáját folytatja igen szembeszökően kilóg a lóláb: az amerikai uralkodó osztályok viláquralmi érdekei. Azok az érdekek, amelyek anakronizmussá váltak, amint erről már a Fehér Fáz felenleqt urainak számos elődie ts meaavőződött DUSan POVFMCICÝ
