Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-15 / 346. szám, csütörtök

FEBRUAR TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE (Folytatás az 1. oldalról) kia Kommunista Pártja, a mun­kásosztály élcsapata. Biíak elvtárs a továbbiakban a CSKP-nak 1929-ben megtar­tott V. kongresszusát követő politikai irányvonalával foglal­kozott. amely a demokráciának és a köztársaságnak a fasizmus és a háború elleni védelmét cé­lozta, majd pártunknak a Csehszlovákia német fasisz­ták általi megszállása ’ idején követett politikai irány­vonaláról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a CSKP a nemzeti felsza­badító harc fokozására töreke­dett, s kidolgozta a nemzeti és demokratikus forradalom prog­ramját. E program következetes végrehajtása és továbbfejleszté­se a népi demokrácia megte­remtését és azt eredményezte, hogy a nemzeti és demokrati­kus forradalom békés úton szo­cialista forradalommá fejlődött, amely 1948 februárjában csú­csosodott ki. A szocialista forradalom ha­zánkban aratott győzelmének ma is időszerű jelentősége ab­ban rejlik, hogy e forradalom a történelem során első ízben juttatta hatalomra a munkás- osztályt eg\L olyan országban, amelynek fejlett tőkés terme­lési viszonyai, érett munkásosz­tálya és számos kispolgári ré­tege volt, egy olyan országban, amelyben a polgári demokrá­ciának mélyen gyökerező ha­gyományai voltak. A dolgozó nép 1948 február­jában aratott győzelme teljes mértékben megcáfolta a nyuga­ti propaganda azon évtizedeken át ismételgetett állítását, hogy a szocializmus és főként a szocialista forradalom lenini el­vei legfeljebb a demokratikus hagyományokkal nem rendelke­ző, gazdaságilag elmaradott, fő­ként mezőgazdasági termeléssel foglalkozó országokban, osz­tály- és szociális szempontból nem túlságosan tagolt és ala­csony kulturális fejlettségi színvonalú társadalmakban fa­lainak táptalajra. Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkásosztályt és a többi dolgozókat azért tudta el­vezetni a győzelemig, mert következetesen a marxizmus— leninizmus forradalmi elméleté­ből indult ki, és ezt az elmé­letet alkotó módon alkalmazta a csehszlovákiai viszonyokra. Pártunk 1944—48-ban követett magatartása a szocializmusba való békés átmenet győztes és jelentős tapasztalatát jelenti. Nemcsak számos konkrét és meg nem ismétlődő tapasztala­tot foglal magába, hanem — és elsősorban — meggyőzően alátámasztja a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet általános törvényszerűségeinek érvényességét. Ezzel pártunk hozzájárult a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom erősítéséhez, fejlesztette a hata­lom békés úton való megszer­zéséért vívott küzdelem elmé­letét és gyakorlatát. A beszámoló további részé­ben Bil’ak elvtárs az elmúlt har­minc esztendő eredményeinek alapján szemléltette a szocia­lizmus előnyeit egy iparilag fej­lett ország körülményei között. Ezek az eredmények is bebi­zonyították. hogv a társadalmi fejlődés történelmi szükségsze­rűsége összhangban áll a mar­xista—leninista elmélettel. A továbbiakban azokról a nemzetközi összefüggésekről és körülményekről beszélt, ame­lyek jelentős mértékben befo­lyásolták az 1948 februárjában bekövetkezett belpolitikai hely­zet alakulását. A forradalom békés kibontakozását biztosítot­ta a második világháború után beállott kedvező nemzetközi helyzet, amely a fasizmus vere­sége után annak következtében jött létre, hogy megváltoztak az' osztályszempontból megosz­tott világ erőviszonyai a szocia- liznus javára. A Szovjetunió a háborúból győztesként került ki. A szovjet hadsereg teljesí­tette történelmi küldetését és számos népet szabadított fel a fasiszta rabiga alól, ami to­vább növelte nemzetközi tekin­télyét. A leigázott népek anti­fasiszta harca, amelynek élén főként a kommunisták állottak, a háború után hatalmas forľa- dalmi hullámba torkollott, amely nemcsak a szovjet had­sereg által felszabadított orszá­gokat, hanem azokat is érin­tette, amelyekbe az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ka­tonái vonultak be. Mivel Csehszlovákia dolgozó népének a reakció ellen har­minc évvel ezelőtt aratott győ­zelme továbbra is gyűlölködő ellenséges támadások célpontja, ebből is láthatjuk, hogy szocia­lista forradalmunk előmozdítot­ta a nemzetközi haladás ügyét, s a Februári Győzelem példája, pártunk és népünk forradalmi tapasztalata semmit sem veszít jelentőségéből. Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára beszámolójában Csehszlo­vákia szocialista építésének eredményeivel és a népgazda­ság fejlesztésének időszerű fel­adataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országépítés alapjait ná­lunk a legfontosabb ipari üze­mek, a bankok és a biztosítók közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben történt államo­sítása rakta le. A legfontosabb esemény ezen a téren azonban Csehszlovákia dolgozó népének 1948 februárjában aratott győ­zelme volt, amely a háború utáni első években elért gaz­dasági sikerekkel együtt biz­tonságérzetet, a kiharcolt vív­mányokba veíett bizalmat adott a népnek, s a tömegeket a szocializmus építésére mozgó­sította. Kempný elvtárs a továbbiak­ban a szocialista építés törté­netéről, arról beszélt, hogyan irányította e hatalmas feladat végrehajtását Csehszlovákia Kommunista Pártja. Jellemezte a szocialista országépítés egyes szakaszait és leszögezte, hogy a CSKP XIV. és XV. kongresz- szusa közti időszak a szocia­lista építés egyik legsikere­sebb periódusa volt. Kiemelte, hogy e sikerek különösképpen nagyok, ha számba vesszük a tőkésországok jelenlegi helyze­tének kedvezőtlen alakulását. A pártunk által a CSKP XV. kongresszusa után követett gazdaságpolitikát a 6. ötéves népgazdaságfejlesztési terv rög­zíti. E terv megvalósításával főleg arra törekszünk, hogy a népgazdaság adta lehetősége­ket minél jobban kihasználjuk a nép életének további javítá­sára. Kempný elvtárs döntő fontosságúnak mondotta azt, hogy jelentős minőségi változá­sokat érjünk el a gazdasági életben, hogy minél gyorsabban megvalósítsuk a súlyponti fej­lesztési programokét. Hazánk csaknem minden munkahelye mát két éve siker­rel teljesíti a 6. ötéves terv feladatait. Az előzetes eredmé­nyek azt mutatják — mondotta Kempný elvtárs —, hogy si­kerül megvalósítani a 6. ötéves terv legfontosabb céljait és feladatait, a fejlődés egészé­ben véve megfelel a távlati elő­irányzatoknak. A tervteljesítés­ben elért eredmények lehetővé teszik az emberek létbiztonsá­gának további megszilárdítását. Az e sikerekkel kapcsolatban érzett jogos büszkeségnek azonban — ahogyan ezt a CSKP XV. kongresszusa és a párt Központi Bizottságának A feladatokról tanácskoztak (ČSTK) — Ülést tartottak tegnap Prágában a kerületi pártbizottságok mezőgazdasági és élelmezésügyi kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanács­kozást Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára vezette. Jelen voltak: Ján Janik, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterek. A tanácskozáson július Varga, a CSKP KB osztályvezetője mon­dott beszédet. A résztvevők értékelték a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar idei eredményeit és megvi­tatták a pártszerveknek és szervezeteknek a jövő évi nép­gazdaságfejlesztési terv teljesí­tése biztosításával kapcsolatos feladatait. Behatóan foglalkoz­tak a pártalapszervezetek évzá­ró taggyűléseinek előkészületei és megtartása során szerzett tapasztalatokkal, valamint a mezőgazdaságban és a falvak­ban végzett pártmunka időszerű feladataival. valamennyi ülése is hangsú­lyozta — egy percre sem sza­bad önelégültséghez vezetnie. Nem szabad megkerülni a szub­jektív okokból fakadó problé­mákat. A jövő évi tervfeladatok teljesítése a CSKP KB IX. ple­náris ülésének tanácskozásával összhangban megköveteli, hogy következetesen valóra váltsuk a pártkongresszus fő irányvo­nalát: növeljük a hatékonysá­got és javítsuk a munka minő­ségét. Beszédének befejező részé­ben Kempný elvtárs hangsú­lyozta: a szocialista népgazda­ság fejlesztésének harminc évé­ben elért eredmények meggyő­zően bizonyítják, hogy a szocia­lista forradalom a gazdasági és a társadalmi előrehaladás sokoldalú fellendítésének kiin­dulópontja volt. Rövid idő alatt megoldottuk a legfontosabb gazdasági és szociális problé­mákat, s a kommunista párt vezetésével Csehszlovákiában felépítettük a modern és fej­lett szocialista népgazdaságot. Zdenék Snítil, a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intéze­tének igazgatója annak a harc­nak a tapasztalataival foglal­kozott, amelyet a CSKP vívott a politikai hatalom megszerzé­séért és a társadalom szocialis­ta átalakításáért. Elmondotta, hogy a CSKP és a munkásosztály dicső győzel­mének nemzeteink és nemzeti­ségeink történetében elfoglalt helyét az határozza meg, hogy e győzelem véglegesen lezár­ta a kizsákmányoló társadalmi rendszerek korszakát és meg­nyitotta az új, igazságos társa­dalom építésének távlatát. Csehszlovákia viszonyai között is meggyőzően bebizonyosodott, hogy a szociálisa forradalom lenini útja a dolgozók felsza­badításához, az emberhez mél­tó és boldog élet megteremté­séhez és államunk szilárd nem­zetközi helyzetének biztosításá­hoz vezető egyetlen reális út. Ez népünk legfontosabb tapasz­talata. Sikeresen érvényesítet­tük Csehszlovákia viszonyai közepette a néptömegeknek az imperializmus időszakában ví­vott politikai és szociális osz­tályküzdelmeiről szóló lenini tanítást, s a valóság e tanítás helyességét teljes mértékben alátámasztotta. Előtérben a termelés hatékonyságának növelése (Folytatás az 1. oldalról/ tagja megállapította, hogy az Elnökség taglétszáma elérte a 21-et, amint azt az elmúlt ülé­sen jóváhagyott új alkotmány meghatározza. A Szovjetunió 1978. évi nép­gazdaságfejlesztési terve intéz­kedéseket tűz ki, amelyek a 10. ötéves terv fő, társadalmi­gazdasági feladatainak teljesí­tésére, mindenekelőtt a népgaz­daság anyagi-műszaki alapjá­nak további fejlesztésére, a nép életszínvonalának emelésére, és az ország védelmi képességé­nek szilárdítására irányulnak, jelentette ki Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Állami Tervbizottság elnöke, aki a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülésén a Szovjetunió jövő évi népgazda­ságfejlesztési és társadalompo­litikai tervéről szóló jelentést előterjesztette. Az 1978. évi terv elsősorban a termelés hatékonyságának nö­velésére irányul, mondotta Nyi­kolaj Bajbakov. A társadalmi munka termelékenysége a nép­gazdaságban átlagosan 3,5 szá­zalékkal növekedik. A fogyasztásra és a felhal­mozásra szánt nemzeti jövede­lem a terv szerint 1978-ban 15,6 milliárd rubellal növekedik. A terv az egy főre jutó reáljöve­delem 3 százalékos növekedésé­vel számol. Ugyancsak igényes feladatokat tűz ki a terv más mutatók növekedése területén is. A szovjet ipar fejlesztésével foglalkozó fejezetet ismertetve, Nyikolaj Bajbakov elmondotta, hogy a terv az ipari termelés terjedelmének növelését 1978-ra 4,5 százalékban határozza meg. Nagy figyelmet szentel a terv a fogyasztási cikkek ter­melése és minőségi szintje nö­velésének. A könnyűipari ter­mékek előálításának 1978-ban 4,3 százalékkal kell növeked­nie. A mezőgazdasági összterme­lés terjedelmét a terv a Jövő évre az ötéves terv feladatai­nak szintjén 132 milliárd ru­belban határozza meg. 1978-ban kiterjedt nagyszabá­sú beruházási programot kell megvalósítani, amelynek sike­res végrehajtása lehetővé teszi az ország gazdasági potenciál­jának lényeges növelését és a lakosság életszínvonalának emelését — mondotta Nyikolaj Bajbakov. A népgazdasági beru­házások összértékét a terv 125,5 milliárd rubelben határoz­za meg. A terv kitűzi továbbá az új technika és technológia gyorsí­tott ütemű alkalmazását. A nép életszínvonalának emelésére irányuló új intézke­désekre az állam 1978-ban több mint 3,2 milliárd rubelt fordít, ami kétszer annyi, mint ameny- nyít az erre a célra a múlt év­ben fordított kiadások elértek. A 10. ötéves terv három eszten­dejében a nép életszínvonalá­nak további emelésére Irányuló új intézkedésekre fordított ál­lami kiadások 1978-ra átszámít­va összesen 9 milliárd rubelt tesznek ki, ami 270 millió ru­bellal meghaladja az ötéves terv költségvetését. Az 1978-as terv kiterjedt la­kásépítési programot irányoz elő. Az átadásra kerülő lakóhő- zak lehetővé teszik, hogy az egy városi lakosra jutó összla- kóterület 12,4 négyzetméterre emelkedjék, az ötéves tervidő­szak kezdetén volt 11,9 négy­zetméterrel szemben. Megjavul­nak több mint 10 millió sze­mély lakásviszonyai, mondotta Nyikolaj Bajbakov. A tervbizottság elnöke tájé­koztatta a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának képviselőit ar­ról, hogy a terv feladatokat ha­tároz meg, széles körű intézke­déseket határoz meg az inten­zívebb környezetvédelemre, va­lamint a természeti erőforrások racionálisabb kihasználására, és számol valamennyi szövetségi köztársaság további gazdaság és társadalmi fejlődésével. A Szovjetunió külgazdasági kapcsolatairól szóló fejezet megállapítja, hogy 1978-ban .a külkereskedelmi forgalomnak 10 százalékkal kell növekednie. Fő gazdasági partnereink a külkereskedelemben a szocia­lista országok, főként a KGST- tagállamok, hangsúlyozta Nyi­kolaj Bajbakov. 1978-ban a szo­cialista országok részesedése a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában tovább növekedik és eléri csaknem az 59 száza­lékot. Ülésezett a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága (ČSTK) — Megtartotta 9. ülé­sét tegnap Prágában Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága. A tanácskozást Mi­roslav Čapka, a CSKP KERB elnöke vezette. A bizottság jóváhagyta jövő évi munkatervét. Továbbra is a XV. pártkongresszus irányvona­lának következetes megvalósí­tására, a pártalapszabályzat megtartására, a párt vezető szerepének további elmélyítésé­re, a párt eszmei, szervezési és akcióegységének megszilárdítá­sára, valamint a kommunisták fegyelmezettségének és felelős­ségének fokozására fog töre­kedni. Azzal a céllal, hogy hozzájá­ruljon az irányítómunka javítá­sához, az igényesség fokozásá­hoz és a feladatok teljesítése iránti felelősség növeléséhez, a bizottság továbbra Is ellenőriz­ni fogja a vezető kommunista dolgozóknak, a központi szer­veknél és az irányítás középső szintjén működő pártszerveze­teknek- a pártpolitika megvaló­sításához való hozzáállását. A bizottság továbbra Is ellenőriz­ni fogja, hogyan érvényesítik ellenőrzési jogukat a gazdasági vezetőséggel szemben a párt- szervezetek, főként a termelés minőségének javításával és ha­tékonyságának növelésével kap­csolatban. Más szervekkel együttműköd­ve a bizottság ellenőrizni fog­ja, hogyan valósítják meg a párt politikáját a szakmunkás- képzés rendszerében. A bizottság továbbra is fi­gyelmet szentel annak, hogy a pártszervek gazdaságosan bán­janak a rendelkezésükre álló pénzeszközökkel, a párttagok fokozódó fegyelmezettséggel fi­zessék a tagsági díjakat. A bi­zottság elmélyíti az alacso­nyabb szintű ellenőrző és re­víziós bizottságoknak nyújtott módszertani segítségét. A bizottság a továbbiakban megvitatta a CSKP Központi Bizottsága határozataival kap­csolatban végzett munka ellen­őrzésének eredményeit a leni­ni munkastílus elveinek figye­lembevételével. Megállapította, hogy e munka színvonalának tartós emelése megteremti a feltételeket a XV. pártkongresz- szuson és a CSKP KB ülésein jóváhagyott határozatokból eredő feladatok sikeres teljesí­téséhez. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a jövőben még nagyobb mértékben kell töre­kedni a politikai szervezőmun­ka hatékonyságának növelésé­re, e munka módszerének és stílusának tökéletesítésére, fő­ként a kollektív vezetés és a személyes felelősség elvének érvényesítésére, a kritika és az önkritika fejlesztésére, a fel­adatok megoldása iránt tanúsí­tott megfelelő magatartás ki­alakítására. Ez konkrét intéz­kedések meghozatalát és azt követeli meg, hogy a figyelmet a legfontosabb feladatok meg- oldására összpontosítsák, rend­szeresen és igényesen ellen­őrizzék a határozatok teljesíté­sét, küzdjenek a formalizmus és a fegyelmezetlenség meg­nyilvánulásai ellen, és komoly esetben a kommunistákat a párt vonja felelősségre. A párt­alapszervezetek munkája haté­konyságának további növelése megköveteli továbbá az irányí­tási tevékenység elmélyítését, valamint a járási pártbizottsá­gok által a CSKP KB határoza­tainak teljesítése érdekében a pártalapszervezeteknek nyújtott megkülönböztetett segítséget. A bizottság ezután a litví­novi Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Vegyipari Válallat Pet­rolkémiai Üzeme építésének második szakaszában részt vevő fő kivitelező vállalatok vezető kommunista dolgozói és párt- szervezetei által az építési munkák iránt tanúsított hozzá­állása ellenőrzésének eredmé­nyeivel foglalkozott. Az ellen­őrzés megmutatta, hogy a párt­ós állami szervek által ennek az építkezésnek szentelt nagy figyelem hozzájárult ahhoz, hogy a feladatokat az illetéke­sek fokozott aktivitással és fe­lelősséggel végrehajtották. En­nek ellenére fogyatékosságok is tapasztalhatók, amelyek a beruházás előkészületi szaka­szából visszamaradt megoldat­lan problémákkal és a szállítói­megrendelői kapcsolatokkal függnek össze. Az ellenőrzés után a fő kivitelező üzemek és az érintett pártszervezetek kom­munistái intézkedéseket foga­natosítottak a fogyatékosságok felszámolása, valamint az irá­nyító és politikai-szervező mun­ka további javítása érdekében azzal a céllal, hogy biztosítsák a további építkezés folyamatos­ságát. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága ezt kö­vetően jelentést vitatott meg a prágai városi pártszervezet gaz­dálkodásának ellenőrzéséről és a tagdíjak fizetéséről, s állást foglalt Csehszlovákia Kommu­nista Pártja jövő évi költségve­tésének tervezetével kapcsolat­ban. A jelenlevők ezenkívül tagsági ügyek megoldásával és határozatok teljesítésével fog­lalkoztak, majd megvitatták a Német Kommunista Párt Köz­ponti Döntő Bizottsága küldött­ségének csehszlovákiai látoga­tásáról szóló jelentést.

Next

/
Thumbnails
Contents