Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-15 / 346. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJA f, EGYESÜLJÉTEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. december 15. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 346. szám Ära 50 fillér Barátság és együttműködés Az utóbbi napok egyik jelentős eseménye a jövő évre vonat- közé csehszlovák—szovjet árucsere-egyezmény aláírása volt. A jegyzőkönyvben foglalt kölcsönös szállítási feladatok alapjában véve az 1976—1980-as évekre jóváhagyott hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezmény gyakorlati megvalósítását jelentik, ezért teljes összhangban vannak a két ország népgazdaságának üt éves fejlesztési tervével. Ezen túlmenően a szovjet nyers­anyag- és alapanyag-szállítások népgazdaságunk dinamikus fej­lesztésének nélkülözhetetlen forrásai. Az árucsere-egyezmény jegyzőkönyvének aláírása ünnepi ak­tus volt, hiszen a barátság hónapja keretében, a csehszlovák- szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre vo­natkozó megállapodás 30. évfordulójának előestéjén került rá sor. A jövő évre előirányzott gazdasági együttműködés folyta­tása annak a céltudatos, közös munkának, melynek eredménye­ként Csehszlovákia felépítette a szocialista társadalom szilárd és fejlődőképes anyagi-műszaki alapját. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség napokban megtar­tott VIII. kongresszusán Lenárt elvtárs is hangsúlyozta a Szov­jetunióval való együttműködés felbecsülhetetlen jelentőségét a népgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, főleg a kohászatban, a gépiparban, legutóbb pedig az atomerőművek berendezésé­nek gyártásában. Számos új nagyüzem, technológiai berendezés épült a Szovjetunió műszaki segítségével, mint például a Ke­let-szlovákiai Vasmű három nagy hengerműve, a 90 km hosszú széles vágányú vasút, továbbá színesfém-feldolgozó üzemek, cementgyár, házgyárak, s a prágai földalatti villamosvasút is szovjet segítséggel épült és fejlődik. Mint ismeretes, a Szovjetunió már évek óta Csehszlovákia legnagyobb külkereskedelmi partnere, s Csehszlovákia a Szov­jetunió külkereskedelmében az NŐK és Lengyelország után a 3. helyen szerepel. A csehszlovák nép Februári Győzelme óta két ország áruforgalma több mint a 18-szorosára növeke­dett, s az idén már várhatóan eléri az S milliárd rubeles szintet. Az 5. ötéves tervidőszakban a csehszlovák—szovjet áruforgalom értéke 14,7 milliárd rubel volt, ez a 6. ötéves terv­időszakban a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szerint 24 milliárd rubelre növekszik. Az 197R-as évre vonatkozó áru­csere-egyezmény 5,5 milliárd rubeles évi forgalmat irányoz elő Csehszlovákia és a Szovjetunió között, ami az idei forgalom­hoz viszonyítva körülbelül 10 százalékos növekedést jelent. A csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy országaink áruforgalmának növe­kedési üteme rendszeresen és kifejezően megelőzze a gazda­ságfejlesztés növekedési ütemét. Ez így is van, hiszen amíg a CSKP KB 9. plenáris ülése 1978-ra az ipari termelés 5 %-os nö­vekedését tűzte célul, a csehszlovák—szovjet kereskedelmi forgalom legalább 10 százalékos arányban növekszik. A két ország hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodása ugyanis a további egyezményekkel együtt feladatul adta a köl­csönös áruforgalomban a gépek és a berendezések részarányá­nak lényeges növelését. Ez a program a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével összhangban a termelési szakosítás és a kooperáció elmélyítésére irányul, s lehetővé teszi a nép- gazdaság hatékonyságának növelését, főleg az ipar és a me­zőgazdaság műszaki fejlesztését. Jelenleg az a helyzet, hogy a Szovjetunióba irányuló cseh­szlovák kivitelben a gépek és a berendezések részaránya több mint 50 százalékos. Körülbelül 20 százalékot képeznek a fo­gyasztási cikkek, a többi pedig különböző nyers- és alap­anyag. Ezzel szemben a szovjet szállításoknak csaknem kéthar­madát a nyers- és az alapanyagok, valamint a tüzelőanyagok képezik, főleg a kőolaj, a földgáz és a vasérc. Ugyanakkor népgazdaságunk további fejlesztésében a szovjet műszaki se­gítség is rendkívül fontos tényező. Gondoljunk például a me­zőgazdasági gépekre és traktorokra, az utasszállító repülő­gépekre, de az olyan gépekre és berendezésekre is, amelyek bár nincsenek annyira szem előtt, mint az előbbiek, mint pél­dául a bányászati és a kohászati berendezések, a szerszám­gépek, a számítástechnikai berendezések, a különböző mű­szerek stb. Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek behozatalát is célszerű lenne gyorsabb ütemben növelni, hiszen a Lada személygépkocsik, a színes tévékészülékek, a fényképezőgépek és a szovjet rádiótechnikai ipar további termékei magas mű­szaki színvonaluk és ízléses kivitelezésük következtében ná­lunk is nagyon népszerűek és keresettek. Érthető tehát az a törvényszerű összefüggés, hogy a szov­jet gépipari termékek és műszaki cikkek növekvő behozata­lának egyik legfontosabb feltétele a nyersanyagokkal és az energiával való takarékosabb gazdálkodás. Az előbbiek rész­arányát ugyanis nem növelhetjük a szükséges nyersanyagok rovására, mert ez áthidalhatatlan feszültségeket okozna a népgazdaságban, de ugyanakkor a kőolaj, a földgáz és a fémek minden megtakarított kilogrammjával a gépek és mű­szaki cikkek behozatalának növelését segítjük elő. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a behozatal ter­jedelme elsősorban a mi szállítási képességeinktől függ. Ebből a szempontból nagy jelentőségűek voltak azok a kötelezett­ségvállalások, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére a Szovjetunióba irá­nyuló szállítások határidő előtti teljesítésére tettek. Üzemeink élenjáró dolgozói, főleg a csehszlovák—szovjet barátság ne­vét viselő szocialista munkabrigádok tagjai vállalásaik sikeres teljesítésével tulajdonképpen a behozatal lehetséges kereteit növelték, s ugyanakkor a két ország baráti együttműködését is hatékonyan szilárdították, elmélyítették, s ezzel nem cse­kély mértékben növelték az egész szocialista világközösség erejét, nemzetközi tekintélyét. MAKRAI MIKLÖS MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Előtérben a termelés hatékonyságának növelése Megvitatják a jövő évi tervet és költségvetést (ČSTK) — A Kremlben teg­nap megkezdődött a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A képviselők megtár­gyalják az 1978-ra szóló gaz­dasági tervjavaslatot, valamint a költségvetést. A javaslatokat a szovjet kormány terjesztette a Legfelsőbb Tanács elé. Az ülésszak előestjén ült ösz- sze az SZKP KB plénuma, ame­lyen felszólalt Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A plénum lényegében mindkét javaslatot jóváhagyta, amelyek meghatá­rozzák a nemzeti jövedelem nö­vekedését, az ipari és a mező- gazdasági termelés, a beruhá­zások és a szovjet lakosság életszínvonalának emelkedését. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának jelenlegi képviselőit 1974 júniusában választották meg. (A szovjet parlamentet öt évre választják..} A két egyen­jogú kamarának, a Nemzetisé­gek Tanácsának és a Szövetsé­gi Tanácsnak 1517 tagja van. A Legfelsőbb Tanács szociális összetétele tükrözi a Szovjet­unió új alkotmányába foglalt össznépi jelleget. A képviselők több mint fele munkás és pa­raszt, minden harmadik küldött nő. A szovjet parlament évente kétszer ülésezik, s gyakorlati tevékenységét Leonyid Brezs- nyevvel az élen az Elnökség és az állandó bizottságok biztosít­ják. A legutóbbi hetedik rendkí­vüli ülésszakon, amelyet ez év október 4-e és 7-e között tar­tottak, jóváhagyták a Szovjet­unió új alkotmányát. A Legfelsőbb Tanács ülésén tegnap az Elnökség tagjaivá egyhangúlag Alekszej Sibajevet, a Szakszervezetek Össz-szövet- sógi Központi Tanácsának elnö­két, Borisz Pasztuhovot, a Le­nini Komszomol Össz-szövetsé­gi Központi Bizottságának első titkárát és Jevgenyij Fjodorou akadémikust választották meg. Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság /Folytatás a 2. oldalon J ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM A FEBRUÁRI GYŐZELEM 30. ÉVFORDULÓJA ELŐTT FEBRUAR történelmi jelentősége (ČSTK) — Kétnapos országos szeminárium kezdődött tegnap Prágában a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából a CSKP KB propaganda- és agitációs osztályának megrendezésében. A rendezvényen a CSKP Központi Bizottságának, valamint a kerületi és a járási pártbizottságoknak a vezető ideológiai dolgozói van­nak jelen. A szemináriumot VASIL BEJDA, a CSKP KB propaganda- és agitációs osztályának vezetője nyitotta meg. Ott voltak: VASIL BILAK, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, JOSEF KEMPNÝ, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, JOSEF HAVLÍN, a CSKP KB titkára, ČESTMÍR LÓVBTlNSKÝ, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB osztályvezetője, ĽUDOVÍT PEZLÁR, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB osztályvezetői. „1948 Februárja — történelmi fordulat népünk történetében és a nemzetközi forradalmi folya­mat elválaszthatatlan része“ címmel Vasil Biľak elvtárs tar­tott beszámolót. Nemzeteink történetében szá­mos jelentős esemény volt — mondotta Bil'ak elvtárs —, amelyek tartósan befolyásolták hazánk társadalmi fejlődését és bevonultak Európa és a világ történetébe. Egyetlen esemény sem eredményezett azonban ak­kora fordulatot, egyetlen ese­ménynek sem volt akkora tör­ténelmi jelentősége, mint a dol­gozó nép által a reakció ellen 1948 februárjában aratott győ­zelmének. A Februári Győzelem megnyi­totta az utat a szocializmus fe­lé, amely hazánkban rövid tör­ténelmi idő alatt győzedelmes­kedett. Hazánk szocialista való­sága nem a kommunisták szub­jektív óhajának eredménye, sem pedig a társadalom auto­matikus előrehaladásának meg­nyilvánulása. A Csehszlovákiát szocialista forradalom az impe­rializmus korszakában bekövet­kezett, ellentétekkel teli társa­dalmi fejlődés eredménye, amely megteremtette az objek­tív feltételeket a társadalmi viszonyok alapvető megváltoz­tatásához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely elindította a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát, hazánk társadalmi fejlődésére is nagymértékben hatott. Eszméinek hatására lét­rejött a Csehszlovák Köztársa­ság és megalakult Csehszlová­(Folutatás a 2. oldalon I Ha csak szerényre is, de ün­nepre, születésnapra ébredtünk: 1948. december 15-én jelent meg az Oj Szó első száma. Be­léptünk 30.-ik évünkbe. Ha az ember bárhogy, bármelyik ol­dalról is nézi, el kell ismer­nie, benne a harmincadikban — szép kor. Az ember ebben a korban kezd nekirugaszkodni a hegy megmászásának. Hát még egy újság életében mit jelent ez. Ilyen magas kort Csehszlo­vákiában magyar nyelvű, lap csak egy ért el: a Kassai Mun­kás, illetve a Munkás. Éppen ezért büszkén tekinthetjük „nagybátyánknak“, mint ahogy „testvérbátyánknak“ a Magyar Napot. Olyan elődöknek tekint­jük ezeket a lapokat, amelyek­től most is tanulhatunk, mint ahogy tanulunk is. Megtanul­hatjuk ezektől a nagy elődök­től a legfontosabbat: a nép szolgálatát. Szóval benne vagyunk a 30.- ban. Ismét csak: szép kor. Am ha már ennek a kornak eléré­sét tudatosítjuk, akkor beszél­jünk arról is, hogyan tanultuk meg a nagy elődöktől a legfon­tosabbat: a nép szolgálatát, s mivel tudjuk ezt bizonyítani? Bizonyítunk! Nem a példány­számmal, bár ez is sokat mon­dana, hiszen *többszöröse va­gyunk a Magyar Napnak, pedig az annak idején a legnagyobb példányszámú csehszlovákiai magyar nyelvű lap volt. Álig hogy megszülettünk, alig hogy napilap lettünk s bizonytalan léptekkel elkezd­tünk tipegni, 1949 májusában tartja IX. kongresszusát Cseh­szlovákia Kommunista Pártja. A párt ezen a kongresszuson hirdeti meg a szocializmus épí­tésének fő irányvonalát, ezen belül a mezőgazdaság kollek­tivizálását; a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérésben lát­Hőskor ja és jelöli meg a dolgozó pa­rasztság felemelkedését. A mag, a szövetkezeti gon­dolat magja Dél-Szlovákiában termékeny talajba hullott. Igen, a magot el lehetett vetni fáz „időjárás“ kedvező volt, a sok bizonytalanság után a cseh­szlovákiai magyar paraszt be­lekapaszkodott a szülőföldbe), ám a mag kikelésében, a zsen­ge vetés ápolásában, gondozá­sában segíteni kellett. S itt há­rult óriási feladat az Uj Szóra. Segítségre volt szükség? Segí­tettünk! Például hogyan? Furin- dáéknak nemesített vetőmag gyanánt szemetet adtak? Adja­tok egy zacskóba abból az ár­pából, s gyerünk Bratislavába a földművelésügyi megbízott­hoz, és d ragyogó íróasztalra, a drága szőnyegre szétszóródik az árpa. — Ez mi? — így a kérdés. — Szemét! — hangzik a megbízott felelete. — Tévedés! Furindáék ezt kapták nemesített vetőmagnak. Elintéztük! Furindáék fél na­pon belül valóban nemesített vetőmagot kaptak. Külön teher­autó vitte Bratislavából. Ami biztos, az biztos! Osztályharc volt! Meg kellett magyarázni az egyes szövetkezeti típusokat? Megmagyaráztuk! Agitálni kel­lett? Agitáltunk! Valamelyik já­rásban akadozott a cukorrépa- vetés? Addig nem jöttünk el, míg el nem vetettek! 1951 nya­rán volt az első közös aratás. Az egyik faluból jött a levél: hat nap alatt learattak. Vezér­cikket írni, a címe: Hat nap alatt. Ilyen még nem volt eb­ben a republikában, a legidő­sebb paraszt sem emlékszik ar­ra, hogy hat nap alatt végez­tek volna az aratással. Ez volt az első győzelem, a jól végzett munka öröme, olyas­mi, amilyent gz ember kukori­cakapáláskor érzett, amikor ki­ért a föld végére, és tartott egy cigarettaszünetet. Aztán ha keményen is kel­lett dolgozni, de ment a mun­ka. .. . felelősségteljes munka volt. Ezzel a felelősségtudattal lépünk a jubileumi 3Q.-ik esz­tendőnkbe — nagy, állandóan gyarapodó olvasótáborunkkal együtt. BATKY LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents