Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-14 / 345. szám, szerda

A kezdeményezés szép példája Vítkovicében hatékonyan, jó minőségben és minden nap csúcsteíjesítménmyel A VÍTKOV1GEI KLEMENT GOTTWALD VASMŰ gyáregysé­geiben ezekben a hetekben is ütemszerű munka folyik, s csupán a mérlegkészítések jelzik az év vége közeledtét. Az évzáró taggyűlések előkészítésével párhuzamosan ezt teszik a pártalapszervezetek kommunistái is, akiknek felbecsülhetetlen érdemük van abban, hogy a mammutvállalat jól teljesíti igé­nyes népgazdasági feladatait, s megszüntette a termelés ko­rábbi egyenlőtlen ütemét. Ez pedig naqy dolog, mert a Vas­mű a legkülönfélébb gyártmányaival, berendezéseivel nagy­ban kiveszi részét hazánk tüzelőanyag- és energetikai bázisá­nak megteremtéséből és a mezőgazdasági termelés iparosítá­sából. — Ez irányú feladatainkat a XV. pártkongresszus irányel­veivel összhangban a CSKP KB 3. plenáris ülése konkretizálta — mondotta ottjártunkkor be­vezetőül Salamon Miroslav mér­nök, a vállalati pártbizottság alelnöke. — A kohó- és gép­ipari termékek gyártását az önköltségek 6,73 százalékos egyidejű csökkentésével 20 szá­zalékkal kell növelnünk a ha­todik ötéves tervidőszak vé­géig. Nem kell különösen hang­súlyozni, hogy ez mennyire po­litikai feladat is. A cél eléré­se nagy körültekintést, figyel­met és gondosságot kíván, és itt különösen fontos a dolgo­zókkal egyetértésben történő cselekvés, az öntudatos helytál­lás, mert a gyártásfejlesztéssel azonos szinten a ■ munka haté­konyságát, gyártmányaink kifo­gástalan minőségét ugyancsak biztosítanunk kell. A pártbizott­ság ebben is számít a kommu­nista munkások példamutató, az egész kollektívát magával ra­gadó magatartására. KEZDEMÉNYEZÉS — ÜJ SZINTEN Ha ilyen szempontból vizs­gáljuk az eltelt időszakot, ör­vendetes előrehaladást tapasz­talhatunk. A munka szervezeti oldalát tekintve, élénk aktivi­tás és mozgalom bontakozott ki a kommunisták kezdeményező hatására, amely a „Vítkovicé­ben hatékonyan, jó minőségben és minden nap csúcsteljesít­ménnyel“ jelszóval mozgósította a gyáregységek valamennyi kol­lektíváját. — Kazángyártó üzemegysé­günkben is nagy ösztönző ha­tást váltott ki a mozgalom, len­dületesebb lett a kezdeménye­zés és dolgozóink munkája — fejtette ki ezzel kapcsolatos vé­leményét Antonín Laník Mun­kaérdemrenddel kitüntetett kommunista hegesztőmester. — Az első csúcsteljesítményünk a Szovjetunió megrendelésére, egy hónappal a határidő előtt, 24,6 méter hosszúságú és 162 tonna súlyú gőzkazán gyártá­sánál született, amelynek az értéke megközelítette az ötmil­lió koronát. Eddig hat rekord­teljesítményt értünk el, melyek népgazdasági haszna felülmúl­ja a 40 millió koronát. Ezek között említhetem a Chvaleti- cei erőmű I-es számú kazán­ját, amelyet ugyancsak rövidí­tett határidőn belül szállítot­tunk megrendelőinknek. A hatékonyság és a minőség javítását segítő mozgalmat a gyáregységek pártalapszerveze- tei a tudományos-technikai for­radalom vívmányainak népsze­rűsítésére is kiterjesztették. A vítkovicei vasasok a szocialis­ta nemzetközi munkamegosz­tásban is részt vesznek, s ezért érdekük, kötelességük is, hogy gyártmányaik megfeleljenek a szocialista világrendszer min­den igényének. — Berendezéseink — tájé­koztatott Zdenék Motloch mér­nök, a vállalat kutatócsoport­jának vezetője — nemcsak a KGST-tagállamok keretében, ha­nem a tőkés világpiacokon is állják a versenyt. S ez jelen­tős mértékben a mozgalomnak köszönhető, amely a csúcstel­jesítmények elérésén kívül az újítókat és a feltalálókat is ko­moly munkára ösztönözte. Ha igényt tart rá — folytatta —, már az ennek kapcsán létre­jött eredményekről is beszámol­hatok. — Természetesen! — Azt hiszem, arról már szó volt, hogy éves tervünket — tíz hónapot véve alapul — 84 százalékra teljesítettük, ami az előirányzattal szemben 36,7 mil­lió korona többletet jelent. Ez a siker kétségkívül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60., valamint a Februári Győzelem 30. évfordulója tisz­teletére kibontakoztatott szocia­lista verseny eredménye, amely­hez gyáregységeink 1662 szo­cialista munkabrigádjának mint­egy 33 000 tagja csatlakozott. A folyó év október végéig 3820 csúcseredményt és 27 300 fel­terjesztett újítójavaslatot tar­tunk nyilván. Az újítók és fel­találók mozgalmának sikereiről ez idén még csak előzetes eredményeink vannak, ám a tervidőszak előző éve több mint százmillió korona társadalmi hasznot hozott. Minden felté­telünk megvan arra, hogy az újítások, feltalálások haszna ez idén sem lesz kevesebb, hi­szen 1980-ig — kötelezettség­vállalásunk szerint — 514 mil­lió koronát írunk jóvá az újí- tók-feltalálók számláján. AZ ÜJ HARCA A RÉGIVEL A vítkovicei kohászok, vas­munkások ez idén, augusztus 24-én tartották vállalati konfe­renciájukat. Ladislav Jašík elv­társnak, a CSKP KB tagjának, valamint a KSZT titkárának je­lenlétében fogalmazták meg a hatodik ötéves tervidőszak fel­adatai teljesítését segítő példás kötelezettségvállalásukat, csat­lakozásukat ahhoz a mozgalom­hoz, amelyet a Forradalmi Szakszervezeti ' Mozgalom IX. kongresszusa hirdetett meg „Érjünk el harmincmilliárd ko­rona társadalmi hasznot a terv­időszak végéig“ jelszóval. — Nos, azóta sok idő telt el, hány üzem, vállalat csatla­kozott a vítkoviceiek felhívá­sához. példás kötelezettségvál­lalásához? — tettem fel a kér­dést a vállalati pártbizottság alelnökének: ideiében és jó minőségben A Szovjetunióba irányuló szlovákiai kivitel jelentős ré­szét a cipőipar termékei és a cipőipari gépek képezik. Az Ogako Tröszt által exportált cipőipari termékek és gépek értéke az idén meghaladja az egymilliárd 35 millió koro­nát. Szlovákia legnagyobb cipőipari vállalata, az Augusztus 29. Vállalat az idén 9 millió 850 ezer pár cipőt szállít a Szov­jetuniónak, különféle kivitelezésben. Évről évre többet ex­portálnak, túlsúlyban van a bőrcipők kivitele (3 950 000 pár), de a Szovjetunió barex-lábbelit és automata gépsorok segítségével gyártott más lábbeliféléket is vásárol. A poli- vinilklorldból készült meleg lábbeli a Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvend, ezért a vállalat csaknem valameny- nyi PVC-ből gyártott cipőt a Szovjetuniónak szállít. A szovjet megrendelések teljesítésének nagy figyelmet szentelünk, nemcsak annak, hogy a megrendeléseket a meg­felelő mennyiségben, határidőn belül elkészítsük, hanem an­nak is, hogy kiváló minőségű, nagy haszonértékű lábbelit szállítsunk. Az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a vál­lalat dolgozói felajánlást tettek, hogy a Szovjetunióba irá­nyuló idei szállítások tervét december 15-ig teljesítik. SAMUEL POTUČEK, a partizánskéi Augusztus 29. Vállalat dolgozója Hogy őszinte legyek, egy _ se — válaszolta Salamon elv­társ. — Pedig nagy kár, mert az újító- és feltalálómozgalom politikai megnyilvánulás is, az újat teremtő szándék pártunk céljainak elérését segíti elő. Az újító tevékenység — vállala­tunkban — azt jelenti, hogy a dolgozók részt vállalnak a gyáregységek, a vezetés gond­jaiból. problémáiból, követke­zésképpen az üzemi demokrá­cia egyik legerősebb megjele­nési formája. Az újítómozgalom továbbfejlesztését, az újért, a haladásért, a tudományos-tech­nikai forradalom céljainak el­éréséért harcoló embert a párt­alapszervezetek csak akkor se­gíthetik, ha maguk is tisztában vannak az újért folytatott küz­delem lényegével. Az újnak éppen a régivel folytatott küz­delemben kell bizonyítania, hogy jobb a réginél, a mara­dival szemben a haladást kép­viseli. Mi ezeket az előnyöket felismertük, pártalapszerveze- teink és a kommunisták segít­ségével a mozgalmat sokolda lúan támogatjuk. A vasmű pártalapszervezetei- ben a vállalati gazdálkodással kapcsolatos kérdéseknek is nagy figyelmet szentelnek. Meggyőző erejű politikai munká­juknak köszönhető, hogy jelen­tős anyag- és energiamegtaka­rítást érnek el a gyáregysé­gekben. A tervidőszak végéig 75 000 tonna fém- és 232 000 tonna fajlagos energiamegtaka­rítására vállaltak kötelezettsé­get. Miután a további munka­erőszerzési lehetőségek korlá­tozottak, éppen az újító- és feltalálómozgalom biztosít le­hetőséget arra is, hogy az öt­éves tervidőszak folyamán leg­alább 260 főnyi munkaerőt megtakarítsanak. Ehhez már most, a nagy teljesítményű ter- melőberendezések jobb kihasz­nálásával, a műszakszám növe­lésével teremtik meg a felté­teleket. — Elválaszthatatlannak tart­juk a politikai munkától — je­gyezte meg Slosár Rudolf, a 6. számú pártalapszervezet bizott­ságának tagja —, hogy rend­szeresen foglalkozzunk a dol­gozók mindennapi gondjaival, az életkörülményeiket befolyá­soló tényezőiekéi. Enélkül ugyanis a kommunista legszeb­ben csengő szavának sincs kellő hitele. Ezért ösztönözzük azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a vállalat vezetése tesz az új lakások, bölcsődék, óvo­dák építéséért. A vállalati párt- bizottság javaslatára minden gyáregységben működnek hűtő- szekrények, szódavíz-automaták, miközben a védőitalt is rend­szeresen megkapják a dolgo­zók. A kohászok 55 fokos hő­ségben dolgoznak. E melegben egy műszak alatt 12 liter vizet is elfogyasztanak. De amit vál­laltak. azt teljesítik. Ha a má­sodik műszakban valamelyik kollektívába valaki betegség miatt nem jön be, beáll helyette az alapszervezeti pártbizottság jelenlevő tagja. Ha máshol is hiányzanak, a szakszervezetie­ket hívjuk segítségül, de a munkának mennie kell, a ter­melésben nem lehet kiesés. NAGYOBB IGÉNYŰ FELADATOK A vállalat gazdasági kérdései mindig a pártmunka homlokte­rében állottak. A gyáregységek i pártalapszervezetei a gazdaság- szervező politikai munka gaz- daq tapasztalataival rendelkez­nek. A problémák azonban so­hasem ismétlődhetnek ugyan* olyan formában. A ma felada­tainak is megvannak a maguk sajátosságaik, újszerűségük. A kommunisták munkájában az újszerű most az, hogy a jövő évi gazdasági feladatok min­den korábbinál igényesebbek. „Határozotabban kell előreha­ladnunk a hatékonyság fejlesz­tésének útján,“ állapítja meg a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésének határozata, ami kon­centrált erőfeszítéseket igé­nyel a vezetéstől és a dolgozók kollektíváitól egyaránt. A na­gyobb feladatokból következően növekszik a politikai munka szerepe, jelentősége. Ez a fel­ismerés sarkallja a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű kom­munistáit az eddiginél is na­gyobb tettekre és az elvszerű helytállásra. SZOMBATH AMBRUS író, kommunista, forradalmár JÁSZ DEZSŐ KÖSZÖNTÉSE fász Dezső személyében a magyar nép olyan hű fiát köszöntjük, aki egy életen át töretlen lendülettel — tollal és karddal — a hala­dásért, a szabadságért, a szocializmusért küzdött. A hivatásos forradalmárok, a fegyveres vezetők azon so­rából való ő, mint Zalka Má­té, Münnich Ferenc vagy Szalvuy Mihály —, akik a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban a for­radalmár vezetők szerepét töltötték be. 1897. december 14-én, Er­délyben, Nagykárolyban ér­telmiségi családból született. Fiatal korában sokkal in­kább vonzotta az irodalom, a nyelvészet és a történe­lem tudománya, mint a há­ború művészete. Az első vi­lágháború forgataga az egyetem padjaiból ragadta ki a fiatal bölcsészettan- hallgatót és vitte a Monar­chia hadseregébe. 1918-ra, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a forradalmi magyar munkásmozgalom hatására felismerte helyét az osztályok harcában. A keletről jövő forradalom szele szívét-lelkét pirosra szította az ifjú tartalékos tisztnek. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá­sa pillanatától a párt kato­nája. 1919. március 24-én, a Tanácsköztársaság kikiál­tását követő harmadik na­pon már vonaton ült, és Bé­késcsabára utazott, ahol a 101. gyalogezrednél előbb zászlóalj, majd az ezred po­litikai biztosává nevezték ki. Harcolt a magyar prole­tárhatalomért, részt vett a tiszántúl i visszavonulásban, Szolnok felszabadításában, a salgótarjáni csatában és az északi hadjáratban. Magyar Tanácsköztársa­ság vérbe fojtása után be-f börtünözték. Amikor 1919 végén a gyűjtőfogházból ki­szabadult, Csehszlovákiába szökött. Itt a Kassai Mun- • kás című lap munkatársa­ként tevékenykedett, és ak­tívan részt vett Szlovákia kommunista mozgalmában. 1922-ben kénytelen volt Csehszlovákiától megválni, és a párt utasítására előbb Bécsben, majd Romániában tevékenykedett. Romániában 1924-ig dolgozott, ő volt a KRP magyar nyelvű közpon­ti lapjának a főszerkesztője, mindaddig, míg le nem tar­tóztatták és ki nem utasítot­ták az országból. 1924 és 1935 között forradalmi te­vékenységének a színtere a Szovjetunió, Bulgária, Auszt­ria, Németország, Svájc és Franciaország. Jász Dezső elvtárs szemé­lyében azt az internaciona­lista harcost köszöntjük, aki saját példájával is tanúsítot­ta Zalka Máté örök érvényű mondását: „A világ bármely sarkán harcolsz a szabad­ságért — a magyar népért is küzdesz!“ A spanyol polgárháború Madridban érte, ahol 1935 óta a Komintern megbízásá­ból tevékenykedett. Azon­nal bekapcsolódott a spa­nyol nép szabadságharcába. A madridi harcok idején előbb a 36. vegyes dandár, majd a 21. dandár parancs­noka volt. 1937-ben az észa­ki hadszíntérre helyezték, s előbb Bilbao város közvet­len védelmének katonai pa­rancsnoka lett, majd had­osztályparancsnok, s végül az Északi Hadsereg vezér­kara hadműveleti osztályá­nak a főnöke. Az észak-spa­nyolországi területek kiürí­tése után Andalúziában, a Déli Hadsereg hadműveleti főnöke lett. Katonai pályáját a spa­nyol néphadseregben őrnagy­ként kezdte, és a véráztatta spanyol földet ezredesként hagyta el. A harctereken ta­núsított bátor helytállásáért, a Spanyol Köztársaság kor­mányától több kitüntetést kapott. így tulajdonosa a a „Katonai Vitézségi Érdem­Jász Dezső rend“- nek, a ,,Szabadság- rend“-nek, a „Katonai Ér­demrend“ -nek és a „Köztár­sasági Hűségrend“ lovagi fo­kozatának. A spanyol szabadságharc bukása után Franciaország­ban szögesdrótkerítés, kon­centrációs tábor várta a sza­badság harcosait, — köztük Jász Dezső elvtársat is. Meg­ismerkedett a francia börtö­nökkel és internáló tábo­rokkal, majd kalandos mó­don megszökött, hogy to­vább harcolhasson a fasiz­mus ellen. Részt vett a fran­cia ellenállási mozgalom­ban, mint gerilla-egységpa­rancsnok. 1944 augusztusá­ban—szeptemberében egy önálló spanyol—francia— lengyel osztag parancsnoka­ként működött. A második világháború vé­gét, a fasizmus felett ara­tott győzelem napját, mint maquisard ezredes érte meg. Amikor Jász Dezső szemé­lyében köszöntjtik a szabad­ságharcos katonát, ugyan­akkor mély tisztelettel üd­vözöljük a hadtörténészt is, aki a közelebbi és a távo­labbi múlt fegyveres harcai történetének feltárásához maradandó értékű művekkel járult hozzá. Csupán a meg­jelenési évek és a könyvcí­mek puszta felsorolása is korát meghazudtoló aktivi­tásáról tanúskodik. Eddig magyar nyelven megjelent művei: Tanácsmagyarországtól a Pireneusokig (1969) Budapesttől Budapestig (1971) Hispániában. (1972) Hugenották (1974) Első kézből (1976). Az utóbbi két kötetet az Űj Szó is recenzálta. Jász Dezső Hugenották cí­mű műve egyike a legérde­kesebb történelmi stúdiu­moknak. A szerző olvas­mányélményt kínáló köny­vének a főhőse, az Admirá­lis Ür, Gaspard de Cologny, a XVI. század egyik legna­gyobb hadvezére. Az ő köz­ponti alakja körül, mint egy színes, mozgalmas fali­képen, sorra feltűnnek a kor érdekesebbnél érdeke­sebb figurái, uralkodók, ka­tonák, tengerészek, csak­úgy, mint a szellem embe­rei. Munkája mesteri, marxista elemzés, a történettudós szakszerűségével és alapos­ságával. a történetíró ábrá­zolásmódjának megelevení­tő, a múltat életre keltő erejével, Jász Dezső magát a kort állítja elénk — egész bonyolultságában és színes­ségében. A fentieken kívül fokoza­tosan jelentek meg írásai a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain, és a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémia gondo­zásában, valamint rövidebb lélegzetvételű írásai a napi­lapokban, valamint folyóira­tokban láttak és látnak nap­világot, (köztük az Oj Szó­ján) —, melyek mind mara­tandó értéket képviselnek. Nyolcvanadik születésnap­ja alkalmából mi is tiszta szívünkből köszöntjük Jász Dezsőt, az írót, a kommu­nistát, a hivatásos forradal­márt. Dr. GYÖRKEI JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents