Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-09 / 340. szám, péntek

IRODALMUNK HÍVEN TÜKRÖZZE SZOCIALISTA VALOSAGDNKAT

JAN KOZÁK ÉRDEMES MŰVÉSZNEK, AZ ÍRÓSZÖVETSÉGEK CSEH SZLOVÁKIAI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA

Jan Kozák beszámolójának elején a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világraszóló Jelentőségét méltatta: Hatvan esztendővel ezelőtt az Októberi Forradalom ihlető forrásul példaként «zolgált az egész nemzetközi munkásmozgalom és valamennyi dolgozó számára, hatalmas világméretű küzdelem kezdődött az emberiség új történelmének kialakításáért. Lenin gondolatai, a Szovjetuniónak, a munkások és. parasztok államának létrejötte, amely szabad nemzetek önkéntes szövetsége alapjaiban rengette meg az akkori világot. Október eszméi mélyen behatoltak százmilliók tudatába és szívébe. E hatalmas átalakulásban a szovjet irodalom is óriási szerepet töltött be. Elkötelezettségével és igazmondásával kezdettől fogva a szocialista forradalom erős és rendkívül hatásos fegyverévé vált. A világ első szocialista állama íróinak alkotásai voltak azok, amelyek mélységes humanizmusukkal és realizmusukkal felfedezték és híven ábrázolták az embert, aki egy merőben üj, eddig ismeretlen társadalmi harcot kezdett el és folytatott. Azt az aktív, büszke és optimista dolgozót ábrázolta, aki értelmileg és érzelmileg is megfelelt a korszak követelményeinek, eszméinek. Aki először a történelem folyamán saját kezébe vette sorsát és annak irányítását. E művészileg hitelesen és hatásosan ábrázolt valóság magával ragadta, és hasonló tettekre sarkallta az olvasókat, nagymértékben befolyásolta érzelmi- és gondolatvilágukat. Ez a minőségileg is új irodalom átlépte <a világ első szocialista államának határait és az egész haladó emberiség reménye, eszméinek Igazolása, harcaiban hű segítőtársa lett. Büszkén mondhatjuk el, hogy a szovjet irodalom olyan kiemelkedő egyéniségeinek művei révén, mint Makszim Gorkij, Anatolij Luna- csarszkij, Vlagyimir Majakovszkij, Nyikolaj Osztrovszkij, Konsztantyin Fegyin, Mihail Solohov és mások, dolgozóink és

haladó értelmiségünk képviselői közelebb kerültek a szovjet valósághoz, Október eszméinek és jelentőségének megértéséhez, Lenin gondolatainak alapos megismeréséhez.

Haladó gondolkodású íróink Október eszméinek és a szovjet írók műveinek hatására tudatosították, mi az igazi művész feladata. Egyre mélyebben értelmezték az osztályharc jelentőségét hazánkban, s tudatosították, hogy tetteikkel és alkotásaikkal a csehszlovákiai munkásmozgalom leghaladóbb irányzatához, Csehszlovákia Kommunista Pártjához kell csatlakozniuk. Büszkeséggel tölt el és egyúttal kötelez is bennünket, hogy olyan nagy íróink, mint Jifí Wolker, Stanislav Kostka Neumann, Bed- rich Václavek, Ivan Olbracht, Vladislav Vančura, Zdenék Nejedlý, Márie Majerová, Marie Pujmanová, Julius Fučík, Vítéz- slav Nezval, Peter Jilemnický, Fraňo Kráľ, Ján Poničan, Laco Novomeský és számos más író alkotásait és egész életét a CSKP forradalmi harcának és céljainak szolgálatába állították. Alkotásaik egész népünket szolgálták, világos, egyértelmű társadalmi és egyéni távlatokat nyújtottak, s arra nevelték őket, hogy legyenek állhatatosak e történelmi jelentőségű harcban a szabad és igazságos társadalmi rendszer kivívásában. Művészi és politikai hitvallásukkal, alkotásaikkal a cseh és a szlovák nemzeti kultúrát új, haladó vonásokkal gazdagították. Az a tény, hogy az értékekben oly gazdag két világháború közötti szocialista avantgard irodalom képviselői alkotásaikban saját nemzeti stílusjegyeiket használták föl és a konkrét társadalmi harcban helytálló embert a maga teljességében, tartalmilag és formailag sokrétűen és változatosan ábrázolták, —■ habár különböző művészi szinten és eredménnyel —, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ez az irodalom a világ és az európai haladó forradalmi művészet szerves részévé vált.

Dicső napokra emlékezünk

Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy legjobb művészeink, legjobb íróink a húszas évektől kezdve egészen napjainkig magukénak vallják kommunista pártunk, munkásosztályunk eszméit, jelentős részt vállaltak az igazságos társadalmi rendszer kivívásában és építésében, alkotásaikkal, minden tevékenységükkel pártunk céljainak megvalósításáért fáradoznak. Irodalmunk forradalmi ideológiánk, osztályharcunk hatásos és erős fegyverévé, segítőtársává vált, s nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy kommunista pártunk vezetésével társadalmunkban is alapvető változások jöjjenek létre, hogy közös erővel lerakjuk a szocialista társadalmi rendszer, az új élet alapjait. Kultúránk, irodalmunk és művészetünk valóban történelmi szerepet játszott 1948 Februárja után is, amikor népünk, pártunk vezetésével meghiúsította a reakciós összeesküvők sötét terveit, s utat nyitott Csehszlovákia szocialista fejlődéséhez, jövőjéhez. Az Októberi Foradalom alapvetően meghatározta művészi avant- gardunk fejlődését a húszas években, a Győzelmes Február utáni korszak forradalmisága, lendülete pedig valamennyi haladó gondolkodású és becsületes művészt arra ösztönzött,

nyeképpen a kultúra és a művészet szakaszán is tetőzött a konszolidáció folyamata és a hatvanas évek mély társadalmi válságából kilábalva ismét megteremtettük a csehszlovák szocialista kultúra széleskörű alapjait. E kibontakozó és eredményes folyamatban jelentős részt vállaltak a nemzeti író- szövetségek is. Pártunk nagy társadalmi küzdelmének szerves részeként mi is következetes harcot folytattunk a kulturális fronton a szocializmus ellenségei ellen. Szocialista művészetünk felvirágoztatásáért vívott nehéz és bonyolult harcban egyúttal igyekeztünk megnyerni azokat a tehetséges alkotókat, akik a téves és hibás nézetek uszályába kerültek. Senkit sem közösítettünk ki előre és örökre irodalmunkból. A szocializmus humanista jellegéből adódik, hogy távol áll tőlünk a szektás gondolkodás és cselekvés, nem fordultunk el azoktól az emberektől, akik hibát követtek el, vagy bizonyos helyzetekben nem tudtak megfelelően tájékozódni. Azoknak, akik okultak hibáikból, és velünk akarnak jönni, társadalmunk segítőkezet nyújtott és nyújt.

E következetes és átgondolt politika eredményeképpen ismét kidomborodott kultúránk

szocialista jellege, megszilárdult pártunk és kulturális

frontunk egysége, kulturális

életünk gazdag és sokoldalú fejlődésnek indult. Egyik jelentős eredményünk, hogy a most jelentkező fiatal művésznemzedék is teljes mértékben magáénak vallja céljainkat. A művészeti szövetségek csehszlovákiai bizottságának idei januári nyilatkozata Oj művészi alkotómunkával a szocializmus és a béke nevében címmel nagy visszhangot váltott ki művészeink, kulturális dolgozóink és a közvélemény körében, és művészeink pártunk politikájával, munkászosztályunkkal, szövetkezeti parasztságunkkal, szocialista értelmiségünkkel való egységének nagyszabású ma- nifesztációjává vált.

Művészeink, akiket valóban a nemzeti érzés fűt át, és szocialista kultúránk élvonalába tartoznak, egyúttal mélységesen elítélték l\ „charta 77“ szerzőit, akik elárulták népünket, céljainkat és az imperializmus, a régi kizsákmányoló világ, az ideológiai diverzió és felforgató tevékenység szolgálóivá, szócsövévé váltak. Művészeink egysége, odaadása pártunk politikája iránt egyúttal jó feltételeket teremtett kultúránk és művészetünk további fejlődéséhez a CSKP XV. kongresszusán kitűzött igényes társadalmi feladatok szellemében. Célunk, hogy művészetünk eszmeileg igényes, pártos és elkötelezett legyen, s hogy sajátos művészi eszközeivel, színvonalával és hatásával teljesíthesse nagy társadalmi küldetését: gazdagíthassa és formálhassa szocialista életünket, jövőnket.

Szocialista irodalmunk eredményei

hogy tehetségét a kialakuló, és dinamikusan fejlődő szocialista társadalmi rendszer szolgálatába állítsa. Azokkal a művészekkel együtt, akiknek kommunista meggyőződése, világnézete már korábban kikristályosodott, az ekkor jelentkező fiatal művésznemzedék tagjai is népünk szolgálatába álltak, alkotásaikkal a nagy közös művet, szocialista társadalmunk építését ábrázolták. Művészeinkre nagy feladat várt: sajátos eszközökkel, eszmei és művészi szempontból egyaránt igényesen és hatásosan ábrázolják szocialista életünket, építőmunkánkat, napjaink hőseit, népünk erkölcsi tulajdonságait és erejét. Irodalmunknak most is ez a küldetése, amikor rövidesen megemlékezünk a dicső februári napok harmincadik évfordulójáról, s amikor pártunk XV. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításáért fáradozunk, társadalmunk valamennyi területén, fejlett szocialista társadalmunk további felvirágoztatása, dolgozóink élet- színvonalának további növelése érdekében. Ezek a nagy célok szocialista művészetünk számára is ihlető forrásul szolgálnak, művészeinket még igényesebb, tartalmasabb és vonzóbb munkára sarkallják.

digi kedvező fejlődésünk eredménye. Társadalmi igény, hogy még jobban dolgozzunk, együttműködésünk még hatékonyabb legyen, művészi munkánkkal még eredményesebben vegyünk részt szocialista társadalmunk további fejlődésében. írószövetségünk idei kongresszusait olyan időszakban tartottuk, amikor a Husák elvtárs vezette Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának eredmőJan Kozák beszámolójának további részében kiemelte azokat az eredményeket, amelyeket szocialista irodalmunkban az elmúlt évek során elértünk. A Cseh és a Szlovákiai Írók Szövetségének ma már összesen 423 tagja van, s tevékenységével döntően bejolyásolja a. csehszlovákiai irodalmi és kulturális életet. Az elmúlt öt évben hazánkban több mint 1700 új irodalmi alkotás jeleni meg könyvalakban, melyek közül számos mű nagy visszhangot váltott ki a szakemberek és az olvasóközönség körében. Jelentős pozitívumként említette, hogy íróink, költőink zöme mai életünkkel, napjaink eredményeivel és problémáival foglal- kozik. Jan Kozák hangsúlyozta azt is, hogy a továbbiakban az eszmei szempontok érvényesítésével együtt javítani kell az irodalmi alkotások esztétikai színvonalát is, mert csak a tartalmi és formai szempontból igényes és vonzó művek válthatnak ki kellő hatást, visszhangot.

Beszámolóját a következő szavakkal folytatta: a Cseh és Szlovákiai írók Szövetségének idei kongresszusain egybehangzóan megállapítottuk, hogy irodalmunk további fejlődése, társadalmi feladataink sikeres megvalósítása érdekében meg kell erősítenünk a csehszlovákiai írók eszmei és szervezeti egységét. Éppen ezért határoztuk el, hogy létrehozzuk a csehszlovákiai írók egységes szövetségét, amelynek küldetése a két nemzeti írószövetség tevékenységének koordinálása és fejlesztése országos kultúrpolitikai és eszmei céljaink, feladataink szellemében. Ez az országos, föderatív felépítésű szövetség egyik elsőrendű feladatának tartja, hogy elmélyítse a cseh és a szlovák irodalom, valamint az ukrán és a magyar nemzetiségi irodalom közötti kapcsolatokat, úgy, hogy egymás alkotásait irodalmi értékeit még jobban megismerjük és egymás számára közkinccsé tegyük. A nemzeti és nemzetiségi sajátosságok megőrzésével szeretnénk kidomborítani szocialista irodalmunk eszmei és művészi egységét, internacionalizmusát. Nemzeteink és nemzetiségeink irodalma közös munkánk, közös céljaink hű tükre, és nagymértékben hozzájárul egymás alaposabb megismeréséhez, kölcsönös megbecsüléséhez. íróink tudatosítják, hogy alkotásaikkal nemzeti kultúrájuk értékeit növelik. de az általuk létrehozott értékek hazánk valameny- nyi dolgozóját, egész szocialista társadalmunkat gazdagítják.

Jan Kozák ezután a költészetben és a prózairodalomban elért eredményeket részletezte, s ugyanakkor rámutatott arra is, hogy filmjeink forgatókönyvei s a mai drámák még nem

érik el a kívánt színvonalat. Beszámolójának további részében kiemelte azt, hogy az író- szövetségek nagy gondot fordítanak a fiatal írónemzedék eszmei és szakmai nevelésére. E sokoldalú gondoskodás már megérlelte első gyümölcseit. A cseh és a szlovák irodalomban a nemzetiségi irodalmakban is számos fiatal tehetséges írót ismertünk meg. A következőkben a marxista irodalmi kritika szerepéről és felelősségéről szólt: Irodalomkritikánk ma

már teljes mértékben tudatosítja társadalmi feladatait s aktív szerepét pártunk kulturális politikájának realizálásában. Irodalomkritikusaink közül a válságos években sokan téves útra léptek, s ezek a személyek önmagukat zárták ki a szocialista irodalom megteremtéséért vívott harcból, örvendetes, hogy irodalomkritikánk ma már egyre izmosodik, s mind több a kellően felkészült irodalomkritikus, akik írásaikban és egyéb megnyilvánulásaikban a marxista—leninista világnézet és a szocialista realizmus esztétikai elvei szerint értékelnek. Ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogv irodalomkritikusaink írásai, tanulmányai csak ritkán haladják meg az átlagos és leíró jellegű recenzió szintjét. Ezért egyik időszerű feladatuk, hogy értékeléseikben céltudatosabban dolgozzanak, mélyebbre ássanak, és kellőképpen megalapozott írásokban elemezzék az egyes műveket, irányzatokat. Mutassák ki az egyes alkotások vagy pedig több alkotás kapcsán, mi az, ami elveinknek megfelelő, s ami szocialista irodalmunkat gazdagítja. Egyúttal ítéljék el azokat a jelenségeket, amelyek céljaink megvalósítását hátráltatják. A CSKP XV. kongresszusán hangoztatott minőségi munka fontossága teljes mértékben vonatkozik irodalmunkra, irodalomkritikánkra is.

Helsinki szellemében

Beszámolójának további részében a szocialista országok írószövetségei közötti együttműködés fontosságáról, az irodalmi értékek növekvő cseréjéről szólt. Kiemelte azt a sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatot, amelyek írószövetségeinket a szovjet írók szövetségéhez s a többi szocialista ország hasonló szerveihez, valamint más országok haladó kulturális szervezeteihez és művészeihez fűznek bennünket. Hangsúlyozta, hogy írószövetségeink is következetesen törekednek a helsinki egyezményben foglalt ajánlások teljesítéséhez, hiszen az írók alkotásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak a nemzetek, a népek közötti megértéshez, egymás kölcsönös és jobb megismeréséhez. Csehszlovákiában például az elmúlt öt esztendőben 1576 olyan könyv jelent meg, amelynek szerzője nem a szocialista országokból való.

Nyugaton egészen más a helyzet. A nem szocialista országokban a kiadók magánkézben vannak, különböző befolyások alatt állnak és egyáltalán nem érdekük, sőt gátolják azt, hogy az ottani olvasók megismerjék irodalmunkat. Nyugati ideológiai és osztályellenségeink minden eszközzel igyekeznek eltitkolni azt a tényt, hogy hazánkban az elmúlt öt év során 1700 új irodalmi alkotás jelent meg könyvalakban.

Mi, a szocialista Csehszlovákiában, függetlenül az irodalBe számolójának végén Jan Kozák ismét visszatért a művészeti szövetségek csehszlovákiai bizottságának nyilatkozatához, amelynek minden sora, gondolata ma is rendkívül időszerű. Lépést akarunk tartani hazánk dolgozóival, fejlődésünk dinamikájával, gyümölcsözően ki akarjuk használni azt a teljes alkotószabadságot, amelyet társadalmunk fejlődésének jemunkkal, a kultúránkkal szemben Nyugaton megnyilvánuló ellenséges politikától, arra törekszünk, íogy a világirodalom valamennyi haladó és humanista művével megismertessük olvasóinkat. Ha azonban bizonyos nyugati körök azt képzelik, hogy cserében erkölcstelenségekkel, erőszakkal, pornográfiával, társadalmi anarchizmussal teli árukínálatukat, amelyeket az állítólagos szabadság jegyében propagálnak, elfogadjuk, akkor mélységesen tévednek. Ugyanis ezek az irományok nem képezhetik a nemzetek szellemi értékeit, ezeket nem terjeszthetjük, mert társadalmunk erkölcsi elveiről sohasem mondunk le. Nem akarjuk megváltoztatni azokat a törvényeinket sem, amelyek tiltják a faji és a háborús propagandát, a tudatos antikom- munista rágalmakat. Nem fogjuk terjeszteni az ideológiai diverzió, valamint a szocialista világrendszer elleni „lélektani háború“ sötét terveinek hangot adó műveket.

Jan Kozák kiemelte a szófiai írótalálkozó jelentőségét, amely jelentős lépést jelentett ahhoz, hogy a világ haladó gondolkodású írói szót értsenek s hozzájáruljanak Helsinki szellemének maradéktalan megvalósításához. Kiemelte, hogy a csehszlovák szocialista irodalomnak egyre nagyobb a tekintélye a szocialista országokban és a haladó gondolkodású művészek, olvasók között.

leni égi szakaszában nyúj t számunkra.

A következő éveket töltsük meg még gazdagabb tartalommal, olyan színvonalas művészi alkotásokkal, amelyeknek mondanivalója megfelel dolgozóink érdekeinek, szocialista társadalmunk humanista céljainak, Csehszlovákia Kommunista Pártja politiká fának.

(Alcímek ÜJ SZŐ)

Október világraszóló jelentősége

Egységes eszmei és kultúrpolitikai célok jegyében

Tavasszal került sor a. Cseh írók, valamint a Szlovákiai írók Szövetségének kongresszusaira, ahol sokoldalúan és kritikusan értékeltük irodalmunk fejlődését, jelenlegi helyzetét," figyelemreméltó eredményeit és társadalmi feladatainkkal összhangban megfelelő mértékben foglalkoztunk a további fejlődés lehetőségeivel.

A csehszlovák írók mostani alakuló kongresszusa is az edPártunk politikájának megfelelően