Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-30 / 360. szám, péntek

CARTER EURÓPAI ÉS ÁZSIAI KÖRÚTON Az elnök határozottan a palesztinok ellen fordult (ČSTK] — Carter elnök a négy legfőbb amerikai tévéállo­más tudósítóinak adott interjú­jában szerdán este kijelentet­te, hogy ellenzi az önálló pa­lesztin államnak Közel-Keleten való kialakítását. Védelmezte Begin izraeli miniszterelnök tervét a Jordán folyó nyugati part|án élő palesztinok „auto­nómiájára“, majd kijelentette, hogy Begin Szadat egyiptomi elnökkel tartott tanácskozásai során „rugalmasságot“ tanúsí­tott. Beginnek azt a kijelenté­sét, hogy az izraeli csapatok a Jordán nyugati partján marad­nak, „realista“ állásfoglalás­nak“ minősítette. Az amerikai elnök a továb­biakban kijelentette, hogy szá­mára csalódás lenne, ha az el­következő éven nem érnének el új egyezményt a Szovjeuniőval a stratégiai fegyverek korláto­zásáról. Megállapította, hogy néhány vitás problémán kívül a tanácskozáson haladást ér­tek el az összes fajta atom­fegyverek betiltásának és a haderők indiai-őceáni korláto­zásának kérdésében. Carter re­méli, hogy a SALT-egyezmény- nyel eredményt érnek el és hogy ezt az egyezményt az amerikai szenátus is jóváhagy­ja. James Carter védte az USA és Panama egyezményét, s ki­jelentette, hogy ezt az egyez­ményt a szenátusnak feltétle nül ratifikálnia kell. Ezt a ra­tifikációt a jövő évi legfonto­sabb feladatok közé sorolta. További gondot okoz neki az Egyesült Államok aggasztó gazdasági helyzete, elsősorban a fokozódó munkanélküliség, amely a munkabíró lakosság két százalékára terjed ki, to­vábbá a megoldásra váró ener­giaprogram. Az elnök beismer­te, hogy nem szavatolhatja a költségvetés mérlegének 1981-ig ígért kiegyenlítését, amint /ízt eredetileg ígérte, és főleg a né­ger fiatalok munkanélkülisége tartozik a megoldatlan problé­mák közé. Arra a kérdésre, mit tart az elmúlt év legnagyobb sikeré­nek, Carternek semmi sem ju­tott az eszébe, csak „az embe­ri jogokért“ indított profanizált kampány, amely állítólag meg­növelte az amerikai népnek kormányába vetett bizalmát. Legnagyobb hibájának azt je­lölte meg, hogy lebecsülte a kongresszus erejét, az új törvé­nyekről való döntéskor, és azt is, hogy választási ígéreteivel túlságosan nagy reményeket támasztott, amelyeket azonban nem volt képes teljesíteni. — James Carter, az Egyesült Államok elnöke tegnap kora délután kilencnapos hivatalos látogatásra hat európai és ázsiai országba utazott. Első ál­lomása Lengyelország, ahol az amerikai elnököt tegnap közép- európai idő szerint 22 órára vár­ták. December 31-én, varsói láto­gatásának befejező napján Car­ter elnök elutazik Iránba. majd Indiába, Szaúd-Arábiába, Fran­ciaországba és Belgiumba láto­gat. Január 6-án tér vissza Wa­shingtonba. Az elnököt Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és Zbigniew Brzezinski, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanács­adója kíséri. Carter elnök William Millert nevezte ki a Szövetségi Tarta­lékbank Igazgatósági Tanácsá­nak elnökévé. A Szövetségi Tar­talékbank az Egyesült Államok­ban gyakorlatilag a Központi Bank szerepét tölti be, mert meghatározza a valuta- és hi­telpolitikát, és regisztrálja az egyes bankok pénzügyi akcióit. Az Igazgatósági Tanács ko­rábbi elnöke 1970 óta Arthur Burns volt, aki bírálta Carter gazdaságpolitikáját. Politikai megfigyelők szerint Carter ez­zel a döntéssel beismerte kor­mánya gazdaságpolitikájának sikertelenségét. William Miller a Textron nemzetek feletti tár­saság elnöke. JAPÁN az elkövetkező tizen­egy évben 4,5 milliárd dollár értékben vásárol harci repülő­gépeket az Egyesült Államok­tól. Erről a nemzetvédelmi ta­nács ülésén döntöttek, melyen Fukuda Takeo japán miniszter- elnök elnökölt. MOZAMBIKBAN a helyi önigaz­gatási szervek tevékenységével kapcsolatos törvény értelmé­ben, meg kell szilárdítani a dolgozók politikai hatalmát, növelni kell a termelést és emelni az életszínvonalat, va­lamint fejleszteni kell a szocia­lista munkaversenyt. A tör­vényjavaslatot a nemzetgyűlés állandó bizottsága fogadta el, és a nemzetgyűlés legközeleb­bi ülésén hagyták jóvá. SZIAD BARRE szomáliai el­nök, aki néhánynapos látogatá­son Iránban tartózkodott, teg­nap délelőtt Teheránból Irak fővárosába, Bagdadba repült. OKINAVÁBAN a lakosság tiltakozásának következtében a szigeten állomásozó ameri­kai fegyveres erők parancsnok­sága visszavonta az eredetileg december 28-ra és 29-re meg­hirdetett katonai hadgyakorla­tot. A PENTAGON az új év elő­estéjén hozzálátott annak a programnak a megvalósításá­hoz, amelynek célja: az ameri­kai hadsereg külföldi erőfitog­tatása. Ennek alapján az Egyesült Államokból „ideigle­nesen“ számos amerikai légi alakulatot helyeznek át Nyu- gat-Európába és Ázsiába. OKTATÁSI REFORM A SZOVJETUNIÓBAN (ČSTK) — Az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa jóváhagyta az oktatás további tökéletesítésé­ről, az általános iskolák tanu­lóinak oktatásáról, a munkára való felkészítésről szóló hatá­rozatot. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió az oktatás­ügy terén nagy sikereket ért el. A kötelező általános középisko­lai oktatásra való átmenet be­fejezése a kommunista párt és a szovjet nép, a szocialista tár­sadalmi rendszer kiemelkedő győzelme. A legutóbbi tíz évben korszerűsítették az oktatás tar­talmát, új tankönyveket, segéd­eszközöket adtak ki, növekszik a tanulóifjúságnak a közhasz­nú munkákban való részvétele, 16 millió tanuló számára épí­tettek új Iskolákat. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa az általános műveltséget nyújtó iskolák leg­főbb szerepének tartja az SZKP XXV. kongresszusa határozatai­nak, a Szovjetunió új alkotmá­nya egyes cikkeiből eredő ren­delkezéseknek stb. következetes megvalósítását, hogy ezáltal is biztosítsák a kommunista tár­sadalom építőinek sokoldalú művelődését. EMBERI JOGOK KM Panaszt emeltek — börtönbe kerültek (ČSTK) — A Chrysler amerikai személygépkocsigyár hét szak- szervezeti tisztségviselőjét azért börtönözték be, mivel az üzem­ben uralkodó súlyos munkafeltételek ellen megmozdulást szer­vezett. Az üzem alkalmazottai a döntés ellen tiltakoztak. A foglalkoztatási tilalom áldozata Manfred Werner most 26 éves. Sikeresen elvégezte a hamburgi műszaki szaktanintézetet, de mérnökként nem dolgozhatott. A Né met Kommunista Pártban való tagságáért a hamburgi hatóságok „megbízhatatlannak“ minősítették. Munkát keresve több mint 30 üzemben járt, de mindenütt elutasították, mivel neve felkerült a „feketelistára“. M. Werner egy a 4000 nyugatnémet demokrata közül, aki a „foglalkoztatási tilalom“ áldozatává vált. 15 fiatal szakemberrel közösen, akiket szintén politikai meggyőződésükért üldöznek, nyílt levéllel fordult Helmut Schmidt szövetségi kancellárhoz és a hamburgi polgármesterhez. A levélben rámutattak „a foglalkoz­tatási tilalom“ alkotmányellenes jellegére és hangsúlyozták, hogy ez megsérti a legalapvetőbb emberi jogokat és a helsinki Záróok­mányt. Tudományosan bizonyított elszegényedés A fejlett kapitalista országokban a társadalombiztosítás gyakor­latilag a nép elszegényedéséhez vezet, ez abból a tanulmányból tűnik ki, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet 24 tagállamában végzett kutatás alapján készítettek. A ta­nulmányt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet decemberi tájékoz­tatója közölte. A tanulmány szerzői bebizonyították, hogy a társadalombiztosí­tási alap jövedelmeinek fő forrása a legalacsonyabb bérkategó­riába tartozó emberek illetéke. Az adó és az illeték befizetése után az emberek azok közé kerülnek, akik a nyomor hivatalosan meghatározott határán alul élnek. Ezen kívül a kapitalista orszá­gokban a társadalombiztosítási rendszer olyan, hogy az alap két­harmadát azoknak fizetik ki, akiknek nincs a legnagyobb szük­ségük rá. Ennek következtében a gazdasági növekedés éveiben több fejlett kapitalista országban a lakosság 15 százaléka nyo­morban él. Az Egyesült Államokban jelenleg 25 millió ember él ilyen körülmények között, ami a lakosság 12 százalékát jelenti. Kana­dában, Franciaországban és Belgiumban ez a szám 15 százalék, Nagy-Britanniában pedig nyolc. A neutronbomba réme ellen „Hamis próféták" az Egyesült Allamokbar» (ČSTK) — Az Egyesült Álla­moknak nincs joga az emberi jogok védelméről beszélni, ha a neutronbomba gyártását ter­vezi, és hangsúlyozza e tömeg- pusztító fegyver „előnyeit“, ír­ja a Granma, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak sajtószerve. Az Egyesült Államoknak az említett kampány során vala­mennyi emberi értéket nyíltan az anyagi értékek alá helyezi. A cinizmus tetőfoka az ameri­kai hadiipari cégek érvelése, miszerint a neutronbomba A Román Szocialista Köztár­saság testvéri népei ma har­mincadszor emlékeznek meg hazájuk történelmi jelentőségű eseményéről, a monarchia fel­számolásáról és a népköztársa­ság kikiáltásáról, ami azt je­lentette, hogy a munkásosztály, a parasztsággal szövetségben, a többi dolgozó támogatásával ki­vívta a politikai hatalmat, s át­térhetett a szocialista forrada­lom feladatainak megvalósítá­sára’. A megújulás útjára lépett, felszabadult Románia három évtizedes fejlődése nagy és el­ismerésre méltó eredményeket hozott a szocialista építésben az élet minden területén. Ro­mánia népei joggal lehetnek büszkék arra, amit áldozatos munkájukkal elértek. Ennek ér­tékét egyáltalán nem kisebbíti, hogy mindig is támaszkodhat­tak — a szocialista közösség többi államához hasonlóan — a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal folytatott erőt adó együttmű­ködésre. A kitűzött célok felé az országot a harcokban edzett Román Kommunista Párt vezeti, amely mozgósító ereje volt az ország felszabadulásának, újjá­építésének, társadalmi és gaz­dasági átalakításának is. A valamikor elmaradott ag­rárállam, amely 30 évvel ez­előtt az európai kapitalista or­szágok ásványkincs-tárházául szolgált, ma szocializmust épí­tő, gyorsan fejlődő ipari-agrár- ország, fejlődő kultúrával. Az ország gazdasági életében egy­re Inkább az ipar játssza a fő szerepet. Teliesen új Iparágak fejlődtek ki (szerszámgépek gyártása, elektronika, elektro­technika, petrolkémia stb.), s lelentős mértékben Járulnak hozzá a nemzeti jövedelem gyarapításához. Az utóbbi évek legszámottevőbb gépipari ter­mékeihez sorolhatjuk a kőola­jat a tenger mélyéből kiterme­lő berendezést, a numerikus ve­zérlésű szerszámgépeket, a szá­mítógépeket. A RQmán Kommunista Párta december 7-e és 9-e között megtartott országos konferen­ciáján a jelenlegi ötéves tervet kiegészítő, bővítő gazdaságfej­lesztési különprogramot foga­dott el, miközben Bukarestben alig találunk árulkodó nyomo­kat, amelyek a borzalmak bor­zalmának 74 másodpercére em­lékeztetnének. A fővárost meg­rázó, és kilenc megyét érintő a Richter-skála szerint 7,2 erős­ségű földrengés március 4-én este 9 óra 20 perckor dermesz­tette meg még a levegőt is. A városközpontban tízezer lakás sérült meg, a leomló falak és tetők 11 300 embert sebesítettek meg, s 1570-en lelték halálu­kat a romok alatt. Az újjáépí­tésben összefogott az ország.A kárt nem szenvedett vidékek segítséget nyújtottak a kárval­lottaknak, s internacionalista A Román Siociabsta Köztársaság ünnepén Az enyhülés és a világbéke ügyének megfelelően támogatás érkezett a szocialis­ta közösség országaiból. A pótprogram elfogadása pe­dig bizonyítja, az erőtartalékok még nem merültek ki, Románia testvéri népei nem ismernek megállást. Vállalták az ipar ré­szére előírt tervek jelentős túl­teljesítését: 1980-ig 100—130 milliárd lej értékben kell ipari többterméket előállítani. Ennek megvalósítása érdekében gyor­sabb ütemben kell növelni a nemzeti jövedelmet, az Iparban Javítják a minőséget, fokozzák a termelékenységet, gyorsabban gépesítenek, a termelési folya­matokon kívül automatizálják a nyilvántartást. A mezőgazdaság sem marad le. A tervidőszak végére pél­dául 3 millió hektárra terjed ki az öntözéses terület. Az egy la­kosra eső gabonatermelésben eléri az 1000 — 1200 kilót. A népgazdaság gyors ütemű fejlesztésének szakaszában megszilárdítják a lej árfolya­mát, emelik az életszínvonalat, növelik a lakosság javadalma­zását, és nagy gondot fordíta­nak a lakosság szociális körül­ményeinek további javítására. A csehszlovák—román politi­kai, gazdasági, kulturális és tu­dományos-műszaki együttműkö­dés sokoldalú fejlődését az 1977-es évben különösen elő­mozdította Nicolae Ceausescu elvtárs áprilisi csehszlovákiai és Gustáv Husák elvtárs lúniusi romániai látogatása. A kölcsö­nös látogatásokról kiadott kö­zös közlemények bizonyítják, a két ország a nemzetközi élet. a békéért és a biztonságért ví­vott harc alapvető kérdéseiben n KGST és a Varsói Szerződés többi tagállamaival szorosan együttműködik népeink érde­kelnek. az enyhülés és a világ- béke ügyének megfelelően. KODAY BERTA gyártására fordított minden millió dollárért több embert le­het elpusztítani, mint bármelyik más tömegpusztító fegyver használatával. A világ tudományos körei egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok által propa­gált neutronbombának összeha­sonlíthatatlanul pusztítóbb kö­vetkezményei vannak, mint az atom- és hidrogénfegyvereknek, állapítja meg a Granma. Az Indiai Kommunista Párt valamennyi szervezetét és az indiai haladó közvéleményt to­vábbi tiltakozó megmozdulások­ra szólítja fel az Indiai Kom­munista Párt Országos Tanácsa. A párt legfelsőbb szerve, amely Delhiben a XI. kongresszus elő­készítésén dolgozik, az egyik határozatban rámutatott arra, hogy az ebben az évben kibon­takozott tiltakozó kampány je­lentős akadályokat gördített a Pentagon tervei elé, amely a neutronbombát Nyugat-Európá- ban akarja elhelyezni. Az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának Orszá­gos Tanácsa felszólította Mo- rardzsi Deszai miniszterelnököt és az indiai központi kormányt, hogy az indiai haladó közvéle­mény határozott álláspontját ismertesse James Carterrel an­nak közelgő indiai látogatása­kor, és követelje a neutron­fegyver azonnali betiltását. Az, hogy a neutronbomba semmilyen radioaktív szennye­ződést nem okoz a légkörben, szemenszedett hazugság, hang­súlyozta Vaszilij Jemeljanou szovjet tudós, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának leve­lező tagja a TASZSZ hírügy­nökségnek adott Interjújában. Megállapította, hogy a neutron­sugárzás a valóságban minden anyagot megtámad és másod­lagos radioaktív szennyeződést is okoz. A légköri nitrogénnel reakcióban halálos anyagot al­kot. Abban az esetben, hogyha Európa fölött egy közepes nagyságú neutronbomba rob­banna fel, pusztító következ­ményei több államot érintené­nek. Több millió ember mérge­zett földön élne. mérgezett vi­zet inna, és mérgezett levegőt lélegezne be. Az Ilyen ember harminc, esetleg több napig is élhet, de „élő halott“ lenne Be­szélhetünk-e tehát a Pentagon „humánusságáről“? — kérdezi Vaszilij Jemeljanov. A romániai lasi, Moldova régi székvárosa az utóbbi években 200 000 lakosú nagyvárossá fejlődött.

Next

/
Thumbnails
Contents