Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-29 / 359. szám, csütörtök
Február hagyatéka és a jelenlegi ideológiai harc (Folytatás a 3. oldalról) Szocialista demokráciánk előnyeit, valódi fejlődését számtalan bizonyíték támasztja alá. Csehszlovákia nemcsak iparilag nagymértékben fejlett és kulturált ország, hanem egyúttal demokratikus és szabad ország is — ebben jelentősen Teljes mértékben elismerjük a szocializmus útját kereső minden testvérpártnak azt a jogát, hogy teljesen önállóan, saját felelőssége által vezérelve, a konkrét történelmi feltételekkel összhangban, és a marxizmus—leninizmus alkotó jellegének teljes tiszteletben tartásával járjon el. Pártunk is ezt tette a fejlődés minden döntő szakaszában. Ezt példázza a nemzeti és az állami szabadság felújításáért vívott harcban követett utunk is. Ezt példázza pártunk magatartása is, amelyet a nemzeti és demokratikus forradhlom szocialista forradalommá való fejlődésének időszakában követett, és az, ahogy a párt 1948 februárjában járt el. Pártunk alkotó magatartását bizonyítja a szocializmus építése során történt további fejlődés is. Ugyanakkor nem tagadjuk, hogy a sematizmus hibájába is estünk, ami ártott. El kell azonban mondani, hogy a végső győzelmet nemcsak azért értük el, mert tiszteletben tartottuk az itteni feltételeket, fejlődésünk sajátosságait, hanem azért is, mert alkotóan érvényesítettük a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes elméletét, mert hűek maradtunk a proletár internacionalizmushoz. Éppen a Februári Győzelem, ez a kulcsfontosságú esemény, amely lehetővé tette számunkra a szocializmus felé vezető út követését, nagy bizonyítéka a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztésének és érvényesítésének. Éppen ezért 1948 februárjában a nép szuverén akaratából véglegesen döntöttünk arról, hogy Cseh- szíovákia az igazi szabadság és demokrácia, a haladás, a szocializmus világénak része lesz. sohasem fog visszatérni a kapitalizmushoz, az ember ember által való kizsákmányolásának rendszeréhez. Joggal tartjuk számon a Februári Győzelmet olyan eseményként, amely döntött, arról, hogy nálunk a haladás, a leninizmus útját fogjuk követni. Azokat, akik 1948 februárjában ellenforradalmi puccsot különbözik az első köztársaságtól, és az 1948 februárja előtti Csehszlovákiától is. Ez azért van, mert hazánkban a nép nemcsak az alkotmány szavai szerint, hanem a gyakorlatban is uralkodik, mert a népet bevált és elismert élcsapata, a kommunista párt vezeti. szőttek, elsöpörtük mint a demokráciának és a haladásnak, nemzeteink igazi szabadságának és szuverenitásának ellenségeit. Amikor később, már új körülmények között a hatvanas években a jobboldal újabb ellenforradalmat készített elő, nem véletlenül alapozta meg koncepcióját a „februárellenes- ségben“. Éppen az akadályozta ellenforradalmi céljai megvalósításában, hogy a Februári Győzelem után Csehszlovákia az akkor kialakuló szocialista világrendszer része lett, hogy a Februári Győzelem véglegesen pontot tett kapitalista múltunk végére, s országunk további fejlődését egybekapcsolta a nép demokráciájával, a munkásosztály hatalmával. A jobboldali opportunisták akkor demagóg módon kezükbe vették a haladás zászlaját, s „antidogmatizmust“ hirdettek. Csakhogy új progresszív és dogmatizmustői mentes csak olyasmi lehet, ami megfelel az élet szükségleteinek, a szocializmus fejlődése követelményeinek, tehát szilárd talaja, bázisa van a leninizmusban. E bázis részét alkotják az élet által alátámasztott tervek, amelyek a szocialista forradalomnak és a szocializmus építésének egységes elméletét képezik. Mindenekelőtt a munkás- osztály és élcsapata, a kommunista párt vezető szerepének elvét kell kiemelni. Ezután el kell ismerni, hogy a szocialista állam pótolhatatlan szerepet játszik a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmi, szervező és kulturális-nevelő szerveként. Ezenfelül kötelességünk, hogy következetesen a marxista—leninista ideológiához tartsuk magunkat. Érvényesítésében rejlenek a szocializmusnak, a szocialista népgazdaság tervszerű irányításának, valamint a nép anyagi és kulturális színvonala rendszeres emelésének összes sikerei. Ezzel elválaszthatatlanul ösz- szefügg legszentebb kötelességünk: hogy mindig a proletár és a szocialista internacionalizmus eszméiből induljunk ki. A marxizmus—leninizmus élő tanítás, a gyakorlati tevékenységben minden elve valóra válik. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlatban mindig a bevált elemzésekből, nem pedig a valótlan óhajokból kell kiindulni. A marxizmus—leninizmus ebből a szempontból szigorúan realista. Alkotó módon, a belső és a nemzetközi erőviszonyoknak, valamint a fejlődés okjektív szükségleteinek szigorú tiszteletben tartásával oldottuk meg a februári válságot. Ugyancsak alkotó módon, a kor követelményeivel és a nép érdekeivel összhangban oldottuk meg a hatvanas évek végén bekövetkezett válságot is, azt követően, hogy az ellenforradalmi terveket keresztülhúztuk, mert nem tudták áttörni az internacionalista szolidaritás szilárd védőbástyáját. A fejlődés további folyamatával is azért tudott megbirkózni a párt, mert egybekötötte a Február hagyatéka és a leninizmus iránti hűséget az alkotó magatartással. Szigorúan a valóságból indult ki, mélyen elemezte azt, felújította a néppel való kapcsolatát, megszerezte a bizalmat, s a tömegeknek ezt a bizalmát egyre jobban elmélyíti és megszilárdítja. Ez a lenini hozzáállás a jelenkort is jellemzi. A proletár - internacionalizmushoz való hűség kritériuma pártunk számára a Szovjetunió iránti viszony volt, és ma is az, hiszen ez az ország a haladás, a béke. az egész imperialistaellenes front fő támasza. Nincs kétségesebb dolog, mint „a tömbellenes irányvonal“, vagy „a nagyhatalmi hegemónia elvetése“ ürügyén gyengíteni a Szovjetunió szerepét, s valamilyen módon meggyengíteni a szocialista közösség országainak, valamint az egész forradalmi és imperialistaellenes mozgalomnak az egységét. A nacionalizmus a múltban is káros volt. Manapság kétszeresen káros, mert az imperializmus szigorúan koordinálja erőit. Ne felejtsük el, hogy ellenségünk tapasztalt, rafinált, és megbosszulja vereségét. Nem felejti el 1948 februárját sem. Erre azzal kell válaszolnunk, hogy következetesen megvalósítjuk a CSKP XV. kongresszusán kitűzött programot, megszilárdítjuk és fejlesztjük a reális szocializmust, mindent megteszünk vonzerejének növeléséért, a szocializmus további győzelmeiért, erősítjük a szocializmus érdekeit, küzdünk azért, hogy a marxizmus—leninizmus még mélyebb gyökereket verjen társadalmunkban. Alkotóan érvényesítjük a marxizmus—leninizmust Kommentáljuk Fekete vagy rózsaszínű szemüveg nélkül Életszínvonalunk alakulását, emelkedését a jövő évben az határozza meg, mennyire tudjuk teljesíteni a CSKP KB 9. ülésének határozatát, amely összhangban áll a XV. kongresszus célkitűzéseivel. A CSKP KB Elnöksége a népgazdaság fejlesztése 1978. évi legfontosabb feladatairól szóló jelentésében részletesen elemezte gazdasági életünk eredményeit, problémáit. Terveink azonban a gazdasági vezetés mellett a kommunisták munkájával szemben is fokozott követelményeket támasztanak. Gustáv Husák elvtárs zárszava igazolta: a gazdasági tennivalókon túl a 9. ülés igényes politikai programot is kitűzött, s meghatározó szerepe van a párt- és a propagandamunka minősége javításának. Mottóként is lehet értelmezni a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos gondolatát, mely szerint a dolgokat nem lehet fekete vagy rózsiszínü szemüvegen át nézni, hanem marxsita—leninista módon, átfogóan, a fejlődés dialektikájának és az objektív kritériumoknak a figyelembevételével. A tanácskozás alapján leszögezhető, hogy az igényesség követelményét tovább kell fokozni, más út nincs. Mindenkinek elsősorban saját problémáival és fogyatékosságaival kell szembenézni. Kétszeresen vonatkozik ez a kommunisták munkájára, magatartására. A pártmunka rendszeres tökéletesítése különösen időszerű téma most, az évzáró taggyűlések előtti időszakban. Az évzáró gyűléseken a gazdasági kérdéseket megvitatva foglalkoznak a 9. ülés határozataival, a jövő évi terv konkrét feladatainak megvalósításával. Fontos szerep hárul a járási pártbizottságokra, amelyek az alapszervezetek, az üzemi, vállalati pártbizottságok munkáját irányítják. Lektoraik útján is oda kell hatniuk, hogy az évzárók ne csak szokványos tanácskozások legyenek, hanem színvonaluk megfeleljen a társadalmi fejlődés támasztotta igényeknek. Úgyszintén több figyelmet kell szentelni annak — hangsúlyozta Husák elvtárs —, hugy a Központi Bizottság határozatai gyorsabban és rugalmasabban cdjussanak az alapszervezetekhez. Amikor arról beszélünk, hogy a határozatokat minden pártalapszervezetben le kell bontani saját feltételeikre, szót kell emelni az esetenként felbukkanó káros lokálpatriotizmus ellen. Mire gondolunk? Az olyan esetekre — előfordulhat kiváló gazdasági eredményeket felmutató munkahelyen is — amikor csak a saját tervük teljesítését „szorgalmazzák“, figyelmen kívül hagyva, hogy a velük együttműködő vállalatoknak kárt okoznak. Példaként Molnár Viktor mérnöknek, a Rimaszombati (Rimavská Snmbota) Gép- és Traktorállomás üzemi párt- bizottsága elnökének panaszát idézhetjük. Az anyagellátás fogyatékoságairól, az alkatrészbeszerzés nehézségeiről volt szó. A hizlaldák építéséhez 120 nagy villanyégőre van szükségük, de csak 20—30 darabot kapnak. A többit kénytelenek személyesen, ismeretség útján beszerezni, hiszen a határidő őket is szorítja. A kérdés csupán az, hogy amit „ismeretséggel“ el lehet intézni, miért nem lehet anélkül is? Más: javításra szorul az esztergapad, de nincs vállalat, amelyik megcsinálná. Végre találnak egyet, ott viszont elkívánják, hogy a javítás fejében ők is végezzenek el nekik bizonyos munkákat. Kénytelenek ebbe is belemenni, pedig az a munka nem tartozik a traktorállomás profiljába, arról nem is szólva, hogy az ilyen „grátisz“ dolgok tervteljesítésük rovására mennek. Vagy túl naivnak tűnik a kérdés: nein kötelesek-e az arra hivatott üzemek megjavítani az esztergapadot? Az ott dolgozó kommunistáknak az ilyen jelenségek ellen még akkor is fel kell lépniük, ha azzal látszólag kárt okoznak saját vállalatuknak. Az ilyen magatartás, a becsületesség igénye kiérezhető Husák elvtárs szavaiból, amikor a kommunisták elkötelezettségéről beszélt. Minden párttagnak kötelessége is, hogy mások gondján enyhítsen, s ne csak a saját asztalát figyelje. Ha mindezt a gyakorlatban is érvényesítjük, akkor a magas mérce, amelyet jövő évi munkánkkal kapcsolatban felállítottunk, nem is lesz olyan magas. MALINÁK ISTVÁN „A fesztivál pajzsa“ Országos versenyt hirdetett a SZISZ Központi Bizottsága # Vállalások a Győzelmes Február 30. évfordulója és a XI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére A CSKP KB IX. ülése, amely jóváhagyta népgazdaságunk 1978. évi fejlesztésének fő feladatait, újfent hangsúlyozta, hogy a dolgozók életszínvonalának és kulturális színvonalának további emelésében fontos tényező az egész népgazdaság nagyobb hatékonysága. A fiatalság m a tevékenységében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának és a SZISZ H. kongresszusának tiszteletére kibontakozott társadalmi munkaaktivitáskor szerzett jó eredményekből és tapasztalatokból merít. A Győzelmes Február közelgő 30. évfordulója és a havannai XI. Világifjúsági Találkozó további jó alkalom az ifjúság politikai, társadalmi, kulturális és munkaaktivitásának, társadalmi életünk valamennyi szakaszán kifejtett .kezdeményezésének fellendítésére, az „Ifjú nemzedékünk a Győzelmes Február örökének méltó fáklyavivője“ jelszó jegyében. A SZISZ Központi Bizottságához számos vállalás érkezett a SZISZ-alap- szervezetektől az ifjúsági kollektíváktól, szocialista munkabrigádoktól, a komplex racionalizációs brigádoktól, pionírcsapatoktól, és magánszemélyektől. Mindez bizonyítja, hogy a fiatalok a munkahelyeken és az iskolákban a SZISZ-taggyülések tanácskozásain felelősségteljes magatartást tanúsítanak a XV. pártkongresszus, a SZISZ II. kongresszusa és a CSKP KB IX. ülése határozatai iránt, aktívan kutatják, hogy miként járulhatnának hozzá a lehető legjobban a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évi feladatainak sikeres teljesítéséhez. Örvendetes tény, hogy ezek a vállalások főleg íiz egyes munkahelyek legfontosabb feladatainak megoldására összpontosulnak. Például a Klement Gottwald Oj Kohó ifjúsági szocialista brigádja, élén Michal Hockóval, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés tulajdonosával. az egész hatodik ötéves tervidőszakra vállalást hirdetett, amely szerint a legkorszerűbb acélgyártási technika alkalmazásával huzamosabb ideig csúcsteljesítményeket fognak eférni. Az ostravai Dukla Bányában dolgozó, Valter Vitásek vezette ifjúsági folyosóhajtó kollektíva távlati kötelezettségvállalást tett — meg akarja dönteni a PK—3 típusú szovjet bányakombájn segítségével a bányamedence eddigi folyosóhajtó rekordját. A rekord megdöntésének időpontját 1978. január 3-ra tűzték ki. A kollektíva eddigi átlagos teljesítménye 104,1 százalék. A kassai (Kosice) Kohóépítő Vállalat 07-es számú üzemének Daniel Siska vezette ifjúsági kollektívája a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évi feladatait 105 százalékra akarja teljesíteni, ezzel is hozzájárulva a fontos beruházások mielőbbi befejezéséhez. A prágai ČKD kompresszorokat gyárló vállalatának fiataljai kezdeményezésüket a Szovjetunió vegyipara számára gyártott exportrendelések jó minőségű és korai teljesítésére .összpontosítják. A (ČKD Hradec Králové-i üzemének SZISZ-szervezete meghirdette a „Harminc példás cselekedet“ jelszó jegyében tett vállalást. Lényege az állóalapok jobb kihasználása, a termelés fokozása, a műszakok számának emelése, a nagy teljesítményű korszerű gépek hatékonyabb kihasználása. A közlekedésben tapasztalt problémák ellenére is kiemelhetjük a trnavai vasúti qépjavító műhely és gépház üzemi SZISZ szervezetének kezdeményezését, amely arra összpontosul, hogy meggyorsuljon és javuljon a vasúti kocsik javítása. A Nový Jičín-i járásban levő Biloveci Nagyhizlalda üzemi SZISZ-szervezeté- nek tagjai elhatározták, hogy csökkentik a sertéshús és a tej termelési költségeit, a szemes takarmány fogyasztását. Trhové Svinyben a Fidel Castro pionírcsapat, a Bardejovi Kilencéves Alapiskola pionírcsapata és a többi tanuló lehetőségéhez mérten akar hozzájárulni a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évi feladatain/ik teljesítéséhez, mégpedig hulladékanyag és nyersanyag gyűjtésével, ezenkívül segíteni akarnak a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében, s nagy figyelmet szentelnek tanulmányi kötelességeik példás teljesítésére is. A SZISZ Központi Bizottsága örömmel fogadja és értékeli a Győzelmes Február 30. évfordulója és a XI. Világifjúsági Találkozó alkalmából kifejtett példás kezdeményezést. Támogatására a SZISZ és pionírszervezete 1978 évi tevékenységének célkitűzéseivel összhangban meghirdeti „A fesztivál pajzsa“ című versenyt. A pajzsot azok a SZISZ-alapszervezetek. pionírcsapalok s ifjúsági munkakollektívák kapják, amelyek a jövő évben példás eredményeket érnek el. A legjobb egyéni versenyzők munkáját pedig a „A fesztivál virága“ jelvénnyel tüntetik ki. (-U-)
