Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-28 / 358. szám, szerda

Alkotó módon o pórtmunkóbon is jegyzetek az SZLKP Lévai (Levice) Járási Bizottságának plenáris üléséről A brnói Královo Pole-i Gépgyár SZISZ-sxervezetének tagjai a Feb­ruári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére felajánlást tettek, mi­szerint valamennyien ledolgoznak 30 túlórát az üzemben. A fel­ajánlás értéke csaknem egymillió korona. A Rudolf Sinika vezette ifjúsági szocialista munkabrigád a vállalat legjobb kollektíváinak egyike. Részt vesz egy 610 tonna sűlyri és 104 méter magas konst­rukció gyártásában. (Felvétel: R. Pavlícek — ČTK) Elkötelezetten Tanácskoztak évzáró taggyűlésükön a bősi pártalapszervezet kommunistái Jő'GAZDA MÓDJÁRA, nagy körültekintéssel az idei évi tervfeladatok teljesítéséről, az irányító és a pártmunka haté­konyságáról tárgyalt az SZLKP Lévai (Levice) Járási Bizottsá­gának legutóbbi plenáris ülése. Udvardi János elvtárs, a járási bizottság titkára az elnökség megbízásából előterjesztett be­számolójában ugyan még csak a tizenegy hónap előzetes ered­ményeiről beszélhetett, de et­től függetlenül máris megbíz­ható következtetéseket lehet le­vonni ß gazdaságpolitikai fel­adatok teljesítésének év végi alakulásáról. A járás ipara — noha ez nem általánosítható — az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 234,5 millió koronával szár­nyalta túl termelési értékének előirányzatát, s ezen felül még 13 millió korona értékű áru gyártásával járult hozzá a nép- gazdasági alapok jeltöltéséhez. Bár az eretlmény túlnyomórészt a Tlmačei Energetikai Gépgyár kommunistáinak, pártonkívüli dolgozóinak érdeme, ez azon­ban mit sem von le — a ter­vüket jól teljesítő — a Smre­čina Vállalat pukanecí, a Hús­ipari Vállaiat lévai (Levice) és a több üzemegység munkájának értékéből. Valószínű, hogy az ipari üze­mek egyharmada az utolsó na­pok fokozottabb erőbedobásával sem lesz képes arra, hogy cél­ba érjen, holott éppen a ki­emelkedő vállalatok sikerei mutatják, hogy a járás minden üzemének elég forrása és ere­je van ahhoz, hogy megbirkóz­zon a gazdasági fejlődés igé­nyes feladataival, fokozatosan felszámolja a gyártásfejlesztés­ben tapasztalható fogyatékossá­gokat, és biztosítsa az évi terv­feladatok teljesítését. Ugyanezt vonatkoztathatjuk az építőipari vállalatokra, ame­lyek a lakásépítési terveket te­kintve távolról sem tesznek eleget az év elején adott sza1 vuknak. Elfogadható-e, ha az építők és más vállalatok ment­ségül különféle okokat sora­koztatnak fel lemaradásukat illetően? Korántsem, mert tud­juk, hogy népgazdaságunkban a feszültségeket az emberek idézik elő, akik hatáskörükben sokat tehetnek a gazdasági egyensúly állandósításáért, a termelés és az irányító mun­ka nagyobb hatásfokáért. A plénum tanácskozása egyértel­műen ítélte meg a jobb minő­ség előfeltételeit a politikai munka oldaláról. Nyomban hoz- zátehetem, hogy miben. Semmiképpen sem abban, hogy ezután több értekezletet tartanak, több jelentést, elem­zést készítenek, hanem az el­mélyültebb, tartalmasabb mun­kában. Az eddiginél sokkal szé­lesebb látókörrel, az összefüg­gések mélyebb értésével kell a gazdaságirányítás vezetőinek, a kommunistáknak közelíteniük Rövidesen búcsúztatjuk az 1977. évet. Már hagyomány­nak számít, hogy az óév utol­só estéjén leülünk a megterí­tett szilveszteri asztalhoz, úgy köszöntjük az új esztendőt. Lesznek most is a folyama­tosan termelő munkahelye­ken, a bányákban, a kohók mellett, a közlekedésben és a szállításban, és még sok más helyen olyanok, akik család­juktól távol maradva, már a szilvesztert követő hajnalon hozzákezdenek a következő időszak, hatodik ötéves nép- gazdasági tervünk harmadik évi jeladatainak teljesítésé­hez. Elismerés illeti őket fá­radságos, hivatásukkal együtt­járó munkájukért. Módot kínál az óév utolsó napja mindnyájuknak az el­telt esztendő mérlegeléséhez. A meglerített, fehér asztalok­nál összegyűlt családok el­mondhatják: volt munka és gond bőven, de kijutott az örömökből is. Pártunk a ne­minden feladathoz, számba vé­ve a megoldások tennivalóit, az intézkedések várható hatásait és kölcsönhatásait. Tömören úgy fogalmazhatnám meg, hogy a feladatok sokoldalú, komplex megközelítésére van szükség. Ha eddig erény volt így dol­gozni, ez most a hatodik öt­éves tervidőszak elengedhetet­len követelménye lett. Annál is inkább, mivel a fejlett szo­cialista társadalom építésének programját bonyolultabb bél­és külgazdasági feltételek .kö­zepette kell megvalósítanunk. HUSÁK ELVTÁRSNAK, a CSKP KB 9. plenáris ülésén el­hangzott záróbeszédének szavai arany igazságként a lévai já­rásra is érvényesek: „Aki ma felelős tisztséget tölt be, nem számíthat arra, hogy kényel­mes lesz az élete.“ Ezzel szemben mégis azt ta­pasztalhatjuk, hogy a mezőgaz­dasági üzemek sem teljesítik egyformán a XV. pártkongresz- szus határozatait, hiszen egy­azon feltételek között gazdál­kodó szövetkezetek, állami gaz­daságok termelési eredményei is különbözők. Ezt a tényt ,a járási pártbizottság nemcsak megállapította, hanem a konk­rét ismeretek alapján elvsze- rűen és tárgyilagosan bírálta is. Induljunk ki néhány példá­ból. A járás mezőgazdasági üze­mei 3200 vagon gabonával ter­meltek kevesebbet az előirá­nyozott mennyiségnél. A gabo­natermesztésben a legszebb eredményeket a farnad (Fúr­ná) 71 mázsás hektárhozam- mal, az ipolyszakállasi (Ipeľ­ský Sokolecj 70,8-cal, a sárói (Šárovce) 65,1-del, a Zselízi Ál­lami Gazdaság (Želiezovce) 56.1-del, a nagyölvedi szövet­kezet (Veľké Ludnice) pedig 53 mázsás terméshozamával mutathatja fel. Ezzel szemben az Alsópéli (Dolný Piai) Efsz- ben csak 25 mázsa, a žembe- rovceiben 30 mázsa, a palásti­ban (Plástovce) 31,2 mázsa, n szántói (Santov) szövetkezet­ben csak 25 mázsa, a žembe- na termett átlagosan hektáron­ként. Ezzel magyarázható, hogy a növénytermelésben, mi­vel más fajtákból sem érték el a tervezett hektárhozamokat, 93 millió korona kiesés mutat­kozik a rosszul gazdálkodó szö­vetkezetek jövedelmében. VALÓ IGAZ, hogy a járás me­zőgazdasági üzemeit az árvíz pusztítása legalább 103 millió korona értékű terménytől fosz­totta meg, de mivel indokol­ható az a tény, hogy 10 millió koronával túllépték az .anyag­kiadások tervét? Elsősorban az­zal, hogy drágán termelnek. Itt is a példa erejével bizonyítha­tunk. Az Alsószecsei (Dolná Sec) Efsz-ben 2,01 koronáért, az ipolyságiban (Šahy) viszont 3,80-ért állítják elő a tej liter­jét, a čajkovi szövetkezetben 17, /i szántóiban (Santov) pe­héz gazdasági viszonyok el­lenére töretlenül követi az életszínvonal emelését célzó politikáját, noha nem tagad­juk, ezen a téren ma is ko­moly nehézségekkel kell megküzdenünk. Milyen feladatok elvégzése vár ránk 1978-ban? A nép­gazdaság fejlesztésének üte­mét, irányát és arányait vizs­gálva, a jövő évi tervből ki­tűnik: a fő irányvonal a tár­sadalmi termelés hatékonysá­gának növelése. Ennek bevált módszere a munkatermelé­kenység további javítása. Nagy figyelmet kell fordítani a gaz­dasági hatékonyság növelését előmozdító anyag- és energia­takarékosságra. S ennek cso­portjába tartozik a változó külgazdasági feltételekhez ru­galmasabban igazodó termé­kek gazdaságos előállítása. Joggal hangzik el a politikai és gazdasági fórumokon: „a jövő évi tervben fontos fel­dig 20 koronába kerül 1 kg marhahús előállítása. A FELSORAKOZTATOTT ADA­TOK ellenére a járás szövetke­zetei a "tervvel szemben 31 mil­lió koronával haladják meg jö­vedelmük előirányzatát. De ez az átlag, mert lesznek gazda­ságok, ahol egy fillért sem könyvelhetitek el a jövedelem számlájára. — Illő, hogy e kedvezőtlen jelenségek láttán itt is alapo­sabban elgondolkozzunk — fej­tette ki véleményét Štefan Uh- nák elvtárs vezető titkár a já­rási bizottság plenáris ülését értékelő zárszavában. Az állandóan ismétlődő si­kertelenségeknek minden év befejeztével közös a nevezőjük. S ez arra sarkallja a kommu­nistákat, a gazdasági vezető­ket, hogy a pártmunka végzé­se, hatékonysága felett is ko­molyan elgondolkozzanak, ke­ressék az egy helyben topogás- ból kivezető helyes utat. Ter­mészetesen itt is elsődleges kö­vetelmény; a rutin helyett vál­toztassanak magatartásukon, gazdaság politikai munkájukra alkotó módon bontsák le az előremutató párthatározatokat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Elsősorban azt, hogy a hatá­rozatok lebontását ne tekintsék elintézettnek azzal, hogy csak ismertetik, illetve közzéteszik őket. Ez nem elég, mert a ha­tározatok egységes értelmezé­sével szervesen összefügg a po­litikai munka, a végrehajtás konkrét tennivalóinak kidolgo­zása is. Az alkotó alkalmazás nemcsak az alapszervezeti párt- bizottság, hanem az egész párt­alapszervezet kollektív felada­ta. Ez azt is jelenti természe­tesen, hogy a párttagságot, sőt a szövetkezet tagjait is a le­hetőségekhez mérten be kell vonni már a feladatok kidol­gozásába, a végrehajtás min­den mozzanatába. AZ ALKOTÓ JELLEG a párt­munkában azt is jelenti, hogy észrevesszük a változások, mó­dosítások szülte új igényeket, merünk bátran újítani, kezde­ményezni. Bátorság kell ahhoz is, hogy munkamódszereinkben ne alkalmazzunk olyasmit, ami már elavult, s fékezi előreha- ladáladásunkat. Egyszóval: a pártalapszervezetek kötelessége arra nevelni a kommunistákat s a velük egy síkon dolgozó­kat, hogy alkotó módon vé­gezzék munkájukat, mert csak ezáltal növelhetjük a haté­konyságot és javíthatjuk a mi­nőséget. E kívánalmakat ko­rábban az ipar ágazataira vo­natkoztatva fogalmaztuk meg, de most már érvényesek a szo­cialista építés, tehát a mező- gazdaság területére is. A kü­szöbönálló évzáró párttaggyű­lések .a szövetkezetekben erre nagy lehetőséget, jó alkalmat biztosítanak. adatként szerepel olyan gépe­ket, berendezéseket gyártani, amelyek a világpiac bármely részén értékesíthetők, magu­kon viselik a megbízhatóság, minőség általános jegyeit.“ Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban továbbra is a KGST-tagországok — minde­nekelőtt a Szovjetunió — legnagyobb, legbiztosabb bázi­sunk a fejlődéshez. Ennek megfelelően bővül kereske­delmi forgalmunk a szocialis­ta országokkal. Nagy feladat vár a külkereskedelmi válla­latokra ésmgyártó partnereik­re a tőkésállamokba irányuló kivitel növelésére, egyben a behozatal csökkentésére. A jövő évi népgazdasági terv teljesítése, sikeres elvég­zése egész népünk ügye. Ezért kell — a nehezebb körülmé­nyek között — mindenkinek pontosabban, minőségileg job­ban és fegyelmezettebben dol­goznia. (SŽ. A.) A bősi (Gabčíkovo) falusi pártalapszervezet hatósugará­hoz nem tartozik gyár, sem ter­melőüzem. De az ötezer lakosú nagyközség harmonikus éle­tének irányítása így is fokozott követelményeket támaszt a kommunisták munkájával szem­ben. Nem véletlen tehát, ha en­nek a gondjai töltötték meg gazdag tartalommal a pártalap­szervezet évzáró taggyűlésének tanácskozását, ahol ötvennyolc párttagból és öt tagjelöltből negyvenkilencen voltak jelen. Noha tizennégyen — főleg nyugdíjasok — nem vehettek részf az alapszervezet legmaga­sabb fórumának munkájában, a pártbizottság beszámolója — amelyet Vida Imre elvtárs, ve­terán kommunista terjesztett elő — elismeréssel beszélt a párttagok aktivitásáról. Nyom­ban hozzátehetjük: jogosan! Az alapszervezet bizottsága az aktivitás serkentéséhez már a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatainak lebontásával és a pártmegbiztatások kijelölésével teremtette meg a kedvező fel­tételeket. A tagság zöme elvi elkötelezettséggel kezdte az igényes feladatok teljesítését. Ezért a beszámoló az elért eredményeket is büszkén te­hette mérlegre. Mindenképpen erénye a párt- alapszervezetnek, hogy a falu a kommunistáik cselekvő hozzájá­rulásával, példamutatásával üte­mesen fejlődik, s követi a vá­lasztási programban meghirde­tett célokat. A XV. pártkongresszust kö­vető időszakban került sor a park bekerítésére, számtalan utca és sok kilométernyi járda megépítésére. Ez idén, tavasz- szal nyitotta meg kapuit .a vá­rosi igényeket kielégítő Cent­rum Áruház, s a folyó év vé­géig a ravatalozót is átadják rendeltetésének. A falu lakos­sága 137 665 órai társadalmi munkával támogatta a kommu­nisták törekvését, 2,2 millió korona értéket hozott létre a „Z“-akció keretében. A kézzelfogható eredmények ellenére többen elmarasztalták a nemzeti bizottság kommunis­táit: miért késlekedik a válasz­tási programban szereplő mű­velődési otthon építésének meg­kezdése? — Bár jogos a bírálat — emelkedett szólásra Bolt elv- társ, a hnb titkára —, el kell mondanom, hogy -a művelődési ház létesítését sem tekintjük másodrendű kérdésnek. Először azonban — a sportpályán az öltöző felépítésével — a fiatalok kérésének kell eleget ten­nünk ... Valóban nagyok és mozgósí­tó erejűek a jövő év feladatai. De ha ezekhez hozzászámítjuk a tervezett Nagymaros-Gabčí- kovo Dunai Vízi Erőmű építé­sének megkezdését, amelynek keretében Bősön belátható időn belül 88 lakásegység és 2300 férőhelyes munkásszálló léte­sítését irányozzák elő, még in­kább meghatványozza az alap­szervezet és a kommunisták tennivalóit. Miután a vita ilyen közeire hozta a gazdasági kérdéseket, könnyen azt hihetnénk, hogy a termelési értekezletek szintjére apadt a tanácskozás. Távolról sem. Az alapszervezet kommu­nistái a politikai munka olda­láról közelítették meg a prob­lémákat, s ezzel összefüggés­ben beszéltek az aktivitás to­vábbi fokozásáról csakúgy, mint *az eszmei nevelőmunka kérdé­seiről. Račko elvtárs ennek kap­csán említette meg, hogy ,az igényesebb feladatok egyúttal elmélyültebb politikai tudást követelnek a párt tagjaitól. Csakis ez nyújthat kezességet ahhoz, hogy a pártalapszerve­zet ezután magasabb szinten feleljen meg az iránta tá­masztott követelményeknek. — A párt ideológiai, politi­kai céljainak eléréséhez — je­gyezte meg ennek alátámasztá­sára Nagy Gyula elvtárs — el- engedhete'tlen a párt szervezeti egysége. Ide tartozónak tekin­tem az alapszabályzatban meg­határozott rend megtartását, a taggyűléseken és a pártoktatás tanfolyamain való pontos rész­vételt. Ha ebből a szemszögből értékeljük munkánkat, megálla­píthatjuk, egyesek bizony hadi­lábon állnak a pártfegyelem­mel .... Neveket sem kellett említe­nie, úgy is mindenki tudta, kikre céloz. Az akkori gyűlés­ről is négyen maradtak igazo­latlanul távol, két elvtárs pedig — akikért személyesen kellett elmenniük — teljesen megfe­ledkezett az évzáró időpontjá­ról. Mivel magyarázható ez a la­zaság, nemtörődömség? — ol­vastam le a kérdést a jelenle­vők arcáról. — Azzal elsősorban — adták meg a választ a felszólalók —, hogy az alapszervezet bizottsá­ga, noha meghatározta a fela­datokat, névre szólóan sohasem kérte számon, s nem ellenőriz­te a pártmegbizatások teljesíté­sét, nem vonta felelősségre azokat, akik nem teljesítették legelemibb pártkötelességeiket. Ennélfogva a pártmunka súly­pontja a tagság egy szűkebb csoportjának vállára neheze­dett akik megfeszített erővel dolgoztak azért, hogy megtart­sák kivívott tekintélyüket. Ezzel a példával is igazol­ható, hogy a bősi kommunisták pártos légkörben, bíráló igé­nyességgel tanácskoztak mun­kájukról. Az elvszerű bírálat, a problémák őszinte feltárása azonban jól párosult a becsüle­tesen elvégzett munka elisme­résével is, ami az újonnan megválasztott pártbizottságnak, a pártalapszervezet valamennyi kommunistájának minden bi­zonnyal nagyobb ösztönzést és lednületet ad a jövő évi felada­tok még eredményesebb teljesí­téséhez. (th) SZOMBATH AMBRUS * * Mielőtt búcsúztatnánk az óévet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents