Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-03 / 334. szám, szombat

A Szovjetunió támcgaíja az arab népek igazságos harcát Leo;nyid Brezsnyev fogadta az iraki elnök külonmegbízottját IÁNY 1 SS SOR BAN (ČSTK) — Leonyid. Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügymi* niszter pénteken fogadta Ta- rik Azizt, az iraki elnök külön- megbízottját, az Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja (Baath) iraki regionális vezetésének tagját, a forradalmi parancs­noki tanács tagját. Tarik Aziz átadta Leonyid Brezsnyevnek Ahmed Hasszán al-Bakr Iraki elnök személyes üzenetét. A megbeszélés során, amely a barátság és a kölcsönös meg­értés légkörében zajlott, a fe­lek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy sikeresen fej­lődnek és mélyülnek a kapcso­latok a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság között. Hangsú­lyozták a felek kölcsönös el­tökélt szándékát, hogy tovább szilárdíjták a két ország kö­zötti barátságot és bővítik a sokoldalúan gyümölcsöző együttműködést az 1972. évi szovjet—iraki szerződés alap­ján. A felek különleges figyelmet szenteltek a közel-keleti hely­zetnek. Hangsúlyozták az arab világ haladó erői konszolidálá­sának fontosságát, antiimperia- lista alapon, és együttműködé­sük további erősítését termé­szetes szövetségeseikkel, a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió, a lenini külpolitika elveihez hű­en, továbbra is következetesen támogatni fogja az arab népek igazságos harcát, tekintélyét latba fogja vetni az Izrael ál­tal megszállt arab területek teljes felszabadításáért, a kö­zel-keleti tartós és igazságos békéért és szembe fog szállni az imperializmus és a reakció fondorlataival. Brezsnyev elvtárs szilárd tá­mogatásáról biztosította a tör­vényes nemzeti jogaiért küzdő palesztinai arab nép harcát és kifejezte készségét, hogy a Szovjetunió továbbra is segít­ségben fogja részesíteni a pa­lesztinai ellenállási mozgal­mat, — az arab nemzeti fel­szabadító mozgalom egyik él­csapatát. AZ ARAB EGYSÉGFRONT MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT Megkezdődött a tripoli csúcstalálkozó (ČSTK) — Tripoliban tegnap délelőtt megkezdődött Líbia, Szíria, Irak, Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet csúcstalálkozója. A találkozót a líbiai kormány ja­vaslatára hívták össze, Anvar Szadat izraeli látogatása után a Közel-Keleten kialakult hely­zet megvitatására. A résztvevő arab országok sajtószervei azt írják, hogy a tárgyalás fő célja az, hogy lét­rehozzák az arab haladó erők szilárd egységfrontját. A talál­kozó résztvevői elemzik az arab szolidaritás megszilárdítá­sának problémáját az antiim- perialista és anticionlsta harc­ban, amelynek célja szakadást idézni elő az arab országok körében és rájuk kényszeríteni az Izraellel való szeparatista és részleges szerződést. Líbia fővárosában december 5-én újabb konferencia kezdő­dik. Itt az arab világ szakszer­vezeti, politikai és más szerve­zeteinek képviselői vesznek részt, s megtárgyalják Szadat elnök izraeli látogatásának kö­vetkezményeit. A konferencián 11 arab ország, köztük Egyip­tom képviselője is részt vesz. Az egyiptomi hatóságok fog­va tartják és üldözik Szadat elnök jelenlegi politikájának ellenzőit, Írja a libanoni sajtó. Az Al-Liva című bejrúti lap a Kairóból érkező személyek val­lomásaira hivatkozva közölte, hogy az egyiptomi biztonsági szervek az elmúlt napok során 150 tisztet és több mint 500 egyiptomi polgárt börtönöztek be. A libanoni hírközlő eszközök hangsúlyozzák, Ďogy Szadat elnök döntése alapján Egyip­tomban rendkívüli intézkedése­ket foganatosítottak, amelyek­nek célja a fegyveres erők és az ellenzék tevékenysége el­lenőrzésének megszilárdítása. Az említett erők egyre határo­zottabban bírálják Szadat elnök szeparatista lépéseit. # * # Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök tegnap hatnapos hivatalos látogatásra Nagy-Bri- t^nnlába utazott, ahol a leg­újabb közel-keleti fejleménye­ket vitatja meg az angol veze­tőkkel. AZ ERICH HONECKER vezet­te NDK párt- és állami küldött­ség, amely hivatalos látogatá­son Vietnamban tartózkodik, tegnap Hanoiban megkoszorúz­ta a Ho Si Minh Mauzóleumot. HELSINKIBEN befejeződött a szovjet—finn gazdasági együtt­működési kormányközi állandó bizottság 18. ülésszaka. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormánya elfogadta a „rendkí­vüli intézkedések tervét“ a tü­zelőanyag-források hiányából adódó nehézségek leküzdésére. GEORGE BROWN, az Egye­sült Államok hadügyminisztere a jövő héten Brüsszelben részt vesz a NATO atomtervezési csoportjának ülésén. KNUD JESPERSEN , Dánia Kommunista Pártjának elnöke hosszan tartó súlyos betegség után 51 éves korában elhunyt. HAVANNÁBAN befejeződött a szovjet—kubai gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési kormányközi bizottság 8. ülésszaka. PETR MLADENOV bolgár kül­ügyminiszter spanyolországi lá­togatását befejezve visszatért Szófiába. BELGRÁDBAN tegnap befeje­ződött a helsinki Záróokmányt aláírt országok képviselői ta­nácskozásának második hónap­ja, ahol a csehszlovák küldött­ség vezetője annak a reményé­nek adott, kifejezést, hogy az értekezlet a továbbiakban is konstruktív szelénben folyta­tódik. A KREMLBEN tegnap ülést tartottak a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének szer­vei, amelyen felszólalt Leonyid Brezsnyev elvtárs és ismertet­te az SZKP XXV. kongresszu­sainak határozataiból adódó feladatokat. Emberi jogok — náluk Foglalkozási diszkrimináció az NSZK-ban (Č8TK) — A foglalkozási ti­lalom a Német Szövetségi Köz­társaságban súlyosan sérti az emberi jogokat, az NSZK alkot­mányát és a nemzetközi jogot, állapította meg a Béke-világ- tanács emberi jogok bizottsága. A bizottság tagjai a közelmúlt­ban ellátogattak Hamburgba, Hannoverba, Bielefeldbe, Düssel­dorfba, Kölnbe, és Niirnbergbe, ahol találkoztak a politikai ül­dözöttekkel. A bizottság hangsúlyozza, hogy a foglalkozási tilalom legérzékenyebben a tanítókat, mérnököket, hivatalnokokat és a munkásokat sújtja. A tilalom érinti a Német Kommunista Párt tagjait, a Szociáldemokra­ta és a Szabad Demokrata Párt tagjait, a szakszervezeti akti­vistákat és a békevédőket is. Demokrácia — panamai módra Panama burzsoá körei az utóbbi időben egyre fokozzák azt a kampányt, amelynek cél­ja az, hogy a fejlődést az úgy­nevezett „burzsoá demokrácia“ felé fordítsák, jelentette ki Carlos Calsadilla, a panamai népgyűlés népképviselőinek fő­titkára. Ezek a körök arra töreksze­nek, hogy Ismét megválasszák a régi burzsoá pártokat, azo­kat, amelyek tevékenységét 1968-ban betiltották, vagyis ak­kor, amikor Omar Torrijas tá­bornok katonai kormánya ke­rült hatalomra. Mindez csupán a volt népellenes rezsim felújí­tásához vezetett. Ezt bizonyítja az ország hely­zete is, amelyet az Egyesült Államokban „a nyugati demok­rácia példájaként“ emlegetnek. Az országban a burzsoá politi­kai pártok tevékenységének fi­gyelembe vétele mellett követ­kezetesen megsértik a legalap­vetőbb emberi jogokat. A meg­különböztetés legfőképpen a színes bőrű polgárokat sújtja. Azok, akik a hagyományos burzsoá pártoknak a politikai életben való aktív részvételét szorgolmazzák, arra töreksze­nek, hogy felszámolják a pana­mai nép és a forradalom vív­mányait, mondotta végül Carlos Calsadilla. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának iilése (ČSTK) — Novemper 29-e és december 2-a között megtartot­ta ülését Budapesten a Varsói Szerződés tagállamai honvédel­mi miniszteri bizottsága. Az ülésen részt vettek a Var­sói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, továb­bá a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka és vezér­A palesztinoknak foguk van önálló államra Szovjet felszólalás az ENSZ-ben (ČSTK) — A Szovjetunió to­vábbra is támogatni fogja a palesztinai nép igazságos ügyét; a palesztinoknak bizto­sítani kell jogukat az önrendel­kezésre, a saját államuk meg­alakítására és a hazájukba va­ló visszatérésre, mondotta az ENSZ-közgyűlés vitájában Jurij Fokin szovjet küldött. Hangsú­lyozta, hogy ennek a kérdés­nek megoldását csak a genfi értekezleten lehet elérni, ame­lyen valamennyi érdekelt fél részt vesz. A Szc'otunió elle­ne van a probléma külön meg­oldásának, mert ez csak továb­bi komplikációkat hozhat. Az ilyen eljárás ugyancsak ellen­tétben állhat egyes felek érde­keivel: A szovjet küldött hangsúlyoz­ta az októberi szovjet—ameri­kai közös nyilatkozat jelentősé­gét és felhívta a feleket a gen­fi közel-keleti értekezlet mi­előbbi összehívására. Az ENSZ-közgyűlés vitájában csütörtökön még további 15 küldött szólalt fel, valamennyi­en a palesztinai arab nép tör­vényes jogainak megújítását követelték. A vita ezzel véget ért. Kommentárunk A z ENSZ néhány héttel ez­előtt egyhangúlag elfo­gadott határozatával felszólí­totta a tagállamokat: tegyenek erélyes lépéseket a veszélyes repülőgéprablások elhárítására és kössenek nemzetközi meg­állapodásokat a légi közleke­dés biztonságára vonatkozóan. E felhívás alapján a múlt hé­ten a Német Szövetségi Köz­társaság is ratifikálta az 1971. évi montreali egyezményt, amely arra kötelezi az orszá­gokat, hogy súlyos büntetéssel sújtsák a polgári repülőgépek eltérítését, a géprablókat ad­ják ki azoknak az országok­nak, ahonnan a gépet eltérí­tették, vagy pedig a lehető legszigorúbban büntessék meg őket. Maga a tény örvendetes, hiszen — amint jól tudjuk —, az NSZK hatóságainak eddigi gyakorlata nem állt összhang­ban e határozat rendelkezései­vel. Annál meglepőbb azonban, hogy a Reuter brit hírügynök­ség november 30-1 prágai jelen­tésében sietett e lépést két­ségbe vonni. Arra hivatkozva,, hogy a Prágában működő „nyu­gatnémet diplomaták úgymond elismerik, hogy a keleti és a nyugati légikalózoknak vannak egyes közös vonásaik: rendsze­rint fel vannak fegyverezve s ezzel megsértik a légi közle­kedés biztonságáról szóló elő­írásokat és emberéleteket, va­lamint a nemzetközi közleke­dést veszélyeztetik“, de „ezen kívül semmilyen közös vonásuk nincs“, a Reuter hírügynökség a szocialista országokból szár­mazó légikalózokat szinte ár­tatlan bárányoknak igyekszik feltüntetni. Azt írja, hogy „a palesztin, a japán, vagy pedig a nyugatnémet szélsőségesek­től etérően a kelet-európai gép­eltérítőket nem politikai, ha­nem inkább csak személyes In­dokok vezérlik“, s mivel állító­lag ezek a kalózok „csupán sa­nyeket, és a „személyes ok“, ami miatt a gépeltérítés bűn­tettét elkövették, hogy úgy­mond elérjék „saját szabadsá­gukat“ a törvények értelmében szögesen ellenkezik a szabad­ság fogalmának még a burzsoá értelmezésével is, s a Nyuga­ton is törvénybe ütköző cselek­Szabadságot a légikalózkodásnak? ját szabadságukra gondoltak, ^nem pedig politikai követelé­sek kiharcolására, ezen légika­lózok felé a Nyugat jelentős rokonszenvvel fordul“. E légikalózok Iránti rokon- szenv nyilvánvalóan mindenek­előtt e hír szerzőinél nyilvá­nul meg. Egyrészt ugyan ké­szek elismerni, hogy veszé­lyes bűntettről, számos ember­élet veszélyeztetéséről van szó, de ugyanakkor — főként ha csehszlovák állampolgárok éle­te forog veszélyben — megkí­sérlik, hogy egyébb szempon­tokat érvényesítsenek. Hiszen a gépeltérítők állítólag csak „saját szabadságukra“ gondol­tak. Nem kételkedünk abban, hogy a hír szerzője vagy pedig az lhletői jól tudják: Beővár köztörvényes bűnöző, aki még röviddel a szökése előtt is ki­fosztott egy taxisofőrt, majd gyilkosságot kísérelt meg elle­ne és a gépeltérítést azért kö­vette el, hogy megmeneküljön a büntetéstől, (ól tudják azt is, hogy a többi légikalóz is meg­sértette a csehszlovák törvé­ményt jelent. Ez azonban nyil­vánvalóan nem gátolja meg e jelentés szerzőit abban, hogy „mély rokonszenvüket“ nyilvá­nítsák ki a légikalózok iránt, és éppen azokból a személyes indokokból, amelyeket ők is nem politikainak minősítenek, politikai ügyet kovácsoljanak. Az Ilyen állásfoglalást azon ban nem lehet másként értel­mezni, mint a légikalózkodás tudatos szítását, ez pedig ve­szélyes játék. Nem zárható ki ugyanis az sem, hogy akár Nagy-Britanniából egy — a rendőrség által üldözött — go­nosztevő hatalmába kerít egy repülőgépet, hogy elszökjön ve­le valahová, ahol biztonságban érezné magát. Vajon a Reuter hírügynökség ebben az esetben is olyan megkönnyebbüléssel és nyilvánvaló rokonszenvvel írna-e arról, hogy csupán „sa­ját szabadságára“ gondolt az illető? Ebben kételkedünk. Ha azonban szocialista országról és különösképpen Csehszlová­kiáról van szó, .minden nem­zetközi normát, még az erköl­csi normákat Is figyelmen kí­vül hagyják. De nem csupán erről a nyil­vánvalóan inspirált Reuter-je- lentésről van sző. Hasonló ál­láspontra helyezkedett néhány nappal ezelőtt a Frankfurter Allgemeine befolyásos nyugat­német lap is, s bizonyára nem véletlenül. Igaz, hogy ehhez hasonló nézetek már korábban Is előfordultak. Jellegzetes azonban az, hogy éppen most élesztik újjá, amikor Belgrád­ban az emberi jogok kérdése szerepel napirenden. Talán e bűnözők példáján is, akik re­pülőgépet raboltak, hogy meg­szökjenek az igazságszolgálta­tás elől, „az emberi jogok el­nyomását“ szeretnék bizony­gatni Csehszlovákiában? Hatá­rozottan meg kell azonban mondanunk, hogy ezek a kísér­letek, amelyekkel lejáratni igyekeznek a légi közlekedés biztonságát szolgáló és a légi­kalózkodás ellen irányuló erő­feszítéseket, semmiképpen sem mozdítják elő a nemzetközi enyhülést. Ellenkezőleg, semmi­képpen sem lehet az emberi jogokra hivatkozni és ugyan­akkor védelmezni bármilyen bűnözőt, aki valamilyen „sze­mélyes indokból“ akár ember­életek százait is képes veszé­lyeztetni. A Német Szövetségi Köztár­saság repülőgépei számára vé­delmet követel • terrorista gépeltérítésekkel szemben. Csehszlovákia az elsők között tett eleget készségesen ennek az óhajának. Annál inkább jo­ga van ahhoz, hogy ugyanezt követelje a maga számára is. KAREL DOUDERA kari főnöke. A tanácskozáson Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere elnökölt. A bizottság megvitatta az egyesített fegyveres erők szo­kásos tevékenységének egyes kérdéseit, s ezzel kapcsolatban intézkedéseket foganatosított. A tanácskozás a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben zajlott le. ~ Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsá­gának ülésén részt vett kül­döttségek vezetőit. A CSKP KB részvéttávirata (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki tegnap részvétét a Dán Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának, Knud Jespersennek, a párt elnökének elhunytéval kapcsolatban. A távirat megállapítja, hogy Jespersen elvtárs a dán és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelentős személyisége, becsületes és ál­dozatkész kommunista volt, aki egész életét a dán nép boldog jövőjéért, a kommunista- és mukáspártok internacionalista egységéért és együttműködé­siért vívott harcnak szentelte. KINEVEZÉS (ČSTK) — Gustáv Husák, köztársasági elnök, Stanislav Novotnýt kinevezte hazánk új rendkívüli és meghatalmazott perui nagykövetévé. Egyidejű­leg felmentette tisztségéből Václav Malošíkot, az eddigi nagykövetet, akit más felada­tokkal bíztak meg. Megnyílt a Szovjet sajtó című kiállítás Tegnap délután Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjá­ban ünnepélyes keretek között nyitották meg a Szovjet sajtó c. kiállítást, amely méltó de­monstrációja annak, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom eszméi megvalósításá­ban milyen szerepük volt a szovjet sajtótermékeknek. A 60. évforduló tiszteletére szerve­zett kiállítást a nagyközönség december 20-ig tekintheti meg. A megnyitón megjelent Ľu­dovít Pezlár. az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titká­ra, Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára, Ján Skoda, az SZLKP KB osztály- vezetője, Václav Vačok szlovák fejlesztésügyi és műszaki mi­niszter, Ladislav Martinék, Bra­tislava főpolgármestere, vala­mint politikai és kulturális éle­tünk más képviselői. J—yh—}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents