Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-23 / 354. szám, péntek

A szocializmus építésének eredményei Csehszlovákiában és a népgazdaság fejlesztésének időszerű feladatai (Folytatás a 3. oldalról) A fejlett szocialista társadalom felé vezető úton Az elért eredmények fölött érzett indokolt büszkeség azon­ban, amint azt hangsúlyozta a XV. kongresszus, s a párt Köz­ponti Bizottságának valameny- nyi ülése, egy pillanatra sem vezethet önelégültséghez. Mun­kánkban még mindig sok a ko­moly probléma és fogyatékos­ság, amelyekkel meg kell bir­kóznunk. Elsősorban arról van szó, hogy az általában kedvező mennyiségi eredmények mellett kedvezőtlenül alakul a gazda­sági fejlődés minőségi vetüle- te. Gépiparunk, de vegy- és fogyasztási iparunk is gyárt­mányai fejlesztésének struktú­rájában, minőségében és meg­bízhatóságában csak lassan al­kalmazkodik az új, igényes fel­tételekhez. Komoly gondokat okoz nekünk a fejlődés a tüze- lőnyag-, energetikai bázisban, ahol továbbra is feszültség uralkodik a tüzelőanyaggal és az energiával való ellátás te­rén Továbbra is nagy, ki nem ak­názott tartalékaink vannak a mezőgazdaságban. A betakarí­tás során a jelentős vesztesége­ket nemcsak objektív feltéte­lek okozták, lassan szüntetik meg a különbségeket az állatte­nyésztési termelés intenzitásá­ban és hasznában, s a magvas takarmányokat nem használják ki hatékonyan Nem csekély problémák van­nak a közlekedésben, ahol a kedvezőtlen helyzetet nemcsak a vasútvonalak karbantartásá­nak fogyatékosságai, a mozdo­nyok és a vagonok hiánya stb. okozza, hanem a számos vasúti szerencsétlenség, az irányítás és a fegyelem alacsony színvo­nala is. Mindezek a körülmények, amint arra rámutatott a Köz­ponti Bizottság 9. ülése, növe­lik a hatodik ötéves terv har­madik éve feladatainak igé­nyességét. Ugyanakkor a kővet­kező év tervfeladatai teljesíté­sének rendkívül nagy jelentő­ségük van abból a szempontból, hogy elérjük az egész hatodik ötéves terv céljait. E feladatok teljesítése további lépést jelent a párt XV. kongresszusán kitű­zött szociális és gazdasági po­litika megvalósításának útján. A jövő esztendő tervfelada­tainak teljesítése megkívánja, hogy következetesebben meg­valósítsuk a munka hatékony­sága növelésének és minősége javításának kongresszusi irány­elvét és hogy a társadalmi és az anyagi források kiaknázásá­val, a gyártmányok tervszerű felhasználása mellett maximá­lis eredményeket érjünk el. Az átmeneti időszak felada­tainak teljesítése után — mi­után a munkásosztály a párt vezetésével és a többi dolgozó­val szövetségben megszüntette az embernek ember általi ki­zsákmányolását, kivívta a szo­cialista termelési viszonyok győzelmét a népgazdaság min­den területén, felépítette a szo­cializmus alapjait és megvaló­sította a szocialista társadalom megszilárdításának és tovább­fejlesztésének feladatait, — rá­tértünk a fejlett szocialista tár­sadalom építésiének útjára. G. Husák elvtárs, pártunk fő­titkára, a CSKP XV. kongresz- szusán a fejlett szocialista tár­sadalom építésének jelenlegi szakaszát úgy jellemezte, hogy ebben a szakaszban, a tudomá­nyos-technikai forradalom ered­ményeit összehangoljuk az új társadalmi viszonyokkal, a poli­tikai, a szociálgazdaságl, a kul­turális és az eszmei-nevelési kérdések komplex megoldásá­val, ami lehetővé teszi az em­berek szüntelenül növekvő szükségleteinek kielégítését. A lejlett szocialista társada­lom szembetűnő jellemzője a szocialista építés, a gazdasági és a társadalmi fejlődés esz­közei és céljai dialektikájának teljes mérvű érvényesülése. Mi­nél inkább válik a tudományos- technikai fejlődés a termelő erők fellendülése döntő erőfor­rásává. és ezzel egyidejűleg minél fejlettebbek az ember kö­zi szocialista kapcsolatok, an­nál nagyobb forrásokkal ren­delkezik a társadalom, annál nagyobbak a társadalmi aktivi­tás, a műveltség, a szakképzett­ség, a kultúra az alkotó szel­lem és a felelősségérzet fejlő­désének lehetőségei. Csehszlovákiában a szocialis­ta gazdaság három évtizedes építésének eredményei meggyő­zően bizonyítják, hogy a szo­cialista forradalom kiinduló­pontja lett a gazdaság sokol­dalú fellendülésének és a tár­sadalmi haladásnak. Büszkén és elégedetten tekinthetünk az általunk elvégzett műre. Tör ténelmileg rövid időn belül megoldottuk az alapvető gaz­dasági és társadalmi problémá­kat és Csehszlovákiában, a kommunista párt vezetésével, felépítettük a korszerű, fejlett szocialista gazdaságot. A csehszlovák gazdaság által a szocializmus építése során megtett út nem volt nyílegye­nes és nem volt mentes fogya­tékosságoktól és tévedésektől. Előfordultak szubjektív hibák és nem mindig sikerült és si­kerül felhasználni a szocialista termelési mód nyújtotta vala­mennyi lehetőséget. Az eredmények azonban ál­talában impozánsak és megte­remtik a további fejlődés meg­bízható alapját. Most sok függ attól, hogy az egész társadalmi gyakorlatban következetesen va­lóra váltsuk a XV. kongresz- szusnak a párt Központi Bizott­sága egyes ülésein konkreti­zált határozatait. Döntő fontosságú a gazdasá­gi, az állami, a párt-, és a tár­sadalmi szervek, illetve szerve­zetek politikai hozzáállása, amelyet elsősorban kell hogy jellemezzen az össztársadalmi érdek, a munka hatékonyságá­nak növelését és minőségének javítását célzó szenvedélyes és alkotó igyekezet, a magas fokú' felelősségérzet és a fogyatékos­ságokkal szembeni meg nem al- kuvás. Nap nap után harcot kell vívnunk az emberek tuda­táért, hogy felelősségteljes gaz­dákként járjanak el, felmérve azt, hogy a rájuk bízott sza­kasz szerves része az egész népgazdaságnak, amely fejlődé­sétől közvetlenül függ. Február alapozta meg a szo­cialista rendszer erejét. Feb­ruár számunkra szüntelenül a tanulságok és az ösztönzés kút- forrása. Ezekben a tanulságok­ban koncentrálódnak pártunk­nak, munkásosztályunknak és dolgozó népünknek harci ta­pasztalatai és legjobb hagyomá­nyai. Február igazolta egész pár­tunk politikai érettségét és fej­lettségét, eszmei és akcióegysé­gét, amely a párt akcióképes­ségének döntő fontosságú té­nyezője. Február és a szocia­lizmus győzelmeinek harminc esztendeje egyértelműen tanú­sítja a párt vezető szerepének szükségszerűségét. Joggal mond­hatjuk, hogy a párt nélkül nem lett volna Februári Győzelem, a párt nélkül nem lenne szocia­lizmus. Utat találnak minden dolgozóhoz A PÁRTCSOPORTOK SZEREPE Az évzáró taggyűlések előké­születei során a pártcsoportok révén aktivizálni kell minden párttagot és tagjelöltet, törőd­ni kell azzal, hogy a párt min­den tagja és tagjelöltje a XV. pártkongresszus programjának megvalósításáért küzdő harcos* sá váljon. A pártalapszabályzat 63. cik­kelye kimondja: „Az alap- és részlegszervezetek munkaterü­letenként, brigádonként stb. pártcsopnrtokat létesítenek, amelyek vezetőt választanak. A pártcsoportok feladata az alap- szervezet taggyűlésein hozott határozatok végrehajtásának megszervezése a hatáskörükbe tartozó területeken, gondosko­dás arról, hogy minden párttag helyesen teljesítse alapvető kö­telezettségeit". Ez a cikkely pontosan kijelöli a pártcsopor­tok helyét, tevékenységük cél­ját. Egyébként tevékenységükre vonatkozóan az alapszabályzat további cikkelyei is meghatáro­zó jellegűek, főleg azok, ame lyek az alapszervezetek felada­taival foglalkoznak. Mivel a pártcsoportok a pártalapszerve­zetek szerves részei, nem kö­vethetnek a pártalapszervezete- kétől eltérő célokat. A pártcso­portok minden munkahelyen a feladatok teljesítésének eszkö­zei. A pártbizottságok értékelik és az évzáró taggyűlések elő­készítése során felhasználják a pártcsoportok és a részlegszer­vezetek tanácskozásainak ered menyeit és javaslatait. Az utóbbi időben elég gyak­ran hallhatjuk azt a követe­lést, hogy a pártmunkát a párt­csoportoknak kell átvenniük. Ez csak annyiban helyes, hogy a pártcsoportoknak a pártszer­vezet vezetésével tevékenyeb­ben kell fiiglalkozniuk a párt- szervezet életének kérdéseivel, gyakrabban kell megvitatniuk, hogyan lehet javítani a műhely, munkahely vagy brigád munká­ját, hogyan lehet fokozni a szo­cialista munkaversenyben részt vevő kommunisták aktivitását, hogyan lehet a kommunistákat munka- és pártkötelességeik hiánytalan teljesítésére ösztö­nözni. Semmiképpen sem pótol­hatják azonban a szervezet bi­zottságát, vagy a taggyűlést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok pártcsoportban elavult munkamódszereket követnek, s nagyon eltérő az egyes párt­csoportok tevékenységének színvonala és hatékonysága. Egyes pártcsoportok tevékeny­sége például arra korlátozódik, hogy begyűjtik a tagdíjat, eset­leg meghívnak valakit a tag­gyűlésre. Sok pártcsoportban hiányzik a kezdeményezés és az az igyekezet, hogy a mun­kahelyi és a pártszervezeti problémákat megoldják. így aztán a pártcsoportok tagjait csak a pártbizottság ösztönzé­sére hívják össze tanácskozás­ra, és még akkor is az a pana­szuk, hogy nincs miről tár­gyalni. Az is negatív jelenség, ha túlbecsülik a pártcsoportok fontosságát. Néha olyasmit vár­nak el tőlük, amire erejükből nem futja és ami nem tartozik hatáskörükbe. A PÁRTCSOPORT VEZETŐJE A pártalapszabályzat kimond­ja, hogy minden pártcsoport vezetőt választ. Kiválasztásának nagy figyelmet kell szentelni, mert itt is érvényesül a sza­bály: amilyen a vezető, olyan lesz a pártcsoport munkájának színvonala, a munka hatékony­sága. A pártcsoportvezetés fon­tos tisztség, hiszen a vezető nemcsak saját magáért felelős, hanem a kommunisták egész kollektívájáért, a pártcsoport hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséért. Pártcsoportveze­tőkké a jövőben is tapasztalt és rátermett kommunistákat kell választani, olyanokat, akik kezdeményezőek, jó szervezők, akik munkahelyükön és kör­nyezetükben élvezik a kommu­nisták és a pártonkívüliek bi­zalmát. A pártcsoportok élére olyan kommunistákat kell vá­lasztani, akik rnunkaeredmé- nyeikkel, politikai fejlettségük­kel, szervezőképességükkel, tu­dásukkal és tapasztalataikkal tekintélyt szereztek a pártkol­lektívákban és a dolgozók kö­rében. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy nagyobb arányban kell fiatalokat, rátermett sze­mélyeket a pártcsoportok élére kiválasztani. Ezt érvényesíteni kell a pártcsoportok munkája színvonalának emelése érdeké­ben. Bár a pártcsoportok vezetői­re nagy feladatok hárulnak, ez nem jelenti azt, hogy min­den munkát nekik kell végez­niük. A feladatokat meg kell osztani a pártcsoport tagjai kö­zött, az egyes tagokat konkrét feladatokkal kell megbízni. A pártcsoport vezetőjének azzal is törődnie kell, hogy a legfon­tosabb kérdéseket a pártcso­port gyűlésén megvitassák, s a pártcsoportot mindig az arra kijelölt személy képviselje. A PÁRTCSOPORTOK IRÁNYÍTÁSA A CSKP KB Elnökségének az évzáró taggyűlésekkel és az év­záró konferenciákkal kapcsola­tos határozata hangsúlyozza, hogy fokoziy kell a pártmun- ka irányításának hatékonyságát és ezzel kapcsolatban differen­ciált magatartást kell tanúsíta­ni. A pártcsoportok munkájá­nak irányítása is ide tartozik. A pártcsoportok hatáskörében megszervezik a taggyűlés ha­tározatainak teljesítését; az irá­nyító munka már itt elkezdő­dik. A taggyűléseken az egyes pártcsoportok munkáját tekin­tetbe véve kellene határozato­kat hozni, mert ezzel az irányí­tó munkának konkrét és diffe­renciált jelleget adnának. Min­den pártcsoport különféle gaz­dasági, termelési, káder- és más feltételek közepette dol­gozik, S e feltételek ismerete lehetővé teszi munkájuk dif­ferenciált irányítását. A pártcsoportok munkáját a taggyűlések között az, alapszer­vezet bizottsága irányítja. Gyak­ran vetődnek fel kérdések az irányítás mikéntjével kapcso­latban. A sokéves gyakorlatban kialakultak az irányítás formái és módszerei. Bevált például az, hogy a pártcsoportok veze­tőit tájékoztatják azokról az intézkedésekről, amelyeket a felsőbb szervek határozatainak teljesítése érdekében a bizott­ság foganatosított és amelyek teljesítésében a pártcsoportok­nak részt kell venniük. Rend­szerint a pártbizottság elnöke, alelnöke vagy megbízott tagja tájékoztatja a pártcsoportok vezetőit. Egyes' pártbizottságok tagjai­kat delegálják a pártcsoportok gyűléseire, s az is bevált mód­szer, hogy időnként a pártbi­zottság elnöke találkozik a pártcsoportok vezetőivel, hogy megismerje munkájukat, prob­lémáikat, nézeteiket, és ha kell, segítsen nekik. Ugyancsak a pártcsoportok munkája irányí­tásának hatékony formája, ha tevékenységüket megvitatja a pártbizottság, vagy a taggyű­lés, támogatja kezdeményező munkájukat és bírálóan rámu­tat fogyatékosságaikra és hi­báikra. Hasznos, ha vezetői tanfolyamokat szerveznek a pártcsoportok vezetői számara, és tapasztalatcserét folytatnak velük. Az a kérdés is gyakran fel­vetődik, vezessenek-e jegyző­könyvet a pártcsoportok ta­nácskozásairól. Az ilyen jegy­zetek nagy jelentőségűek le­hetnek a pártbizottság számá­ra. Fölösleges terjedelmes jegyzőkönyveket írni, de hasz­nos, ha feljegyzik, hogy a pártbizottság mikor, milyen fel­adattal foglalkozott, kit mivel bízott meg. Fel kell jegyezni ezenkívül a pártcsoportok ha­táskörét túllépő észrevételeket és javaslatokat, azokat, ame­lyek a pártbizottságra és a taggyűlésre tartoznak. Az ilyen jegyzőkönyv tájékoztatja á bi­zottságot arról, hogyan teljesí­ti feladatait a pártcsoport, és módot ad az ellenőrzésre. A KONKRÉT FELADATOK A határozatok teljesítése so­rán a pártcsoport legnagyobb előnye, hogy konkrét felada­tokkal bízhatja meg tagjait. Ezért a CSKP KB Elnökségé­nek említett határozata kieme­li: „Rendkívül fontos, hogy a pártcsoportok és a részlegszer­vezetek értékeljék, hogyan vesz részt minden tag és tag­jelölt az eredmények elérésé­ben és a pártfeladatok teljesí­tésében. A pártcsoportok — mivel is­merik tagjaik tulajdonságait - konkrét feladatokkal bízhatják meg őket, s így minden tag és tagjelölt aktivizálható és ne­velhető. A pártcsoportoknak nem szabad azzal megeléged­niük, hogy tagjaik rendszere­sen fizetik a tagdíjat, s részt vesznek a taggyűléseken és a pártcsoportok gyűlésein. Nem szabad szemet hunyniuk afö­lött, hogy egyes tagok nem tö­rődnek . a fogyatékosságokkal, és arra várnak, hogy a felada­tokat valaki más oldja meg he­lyettük. Ez ugyanis csökkenti a pártszervezet akcióképessé­gét és opportunizmushoz vezet. A pártcsoportban adott annak a lehetősége, hogy a párttagok ellenőrizzék a feladatok telje­sítését, e téren a jövőben niég többet kell tenni, s ki kell kü­szöbölni a formalizmust és a felületességet. A pártcsoportok és vezetők tevékenységükben a pártalapszervezet munkatervé- liől indulnak ki, tevékenyen részt vesznek a taggyűlés és a felsőbb pártszervek határoza­tainak teljesítésében. Mivel a pártcsoportok mindig konkrét munkát végeznek, kezdemé- nyezően kell megoldaniuk a munkahely problémáit, figye­lemmel kell követniük a terv teljesítését, a szocialista mun­kaverseny fejlődését, a szocia­lista munkabrigádok, az újítók, a termékfejlesztők és a komp­lex racionalizációs brigádok tevékenységét, meg azt, hogy milyen . a dolgozók munkafe­gyelme. Rendszeres politikai tömeginunkát kell végezniük, magyarázniuk kell a párt poli­tikáját a dolgozóknak. A pártcsoportok küldetése és szerepe abban rejlik, hogy köz­vetítésükkel a párt politikája minden munkahelyre, minden dolgozóhoz eljut. Olyan kol­lektívák ezek, amelyek felelő­sek munkahelyük feladatainak teljesítéséért, amelyek fejlesz­tik a dolgozók aktivitását, s hozzáértéssel vesznek részt azoknak a megoldásában, ame­lyek a pártszervezetet, tagjait és tagjelöltjeit érintik. Tevé­kenységük fő célja, hogy érvé­nyesítsék a párt vezető szere­pét a munkahelyeken, s min­denütt tevékenykedjenek, ahol emberek dolgoznak, ahol vala­mit tenni kell szocialista tár­sadalmunk továbbfejlesztésé­ért. Dr. JÁN MACHYN1AK Két hónappal korábban Az előző évhez viszonyítva két hónappal korábban fejezik be a mezőgazdasági gépek javítását Tekovské Nemcében (Žiar nad Hronom-1 járás), a Csehszlovák—bolgár barátság Efsz-ben. Ké­pünkön balról Ján Való, Jozef PetroviC, a műhely vezetője és Mi­kuláš Kieko munka közben. (Felvétel: B. Palkoviß — ČSTK) 4977. XII. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents