Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-23 / 354. szám, péntek
Amíg mi ünnepiünk... Sokun karácsonyestnek, mások a fenyőfa ünnepének nevezik a december 24-i estét. Egy dologban azonban mindenki „egyetért: ennek az estnek a hagyományai nélkül lényegesen szegényebb lenne az ember élete. Mert van-e meghittebb pillanat, mint amikor a család krülállja a feldíszített fenyőt, a gyermekek tágra nyílt szemmel gyönyörködnek a gyertyák és a csillagszórók fényében? Igen ám, csakhogy megtörténik, és bizony nem is olyan ritkán, hogy karácsonyesti szolgálatra hívjuk be a családapát vagy a családanyát. Felborul-e ilyenkor a karácsonyesti ünnep terve, áldozatvállalást jelent e ilyenkor dolgozni? Ezeket a kérdéseket tettem fel négy olyan embernek, akik a karácsonyestet is munkahelyükön töltik. Íme a válaszuk: járőrök, mintha egyszerű hétköznapot mutatna a naptár. Elégedett lehet Az orvos A tűzoltó Fodor László Fodor László a bratislavai Slovnaft üzem tűzoltóinak a parancsnokhelyettese. Eredetileg arra számított, hogy magú a parancsnok vigyázza tűzoltói élén karácsony éjjelén az üzemet. Hubert parancsnok azonban kórházba került, Fodor Lászlónak kellett vállalnia tehát az este 18 órától reggel tí íg tartó nehéz szolgálatot. — Hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy feleségemmel táncoltunk örömünkben, amikor hírül vettem, hogy nem tölthe- tem otthon a karácsonyestet — mondotta minden köntörfalazás nélkül a 38 éves tűzoltó. — Már csak azért sem, mert két gyermekünk van. Alena 12 esztendős, Laci pedig a tizedik évébe lépett. Alenkának kazettás magnetofont, Lacinak pedig egy márkás fényképezőgépet hoz majd a Télapó! — És hogy áldozatot jelent e karácsonyeste szolgálni? Nos. először is, éppen csak hogy „becsapjuk“ egy kissé az időt. Délután négy órakor gyújtjuk meg a karácsonyfagyertyákat, ölkor vacsorázunk, s hatkor már az üzemben lehetünk. És el tudja képzelni, mennyivel boldogabban, nyugodtabban ünnepelek másnap, amikor tudom, hogy nekem is részem van abban, hogy a legkisebb baj nélkül telt el az éjszaka ebben a népgazdaságunk számára oly fontos üzemben? A telefonkezelő 1977 yn. 2:\. Hanzaková Lígia Hanzaková Lígia, u bratislavai telefonközpont interurbán részlegének csoportvezetője két unoka boldog nagymamája. Férjével, felnőtt gyermekeivel, unokáival, a háromeszlendős Katikéval és a 10-hónapos Veronikával együtt szerették volna megünnepelni a karácsonyestét. — Igaz, hogy terveinket nekünk is módosította a 2U órától reggel 7 óráig tarló karácsonyesti szolgálat, de hát ez csak annyit változtat az eredeti elképzelésen, hogy hamarabb fejezzük be az ünnepi vacsorát- vallotta mosolyogva. — Ami pedig az éjszakai szolgálatot illeti, higgye el, minden bán- kódás nélkül dolgozom karácsony este is. Sőt egy kissé büszke is vagyok arra, hogy munkatársnőimnek és nekem is részem van mások karácsonyesti örömének növelésében. Rengeteg ilyenkor ugyanis a külföldi és vidéki hívás, telefonon köszöntik a barátokat és a hozzátartozókat. S ha arra gondolok, hogy a közeli falvakból és a peremvárosokból sokszor rajtunk keresztül kérik az orvosi vagy a mentőszolgálatot, egy pillanatig sem bánom, hogy a munkahelyemen töltöm ezt az estet. A rendőr Karády András Karády András főzászlós ügyeletvezetőként dolgozik a Bratislava Városi Rendőrparancsnokságon. Ami annyit jelent, hogy amikor szolgálatos, tehát az idei karácsonyestén is, neki jelentik a körzetben előforduló k i h ágá sokat, ga rá zd á I k od á so kat, az esetleges bűneseteket. Igazán ‘nem karácsonyi hangulatú tehát, amit Karády András december 24—25-én csinál. De hiszen rendőr vagyok! — feleli faggatózásomra a főzászlós. — Hozzászoktunk mi már, és természetesnek is tartjuk az ünnepi szolgálatot! Nézzen csak szét december 24 én éjjel Bratislavában, éppen úgy róják az utca kövezetét a rendőrDr. fán Pastulka (Prandl Sándor felvételei) A Partizán utcai I. számú klinika koszorúér-betegségek osztályán dr. Ján Pastulka a karácsonyesti ügyeletes orvos. Rajta kívül csak egy nővérke és egy csomó okos gép vigyázza a betegeket. No persze, az osztály betegeinek a gyógyulásban való hitét csakis az orvos adhatja meg. Különösen, ha olyan lelkiismeretes doktor őrködik álmaik felett, mint az alig 32 éves Ján Pastulka. A fiatal or vos családja, a hároméves Dana, az ötéves Janko és felesége Ludmila asszony idén szomorúbban ünnepel, mint máskor. És hogy miként fogadta a karácsonyesti, azaz a reggel ki lenctől másnap reggel kilencig tartó szolgálatot? — Orvos vagyok, kötelességem, hogy segítsek a szenvedőkön, a beteg embereken — mondta. — Márpedig ha valahol szükség van orvosra, ezen a mi osztályunkon tízszeresen is szükség van. Hiszen nemegyszer előfordul, hogy csak a gyors beavatkozás menti meg az infarktusos beteget. Ami pedig az elmaradt karácsonyesti örömöket illeti, hát legfeljebb másnapra tesszük át a fenyőfa gyertyáinak meggyújtását. Akkor is örülnek majd az én lurkóim a gyermekbiciklinek, a babának és az építőjátékoknak, feleségem pedig az új sí- felszerelésnek! Vajon áldozat-e a karácsonyesti szolgálat? — tellem fel a kérdést az írás elején. Nos, csak négy embertől kértem feleletet, de szilárd meggyőződésem, hogy az ország meg nem kérdezeti jó néhány ezer szolgálatosa is hasonlóképpen válaszolt volna. NEUMANN JÁNOS Az ötvenedik születésnap olyan állomás az ember életében, amikor mérlegeli: mit tetl a társadalom asztalára. Szalonnás Sándor, a Feketenyéki (Čierna Voda) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke elégedett lehet munkája értékelésével. Aki bejárja ezt a kis községet (körülbelül 1400 lakosa van), azt tapasztalja, hogy olyan külsőt öltött az utóbbi évek alatt, amely sok nagyközségnek is becsületére válna. S aki ismeri a falu tíz év előtti helyzetét, az tudja csak igazán értékelni a változást, amely nagymértékben a hnb-elnök érdeme is. SzaRmnás elvtárs az 1971-es választások óta irányítja a községet. Induláskor legfőbb célja az volt, hogy a legsürgetőbb hiányosságokat kiküszöböljék. A falu területének nagy részét belvíz és mocsár borította. A csatornahálózat kiépítése volt tehát az egyik legfontosabb feladat. Ezt a problémát már nagyrészt megoldották. Csaknem mindenütt járda épült a faluban, s az utak egy részét is portalanították. Ma már azt is elmondhatják, hogy a falu (ömegszervezetei a Nemzeti Front irányításával élénk tevékenységet fejtenek ki. Ez pedig a kulturális élet fellendüléséi eredményezte. Ebben a választási időszakban Szalonnás Sándor mindenekelőtt a helyi szolgáltatások és az üzlethálózat bővítését, a csatornázási munkálatok befejezését és a kulturális munka színvonalának további ’emelését szorgalmazza. A fejlődés feltételei adottak, s a lehetőségekkel élni is fog nak, hiszen Szalonnás Sándor személyében olyan ember áll a község élén, aki önmagával szemben mindig igényes, s akinek munkáját 50. születésnapja alkalmából a felettes szervek is pozitívan értékelt :k FODOR RUDOLF (a szerző felvételei Karácsony előtt nagy a forgalom a játéküzletekben (A ČSTK felvétele) ORVOSI TANÁCSADÓ • .’üü. ' ... J.JÄSÍÔ.l-,. A reumatikus betegségek és szövődményei Napjainkban a . reumatikus betegségek az egészségügyi problémák közölt a* fő helyen szerepelnek. A kutatások nagymértékben a betegségek okaira összpontosulnak, arra keresik a választ, hogyan lehetne őket megelőzni, ill. eredményesen gyógyítani..A reumatikus megbetegedések közös jellemvonása a hosszú lefolyás, illetve a kiújulásra való hajlam. A reuma nem egyfajta betegséget jelent, ezen az ilyen jellegű megbetegedések széles skáláját értjük. A legsúlyosabb gyulladásos reumatikus megbetegedések közé tartozik a reumatikus láz, a progresszív polyartritis (izületi lob) és a Behtyerev- betegségek, a nem gyulladásosak közül pedig az ízületek betegsége, az osteoartrózis, amely a porcogok kopása után jön létre. A reumatikus híz nemrég még a leggyakoribb gyulladásos reumatikus betegség volt. Veszélyessége abban rejlik, hogy elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat kezdi ki. Első megnyilvánulása az Ízületek fájdalmas duzzanata, ami gátolja a mozgást, és a beteget az ágyhoz köti. Kezelés után ezek a tünetek pár napon belül megszűnnek. Legfőbb káros hatása a szívizom megtámadása, ami állandó jellegű változásokat von maga után. Ha a beteg az orvosi előírásokat pontosan megtartja, ágyban fekszik, és beszedi az orvosságokat, van rá remény, hogy teljesen kigyógyul. Ezt a betegséget strepto- coccusos fertőzés idézi elő, és a leggyakoribb szövődménye a mandulagyulladásnak. Ezért fontos a torokgyulladás pontos és következetes gyógyítása. A streptococcus által előidézett angina penicilinnel jól kezelhető. Ennek köszönhetjük, hogy a reumatikus láz előfordulása az utóbbi időben csökkent. A progressiva polyartritis (idült izületi csúz) komoly és veszélyes betegség, mivel az Ízületeket támadja meg, csökkenti mozgékonyságukat, idővel elferdülések jönnek létre, ami kisebb vagy nagyobb mértékben gátolja a beteg mozgását. Ez a betegség az ízületeket, alkotórészeiket és az izmokat támadja. Főként a kö- zépkorúaknál jelentkezik, több nő beteg, mint férfi. Elsősorban a kéz és láb kis ízületeit veszélyezteti; jellemző, hogy a megbetegedett ízületek reggel merevek. Egyidejűleg még gyengeség, étvágytalanság, fogyás stb. is jelentkezik. Arra a kérdésre, hogy megelőzhe- tők-e a súlyos következmények, azt válaszolhatjuk, hogy legtöbbször igen. Fontos azonban, hogy a beteg állandóan, hosz- szan tartóan és kitartással végezze az elrendelt kezelést, valamint az előírt gyakorlatokat. A Bahtyerev-betegség (előrehaladó hátgerincgyulladás) hosszan tartó betegség, csökkenti a hátgerinc hajlékonyságát. Felfedezőjéről, az ismert orosz orvosról, V. M. Behtye- revről nevezték el. Főként férfiaknál gyakori, és inkább fiatalabb korban mint időseknél fordul elő. A betegség derék és medencefájdalmakkal kezdődik, főleg éjjel és reggel. Kísérő jele lehet még a gyengeség, fáradékonyság, fogyás. A betegség okai még nem tisztázottak. feltételezhető az összefüggés a húgycsatorna fertőző megbetegedéseivel; kiváltó oka lehet: a hideg, a nyirkosság, baleset és a nagy testi megterhelés. Ennél a betegségnél fontos, hogy az első jelekre felfigyeljünk, és idejében felkeressük az orvost. A gerincen kívül fájdalmasak lehetnek és dagadhatnak a végtagok ízületei, főleg a térd, a boka és a könyök. Gyakran megtámadja a medence Ízületeit is. Az egyik fő gyógymódja a toriia. Az állandó torna segítségével megelőzhető a gerinc megmerevedése és az izmok megrövidülés«. Az osteoartrózis (az Ízületek nagyfokú pusztulását okozó folyamat) a mozgásszervek megbetegedéseinek nagy csoportját képezi. A betegség alapját a2 Ízületeken keletkező deg( nera- tív elváltozások képezik. A betegség kiváltó okai nagyon sok félék. A porcogók elváltozásai szoros kapcsolatban vannak a korral, a magasabb korosztálynál gyakrabban fordul elő. Elő idézője lehet még a nehéz terhek hordása, a helytelen testtartás és az egyoldalú sj)orto- lás. Az alsó végtagok osteoart- rózisdt gyakran a helytelen táplálkozásból eredő nagy testsúly idézi elő. A leggyakrabban azonban a született izületi hibák (csípőficam), baleset, a lábszár deformációi, lúdtalp, gyermekbénulás okozza. Az első jelek közé tartozik a beteg izíilet gyengesége, merevsége fájdalom, főleg az egyenetlen talajon való járás közben. A beteg Ízületek nagyon érzékenyek a hidegre és az időjárás változásaira. Az Ízületekre életünk sorár nagy szükségünk van, ezért óvjuk őket. Az egyoldalú megterhelés kiiktatásával, aktív pihenéssel, sportolással, friss levegőn való tartózkodással jó állapotban tarthatjuk mozgószerveinket, és megakadályozhatjuk az ízületek idő előtti elkopását és rongálódását Dr. KARÓI BOŠMANSKÝ
