Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-23 / 354. szám, péntek
A szocializmus építésének eredményei Csehszlovákiában és a népgazdaság fejlesztésének időszerű feladatai Az elmúlt héten Prágában kétnapos országos szemináriumot rendeztek a Győzelmes Február 30. évfordulója alkalmából. A szeminárium egyik beszámolóját JOSEF KEMPNÝ elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tartotta. Az alábiakban kivonatosan közöljük ezt a beszámolót. Harminc évtfel ezelőtt a munkásosztály, Csehszlovákul Kommunista Pártja vezetésével és n többi dolgozó túlnyomó többségének támogatásával, döntő győzelmet vívott ki a hazai reakció fölöttt. Ez a hatalompolitikai összecsapás meggátolta azt, hogy a burzsoázia a továbbiakban részt vehessen hazánk sorsa eldöntésében. Uralkodó társadalmi erő a kommunista párt által vezetett munkásosztály lett, Csehszlovákia átalakult a proletárdiktatúra államává és rátért a szocialista fejlődés útára. Azonnal február után államosítottuk az építőipart. Állami monopólium lett a nagykereskedelem, a külkereskedelem és a nemzetközi szállítóvállalatok. Az 1945. évi, elsősorban a nagytőke helyzetét érintő államosítás után, ez aláásta a középburzsoázia gazdasági bázisát. A mezőgazdaságban Februárt követően gyorsan befejeződött a földreform második szakasza. A szcciaiizmus építésének irányvonala és szakaszai 1977 XII. 23. Csehszlovákia Kommmunista Pártjának IX. kongresszusa értékelte a munkásosztály burzsoázia fölötti győzelmét, az elért sikereket és jóváhagyta Csehszlovákiában a szocializmus építésének fő irányvonalát. Ennek megvalósítása a népgazdaságfejlesztési első ötéves tervvel kezdődött meg, amely fő súlyt helyezett a szocializmus anyagi-technikai alapja építésére. A fő irányvonallal összhangban, már az első ötéves terv kezdetén, alapvető szerkezeti és területi változások következtek be a csehszlovák külkereskedelemben. Ebben a szocialista országok 1948-ban 40 százalékkal részesedtek, 1953-ban pedig már csaknem 80 százalékkal. Az ötvenes évek derekán a csehszlovák kivitelben, majd később a behozatalban is első helyre kerültek a gépek és a gépi berendezések. Az első ötéves terv eredményei bizonyították a szocialista építés nagy előnyeit. Történelmünkben még sohasem volt tapasztalható a népgazdaság ilyen rohamos fellendülése. Az első ötéves terv sikereit az 1956—1960-as években továbbfejlesztette a második ötéves terv. Fő célja volt a szocializmus anyagi-technikai alapja építésének befejezése, a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok létrehozása folyamatának betetőzése, egyes ágazatok lemaradásának gyors behozása és a lakosság élet- színvonalának további emelése. A második ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett a nép életszínvonala. Növekedtek a nominál- és a reálbérek és az 1953. évi pénzreformtól kezdve állandóan csökkentek a kiskereskedelmi árak és a lét- fenntartási költségek. A személyi fogyasztás évente átlagosan 6,3 százalékkal, a társadalmi fogyasztás 3.2 százalékkel növekedett. A csehszlovák gazdaság és az egész társadalom a két ötéves tervidőszakban minőségileg új fejlődési fokot ért el. Gyakorlattá vált a szocializmus építésének fő irányvonala, amelyet a párt IX. kongresszusán tűzött ki. A társadalom forradalmi átépítésénél azért értünk el kimagasló eredményeket, mivel Csehszlovákia Kommmunista Pártja a marxizmus—leninizmus. tudományos elméletéhez igazodott, felhasználta a szovjet tapasztalatokat és feltételeinkre alkotó módon alkalmazta a szocializmus építésének általános törvényeit. Még a második ötéves tervidőszakban a párt XI. kongresz- szusa kitűzte az 1961 —1965. évi harmadik ötéves terv.irányelvét. Ennek feladatait azonban 1960-ban, a párt országos konferenciáján, gazdaságunk további fejlesztése lehetőségeinek téves értékelése alapján, jelentősen növelték. A párt vezetőségében a további fejlődés céljai kijelölésénél már ebben az időszakban megmutatkozott az aránytalanul gyors fejlesztés szubjektivista és voluntarista törekvése. A tervet nem teljesítettük a tervidőszak első és második évében sem és sok volt a befejezetlen építkezés. Ebben a helyzetben a párt XII. kongresszusán a figyelmet arra összpontosította, hogy fokozatosan áttérjünk a népgazdaság intenzív fejlesztésére és szerkezeti változások eszközlésére. A jóváhagyott intézkedések megvalósítása alapján és a nép nagy munkaigyekezetének köszönhetően fokozatosan sikerült véget vetni az egy helyben topogásnak. A népgazdaság 1964 második felétől kezdve ismét fellendülőben volt. Fokozatosan megújítottuk az ipari termelés növekedését, javult a lakosság ellátása élelmiszerrel és további fogyasztási árucikkekkel. A szélsőségesen kedvezőtlen feltételek ellenére stabilizálódott a mezőgazdaság helyzete, folyamatosabbá vált a közlekedés, többet termeltünk kivitelre és növekedett árucserénk a szocialista országokkal. A CSKP XIII. kongresszusán pártunk az 1966—1970-es évekre kihirdette a negyedik ötéves tervet, amelynek célja az volt, hogy szerkezeti változásokat vigyünk végbe a termelési programokban, valamint az igényelt termelés fejlesztését szolgáló beruházásokban, az ipar kemizálásában, átépítésében és korszerűsítésében, a mezőzgaz- daság iparszerűvé tételében és a közúti hálózat tökéletesítésében. A gazdasági fejlődésre azonban ekkor és főleg a következő időszakban rányomták bélyegüket a párt akkori vezetőségének szubjektivista hibái és a jobboldali opportunista nyomás is. A hatvanas évek derekán meggyengült a párt ideológiai munkája, s az következetesen nem emelt gátat az ellen, hogy nem marxista nézetek szivárogjanak be a gazdasági tudományokba és az egész közéletbe is. Tekintettel erre a helyzetre, történelmi szempontból rendkívül jelentős volt a párt Központi Bizottságának 1965 januári ülése, amely az egész pártot arra orientálta, hogy a gazdaságot a lenini elvekhez igazodva irányítsa. Kiemelte a folytonosság szükségszerűségét, valamint a tárgyi népgazdasági problémák megoldásával szoros kapcsolatban a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének igényét. A politikai és az ideológiai munkában azonban nem következett be jelentős javulás és a revizionista áramlat mind erőteljesebben befolyásolta és torzította a gazdasági intézkedéseket. A gazdaságban a párt vezető szerepének felszámolására és arra törekedett, hogy a gazdaság irányítását elválasz- sza a politikai döntésektől. A negatív jelenségek még jobban kiéleződtek 1968-ban és 1969 elején, amikor tetőzött a társadalmi válság. A párt és az állam szervei ebben az időszakban aránytalanul csekély figyelmet szenteltek a gazdaságnak, lényegében megtűrték a gazdaságban a párt vezető szerepének felszámolását, úgyhogy a terv küldetésében fokozatosan leszűkült egyszerű tájékoztató irányelvvé. Növekedett eladósodottságunk a tőkés államokkal szemben, és évi mérlegünk a szocialista államokkal passzív volt. A reakciónak sikerült több olyan intézkedést gyakorlattá váltania, amelyek intézményi- lég és szervezetileg gyengítették a külkereskedelem állami monopóliumát, a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával való együttműködésünk ellen irányultak. A szocialistaellenes erők arra törekedtek, hogy Csehszlovákiát elszakítsák a szocialista államok rendszerétől. A szocialistaellenes erők támadásának célja az volt, hogy hazánk fejlődésében fordulatot idézzenek elő, s így célba vették mindazt, amit 1948 februárjának köszönhettünk. Ez a támadás arra irányult, hogy felszámolja a Februári Győzelem eredményeit. A párt és az állam ily jellegű fejlődésében fordulatot hozott a CSKP KB áprilisi ülése, amelyen Gustáv Husák elvtársat megválasztották a párt élére. A párt Központi Bizottsága 1969 májusi ülésén a párt új vezetősége hozzáfogott a politikai és a gazdasági konszolidáció folyamatának megvalósításához. A párt eljárására vonatkozóan a XIV. kongresszusig jóváhagyta a realizációs irányelvet, amely kitűzte a politikai, az eszmei és a gazdasági válság megoldásának öt alapvető követelményét. Az országépítés legsikeresebb időszaka Az országban a politikai és gazdasági helyzet rövid két esztendő alatt teljesen konszolidálódott. E tény mögött látnunk kell a szocializmusért, a dolgozók jogainak és vívmányainak megújításáért mesteri módon és szívósan folytatott harcot. A konszolidálás gyors üteme arrpl tanúskodott, hogy a dolgozók óriási támogatásban és bizalomban részesítik a párt konstruktív programját, amelynek célja a válság következményeinek megszüntetése volt. A párt ismét Igazolta képességét, betölteni a politikai vezér szerepét, valamint hűségét a munkásosztály és a dolgozók érdekeihez. A párton belül ismét megújított egység alapján elmélyült a párt és a nép egysége és a XIV. kongresszust a párt marxista—leninista jellegének megújítása által kiváltott büszkeség légkörében, a szocialista társadalom még gyorsabb fejlesztése elszántságának légkörében tartották meg. A párt, az állami és a gazdasági szervek összpontosult igyekezetének és az emberek áldozatkész munkájának köszönhetően teljesítettük és túlteljesítettük a gazdasági fejlesztés alapvető gazdasági és szociális feladatait. Megnőtt az ország gazdasági ereje és technikai-gazdasági potenciálja. A nemzeti jövedelem 1975-ben teljes egyharmadával volt nagyobb mint 1970-ben és ugyanakkor 38 százalékkal növekedett az ipari termelés volu- menje. A mezőgazdaság a gazdasági fejlődés stabilizáló és dinamizáló tényezője lett. A lakosság életszínvonala emelésében is teljesítettük és túlteljesítettük a XIV. kongresszus céljait. Jelentősen megnőtt az élelmiszer és az ipari árucikkek fogyasztása. Maradéktalanul megvalósítottuk a párt szociális programját. Sokkal jobb lett a fiatal házasok, a gyermekes családok és a nyugdíjasok helyzete. A XIV. és a XV. kongresszus közötti időszak szocialista országépítésünk történetében a legsikeresebbek közé tartozik. Ezek a sikerek különösképpen kidomborodnak, ha egybevetjük őket a tőkésországok válságával. A tőkés világ gazdasági válsága a második világháború óta a legsúlyosabb válság A tőkés világ válságjelenségei számos kedvezőtlen következménnyel jártak a szocialista országokra nézve is. A kiéleződött konkurrenciaharc következtében rossszabbak lettek számos gyártmány tőkés államokba való kivitelének feltételei, viszont több más terméket csak igen nehezen és nagyon drágán lehetett vásárolni a világpiacon. A nemzetközi kereskedelemben az árak egyenetlen növekedése jelentős és sok esetben tarlós változásokat idézett elő az árviszonylatokban, és ezekhez a szocialista államoknak fokozatosan alkalmazkodniuk kell. • A világpiaci árak növekedése és az új gazdasági feltételek népgazdaságunkra gyakorolt hatásának leküzdésére — a nép életszínvonala további emelése és létbiztonsága megőrzése érdekében — a termelésben alkalmazót aktív intézkedések igényes útját választottuk meg. Gustáv Husák elvtárs a XV. kongresszuson ^ hangsúlyozta, hogy nemcsak a feladatok váltak igényesebbekké és bonyolultabbakká, hanem több erővel és forrással is rendelkezünk ahhoz, hogy mebirkózzunk velük. Rámutatott arra, hogy az eltelt években megszilárdult és egyharmadával gyarapodott gazdasági potenciálunk, úi tapasztalatokra tettünk szert, az emberek megtanulták jobban kihasználni a szocializmus előnyeit és jobban megoldani a bonyolultabb feladatokat. Megemlítette, hogy növekedett az emberek elkötelezettsége, szak képzettsége és munkakezdemé nyezése s gazdaságunk fejlődésében is mind szembetűnőbben megnyilvánulnak a tudományostechnikai forradalomnak és a szocialista gazdasági integrációnak vívmányai Gazdasági és szociális fejlődésünk útja szilárd nemzetközi alapokra épül, amelyek a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való megbonthatatlan barátságunkra és szövetségünkre támaszkodnak. A célok és az eszközök programszerű egysége A XV. kongresszus óta pártunk gazdaságpolitikája kifejezésre jut társadalmunk fejlesztésének hatodik ötéves szociális-gazdasági tervében. Ez a terv fokozott igényeket támasztva az újratermelési folyamat minden tényezőjével szemben, tiszteletben tartja lehetőségeinket, tekintetbe veszi a gazdasági fejlődés szakaszát és azokat a bonyolultabb feltételeket, amelyek jelentős hatást gyakorolnak gazdaságunk fejlődésére. Programunk magába foglalja a fő célokat és azokkal összehangoltan elérésük eszközeit is. Elsősorban gazdaságunk lehetőségeinek maximális fel- használására ösztönöz, hogy további változtatásokat eszközöljünk az emberek életében. Közben nyilvánvaló, ezeknek a céloknak elérése elsősorban attól függ, hogy a gazdasági fejlődés milyen erőforrásokat hoz létre a társadalom szükségleteinek kielégítésére. A hatodik ötéves tervnek a mennyiségi fejlesztés mellett alapvető feladata jelentős minőségi változások elérése, elsősorban a gép-, a vegy- és a fogyasztási iparban, valamint a mezőgazdaságban, a kiemelt termelési programok gyors fejlesztése útján, a termelés irányításának tökéletesítése és intenzitásának növelése, a tudomány és a technika ismereteinek széles körű alkalmazása alapján. A párt hangsúlyt helyez az építőiparban, a közlekedésben, valamint a többi termelő és nem termelő ágazatban Is a munka tökéletesítésére, a gabonatermelésben az önellátottság fokozatos elérésére. A gazdasági fejlődés alapvető céljának elérése érdekében a hatodik ötéves tervidőszakban gyakorlatilag a társadalmi munkatermelékenység növelésével kell fedezni a nemzeti jövedelem gyarapodását. A népgazdaság hatékonyságának növelésében és a társadalmi termelés intenzitása fokozásában döntő szerepe van elsősorban a műszaki fejlesztésnek, amelynek jelentősége továbbra is növekszik. Teljes mértékben érvényesek a CSKP KB 1974. májusi ülésének határozatai és a tudomány, valamint a technika eredményeinek jobb kihasználása alapján szavatolni kell a fejlődést főleg a termelési technológia viszonylatában, az anyagok, a nyersanyagok és az energia erőforrásainak fejlesztésében és felhasználásában. Ennek döntő fontosságú feltétele a tudomány és a technika terveinek tökéletesebb összehangolása a gazdasági fejlesztés terveivel, általában a tudományos-kutatási tevékenység intenzívebbé tétele és további előrelépés az erők és az eszközök társadalmilag döntő fontosságú feladatokra való összpontosításában. A szociálpolitika területén a hatodik ötéves üerv, a széles népi rétegek magas fokú anyagi fogyasztása és szociális vívmányai alapján, célul tűzte ki az életszínvonal további sokoldalú és kiegyensúlyozott emelését és a lakosság létbizton-' ságának megszilárdítását Ezekben a napokban a köztársaság valamennyi munkahelyén már második éve megvalósítják a hatodik ötéves terv feladatait és az előzetes eredmények alapján leszögezhetjük, hogy sikeresen teljesítik a hatódik ötéves terv alapvető céljait és feladatait s a fejlődés általában megfelel hosszú távú elképzeléseinknek. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a XV. kongresszus igényes, de reális programja valamennyi dolgozó ügyévé vált. Az anyagi erőforrások folyamatos és dinamikus megteremtése lehetővé tette számunkra azt, hogy a múlthoz képest példátlanul magasabb szinten valósítsuk meg az újratermelési folyamatot. Az ötéves tervidőszak első két évében az ipari termelés volumen je csaknem 12 százalékkal növekedett és terven felül majdnem kétmilliárd korona értékben termeltek További jelentős tüzelőanyag- energetikai létesítményeket adtak át rendeltetésüknek például az 1500 megawatt összteljesítményű dötmarovicei és po- čeradyi villanyerőművet. Hatalmas vegyipari kombinátok és számos korszerű üzem épül a népgazdaság valamenyi ágazatában, amelyek fejlesztésére csak az utóbbi két esztendőben 235 millió koronát fordítottunk. A mezőgazdasági termelésben is teljesítették a fő feladatokat. A lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit sokoldalúbban elégítik ki és különösképpen értékes az, hogy az élelmiszer termelésében mind nagyobb az önellátottságunk. Külkereskedelmi árucserénk a szocialista országokkal az utolsó két esztendőben csaknem egynegyedével növekedett. A természeti és a gazdasági feltételek sokoldalú kihasználása alapján előreléptünk két köztársaságunk színvonalának kiegyenlítődésében. A terv teljesítésiében elért eredmények lehetővé teszik megszilárdítani népünk létbiztonságát. JK lakosság pénz jövedelme két év alatt 27,7 milliárd koronával növekedett. Kedvezően alakul az átlagbér, amely a szocialista szektorban — az efsz-ek nélkül — csaknem 2500 korona, ami 147 koronával több mint 1975-ben. Megőriztük az alapvető életszükségletek kiskereskedelmi árszintjét, — amint azt feladatul meghagyta a XV. kongresszus —, jóllehet feltétlenül reagálnunk kellett néhány gyártmány költségeinek alakulására. A lakosság élelmiszerellátása általában jó, s növekszik az ipari árucikkek fogyasztása. (Folytatás a 4. oldalon)
