Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-21 / 352. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. december 21. SZERDA BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 352. szám Ára 50 fillér AZ ALKOTÓ ERŐK MOZGÓSÍTÁSA A kommunista párt alapszervezetei számára, melyek ezek­ben a hetekben tartják évzáró taggyűléseiket, nagyon hasznos útmutatóul szolgál a CSKP KB 9., főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozó plenáris ülésének anyaga. Nyilván nagy visszhang­ja lesz az évzáró tanácskozásokon Gustáv Husák elvtárs, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára záróbeszédének is, melynek lényege, hogy mozgósítsuk az al­kotó erőket és fokozzuk a források kihasználását, illetve az általános igényességet. Az évzáró taggyűlések egyik fő feladata éppen az, hogy megmutassák, miként tehetnek eleget a kommunisták ezeknek a követelményeknek, tudatosítsák, milyen konkrét feladatok várnak az egyes pártszervezetekre, illetve a hatáskörükbe tartozó munkahelyekre. A gazdasági feladatok teljesítése — mint ahogy azt a CSKP KB 9. ülése is kiemelte — azt követeli a gazdasági tisztségviselőktől és a pártszervezetektől egyaránt, liogy ne úgynevezett magyarázatokat keressenek a feladatok esetleges nem teljesítésére, hanem a tartalékok feltárására és kihasználására törekedjenek. Ennek egyik módja a konkrét feladatokkal való megbízás, a feladatok teljesítésének rend­szeres és alapos ellenőrzése, valamint értékelése. Ezzel kapcsolatban Sáritlui Józsefnek, a párkányi (Štúrovo] papírgyár SZNF szocialista munkabrigádja vezetőjének a sza­vai jutnak eszembe. A kommunista brigádvezetővel nemrég éppen a tervfeladatok teljesítéséről, azaz nem teljesítéséről beszélgettünk, amikor ezt mondta: „A terv törvény, lia tehát nem teljesítjük, vétUnk ellene. A törvény mindenkire vonatko­zik“. Elmondta, hogy brigádja tagjai teljesen magától érte­tődőnek tartják a velük szemben támasztott követelmények állandó növekedését, hiszen céljaink is egyre igényesebbek. A XV. pártkongresszus határozata világosan kimondta, hogy emelnünk kell életszínvonalunkat, ez pedig csakis úgy lehet­séges, ha a feladatok teljesítése alól nem keresünk kibúvókat, hanem ellenkezőleg: mindig a megoldást. Az SZNF munkabri- gád a megoldást például abban látja, hogy tagjai olyan sürgős feladatok teljesítését is vállalják, melyek nem közvetlenül rá­juk tartoznak. Ilyen egyebek közt a vagonok szombaton, vasár­nap és munkaidő utáni kirakása és a gyári kazánok megjaví­tása. Az SZNF szocialista munkabrigád példája is bizonyítja, milyen pluszt jelentenek a vállalatnak ezek a munkakollektí- vák. Ennek ellenére a gyárban még igen nagyok a tartalékok a brigádmozgalom fellendítéséhez, hiszen 3500 dolgozóra mind­össze 55 brigád jut. Ha a tervet mindenki egyaránt törvénynek tekintené, akkor az ilyen és ehhez hasonló tartalékuk nem maradhatnának kimerítetlenek. Számos alapszervezetben még mindig előfordul, hogy csak formális pártfeladattal bízzák meg a tagokat. Például olyasmi­vel, hogy becsületesen végezzék munkájukat, mutassanak pél­dát stb. Kiváltképp fiatal párttagok és tagjelöltek esetében kell elérni, hogy egyre igényesebb feladatokkal bízzák meg őket, hiszen a megbízás politikai fejlődésük és aktivizálásuk feltétele. Ez azért is fontos, mert a párt egyre több fiatalnak előlegezi a bizalmat. Husák elvtárs, a már említett zárszóban, igen örvendetesnek nevezte, hogy az idei év első kilenc hó­napjában a tagjelöltek száma 56 763-mal növekedett. Pozitív fejlődési irányzatnak minősítette, hogy 71 százalékuk a mun­kások és a szövetkezeti parasztok soraiból került ki. Az e té­ren elért eredmények tehát figyelemre méltóak, jóllehet neiu minden alapszervezetben tesznek eleget a tagság fiatalítása és minőségi javítása követelményének. Sok helyen gondot okoz a nők politikai aktivizálása is. Az évzáró tanácskozásoknak ezekkel a kérdésekkel is fog­lalkozniuk kell. „Arra törekszünk, hogy az évzáró taggyűlések ne szokványos tanácskozások legyenek — hangsúlyozta Husák elv társ a CSKP KB IX. ülésén —, hanem színvonaluk megfe­leljen azoknak a növekvő igényeknek, amelyeket a társadalmi fejlődés támaszt a párttal szemben, s annak is figyelmet kell szentelni, hogy a Központi Bizottság határozatai gyorsabban és rugalmasabban eljussanak az alapszervezetekhez, hogy eze­ket a határozatokat saját hatáskörében minden párt&ervezet kezdeményezően valóra váltsa.“ Az évzáró taggyűléseknek éppen az a feladatuk, hogy saját hatáskörükben jelöljék meg az elkövetkező időszak teendőit, s minden egyes párttag bevonásával hozzájáruljanak a hatá­rozatok megvalósításához. A kommunisták munkájával szem­ben támasztott igényesség fokozása a szavatosság a pártszer­vezetek akcióképességének növelésére és a pártonkívüliek szé­les tömegeinek a megnyerésére. FÜLÖP IMRE NAPIRENDEN: A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE Ülést tartott az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága (ČSTK) — Ülést tartott teg­nap Bratislavában a Szlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottsága. A tanács­kozást Pavol Pavlik, a bizottság elnöke vezette. A bizottság megvitatta azon dokumentumok teljesítése ellenőrzésének ered­ményeit, amelyeket a miniszté­riumok és más központi állam- igazgatási szervek hagytak jó­vá a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitű­zött feladatok teljesítése érde­kében. Megállapította, hogy a minisztériumok és más szlová­kiai központi államigazgatási szervek megtették a szükséges intézkedéseket a kongresszusi határozatok teljesítése érdeké­ben, de ezek hatékonysága nem éri el a kívánt színvonalat. A bizottság ezután jelentést vitatott meg arról, mennyiben segítik elő az irányítás eszkö­zei a termelés hatékonyságá­nak növelését, a gazdaságosság fokozását, valamint a nyers­anyagok és az anyagok fel- használását. Befejeződött az SZNT ülése Tökéletesítjük az erdővédelmet Törvényt fogadtak el az erdőgazdálkodásról • Üj bírók kinevezése # Jelentés az SZNT Elnökségének tevékenységéről (Tuúósílónklól) — a Szlovák Nemzeti Tanács tegnap foly­tatta tanácskozását. Napirenden az erdőgazdálkodásra vonat­kozó törvényjavaslat megvitatása és jóváhagyása szerepelt. Először Jozef Streicher az SZNT bizottságainak nevében fog­lalt állást a törvényjavaslat mellett, majd Vladimír Margetín erdő- és vízgazdálkodási miniszter előterjesztette a törvény- javaslatot. Beszéde bevezető részében megállapította, hogy a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának hatá­rozatai feladatul adják az er­dőgazdálkodás további fejlesz­tését. Az erdők a nyersanyag- forrás funkcióján kívül fontos biológiai és társadalmi külde­tést töltenek be. Az erdőgaz­dálkodással szemben támasztott növekvő igények kielégítése ér­dekében az erdők fejlesztését szervesen egybe kell kapcsol­ni a tudományos-technikai for­radalom vívmányaival és a szocialista gazdálkodás elő­nyeivel. Következetesen foly­tatni kell az erdőgazdálkodás­ban a termelési viszonyok szo­cializálását, s az erdők Igaz­gatását az állami szervezetek­be kell összpontosítani. A Szö­vetségi Gyűlés által jóváha­gyott erdőtörvény az SZNT tör­vényjavaslatával együtt lehető­vé teszi az erdőgazdálkodás to­vábbi racionális fejlődését. Erdőségeink gyarapítása ér­dekében a törvényjavaslat meg­határozza a fakitermelés mu­tatóit azzal a céllal, hogy biz­tosítsuk az erdők újratermelé­sét és megfelelő összetételét. A javaslat ezért korlátozza az irtványok nagyságát, elrendeli, hogy két éven belül be kell fásítani a kivágott területeket, és rendszeresen fel kell újíta­ni az erdőállományt úgy, hogy növekedjen biológiai értéke. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy valamennyi állam­polgár és szervezet kihasznál­ja erdőinket. Ugyanakkor min­denkinek kötelességévé teszi, hogy védje az erdőket az em­beri beavatkozásokkal és az elemi csapásokkal szemben. Meghatározza, hogy milyen te­vékenység tilos az erdőkben. Intézkedéseket tartalmaz az er­dők szennyeződésének megaka­dályozására, a gépjárművek er­dei közlekedésének megtiltásá­ra, valamint a zaj- és tűzvé­delemre és az engedély nélkü­li sátorverésre vonatkozóan. Államunk fokozott figyelmet szentel a lakosság egészsége védelmének, a szabad idő jobb kihasználásának, lehetővé teszi, hogy valamennyi állampolgár kihasználja erdőinket. Ez azon­ban a lakosság erkölcsi és po­litikai fejlettségét feltételezi. A törvény értelmében az er­dőgazdálkodás állami igazgatá­sát a járási és kerületi nemze­ti bizottságok, valamint az Er­dő- és Vízgazdálkodási Minisz­térium végzi. Ezután vita következett. And­rej Antoš a nemzeti bizottsá­gok tapasztalatairól beszélve rámutatott, hogy az erdővéde­lemben nem tartják mindig szem előtt a társadalom érde­keit. Ezért a nemzeti bizottsá­goknak az eddiginél határozot­tabban kell megkövetelniük a jogszabályok megtartását, fő­leg az erdőparkok és üdülő- központok létesítésével kapcso­latban. Ján Stencl megállapí­totta, hogy államunk állandó figyelmet és jelentős eszközö­ket fordít erdőink védelmére és fejlesztésére. Javulnak az er­dőgazdaságok dolgozóinak élet- és munkakörülményei, és egyre nagyobb mértékben érvényesí­tik a gyakorlatban a tudomá­nyos kutatás eredményeit. Jarmila Kohútová a fafeldol­gozás helyzetét elemezte, is­mertette a 0. ötéves tervidő­szakban épülő jelentősebb lé­tesítményeket, és külön kiemel­te a hulladékfa hatékonyabb kihasználásának fontosságát. Az erdőknek rendkívül fon­tos szerepük van a pihenési ós üdülési lehetőségek megterem­tésében, állapította meg Emil Kopšo. Évente több millió sze­mély keres felüdülést érdelük­ben. Ezzel kapcsolatban fog­í Folyt at ás a 2. oldalonl Deklaráció a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról Az ENSZ közgyűlés december 19-én plenáris szóló deklarációt“, amelynek tervezetét a Szov- lilésén egyhangúlag elfogadta „A nemzetközi . jetunió terjesztette a világszervezet elé. A dek- enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról laráció szövege a következő: Az Egyesült Nemzetek Szer vezetének tagállamai, megerő­sítve az ENSZ alapokmányának célkitűzéseit és elvei iránti tel­jes elkötelezettségüket, és eltö­kéltségüket, hogy olyan hely­zetet teremtenek, amelyben a világ valamennyi népe a bőke és az igazságosság körülmé­nyei között élhet hivatkozva a nemzetközi jog nak az államok közötti baráti kapcsolatokat és együttműkö­dést érintő elveiről 1970, októ­ber 24 én kelt deklarációra, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáról 1970. december 16- án elfogadott deklarációra, va­lamint a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adásáról 1960. december 14-én elfogadott deklarációra és az agresszió 1974. december 14-én kelt meghatározására, felismerve, hogy a nemzetkö­zi problémák megoldásához az államok közötti egyre széle- sebbkörű egyetértésre és együttműködésre van szükség, olyan körülmények megte­remtésére törekedve, amelyek között valamennyi állam sem­miféle kényszertől, az erőszak­kal vagy annak alkalmazásával való fenyegetéstől nem félve, népe jólétének fokozására használhatja fel valamennyi erőforrását, elégedetten megállapítva, hogy az utóbbi években foko­zódott az enyhülésben való ér­dekeltség és erősödött az eny­hülésre való törekvés, attól a meggyőződéstől ve­zettetve, hogy az enyhülésnek a világ újabb területeire törté­nő kiterjesztése, a megoldatlan nemzetközi problémáknak bé­kés eszközökkel, az államok részvétele és együttműködése útján történő meglodása érdé kében újabb erőfeszítéseket kell tenni e tendencia kiszéle sítése érdekében, felismerve, hogy az államok vagy államcsoportok közötti konfrontáció és versengés poli­tikájának folytatása össze­egyeztethetetlen a nemzetközi enyhüléssel, ÜJ VÉDÖÖLTÖZETBEN Alkalmi javítöbrigád a világűrben Grecsko fedélzeti mérnököt Romanyenko parancsnok tartotta „pórázon" Az összekapcsoló berendezés nem sérült meg az októberi sikertelen kísérletnél (Moszkvai tudósítás/ — Egy óra 28 percet töltött a világűr­ben a Szaijut—6 két utasa — az űrállomáson kívül. Georgij Grecsko fedélzeti mérnök és Jurij Romanyenko parancsnok alkalmi javítóbrigádja azt vizs­gálta. nem sérült-e meg az űr­állomás egyik összekapcsoló pontja a Szaijut—25 űrhajó ok­tóberi — sikertelen — össze­kapcsolási kísérlete során. Grecsko jelentése — amelyet kedden reggel a moszkvai rá­dióhallgatók is hallhattak — így hangzott: „Éppen olyan, mintha teljesen új volna, az al­katrészek úgy csillognak, mint­ha most kerültek volna le a fém­megmunkáló pádról, minden rendben lévőnek látszik egy második űrhajó kikötéséhez. Mint ismeretes, a Szaijut—6 űr­állomáson két kikötőhely van, Grecsko és Romanyenko űrha­jója a „hátsó“ bejáraton érke­zett. A két űrhajós világraszóló jelentőségű kísérlete, az első űrjavító brigád munkája, a kö~ vetkezőképpen zajlott le. A kü­lönleges és teljesen új űr ruha felöltése után Grecsko és Ro­manyenko a munkahelyiségből az űrállomás „előszobájába“ ment. Elzárta az összekötő aj­tót, maid kiengedte a levegőt az összekötő helyiségből. Ezt követően nyitották ki a világ­űrbe vezető ajtót. Grecsko „ki­l Folytatás a 2. oldalon l megerősítve, hogy a béke és a biztonság a világ valamennyi térségében oszthatatlan, s az államok az egymás közötti köl­csönös kapcsolatok egyre szo­rosabb szálaival kötődnek egy­máshoz, és ezért a feszültség és súrlódások valamennyi for­rásának kiküszöbölésére töre­kedve, meggyőződve arról, hogy a bizalomkeltő intézkedések elő­! Folytatás a 2. oldalonI

Next

/
Thumbnails
Contents