Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-16 / 347. szám, péntek
Tervünk és költségvetésünk sikeréről a termelés hatékonysága dönt Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter expozéja az 1978. évi állami költségvetésről a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 6. együttes ülésén Február örök© egyre időszerűbb Az 1978. évre szóló szövetségi állami költségvetési tervjavaslata — amelyet a kormány a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett — az 1978-ra kitűzött állami tervvel együtt újabb fontos lépést jelent a CSKP XV. kongresszusa által megszabott gazdasági és szociális program megvalósításában. A 'Győzelmes Február 30. évfordulója bizonyára jelentős ösztönzőként hat dolgozóinkra az igényes gazdasági feladatok teljesítésekor. Visszapillantva a történelmi eseményre, egyre jobban tudatosítjuk határtalan jelentőségét nemzeteink újkori történelme, országunk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése és valamennyi állampolgár számára. Az 1977. évi gazdasági eredmények Társadalmunk gazdasági és szociális programjának megvalósítása az elmúlt két évben azt igazolja, hogy a kitűzött célok reálisak. Ebben az évben meggyorsítottuk a társadalmi termelés ütemét. Ezt bizonyítja a nemzeti jövedelem várható, 4,5 százalékos növekedése. 1976-ban 3,7 százalékos volt az említett mutató növekedése. Ezt a fejlődést elsősorban az ipari és a mezőgazdasági feladatok túlteljesítésének köszönhetjük. Az eddigi eredmények alapján várható. hogy a fő ipari ágazatokban a bruttó-termelés terjedelme 5,3 százalékkal növekedik. 1976-hoz képest kétségbevonhatatlan sikereket könyvelhet el a mezőgazdaság, hiszen termelése 7,9 százalékkal növekedik. Népgazdaságunk fejlődése lehetővé teszi az átlagbérek 3,3 százalékos, a lakosság pénzjövedelmének 4,4 százalékos növekedését. A kiskereskedelmi forgalom 3.6 százalékkal növekszik. A tervfeladatok sikeres teljesítésén kívül azonban észre kell vennünk a problémákat és a fogyatékosságokat is. Nem minden ágazat teljesíti maradéktalanul exportfeladatait és a hazat piaccal szembeni kötelezettségeit. Sikeresen növeljük ugvan a munkatermelékenységet. de az átlagbérek növekedésével összevetve nem kedvező az arány. Az építkezési beruházások kivitelezői megközelítőleg 1 milliárd korona értékű munka elvégzésével maradnak adósak, s kb. ugyanennyi lesz a lemaradás a beruházások terén is. Az elért eredmények megnyilvánulnak a pénzügyi és költségvetési gazdálkodásban is. Következményük pedig az, hogy az állami költségvetés bevételei a tervezettnél alacsonyabbak lesznek. Ugyanakkor a költségvetésben tervezett néhány — elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos — kiadás nem valósult meg. Ennek alapján várható, hogy a költségvetési gazdálkodás ebben az évben is kiegyensúlyozott lesz. Mivel az év folyamán néhány kedvezőtlen változást kellett kiküszöbölnünk az állami költségvetési tervezetben — főleg a külföldi hatásokkal kapcsolatban—, az elért eredményt kedvezőnek mondhatjuk. Azért is értékelhetjük pozitívan, mert ebben az évben kellett megbirkóznunk a terveknek az új nagykereskedelmi árakra való átszámításával. A múltban az ilyen módosítások lényegesen kedvezőtlenebbül hatottak az állami költségvetés alakulására. Az állami költségvetés és a pénzügyi gazdálkodás néhány alapvető vonása A 6. ötéves tervidőszak első két évében megvalósított feladatok- igazolják, hogy a bonyolult bel- és külgazdasági feltételek közepette is képesek vagyunk a lakosság állandóan növekvő igényeinek kielégítésére s ezt csupán a társadalmi termelés hatékony fejlesztésével érhetjük el. Ebből az alapvető tételből indultak ki az 1978. évi állami terv kidolgozásakor is. A nemzeti jövedelem 4,9 százalékkal növekedik, ami az ideinél gyorsabb ütemű fejlődést irányoz elő. Ez lehetővé teszi az anyagi személyi fogyasztás gyorsabb ütemű növekedését is. Az idei 2,1 százalékos növekedéshez viszonyítva a jövő évben ugyanis 3 százalékkal növekszik. Ugyancsak jelentősen, 5,2 százalékkal növekszenek a beruházások. Megfelelj ütemben fejlődik a legfőbb ipari ágazatok termelése. Az ipari termelésnek 5 százalékkal kell növekednie. Az építőipari vállalatokra és üzemekre a jövő évben 6,2 százalékkal több feladat megvalósítása vár. A beruházásokon 2,3 százalékkal növekedik az építőipar feladata. A mezőgazdaságban 3,4 százalékos termelési növekedésre számítanak. A tervvel és a költségvetéssel fokozzuk a nyomást a vállalati hatékonyság és ,a pénzügyi források növelésére. Ez utóbbit éppen a vállalatoknak kell megteremteniük. Ugyanakkor relatívan lassítjuk a vállalatok kiadásainak növekedési ütemét, ugyanis ezzel növelhetik a gazdaságosságukat. Tehát több eszköz marad a társadalmi igények kielégítésére. Ennek a politikának konkrét kifejezése abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági szervezetek aktív pénzügyi szaldója az állami költségvetéshez viszonyítva csaknem 23 százalékkal növekedik. 9,8 százalékkal növelik az állami költségvetésbe való átutalásokat, míg a dotációkat csupán 1,1 százalékkal növelik. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a vállalatoknak minden eszközt ki kell használniuk pénzügyi forrásaik növelésére, és saját szükségleteik fedezésére. Ez mindenekelőtt a beruházásokra vonatkozik. A pénzügyi és költségvetési politikánkkal egyúttal el akarjuk érni: — a társadalmi szükségletek — mint a lakosság életszínvonala fontos része — növekedésének biztosítását; — a pénzügyi eszközöknek és az állami költségvetés forrásainak a legfontosabb beruházási és tudományos-műszaki fejlesztési feladatokra való fordítását; — a népgazdaság valamennyi szakaszán a gazdaságosság további megszilárdítását. Az állami költségvetés bevételei — a nemzeti bizottságoktól származó bevételeket is beleszámítva — a jövő évben 274,5 milliárd koronát érnek el a terv szerint, ami kb. 14 milliárd korona értékű, tehát 5,3 százalékos növekedést jelent. A tervezett kiadások 274,4 milliárd koronára rúgnak. A költségvetési bevételek zömét — 87 százalékát — a szocialista szervezetektől származó és egyéb bevételek képezik. A többi bevétel — 13 százalék — a lakosságtól származik. A költségvetésben meghatározott kiadások felét a beruházásokra fordítjuk. A kiadások 41 százalékát képezik az iskolaügyre, az egészségügyre és a szociális gondoskodásra szánt összegek. A kiadások fennmaradó 9 százalékát a nemzetvédelemre -biztonságra és az állami szervekre fordítjuk. A bevételek és a kiadások ilyen jellegű szerkezete bizonyítja azt ,a törekvést, hogy a pénzügyi eszközöket közvetve vagy közvetlenül elsősorban a lakosság életszínvonala emelkedésének szolgálatába állítjuk. Az állami költségvetés és a hatékonyság A CSKP KB 9. ülésén elhangzottakból és az ott hozott határozatból egyértelműen következik, hogy az igényes gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben is csupán úgy lehetséges, ha minden egyes szinten kiváló minőségű munkát végzünk. A költségvetési gazdálkodás szorosan összekapcsolódik a népgazdaság fejlődésével, éppen ezért visszatükröződnek benne a sikerek éppúgy, mint a sikertelenségek. Ezeknek a problémáknak a megoldása — mint a CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozta — elsősorban a termelésben, a beruházásban, a külkereskedelemben és további területeken foganatosított intézkedések megvalósításában rejlik. A pénzügyi források hatékonyabb növelése elsősorban a beruházási kiadások hatékonyságának növelésén alapszik. Az egyes irányítási szinteken ugyanis úgy közelítik meg a beruházást, hogy csupán a termelés növelése szempontjából tartják fontosnak, nem vizsgálják meg hatását a nemzeti jövedelem növekedése szempontjából, az energetikai igényesség, valamint a munkaerő-igé- nyesség szempontjából, és több más szempontot is figyelmen kívül hagynak. Ojra és ismételten beigazolódik, hogy a gazdasági fejlődésben elért eredményeink jelentős mértékben az irányítás színvonalától függenek. Az irányítással kapcsolatos követelmények minden irányítási szinten állandóan fokozódnak. Ezt a tényt még nem tudatosították mindenütt, s a tervfeladatok teljesítése során több helyen formalizmus nyilvánul meg. Gazdasági életünkből ezt mielőbb el kell tüntetnünk. Mindenütt támogatni kell a gazdasági kérdésekhez való alkotó hozzáállást. Az állami költségvetés és az életszínvonal A jövő évi terv- és költség- vetési feladatok megvalósításában az igényes hozzáállásnak kell érvényre jutnia. Ez alapvető követelménye az életszínvonal további emelésének is. Állami költségvetésünk nagyarányú kiadásai is éppen erre a területre irányulnak. 1978-ban a nem beruházási jellegű kiadások a kulturális és szociális szükségletekre 111,4 milliárd koronát tesznek ki. Egy-egy lakosra 7366 korona értékű ilyen jellegű kiadás jut. Az 1978. évi terv és költség- vetés sikeréről elsősorban a termelési szféra eredményei döntenek. Ezért minden gazdasági dolgozónak, szakembernek, ifjúsági szervezetnek a terv azon feladataira kell összpontosítania a figyelmét, amelyek a legbonyolultabbak. A kormány meg van győződve afelől, hogy a dolgozók kezdeményezése — amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére nagymértékben bontakozott ki — a Győzelmes Február 30. évfordulójával kapcsolatban még tovább fejlődik, és dolgozóink ezzel hozzájárulnak igényes feladataink megvalósításához. /Folytatás az 1. oldalról} nagy jelentősége abban rejlik, hogy meggyőzően bizonyítják a lenini elvek pártmunkában való érvényesítésének, a marxizmus—leninizmus alkotó érvényre juttatásának helyességét. Az elmúlt harminc év folyamán nálunk is teljes mértékben beigazolódott a marxista—leninista párt vezető szerepéről, a tudományos kommunizmus alapvető eszméjéről szóló általános érvényű tapasztalat, mely a társadalom forradalmi átépítésében objektív törvényszerűségként lép fel, s mely a szocializmus folyamatos felépítése során sem veszít jelentőségéből, hanem ellenkezőleg, tartalmában, összetételében, a feladatok igényességében egyre növekszik. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig akkor ért el jelentős sikereket, amikor szilárdan összetartott, eszmeileg, szervezetileg egységes volt, szüntelenül arra törekedett, hogy elmélyítse a munkásosztállyal és a nép legszélesebb rétegeivel való szoros kapcsolatát, amikor a kommunisták elsősorban a személyes példamutatás erejével mozgósították a tömegeket. A párt vezető szerepének törvényszerűségét nem csupán a belső objektív tényezők alkotják, hanem a nemzetközi összefüggések is, amelyek kiemelik annak a fontosságát, hogy következetesen, minden téren érvényesíteni kell a marxista—leninista párt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét. A párt vezető szerepének problematikájával kapcsolatban éles ideológiai harc bontakozott ki. Ilyen volt a hatvanas évek végén hazánkban az opportunista és a revizionista erők ténykedése is. Ekkor szerzett tapasztalataink megkövetelik, hogy szüntelenül őrizzük, megalkuvást nem ismerve védelmezzük és következetesen marxista— leninista értelmezésben fejlesz- szük a szocializmus alapvető értékeit, melyek közé tartozik a kommunista párt vezető szerepe. Befejezőben Lovétínský elvtárs kijelentette, hogy az 1948 februárjában szerzett tanulságok érvényesítése most elsősorban azt jelenti, hogy állandóan gondoskodjunk a kommunista párt ereje és akcióképessége szüntelen fokozásának, társadalmunkban vezető szerepe megszilárdításának. Ez a XV. pártkongresszus programja eredményes megvalósításának fontos forrása. Jan Fojtík, a CSKP KB titkára 1948 Februárjának hagyatékáról és az ideológiai pártmunka néhány időszerű kérdéséről szólt. 1948 Februárját — hangsúlyozta — a történelmi folyamatban alapvető láncszemnek tartjuk, közvetlen következménye a szocializmus győzelme volt, amely Csehszlovákiában valósággá vált. Februárban dőlt el, hogy országunk a haladó és forradalmi nemzetközi front szerves részévé vált, élén a Szovjetunióval. Február üzenetében a legfontosabb a kommunista párt vezető szerepe, amely a marxista—leninista elmélethez tartja magát, vezető szerepe az új, népi demokrácia kialakításában. Február öröké egyre időszerűbb. Hiszen a kommunista mozgalom jelentőségének kérdése és vele együtt a marxizmus—leninizmus jelentősége is a mai alapvető problémák megoldásakor világviszonylatban az ideológiai küzdelem középpontjába került, attól a perctől fogva, hogy a létező szocializmus kibontakozott, és bizonyítja a fenti elmélet forradalmasító erejét. A legutolsó kizsákmányoló társadalmi rendszerrel — a kapitalizmussal szembesítve, amely az imperializmus stádiumában az egész emberiséget veszélyezteti, egyre inkább megnyilvánulnak a létező szocializmus előnyei, növekszik vonzereje, példája és egyúttal a szocialista ideológiának, a marxizmus—leninizmus elméletének befolyása is. A létező szocializmus sikerei bizonyítják a kommunizmus életadó, világformáló és konstruktív erejét, amely a mai korszak marxizmusa. Február üzenetének teljesítése annyit jelent, mint saját feltételeink között fejleszteni és alkotó módon érvényesíteni a leninizmust, szilárdítani a kommunista párt vezető erejét, nem tűrni a ieninizmustól való semmilyen elhajlást, következetesen kitartani a proletár internacionalizmus mellett. A proletár internacionalizmushoz való hűség kritériuma a Szovjetunió iránti kapcsolatunk. A Szovjetunió a haladás, a béke erőinek, az egész antiimperialista frontnak alapvető támasza. Mi sem veszélyesebb, mint lebecsülni a Szovjetunió szerepét és bármilyen módon gyengíteni a szocialista közösség országai egységének erejét. A nacionalizmus a múltban igen káros volt. Kétszeresen káros azonban ma, amikor az imperializmus összpontosítja a létező szocializmus és az egész kommunista mozgalom, ellen indított támadásait. Fojtík elvtárs részletesen foglalkozott az antikommunizmus és az antiszovjetizmus elleni küzdelem kérdéseivel. Ezzel * kapcsolatban szólt az ,,eu- rokommunizmusról“ is, amely az antikommunizmus tárt karokkal fogadott segítőtársa a Szovjetunió, országunk, a szocializmus valamennyi országa és valamennyi testvérpárt ellen indított támadásokban. Fojtík elvtárs előadásának befejező részében az ideológiai munka időszerű kérdéseivel foglalkozott. Jóváhagyták az 1978. évi áltatni költségvetést f Folytatás az 1. oldalról) vő dolgozók kezdeményezésével foglalkozott. Alois Huml a lakosság személyi szükségleteivel és vásárlóerejével kapcsolatos kérdéseket fejtegette. A déli szünet után elsőnek Anton Kožík kért szót. A termelés minősége javításának szükségességét hangoztatta. Vlasta Kohoutová szociális és egészségügyi politikánkat, František Fejfuš a komplex lakás- építkezésekkel és a legfontosabb beruházási feladatok teljesítésével kapcsolatos elveket ismertette. Miután Vlastimil Ehrenber- ger tüzelőanyag- és energetikaipari miniszter, valamint Vladimír Blažek közlekedésügyi miniszter megválaszolták a hozzájuk intézett kérdéseket, a képviselők egyhangúlag elfogadták a csehszlovák föderáció 1978. évi állami költségvetésének törvényjavaslatát. A napirend következő pontjában Matej Lúčan, a CSSZSZK miniszterelnök-helyettese a Csehszlovák Tudományos Akadémia tevékenységét szabályozó, az 54/73 számú törvényt módosító és kiegészítő törvénytervezetet terjesztette a képviselők elé. — A tudomány a szocializmus elveiből indul ki — mondotta. A kommunista párt és a szocialista állam ezért támogatja minden tekintetben a tudomány fejlődését. A csehszlovák tudomány és a csehszlovák tudósok az elmúlt években nagymértékben járultak hozzá a világ tudományát gazdagítva a csehszlovák népgazdaság fejlesztéséhez és problémáinak megoldásához. Ugyanakkor azonban tudatában vagyunk annak — amint azt a XV. pártkongresszus is hangsúlyozta —, hogy a tudományos kutatómunkában még nem merítettük ki lehetőségeinket teljes mértékben. Elengedhetetlen követelmény a tudományos dolgozók munkája hatékonyságának és minőségének fokozása, szorosabb kapcsolatuk megteremtése a gyakorlattal. A törvényjavaslat elfogadása után a CSSZSZK és a Mongol Népköztársaság kölcsönös segítségnyújtási és jogi kapcsolatokra vonatkozó, UlánMtorban 1976. október 15-én aláírt megállapodását Karol Laco szövetségi miniszterelnök-helyettes Indokolta meg. A kormányjavaslat elfogadása után az életkörülmények megváltozására gyakorolt katonai vagy más ellenséges célokat szolgáló eszközök alkalmazásának tilalmára vonatkozó, 1977. május 18-án Genfben aláírt nemzetközi megállapodás elfogadásával kapcsolatos kor^ mányjavaslatot Karol Laco ter^- jesztette elő. A kormányjavaslatot Marta Solčanská és Zdenék Sytný megindokolását követően a képviselők egyhangúlag jóváhagyták. A CSSZSZK és a Magyar Népköztársaság államhatárain folyó együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást szabályozó. 1976. november 19-én Prágában aláírt megállaDodást Jaromír Obzina, a CSSZSZK belügyminisztere a KGST tagországok lakossága jövedelmének és vagyonának kétszeres megadóztatását megakadályozó, 1977 május 27-én Miskolcon aláírt megállapodást pedig Leo* pold Lér pénzügyminiszter ajánlotta elfogadásra. A napirend utolsó pontjában a CSSZSZK Legfelsőbb Bírósága bírójának megválasztására vonatkozó javaslatot Tomáš Tráv- níček, a Nemzeti Front KB alelnöke terjesztette elő. —km— 1977 XII. 16.
