Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-10 / 311. szám, csütörtök

EIN! A LEHETŐSÉGEKKEL KÖZÖS FELADATOK, KÖZÖS CÉLOK Két legnagyobb tömegszer­vezetünk a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom és a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség. Az utóbbi időben egyre több szó esik szorosabb együttműködé­sük szükségességéről. Sor ke­rült már a két szervezet veze­tőinek találkozójára is, ame­lyen megbeszélték a legfonto­sabb társadalmi és politikai feladatokat, valamint elemez­ték az együttműködés formált. A SZISZ II. kongresszusán például Drahomíra Hanzelová, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára rámutatott, mogy ma már a szakszervezeti tisztségviselők 23 százaléka fiatal, s ezáltal is egyre több mód adódik arra, bogy az FSZM érdemben foglalkozzék a fiatalok nevelésével, az if­júságot érintő legfontosabb kérdésekkel. A lehetőség azon­ban még nem jelenti magát a megvalósulást. Sokszor nem élnek vele kellőképpen, bár a IX. szakszervezeti kongresszus óta e téren is számos pozitív változásnak lehetünk tanúi, s remélhető, hogy e kedvező fo­lyamathoz további ösztönzést nyújt a SZISZ II. kongresszu­sa. Az együttműködés gyakorla­tára általános, minden esetre érvényes receptet adni nem lehet, hiszen a feltételek kü­lönbözőek, és sok függ a szub­jektív tényezőktől, az illetékes vezetők hozzáállásától. Két, az Ifjúsági szervezetben már több éve eredményes munkát végző fiatallal beszélgettünk e kér­désről. Hármas szerződés Vörös Irén mérnök Komá­romban, a jednota fogyasztá­si szövetkezet tervezési osztá­lyán dolgozik, a SZISZ üze­mi bizottságának elnöke, részt vett az ifjúsági szervezet szlo­vákiai kongresszusán. — Elégedetlenségre nem le­het okunk, az együttműködés­nek nálunk kézzelfogható ered­ményei vannak. Megkötöttük az ún. hármas szerződést a szövetkezet vezetőségével és a szakszervezet üzemi bizottságá­val. A legfőbb tennivalókat 20 pontban foglaltuk össze, nem akarom mind felsorolni, csupán a legfontosabbakat említem. Például a kulturális és szociá­lis alapból kamatmentes köl­csönt — 1U 000 koronát — kap­hat minden fiatal bútorvásár­lásra, lakásépítésre és így tovább. Mi meg elvállaltuk a könyvtár gondozását, és a nagy érdeklődésre való tekintettel hetente egyszer kölcsönzési napokat tartunk. A szakszer­vezet üdülőjét mi is használ­hatjuk, tehát a nyári idény előtt társadalmi munkában rendbe hoztuk. Többször elő­fordult, hogy a fiatalokat nem engedték el a rendezvényekre, legyen az oktatás, vagy gyű­lés. Főleg az elárusítókról van szó, s valljuk meg nyíltan, ha egy elárusító hiányzik, esetleg az üzletvezetőnek kelI helyette a pult mögé állnia. Ezt nem nézték jó szemmel. Ezen szin­tén változtatni akarunk. Štefan Fersler —■ Szövetkezetükben sok a fiatal dolgozó, a kollektív szerződések tehát őket is nagy­mértékben érintik. Ezek kidol­gozásakor kikérik-e a fiatalok véleményét? — Tavalyelőtt jelen voltunk a kollektív szerződés összeál­lításakor, az idén már nem. Ez még attól függ csak, hogy milyen a hangulat... Pedig sok múlna azon, hogy ott va­gyunk-e vagy sem. Az egy ol­dalú bírálat látszatának elke­rülése végett hozzá kell még fűznöm, hogy a két szervezet kapcsolatának elmélyítése leg­alább felerészben rajtunk is múlik. Az ifjúsági szervezet munkája is hagy még elég ki­TEVÉKENY SZISZ-TAGOK SZÁZÖTVEN SZÁZALÉK A Hurbanovói (Ógyalla) Sör­gyár dolgozói nagyobbrészt fia­talokból tevődnek össze. Az üzemi SZISZ-alapszervezetnek ugyan csupán 61 tagja van, de nagyon sok fiatal a környező falvakban él szervezeti életet. A fiatalok a Nagy Októberi 'Anna Gubánová Szocialista Forradalom 00. év­fordulójának és a SZISZ H. kongresszusának évében na­gyon aktív és sikeres tevé­kenységet fejtenek ki. Erről ottjártamkor a szerve­zet elnöke, Anna Gubánová elvtársnő tájékoztatott, aki ez év februárjában, az évzáró taggyűlés után vette á$ a szer­vezet irányítását. A SZISZ-alapszervezet veze­tősége az év folyamán foko­zott gondot fordított az ifjú­ság politikai nevelésének fő megszervezéséré. Ennek here­iében alaposa® á+tanulmá-niyo»­ták a CSKP XV. és az SZKP XXV. kongresszusának határo­zatait. Azt, hogy a politikai isko­lázások színvonalasak voltak, bizonyítja a SZISZ-tagok pél­dás kezdeményezése és tevé­kenysége a különböző akciók során, főleg a nyári hónapok­ban és az aratás ideje alatt. Munkaidő után, vagy szomba­tonként palackozták a sört, töl­tötték és mosták a hordókat, előkészítették a sörszállít­mányt a Szovjetunió részére. A fiatalok munkakezdemé­nyezésének széles körű kibon­takoztatásáról tanúskodik az a tény is, hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának és a SZISZ II. kongresszusának tiszteletére tett szocialista felajánlásokat a SZISZ II. kongresszusáig 150 százalékra teljesítették. Töb­bek között felajánlották, hogy 500 órát dolgoznak le társadal­mi munkában, 150 mázsa hulla­dékvasat, 30 mázsa alumíniu­mot és 25 mázsa papírt gyűj­tenek. Nos, állták is szavukat, s ezenfelül 320 órát dolgoztak le az üzem területének és kör­nyékének szépítésénél és 124 órát a maláta szállításánál. Együttműködve a pártalap­szervezet vezetőségével segíte­nek felkészíteni azokat a fia­tal SZISZ-tagokat, akikből ké­sőbb kiválasztják a jövő párt­tagjelöltjeit. Jelenleg kilenc fiatalt készítenek így elő, aki­ket konkrét feladatokkal bíz­tak meg. Az alapszervezet ve­zetősége a párttagjelölteket ír megbízza feladatokkal és ellen­őrzi is teljesítésüket. KOLOZSI ERNŰ Vörös Irén vánnivalót. S gyakrabban kell gondolnunk arra, hogy nem­csak nekünk vannak igényeink, hanem velünk szemben is jogo­san támasztanak igényeket. A fogyasztási szövetkezetben három alapszervezet működik: Gután (Kollárovo), Komárom­ban és Ógyallán (Hurbanovo). Tagjaik között elárusítók, pin­cérek, s ipari tanulók is van­nak. így a különböző össze­jövetelek időpontjait nehéz egyeztetni, s ez tevékenysé­gükre is rányomja bélyegét. Azok az elárusítók például, akik faluról járnak be Komá­romba, este hat ulán már siet­nek haza. Tapasztalataik azt mutatják, akkor javíthatnak munkájukon, ha a pártszerve­zet példáját követve mindenki­nek konkrét feladatot adnak. A gútaiak legkedveltebb szóra­kozása például a táncmulatság. Megszervezésével a fiúkat bíz­ták meg, akik örömmel vállal­ták. Legközelebb ugyancsak rájuk hárult a társadalmi mun­kák megszervezése is, s itt is eredménnyel jártak. Találnak megoldást? Štefan Fersler, a több mint másfélezer dolgozót foglalkoz­tató hnúšťal Vegyipari Művek szakszervezeti titkára fizetett, tehát hivatásos funkcionárius. Emellett az ifjúsági szervezet vállalati bizottságának elnöke, s részt vett a SZISZ II. kong­resszusán is. Ö a legilletéke­sebb a válaszadásra, hogy mi­lyen náluk az együttműködés a két tömegszervezet között. — Sajnos, a legrosszabbal kell kezdenem: bár a hat alapszervezetben 470 fiatalt tartunk számon, alacsony szín­vonalú a szervezeti élet. En­nek nem az ifjúság az oka. A megszokott kibúvónak tűnik a körülmények emlegetése, de ez esetben elkerülhetetlen. Fel­tételeink a szervezeti élethez úgyszólván nincsenek. Van egy „kultúrház“, asztalok nél­kül, csak lócákkal berendezve, egyéb semmi. A város kicsi, az egy nagyon öreg mozin kívül szórakozási lehetőséget csak a négy kocsma nyújt. Klubtevé­kenység, sportélet, a szabad idő kihasználása — egyelőre csak elméletben. Amit nyújta­ni tudunk a fiataloknak: egy 48 személyes üdülőközpont át­alakított öreg épületekben. A szakszervezeti ház építése, amelyben majd a fiatalok is helyet kapnak, még csak a táv­lati tervekben szerepel. A vnb ugyan építtet egy ifjúsági klu­bot, de már négy éve várjuk, s nem tudni, hogy meddig kell várni az átadására. A körülmények nincsenek jó hatással a 470 SZISZ-tag mun­kájára, s a város fiataljainak életére. — Ma nincs más, még a leg­jobbak is elmennek a kocsmá­ba, s olt könnyen belekevered­nek valamibe —- mondta Fers- ter elvtárs elgondolkozva. Ez különben az egyik legfájóbb pontjuk, a bűnözések magas száma a fiatalok körében. Va­lóban komoly gond, főleg ha figyelembe vesszük, hogy _ több mint 200 {pari tanulójuk is van, s az iskolát még további 100 diákkal bővíteni akarják. — Pesszimista? — kérdem tőle. — Nem, bár tudom, hogy nem várható rövid idő alatt javulás. Nem pesszimista, hiszen sok jól dolgozó fiatal van náluk. A szociális program összeállí­tásakor rájuk is gondoltak. Amit a lehetőségek megenged­tek, eddig is megtették. Kirán­dulásokat, színházlátogatáso­kat szerveztek, még a főváros­ba is. Igaz, elég messze esik a rimaszombati járástól, s költ­séges szórakozás, de nekilc megéri. MALINÁK ISTVÄN Kommentáljuk Tetteken a sor Az Ifjúsági Szövetség derékhada most a városi, falusi és üzemi alapszervezetekben tárgyalja meg ás bontja le saját feltételeire a kongresszuson elhangzottakat és a tanácsko­zás jövőt formáló határozatait. A bonyolult feladatok össz­hangban vannak a fiatalok tenni akarásával, hiszen az if­júság rokonszenves jellemzője mindig is a fejlődésért, a haladásért kUzdés szándéka. És éppen a SZISZ-en is múlik, mennyi valósul meg mindebből és az ország életében mi­lyen szerephez jut az ifjú nemzedék. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi évek folyamán kedvezően változott a fiatalok társadalmi meg­ítélése, mert mindinkább a teljesítmény, a munkában, ta­nulásban elért eredmény a mérce. A fiatalok döntő több­sége helytáll a munkában, tanulásban. A kedvező értéke­léshez hozzátartozik, hogy zömmel tagjai a szocialista munkabrigádoknak, az ésszerűsítők, újítók ma már népes családjának, s a párt soraiban is megfelelő módon teljesítik kötelességeiket. A SZISZ az első kongresszusa óta eltelt esztendők folya­mán továbbfejlesztette a sajátos ifjúsági munkaverseny formáit, jelentős népgazdasági beruházások felett vállalt védnökséget; a különböző ügyességi, szakmai versenyek, vetélkedők hozzájárultak népgazdasági sikereinkhez, segí­tették kibontakoztatni a fiatalok tehetségét, képességét. Ezek a vélemények jogosan alapozzák meg a fiatalokról kialakult véleményeket. S hozzátehetjük nyomban: ezekben az eredményekben elvitathatatlan érÁnne van a Szocialista If júsági Szövetségnek, amely a párt közvetlen támogatásá­val fejti ki érdemdús tevékenységét. Az Ifjúsági Szövetség egyre jobban eleget tesz a párttól kapott egyik legmegtisztelőbh feladatának: a fiatalok ezreit neveli és készíti fel a párt tagjelöltjeivé. Az elmúlt évek­ben a tagjelölteknek csaknem a füle a SZISZ ajánlásával került a párt soraiba. Jelentős eredmény továbbá, hogy javult a helyzet a párt korösszetételében. A tagjelöltek 90 százaléka 35 évnél, több mint 50 százaléka 25 évnél is fiatalabb. A CSKP XV. kongresszusán tehát jogosan emle­gették a Szocialista Ifjúsági Szövetséget pártunk közeli munkatársának. A párt helyes politikájának eredményeként erősödött társadalmunkban a különböző nemzedékek együvé tarto­zása, együttes munkálkodása népgazdasági céljaink eléré­séért. Minden eddiginél magasabb fokú az ifjúságról való társadalmi gondoskodás. Ez mindenekelőtt annak köszön­hető, hogy a pártalapszervezetek, a kommunisták — mun­kájuk elemeként — megkülönböztetett figyelmet szentel­nek a CSKP KB ifjúságpolitikája gyakorlati érvényesítésé­nek. A párt — senki másra át nem hárítható — feladata a SZISZ közvetlen politikai irányítása. Következésképpen a párt szervei, alapszervezetei minden szinten felelősek a SZISZ-szervek és -szervezetek munkájáért. A SZISZ — bátran mondhatjuk — az ifjúság egységének kuvácsa, amely tagjait a marxizmus—leninizmus és a Pro~ letár nemzetköziség szellemében a párt és a nép iránti hűségre, odaadásra neveli. Ugyanakkor fontos, hogy felada­tának tekintse a szövetségen kívül álló fiatalok nevelését is. Az ifjúság nevelése a SZISZ legsajátabb ügye — írjuk le sokszor, már-már közhellyé koptatva a gondolatot, amelynek igazságát a gyakori ismétlések sem gyengíthetik. Nem lehet ugyanis közömbös a társadalom számára, hogy a mai tizen- és huszonévesek milyen szakemberekké, mi­lyen szülőkké válnak, milyen állampolgárai lesznek az or­szágnak. Jelen feladatuk sem kevesebb, mint aktív részvéte] a fejlett szocialista társadalom építésében. A párt és az ország közvéleménye sokat vár a SZISZ- alapszervezetek most folyó tanácskozásaitól. Azt várja sösorban az alapszervezetektől, hogy tovább szilárdítsák politikai befolyásukat és ráhatásukat a fiatalok, elsősorban a dc’gozó fiatalok körében. Szolgálják még hatékonyabban a szocializmus ügyét azáltal, hogy minden SZISZ-tag leg­jobb tudása és képessége szerint álljon helyt a munkában, tanulásban, ismerje meg a párt politikáját, álljon ki érte és vegyen részt megvalósításában. SZOMBATH AMBRUS önmagunknak A régi újítók közé tartozom, és már többször megtörtént, hogy a szakipari tanulók feltet­ték a kérdést, mi ösztönöz ar­ra, hogy mindig újítsak, vala­mit mindig tökéletesítsek. Pén­zért teszem ezt? Ha ilyen kér­dést hallok, néha jóízűen elne­velem magam. Ha mindezt csak pénzért tenném, akkor már ré­gen felhagytam volna az újítás­sal. Első újítási javaslataimat húsz évvel ezelőtt nyújtottam be. Már .akkor párttag voltam, és belső szükségletnek érez­tem, hogy valamivel többet te­gyek vállalatomnak, mint amennyi a kötelességem. Sze­rencsém volt, hogy első újítá­saimat jóváhagyták, mert ebből önbizalmat merítettem. Fokoza­tosan egyre igényesebb problé­mák megoldásába fogtam. Nem volt könnyű, mert nemegyszer olyan akadályokba ütköztem, amelyek leküzdéséhez kevés a magamfajta egyszerű munkás tudása. Csakhogy vállalatunk­nál, a Kelet-szlovákiai Gép­gyárban mindig akadtak olyan technikusok, akik szívesen se­gítettek a munkásújítóknak. Most is így van ez. Jozef Ur- bannak, a műszaki osztály ve­zetőjének, Viliam Lazar terve­zőnek, František Matusáknak, a műszaki osztály dolgozójának’ és másoknak a személyében mindig olyan készséges segítő­társakra akadok, akik szívesen adnak tanácsot, vagy segítenek a műszaki dokumentáció kidol­gozásában. Nem csoda . tehát, hogy csak a mi üzemünkben mintegy 120 munkásújító tevé­kenykedik. Jómagam az idén már tizenhat újítási javaslat­tal álltam elő. Az Októberi Főt- radalom 60. évfordulója tiszte- leiére vállaltam, hogy idei újí­tási javaslataimmal 100 000 ko­ronát takarítok meg az üzem* nek. Felajánlásomat túlteljesí­tettem, mivel az újítási javas­latok több mint 160 000 koro­na megtakarítást eredményez­nek. Ennek természetesen na­gyon örülök. Nemcsak a meg* takarított összegeknek, hanem annak is, hogy újítási javasla­taim érvényesítése nyomán könnyebbé vált kollektívánk munkája. Ojítási javaslataim ugyanis a gépek takarékosabb kihasználását, az anyagmegta- karítást és a szerelési munka megkönnyítését célozzák. Lehe­tővé teszik, hogy könnyebben teljesíthessük az idei terv igé­nyes feladatait. ALBÍN KIŠAC lakatos, a Kelet-szlovákiai Gépgyár szocialista munkabrigádvezetője 1977. XI. 10. WASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents