Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-05 / 306. szám, szombat
Jozef Lenárt elvtárs ünnepi beszéde /Folytatás az 1. oldalról) Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy az orosz munkások és földművesek győzelmes forradalma meghatározó kritérium lett, amely a társadalmi erőket a haladás és a reakció erőire osztotta. A régi világ képviselői — az uralkodó burzsoázia és talpnya- lói osztályérdekeikkel összhangban — veszett gyűlölettel reagáltak a forradalomra. Mozgósították a hadseregeket, hogy a belső ellenforradalommal együtt csírájában megfojtsák a forradalmat. A forradalom legyőzéséhez és elszigeteléséhez akartak hozzájárulni azzal a propagandaállítással, hogy olyan kis eseményről van szó, amelyből a történelemben sok akad, „kockázatos bolsevik kísérletről“, amely legfeljebb egy két hétig tart, vagy esetleg két-három hónapig, és Oroszországot, amint azt Churchill jósolta, az élet valameny- nyi formájában teljes hanyatlás fenyegeti. A burzsoáziával együtt léptek fel a szociáldemokrácia reformista vezetői, akik határozottan elítélték a pétervári és az oroszországi eseményeket. Azok, akik már az első világháború előtti években a burzsoázia ki-. szolgálói lettek, eltávolodtak a munkásosztálytól és a dolgozó néptől, s az Októberi Forradalmat elhamarkodottnak, sorsdöntő kalandnak nevezték. Voltak azonban olyan erők, amelyek nagy rokonszenvvel fogadták az orosz forradalmat és bíztak győzelmében. Elsősorban a proletárok, akiknek megmutatta, a kapitalista kizsákmányolástól és az imperialista háború embertelen szenvedéseitől való megmenekülés útját. Reményt keltett bennük és azt az elhatározást, hogy követik ezt a vonzó példát. Az intervenciós támadások idején több ezer munkás kelt fel Európában és a többi világrészen a fiatal szovjethatalom védelmére, a „Kezeket el a Szovjet—Oroszországtól jelszóval tüntetéseket és sztrájkokat szerveztek. Az orosz forradalom mély hatást gyakorolt világszerte a haladó értelmiségre, amely a szovjet tudomány konkrét lépéseiben az emberiség legnemesebb vágyainak megvalósítását látta. A világhírű írók és neves személyiségek, mint Romain Rolland, Bemard Shaw, Sun Jat Sen, Albert Einstein, Rabindranath Tagore, Bertold Brecht és mások forrón üdvözölték a győzelmes forradalmat és bíztak sikerében. Például Rolland kijelentette, hogy a forradalom és a szovjetek jelentik a legszilárdabb reményt a világ jövőjét, illetően. Az élet megmutatta, hogy a burzsoázia jövendőmondóinál sokkal előrelátóbbak voltak a munkásosztály és a haladó értelmiség képviselői, mivel ők helyesen értékelték a helyzetet és az események fejlődését. Büszkék vagyunk arra, bogy a munkásosztály Csehországban és Szlovákiában is rokonszenvvel köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és magáévá tette eszméit. Ez megnyilvánult a forradalmi akciókban, a tömeggyűléseken és a sztrájkokban, amelyek már 1917-ben mevalósultak Prágában, Bratislavában, Košicében és másutt. A dolgozók a szociális követelményeken kívül az gá változtatta a szocializmus' építésének lenini tervét. Ezek a sikerek megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az ország f> fejlett szocializmus építésének időszakába lépjen, abba az időszakba, amelynek eredményé az érett szocializmus mai társadalma a Szovjetunióban. A Szovjetunió ma hatalmas ország, amelynek korszerű ipara és egyre nagyobb teljesítőképességű mezőgazdasága van, a tudomány és a technikai haladás élén áll, úttörő a világűr meghódításában és a nukleáris energia békés felhasználásában. Jozef Lenári elvtárs ünnepi beszédét mondja. [ ČSTK-felv. imperialista háború befejezését szorgalmazták. Kragujevácban és Rumburgban a katonák fellázadtak a háború ellen. A szovjet hatalmat védelmezték a vasutasok, akik mellékvágányokra állították az orosz proletárok ellen küldött fegyvereket szállító vonatokat. Értelmiségünk legjobb képviselői, mint például S. K. Neuman, Ivan 01 bracht. Szántó László és mások forrón köszöntötték a szovjetek forradalmát és hatalmát. Ezekben a pillanatokban mély tiszteletünket és forró hálánkat fejezzük ki nemzeteink azon képviselőinek, akik Oroszország területén vöröskatonákként bátran védték a szovjet hatalmat, vagy aktív résztvevői voltak a Magyar Tanács- köztársaságnak s a Szlovák Tanácsköztársaságnak. A szovjet nép megvalósította a szocializmus építésének lenini tervét Tisztelt elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt hatvan év a történelemben aránylag rövid időszak. A hatvan év alatt végbement forradalmi változások révén azonban ez az időszak évszázadokat tesz ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy megbontotta a kapitalista világrendszert és megkezdte a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet. Ezzel megnyitotta az emberiség új korszakát, azt a korszakot, amelyben az orosz proletariátus az új társadalom építésének úttörője volt. A munkásosztály ,a dolgozó parasztsággal szövetségben becsületesen teljesítette ezt a küldetést, biztosította a forradalom győzelmét és megkezdte legbonyolultabb feladatának teljesítését — a Szovjetunióban a szocializmus építését. A forradalom alkotó jellege elsősorban abban az alapvető tényben nyilvánult meg, hogy a forradalmi munkások és szegény parasztok a kommunista párt vezetésével az addig csak eszmék alakjában létező szocializmust reális valósággá változtatták. Ez a történelmi tett, amely ma már természetesnek tűnik, rendkívül nehéz volt, mivel addig nem voH péld« rá. A pártnak választ kellett adnia arra a fő kérdésre, hogy egyáltalán lehetséges e a szocializmus felépítése egy országban, és méghozzá egy rendkívül elmaradott országban. Leninnek a marxizmus fejlesztéséhez és applikálásához való aktív viszonyulásának, az emberek és a szovjethatalom alkotó erejébe vetett hitének érdeme, hogy pozitív választ adhattak erre a kérdésre, és önbizalommal, határozottan megkezdhették a szocialista építést. A szocializmus építése azonban megkövetelte, hogy választ adjanak számos további új, bonyolult kérdésre, mint például a munkások és a parasztok szövetségének kérdésére, az osztályharc jellegzetességeinek kérdéseire, a sok nemzetiségű ország fejlesztésének, a mező- gazdasági kisipari termeléstől a szocialista nagyüzemi termeléshez való átmenet, a szocialista iparosítás, a kulturális forradalom, ,a proletár állam külpolitikájának kérdése és számos más kérdésre. Leninnek az átmeneti időszakra vonatkozó elmélete adott választ ezekre és a további kérdésekre, megbízható útmutató lett a forradalmi gyakorlatban, és a párt által vezetett szovjet nép áldozatos immkájával valóságValamennyien örülünk, és valamennyiünkre ösztönzőleg,- buzdítólag hat, hogy a szovjet gazdaság gyors ütemben fejlődik, a fejlesztés intenzív módszereire irányul, kihasználja a tudományos-műszaki haladást, a termelés minőségileg új szintre jutott, ami lehetővé teszi a nép életszínvonalának állandó emelését, a szellemi fejlesztést, a kultúra és a műveltség felvirágoztatását, lehetővé teszi á kommunizmus anyagiműszaki alapjának kiépítésével kapcsolatos feladatok közvetlen teljesítését. A szovjet társadalmat a társadalmi viszonyok egyre magasabb érettségi foka jellemzi, ami tükröződik a szovjet emberek közösségének formálásában, a szovjet szocialista demokrácia fejlesztésében, melyet a párt továbbfejleszt és tovább gazdagít a szocializmus és a kommunizmus szükségleteivel összhangban. A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet feladatainak megoldásához, valamint a szocialista államra vonatkozó tanításhoz jelentős mértékben hozzájárul a Szovjetunió új alkotmánya. Az alkotmány Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezetésével kidolgozott tervezetéhez az ország 140 millió állampolgára foglalt állást. Az új alkotmány nagyon fontos következtetéseket tartalmaz arról, hogy a szovjet állam össznépi állammá, olyan szervvé változott, amely kifejezi az egész nép akaratát és érdekeit. Kiemeli az állam növekvő szerepét és kötelességeit a gazdaság irányításában, a szociális kérdések megoldásában, az emberek szellemi kultúrájának fejlesztésében és a külpolitikában. Az alkotmány újabb hozzájárulást jelent a szovjet demokrácia fejlesztéséhez, amely a szovjet állampolgárok jogainak és szabadságjogainak konkretizálásában rejlik, miközben nincs szó csupán deklarált szabadságjogokról, mivel ezek biztosítottak. Az alkotmány jellemzi a kommunista párt vezető szerepét a szovjet társadalomban és a szovjet államban, Annak a pártnak a szerepét, amely Október kezdeményezője, a nép győzelmeinek szervezője volt, s amely a szovjet nép esze ét s*ív* jelenleg és a jövőben is. jogosan állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió új alkotmánya magába foglalja ,a hatvan éves építőmunka nagy győzelmeit és gyakorlati eredményeit, megszilárdítja ezeket az eredményeket, megnyitja az utat a jövőbe, s a kommunizmus felé történő előrehaladásra ösztönöz. Engedjék meg, elvtársak, hogy erről az ünnepi emelvényről is jókívánságainkat fejezzük ki a szovjet elvtársaknak az egyedülálló, a szovjet nép és az egész haladó emberiség számára olyan jelentős tetthez, amely méltó a nagy évfordulóhoz. A szocialista országok egységének jelentősége Elvtársak! Október forradalmi hatására, a Szovjetunió példájára az elmúlt hat évtized alatt mélyreható változások történtek a világban. Ezek a változások Lenin előrelátását, tanításának tudományos voltát bizonyítják. Lenin a szovjet hatalom megszületésekor elemezte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy hatással lesz a többi országra, és alapvető törvényszerűségei szükségszerűen nemzetközi viszonylatban is megismétlődnek. A Nagy Október hatás.a megnyilvánult a forradalmi világ- mozgalom meggyorsulásában és fő irányzatainak megszilárdulásában. A Szovjetunió, az első szocialista állam a szociális felszabadító és demokratikus mozgalom fő támasza, az európai, ázsiai és latin-amerikai országok győzelmes szocialista forradalmainak példája lett, és nagymértékben befolyásolta a gyarmati rendszer szétesésének folyamatát. A Nagy Október él és ma is hat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésében, amely a forradalmi világ- folyamat élcsapata lett. Ma kilencven országban dolgoznak kommunista és munkáspártok, több mint 60 millió tagjuk Van. Fellendülőben van a tőkésországok munkásmozgalma is, amely fokozza harcát a monopóliumok ellen és a demokráciáért. Sikereit sok szempontból befolyásolja közösségünk ereje. Ennek tudatában Október szellemétől vezérelve még nagyobb felelősséget kell érez- nönk a szocializmus fejlődéséért, s ezáltal hozzá kell járulnunk a tőkésországokban a forradalmi erők egyesüléséhez. Értékeljük azt a szolidaritást, amellyel osztálytestvéreink törekvésünket támogatják és meggyőződésünk, hogy sikereink ösztönzőleg hatnak majd rájuk. A Nagy Október eszméi ,a volt gyarmati világrendszerben több milliós tömegeket új életre ébresztettek. Az imperializmus természetesen még mindig dúlhat, újabb szenvedést hozhat a nemzeteknek, de nem szerezheti vissza elvesztett pozícióit. Nem szerezheti vissza azért, mert létezik a szocialista közösség, mert egyre szilárdabb a felszabadult országok és ,a szocialista világ szövetsége és a forradalmi munkásmozgalom egyre nagyobb támogatásban részesíti a fiatal államokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom él és hatást gyakorol a szocialista világrend- szerre. Ez a közösség ma dinamikusan fejlődő rendszert képez, amely tanújelét adja, hogy szavatolni tudja a gazdaság állandó fejlődését, sikeresen meg tudja oldani a szociális, kulturális és tudományos haladás kérdéseit. Ez a közösség teszi lehetővé valamennyi szocialista ország felvirágoztatását a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás alapján. Ezek a tények világszerte, fokozzák a szocialista közösség vonzerejét, és éppen ezeket támadja az ellenség arra törekedve, hogy megbontsa a szocialista közösség egységét és gyengítse hatását. Ez fokozza azon kötelességünk fontosságát, hogy mi kommunisták, szlovákiai dolgozók mindent megtegyünk a szocialista országok egységének elmélyítéséért. Ennek érdekében még nagyobb mértékben ki kell használnunk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, fejlesztenünk kell a kooperációt és a szakosítást, ki kell bővítenünk a tudományos-technikai együttműködést azzal a céllal, hogy Csehszlovákia a szocialista közösség egyre aktívabb és hasznosabb tényezője' legyen. A szocialista országok egysége jelentős szerepet játszik az olyan sorsdöntő kérdésben is, mint a háború és a béke kérdése. A Szovjetunió és a többi szocialista ország érdeme, hogy fordulatot értünk el a hidegháborútól a nemzetközi feszültség enyhítése felé. Azok az erők, amelyeknek szívügyük a béke és a haladás kérdése, egyre jobban támogatják ezt a politikát. Ez a politika egyre jobban befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének megváltoztatását. Mivel az emberiséget még mindig veszélyezteti a lázas fegyverkezés és az ezzel összefüggő háborús veszély, a békeerőknek el kell mélyíteniük a különböző társadalmi rendszerű országok' békés egymás melleit élésének folyamatát, meg kell szilárdítaniuk és megmásíthatatlanná kell tenniük azt, amit a békeharcban már elértünk. Hatvan év telt el a lenini békedekrétum megszületése óta. Rendkívül bonyolult volt az út, amely ettől a történelmi jelentőségű felhívástól a helsinki konferenciáig vezetett. A Szovjetunió mindent megtett, ami erejéből tellett, hogy a béke ügye inter- nacionális legyen, és egyre jobban egyesítse a nemzeteket és országokat. Ma t.anúi lehetünk annak, hogy Október országa alapvető törvényének részévé tette a béke eszméjét. Ez újból meggyőz bennünket és arra kötelez, hogy mindent megtegyünk a Szovjetunió békepolitikájának támogatásáért, fokozzuk aktivitásunkat külpolitikai téren, elsősorban a leszerelés kérdésében úgy, ahogyan azt a XV. kongresszus meghatározta. Ezen az ünnepi gyűlésen is ki akarjuk fejezni, hogy teljes mértékben támogatjuk a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetésére, a nukleáris fegyverkísérletek teljes beszüntetésére, valamint a békés célú nukleáris kísérletek ideiglenes beszüntetésére vonatkozó javaslatot, amelyet a moszkvai ünnepi gyűlésen Brezsnyev elvtárs terjesztett elő. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével Elvtársak! Népünk forradalmi küzdelmei meggyőzően bizonyítják, milyen döntő hatással volt a Nagy Október országunk sorsára, a leninizmus és alkotó érvényesítése konkrét viszonyaink között nemzeteink új történelmi útjának alapja lett. Újból emlékeztetünk arra, hogy az orosz proletariátus forradalma és a Nagy Október gondolatai közvetlenül meggyorsították az Osztrák—Magyar Monarchia szétesését, ösztönzőleg hatott egész területén, így Csehországban és Szlovákiában is a néptömegekre, az önálló csehszlovák államért folytatott küzdelmükre. Amint tudjuk, a munkások keserű tapasztalatokat szereztek a köztársaság osztályjellegéért a burzsoáziával folytatott harcban, tapasztalatokat gyűjtöttek a Szlovák Tanácsköztársaság és a decemberi általános sztrájk idején, hogy felismerjék: csak egyetlenegy út vezet a szociális és nemzeti szempontból igazságos köztársaság megalakulásához, és ez az orosz munkások és parasztok útja. Az orosz bolsevikok tapasztalatai megszilárdították .azt az elhatározásukat, hogy a szociáldemokrata mozgalomban felszámolják az opportunizmust, s megalakítsák kommunista pártjukat, forradalmi élcsapatukat, a dolgozók veÚÄ. i íFolytatás a 3. oldalon) ÚJszó
