Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-30 / 331. szám, szerda
Beszélgetés Miloš Jakeš elvtárssal, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökével A PÁRT ALAPSZABÁLYZATA MINDENKIRE EGYFORMÁN ÉRVÉNYES Ismeretes, hogy a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága, az alsóbb szintű ellenőrző és revíziós bizottságokkal karöltve 1075 derekán ellenőrizte, hogyan teljesítik a párt szervei és szervezetei a CSKP KB 1974 novemberi ülése határozatai alapján jóváhagyott intézkedéseket. A figyelmet elsősorban arra összpontosította, miképp használják fel a párt alapszabályzatát a pártfegyelem megszilárdítására. Bizonyos idő, két esztendő elteltével, a párt ellenőrző és revíziós bizottságai újra foglalkoztak ezekkel a határozatokkal és utólagos ellenőrzésük során számos értékes tapasztalatra tettek szert. Ezért kértünk beszélgetést Miloš Jakeš elvtárstól, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökétől. 9 Jakes elvtárs, feleleveníthetnéd a CSKP KB novemberi ülésének alapvető megállapításait, amelyek elsősorban a fegyelem további elmélyítésével és megszilárdításával kapcsolatosak? M. JAKEŠ: A CSKP KB novemberi ülésén értékelte a kongresszusi irányvonal megvalósításának gazdag tapasztalatait. Szükségesnek tekintette ezeknek a tapasztalatoknak az általánosítását, a pozitív eredmények nyugtázását és azoknak az erőforrásoknak feltárását, amelyekből a továbbiakban merítenünk kell. Ezzel egyidejűleg foglalkozott munkánk gyönge pontjaival és következetes leküzdésük módozataival. Az élet ugyanis megfelelőképpen megtanított bennünket arra, milyen fontos alkalmazni a bíráló elemzés és az igényes munka módszerét, idejében reagálni a társadalom szükségleteire, a lehetőségekkel összhangban tárgyilagosan megoldani a problémákat, a sikerek láttán egy pillanatra sem pihenni a babérokon. Ezért minden pártszervnek nap nap után kifejtett irányító, szervező és nevelő munkájában látnia kell nemcsak a sikereket, azt, ami pozitív, s amit tovább kell fejlesztenünk, hanem azt is, ami utunkban áll, ami gyengít bentiünket és ami gátolja merészebb előrehaladásunkat. Nem szabad lebecsülnünk azokat a problémákat és fogyatékosságokat sem, amelyek ma másod- rendűeknelc tűnnek, mivel holnap komoly következményeik lehetnének. A lenini munkastílus szerves része, hogy idejében leszámoljunk a fogyatékosságokkal. A lenini munkastílusnak szerves vonása és a pártpolitika sikeres megvalósításának, a párt vezető szerepe gyakorlásának egyik alapvető feltétele a jóváhagyott határozatok teljesítésének ellenőrzése. A CSKP KB novemberi ülése és a XV. kongresszus, tekintettel a párt időszerű feladataira, nagyra értékelte ezt a feladatot. Hangsúlyozta, hogy a határozatok teljesítésének ellenőrzése az irányító munka elválaszthatatlan része. Főleg arról van szó, hogy az ellenőrzésnek ne legyen csak szervezési jellege, hanem feltárja és megoldja a fogyatékosságok okait, általánosítsa a jő tapasztalatokat, s betöltse szerepét a káderek nevelésében és védelmében is olyformán, hogy megelőzi a fogyatékošságokat, illetve idejében figyelmeztet rájuk. A CSKP KB ülése egyben hangsúlyozta azt az igényt, hogy határozottabban kell leküzdeni a formalizmus és a szubjektivizmus menyilvánulá- sait. Ki kell küszöbölni azt a jelenséget, hogy a feladatok teljesítésének tekintik általános megvitatásukat, sőt azt, hogy az elvtársakkal csak ismertetik a feladatokat. Célunk a hatásos intézkedések jóváhagyása és elsősorban megvalósításuk érdekében minden kommunista szervező tevékenységének a kibontakoztatása. • Elnök elvtárs, bizonyára helyénvaló lenne kifejteni, hogy a párt ellenőrző és revíziós bizottságai tevékenységükben hogyan alkalmazták a CSKP KB novemberi ülésének határozatait? M.JAKEŠ: A CSKP KB 1974 novemberi ülésének határozatai jelentős befolyást gyakoroltak a párt irányító szervei, szervezetei, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenységére. Ezek a bizottságok néhány ellenőrzést és revíziót hajtottak végre annak érdekében, hogy hozzájáruljanak e határozatok teljesítéséhez. így például felmérték, hogyan töltik be a taggyűlések az alapszervezet legfelsőbb szervének és a kommunista nevelés iskolájának küldetését, s a termelőüzemeikben hogyan érvényesítik az ellenőrzés jogát. Felülvizsgáltuk a tagállomány szüntelen tökéletesítésével kap csolatos irányelvek teljesítését, a felsőbb pártszervek foglalkozását a határozatokkal, valamint az évzáró taggyűléseken és a pártkonferenciákon elhangzott észrevételek elintézésének módját. Azt is ellenőriztük, hogyan használják fel a párt alapszabályzatát a fele- lősségrevonás során, a következtetések levonásakor és a kedvezőtlen jelenségekkel szembeni megelőző tevékenységben. Ezeknek a felülvizsgálatoknak és revízióknak a célja az volt, hogy elősegítsük a párt alapszabályzatának következetes elmélyítését, a lenini munkastílus alkalmazását, növeljük a felelősségtudatot, és megszilárdítsuk a pártfegyelmet. Az összes ellenőrzés hatékonyságának lényege elsősorban az volt, hogy a helyszínen biztosították a helyzet rendezését. • Ezzel kapcsolatban, a megvalósított ellenőrzések alapján, hogyan jellemeznéd a párt alapszabályzata megtartásának színvonalát a párt- és az állami fegyelem, valamint megszegésükért a párt általi következtetések levonása szemszögéből? M. JAKES: Elsősorban megállapítottuk, hogy a párt szervei és szervezetei megértették a CSKP KB novemberi ülésének határozatait és megvalósításukra intézkedéseket hagytak jóvá. Ezzel egyidejűleg megmutatkozott az, hogy a novemberi ülésen említeitt fogyatékosságok megszüntetésére irányuló igyekezetben növelni kell a bíráló igényességet, erélyesebben kell harcolni a negatív jelenségek ellen, s a pártnak le kell vonnia a következtetéseket a pártós az állami fegyelem meg nem tartásáért. Ennek során, értékelni kell a felelősségrevonás megelőző hatását és n e- velő jelentőségét. S végül — hatásosabban kell felhasználni a párton belüli tájékoztatást, a sajtót és a többi tömegtájékoztató és propagandaeszközt a párt- és *az állami fegyelem megszilárdítására. • Természetesen az ellenőrzésnek és a jóváhagyott intézkedéseknek célja a párt vezető szerepének megszilárdítása és az volt, hogy a kommunisták nagyobb felelősséget érezzenelc a pártunk szervei által kitűzött feladatok teljesítéséért. Mire összpontosították figyelmüket az idei ellenőrzés során? M. JAKES: A CSKP 9 kerületi és 45 járási revíziós bizottságával karöltve ilyen ellenőrzésre került sor 1029 alapszervezetben, 47 üzemi pártbizottságban és 27 járási pártbizottságon. Közösen ellenőriztük az 1975- ben felülvizsgált pártszervezetek 36 százalékát. Ez az ellenőrzés és az elemzések megerősítették, hogy következetesebben érvényesítik a lenini pártmunka alapelveit és normáit. Ez elsősorban az aktivitás növekedésében, valamint a párt alapszabályzatából következő kötelességek teljesítésében, a nagyobb fegyelemben nyilvánul meg. A pártszervezetek gyakrabban vonják felelősségre azokat, akik a feladatokat nem teljesítik, megszegik párt alapszabályzatát, a párt- és a munkafegyelmet, illetve a kommunista erkölcsöt. Erre a nevelő munka különféle formáit használják fel. ® Ezzel kapcsolatban leszögezhető az, hogy a pártélet. szélesebb összefügéseiben színvonalasabb lett? M. JAKES: Igen. Erről tanúskodnak a gyűlésekkel kapcsolatos tények, a tagdíj rendszeres fizetése, a nagyobb részvétel a pártoktatásban stb. Fontos azonban az, hogy mind több pártszervezet tudatosítja — s ennek alapján jár el —, hogy ezek a mutatók önmagukban nem elegendőek, és q pártmunka reális ismérve elsősorban a Miloš Jakeš XV. kongresszus határozatainak sikeres teljesítése. Összegezve a mondottakat, az összes pártszerv, pártszervezel:, tisztségviselő és kommunista aktív, hatásos és egyeztelelt munkájáról, a párt irányvonalának nap nap utáni megvalósításáról, a párthatározatok teljesítéséről. a megbízatások elvégzéséért a személyi felelősség megköveteléséről van szó. 9 A felelősségre vonással kapcsolatos most megvalósított ellenőrzés számos pozitív jelenség mellett nyilván feltárt egyes fogyatékosságokat, illetve továbbra is tapasztalható hibákat is. Elnök elvtárs, az okulás kedvéért felhívhatnád erre a pártszervek és elsősorban az SZLKP alapszervezetei figyelmét? M. JAKEŠ: Továbbra is probléma az, hogy egyes pártszervezetek aránytalan elnézést tanúsítanak a jóváhagyott határozatok következetlen teljesítése esetében. Ehhez hozzájárul az a körülmény is, hogy nem minden esetben fogadnak el konkrét, névre szóló és ellenőrizhető határozatokat, s a párttagokat nem mindig bízzák meg konkrét feladatokkal. A határozatok teljesítésének ellenőrzésekor előfordul, hogy a feladatok nem teljesítését objektív okokkal mentegetik, vagy - megelégednek a félmegoldásokkal. Csak szórványosan vonják felelősségre a párttagokat a határozatok nem teljesítéséért. Ehhez hasonlóan az ellenőrzés kimutatta, hogy a párttagokat, és a tagjelölteket pártvonalon nem vonják minden esetben felelősségre a törvények megszegéséért és erkölcsi kihágásokért, amelyekkel a bíróságok, a nemzeti bizottságok szervei slb. is foglalkoznak. 9 Az ellenőrzés során nyíl ván számos értékes tapasztalatra tettek szert, hogy miképp lehetne tökéletesebbé tenni a felelős vezető dolgozók hozzáállását a párt- és az állami fe- ayelem érvényesítéséhez, a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása során? M. JAKEŠ: Bevált az, hogy a vezető gazdasági dolgozók az utóbbi években mind gyakrabban levonják a következtetéseket elsősorban az ellenőrző szervek, az állami felügyelet stb. megállapításaiból. Ilyen esetekben fegyelmi intézkedéseket foganatosítanak, figyelmeztetéseket eszközölnek, csökkentik a prémiumokat, köíelez- nek a kár megtérítésére stb. Helytelenül járnak el ott, ahol a dolgozót nem vonják felelősségre, attól tartva — máshol vállal munkát. Nem tűrhető el a kihágásoknak és az állami fegyelem megszegésének men- tegetése. Ez ugyanis végső következményeiben megalkuvásra vezet, csökkenti az igényességet, gátolja a bírálat kibontakozását és a helyzet rendezését. Ezen túlménően nehézségeket okoz nemcsak a feladatok teljesítésében, hanem a szocialista tulajdon iránti helyes viszony kialakításában stb. is. Az üzemekben, intézményekben, efsz-ekben dolgozó emberek kölcsönösen találkoznak egymással, az ilyen eljárást konfrontálják, helyenként bírálják, helyenként pedig hasonló eljárást választanak. 0 Jakeš elvtárs, a párt szervei és szervezetei azonos igényességgel vonják felelősségre az állami vagy a pártfegyelmet megszegő olyan párttagokat is, akik felelős tisztségeket töltenek be? M. JAKES: Ez fontos kérdés. Ismeretes, hogy az állami fegyelmet megszegik nemcsak az állami terv globális nemteljesítésével, hanem a megrendelő-kivitelezői kapcsolatok, a pénzügyi fegyelem terén, a technológia megszegésével, se- lejttel és elfekvő gyártmányok előállításával, árdrágítással, a munkafegyelem megszegésével stb. Viszont meg kell mondani, hogy a pártszervek az utóbbi időszakban az ilyen fogyatékosságokkal gyakrabban foglalkoznak és partvonalon felelősségre vonják a felelős vezető tisztséget betöltő párttagokat. Hiszen a párt alapszabályzata mindenkire egyformán érvényes. Az ilyen megközelítés elősegíti a párt- és az állami fegyelem megszilárdítását. Ugyanakkor azonban rendszeresebben és hatásosabban kell érvényesíteni a pártszervezetek ellenőrzési jogát a vállalatok vezető dolgozóinak tevékenysége fölött, afölött, hogyan valósítják meg a párt gazdaságpolitikai feladatait. A tapasztalatok arról tanúskodnak, az egyes munkahelyeken a pártpolitika megvalósítása eltérő eredményei fő okainak egyike, hogy a vezető dolgozók eltérő kezdeményezéssel, határozottsággal, áldozat- készséggel és pártos felelősségtudattal teljesítik a feladatokat és oldják meg a problémákat. A helyzet javításának fontos feltétele a párt szerveinek és szervezeteinek jobb gondoskodása a magas fokú igényesség és felelősségtudat érvényre jutásáról a vezető gazdasági dolgozók tevékenységében. Nem hunyhatunk szemet az erkölcsi fogyatékosságok fölött sem. Jóllehet, ez nagy mértékben nem fordul elő, viszont gyakran komoly politikai következményei vannak. A párt szerveinek és szervezeteinek másrészt teljes mértékben támogatniuk kell azokat a vezető dolgozókat, akik következetesen megvalósítják a párt politikáját, meg nem alkuvó módon harcolnak a társadalmi érdekekért, kezdemé- nyezőek és igényes célokat tűznek ki, akik képesek vezetni az embereket, harcolnak a visszás jelenségek, a naplopás és a felelőtlenség ellen és nem kerülik a konfliktusokat. Az ilyen dolgozókat határozottan pártolni kell, nem szabad megengedni rágalmazásukat, sőt mi több, ellenük irányuló támadásokat és zaklatásukat. A vezető dolgozókkal szembeni nagyobb igényességet ösz- sze kell hangolnunk a fejlődésükről való szüntelen gondoskodással és tevékenységük következetes ellenőrzésével. A párt szerveinek és szervezeteinek arra kell törekedniük, hogy mindenki, akire bármely szakaszon felelősségteljes tisztséget bíztak, pontosan teljesítse kötelességeit, ne bújjon meg a párt tekintélye mögött, ne kerülje a hatáskörébe tartozó kérdések megoldását. 9 Elnök elvtárs, mi az ami általánosítható a megelőző intézkedések hatékonyságát illetően? Milyen formái tűnnek a legcélravezetőbbeknek? M. JAKES: Tapasztalataim egyértelműen igazolják, hogy a megelőző tevékenység leghatásosabb formáját a pártcsoportokban, a pártbizottsá- gokban, a taggyűléseken, de a felsőbb pártszervekben is az azokkal folytatott személyes beszélgetések képezik, akik megszegik a párt- és az állami fegyelmet. A megelőző tevékenységben aktív és helyettesíthe- tetlen tényező egyben a bírálat és az önbírálat, a párt- munka és a párttagok nevelése tökéletesítésének alapvető módszere. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy az 1974 évi novemberi ülés határozatai, amelyek magas fokú igényességre, valamint a párt- és állami fegyelmet megszegő párttagok és tagjelöltek felelősségre vonására ösztönöztek, nem veszítették el időszerűségüket és érvényüket. Ezért helyes lesz, ha ezen a területen a pártmunka további tökéletesítésére teljes mértékben felhasználják az évzáró taggyűlések előkészítését és lebonyolításukat. © Tekintettel a kérdés időszerűségére, mit tartasz feltétlenül szükségesnek elmondani az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban? M. JAKE5: Az életben nincs megállás, és ehhez hasonlóan a szó szoros értelmében a társadalmi fejlődés motorját képező párt sem állhat le. A kongresszusi határozatok további sikeres megvalósításának követelménye és a mindennapos gyakorlat új, még igényesebb feladatokat és problémákat vet fel, amelyeknek megoldása törvényszerűen feltételezi az egész párt mind nagyobb aktivitását. A kommunisták ennek tudatában készítik elő az évzáró taggyűléseket és a pártkonferenciákat. Ezeken értékelni fogják, munkaterületükön a kongresszusi határozatok teljesítését és azt, hogy mit tesznek a jövő esztendő feladatainak megvalósítására. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák az eltelt időszak eredményeinek és tapasztalatainak bíráló szellemű felmérése alapján hangsúlyt helyeznek a XV. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítése során a párt szervei és szervezetei további eljárásának konkrét megszabására. Ezek a gyűlések következtetéseikben és elsősorban határozataikban a lehető legkonkrétabban és névre szólóan meghatározzák, hogy a következő esztendőben milyen feladatok hárulnak a párt minden szervére, szervezetére és minden kommunistára, s milyen lesz az ellenőrzés módja, hogy a kongresszusi határozatokat mind jobban és eredményesebben megvalósítsák. 9 Elnök elvtárs. arra kérlek, hogy összegezd és röviden jellemezd az adott helyzetet és a kommunisták feladatait, összhangban a XV. kongresz- szus követelményeinek teljesítésével. M. JAKES: A fejlett szocialista társadalom építésében elért sikerek a CSKP Központi Bizottsága elvszerű marxista—leninista politikájának, a párt tagjai és sok ezer főnyi tisztségviselői hadserege nagy és áldozatkész politikai-szervező tevékenységének köszönhetők. Ez gyümölcse népünk áldozatos munkájának a mindennapos feladatok teljesítésében, azoknak, a nehézségeknek a leküzdésében, amelyekkel ez idén is szembe találtuk magunkat. Korunk forradalmiságának lényege elsősorban a párt és a társadalmunk javára nap nap után végzett szívós, jóllehet apró-cseprő munka, amelyből megszületik a szocializmus építésének nagy műve. Lényege továbbá a fogyatékosságokkal és a mindazzal szembeni meg nem alkuvás, ami gátolja előrehaladásunkat, s végül a minden új, haladó iránti' érzék is. Egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy sikereinket a szocialista világrendszer léte, a Szovjetunió békeoffenzívája teszi lehetővé, aminek köszönhetően erőinket összpontosíthatjuk az építő munkára. Mindezek a körülmények feljogosítanak bennünket arra a meggyőződésre, hogy rendelkezünk a CSKP XV. kongresszusa határozatai sikeres megvalósításának múlhatatlanul szükséges feltételeivel. 9 Köszönöm, elnök elvtárs, a beszélgetést, JÁN IŠTVANČIN űj síó 1977. XI. 30.
