Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-30 / 331. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának határozatát EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK Még többet kel! tennünk Szlovákia fogyasztási szövetkezetei jelentős feladatokat teljesítenek, különösképpen a vidéki lakosság élelmiszer- és közszükségleti cikkek iránti igényeinek kielégítésében. Feladataik nagyságát kidomborítja az a tény, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom teljes egyharmadát bonyolítják le, s Dél-Szlovákia néhány járásában meghatározó szerepet töltenek be a lakosság ellátásában. Népi fogyasztási szövetkezeteink, a falusi szövetkezeti kereskedelem haladó hagyományait követve, egyre sikeresebben teljesítik a CSKP XV. kongresszusa határozataiból reájuk háruló feladatokat. Noha a felszabadulást követő években ezer és ezer roskatag elárusítóhelyen kezdték újra tevékenységüket, jelenleg 12 500 korszerű boltban, áruházban vendéglőben sokoldalú szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. Kiskereskedelmi áruforgalmuk a felszabadulás óta a tizenháromszorosára emelkedett, s ma már évi viszonylatban meghaladja a 20 milliárd koronát. Ezenkívül az erdei termények, a méz, gyümölcs és zöldség, valamint egyéb mezőgazdasági termékféleség felvásárlására évente legalább 251 millió koronát fordítanak. Élelmiszer-feldolgozó üzemeinkben a piac áruválasztékának bővítésére a legkülönfélébb húsárukat, konzerveket, pék- és cukrászsüteményeket készítik, amelyek iránt nagy az érdeklődés a fogyasztók körében. Kereskedelmi hálózatunk csaknem ötvenezer képzett dolgozót alkalmaz, ezenkívül 4000-re tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik szaktanintézeteinkben készülnek szakmájuk és hivatásuk betöltésére. Mindezen túl a népi fogyasztási szövetkezetek taglétszáma is jelentősen növekedett, ma már eléri a háromnegyed milliót, s ezáltal a Nemzeti Front legnépesebb tömeg- szervezetei között foglalunk helyet. A CSKP KB 7. plenáris ülése a XV. pártkongresszus határozatai szellemében az idén tavasz- szal behatóan foglalkozott a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének kérdéseivel, valamint a hazai piac fejlesztése irányának problémáival. Mi, akik a belkereskedelem szakaszán dolgozunk, ugyancsak kivesszük részünket e nagy jelentőségű határozatok teljesítéséből. Elsősorban is figyelembe kell vennünk, hogy vidéken az életmód kiegyenlítődése következtében ' egyre csökken a naíurális fogyasztás, a falu lakossága jórészt elárusítóhelyeinken szerzi be élelmiszerszükségletét. Ezért a falu ellátására az eddiginél jobban kell felkészülnünk. Komoly feladatok várnak ránk ezenkívül a gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlásában és elosztásában. A népi fogyasztási szövetkezetek e termények felvásárlásában a kert tulajdonosokra és a kistermelőkre összpontosítják figyelmüket, noha a zökkenő- mentes zöldségtermelést és a zöldség kedvező elosztását csakis a nagyüzemi termelés fejlesz tésével lehet sikeresen megoldani. Legutóbb, a fogyasztási szövetkezetek 111 kongresszusán nagy felelősséggel tárgyaltunk u problémák megoldásáról. Egyértelmű volt a meg állapítás, hogy feladataink sikeres teljesítése során még nagyobb gondokkal kell megktizde- nünk. Második kongresszusunk óta 2 milliárd koronával qyarapílottuk a kisár ufor g almai, 12 korszerű, új elárusítóhelyet, áruházat adtunk át rendeltetésének a nemzeti bizottságok hatékony támogatása eredményeképpen. Am még többet kell tennünk, hogy teljes mértékben megfeleljünk azoknak a feladatoknak, amelyeket a CSKP XV. kongreszusa tűzött elénk. Dr. PAVOL TONHAUZER, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnöke Társadalmi érdekünk Lebontani a szűk reszortizmus válaszfalait A nők társadalmi helyzete és problémái iránt az utóbbi időben egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg. Ennek egyik oka, hogy népgazdaságunk ágazataiban eddig nem tapasztalt mértékben növekszik a nő- dolgozók száma. Megbízható adatok tanúskodnak arról is, hogy állandóan növekszik a szülési szabadságra jelentkezők száma, ami a párt családvédelmi és nőpolitikájának egyik hatalmas eredménye. Ez viszont komoly gondokat okoz a nődolgozókat foglalkoztató üzemekben, mert helyüket sok esetben szakképzettség nélküli dolgozókkal kell betölteni. 1975-ben 10 400-an, 1976-ban pedig 13 732-en hagyták ott munkahelyüket megbecsült anyasági hivatásuk teljesítése miatt. Az üzemek helyzetét bonyolulttá tette az a tény, hogy a szülési szabadság letelte után az anyáknak csak fele jelentkezett ismét munkára. Ipari üzemeink az utóbbi időben fokozottabb gondot fordítanak a bölcsődék és óvodák létesítésére, hogy lehel övé tegyék a nődolgozók, anyák visz- szatérését a munkába. Főleg a Határidő előtt a célban! Még mindig sokat beszélnek a Handlovái Bányavállalatban a Miroslav Cmareíc vezette ifjúsági munkabrigád páratlan teljesítményéről. Ez a 14 tagú vájárcsoport a kollektív szerződés aláírása alkalmával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére [kötelezettséget vállalt, hogy a szénjövesztés évi tervét a határidő előtt két hónappal korábban teljesíti. A huszonéves vájárok szava nem maradt csupán papíron. A nagy ünnep előestéjén ugyanis bejelentették: „Évi tervünket hiánytalanul teljesítettük, ösz- szesen 320 000 tonna szenet adtunk a népgazdaságnak“. Ez a teljesítmény egyedülálló a Handlovái Bányavállalatban, s minthogy mostanában gyakran beszélnek róla, a legilletékesebbet. az ifjúsági munkabrigád vezetőjét kérdeztem: mi segítette őket e csúcseredmények elérésében? — Amikor kötelezettségvállalásunkat papírra fektettük — válaszolta a vájárcsoport vezetője — nem tudtuk, milyen nagy fába vágtuk a fejszét. Kiszámítottuk ugyanis, hogy felajánlásunk teljesítéséhez egy- egy műszakban, tehát naponta 1700 tonna szenet kell fejtenünk. Az első hónap alatt megközelítőleg sem értük el ezt a teljesítményt. Ezért gyakran tanácskoztunk a jó feltételek megteremtéséről. Jobban ki kellett használni a gépeket és a munkaidőt. A kezdeti lemaradást pótműszakok beiktatásával pótoltuk. Ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a jövesztési tervet naponta 77,7 tonnával túlteljesítsük. S ezen a szinten folyt a termelés november hetedikéig, míg csak célba nem értünk. v Fáradozásunk tehát meghozta a várt sikert, nem utolsósorban kiváltotta bányásztársaik megbecsülését. Ez adott alapot ahhoz is, hogy az év hátralevő napjaiban további 30 000 tonna szén kitermelésére újabb kötelezettségvállalást lettek. JAROSLAV PAJERSKV, a Handlovái Bányavállalat gépkarbantartója közszükségleti iparban állt be e téren javulás. Meggyőződésem, hogy a bölcsődék és óvodák jelenlegi befogadóképessége távolról sem felel meg az igényeknek, sem a követelményeknek. Ám állíthatom: üzemeink minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy változtassanak a kedvezőtlen helyzeten. Az idei évihez viszonyítva 1980-ig több mint 35 százalékkal bővítik a létesítmények hálózatát. Ezt a kérdést a szakágazati miniszter személyesen megtárgyalta a vállalatok vezérigazgatóságaival, és intézkedéseket hoztak a bölcsődék és óvodák további építésére. A megállapodás értelmében az üzemek a létesítmények építésére szerződést kötnek a nemzeti bizottságokkal, amelyek saját anyagi forrásaikból is támogatják a kivitelezést. Továbbá ki kell használni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a családi magánlakások biztosítanak, nem •utolsósorban pedig igénybe kell venni a fa- és a könnyűszerkezetes építkezési lehetőségeket is. ' Az üzemek kezdeményezése vitathatatlan. Igénylik viszont a nemzeti bizottságok és azon üzemek hatékonyabb támogatását, ahol zömmel férfiak, családos apák dolgoznak. JÁN KRÍŽAN, az SZSZK Ipariigyi Minisztériuma személyzeti osztályának vezetője Pakusza Lajos, a Nagysallói (Tek. Luzany) Efsz elnöke, egyben alapító tagja (balról) kél évtizede áll a közös gazdálkodás élén. Az őszi munkák idején és most, az évzáró pártgyűlés előkészítése során naponta tanácskozott Kovács János mérnökké], a szövetkezet pár talapszervezete elnökével. Az idős kommunista gazdag tapasztalata s a fiatal szakember lendülete hasznosan érvényesül a szövetkezet eredményeiben. 1 ifiül! kôriiliňvek eiüire Idestova két esztendeje, hogy a Vágfarkasdi (Vlöany) és a Negyedi (Neded] Efsz egyesült, hatalmas területen — csaknem 7500 hektáron — gondokkal, de eredményesen folytatja a közös gazdálkodást. Az idei terv a tavalyihoz hasonló eredmény elérését tűzte célul, azonban az előző évinél nagyobb feladat elé állítja a szövetkezet • 1100 főnyi tagságát, különösen a kommunistákat. A -korábbi években is érvényesült szövetkezetünkben a párt vezető szerepe. Az üzemi pártbizottság és mind az öt alapszervezetünk is segítette a gazdaság vezetését a jobb eredmények elérésében, de ilyen módszeresen még egyetlen évben sem. A pártbizottság nagyszabású akcióprogramot fogadott el erre az évre, amelyben meghatározta, hogy milyen politikai munkával segíti elő a gazdasági feladatok teljesítését. Ennek biztosítására a pártbizottság konkrétabban határozta meg a pártalapszervezetek és a kommunisták feladatait. Most, amikor pártalapszerve- ^eteink az évzáró taggyűléseket készítik elő, elsősorban is e pártmegbizatások teljesítését értékelik. A novemberi taggyűléseken őszintén, kritikusan beszéltek a munkáról, annak fogyatékosságairól. Mindenütt szó esett arról, hogy ez idén nehezebb feladatok hárultak a szakágazatok dolgozóira, főleg a gépesítőkre, akik a közismert pótalkatrészhiány ellenére, bár nehezen, de sikeresen megbirkóznak igényes feladataikkal. A termelés tartalékainak feltárása érdekében a pártalapszervezetek kérték a kommunisták javaslatait és véleményét arról, milyen eredmények elérését vállalják 1978- ban. „Hogyan lehet jobb eredményeket elérni — vetették fel a kérdést —, ha a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság az idei 1300 hektárról 2700 hektárra irányozta elő például a kukorica vetésterületének a bővítését?“ Ez a tervjavaslat minden reális alapot nélkülöz, hiszen sem a szárítóberendezésünk, sem a betakarítógép-parkunk nem olyan kapacitású, amely e feladat sikeres megoldását biztosítaná. A pártalapszervezetek ösztönző hatására és a kommunisták kezdeményezésére lényegesen meggyorsult az őszi munkák, főleg a kukoricabetakarítás és a mélyszántás üteme. Traktorosaink éjjel-nappal szántanak, napi 150—170 hektáros eredményükkel szinte egymás teljesítményét múlják felül. Kell ez a szorgalom, hiszen a mélyszántás terve 3780 hektár, melynek befejezését a nagy igyekezet és jó munkaszervezés kifejtésével november utolsó napjaira tervezzük. Szövetkezeti pártalapszervezeteink a tagjelöltek kiválasztásakor és felvétele során nagy figyelmet szentel a fiatalok megnyerésének. Tavaly hét fiatallal, ez idén nyolccal gyarapítottuk sorainkat. Gondoskodásunknak a gazdasági vezetés is méltó folytatója: a szövetkezetben dolgozó fiatalok 25 éves életkorig a havi alapbérük plusz 15 százalékát kapják pótlékul. Mindezt azért tesszük, hogy minél több fiatal részére biztosítsuk az érvényesülés lehetőségeit, megszerettessük velük. a mezőgazadsági munkát. Gazdasági eredményeinkről csak előzetes adataink vannak. Azt hiszem azonban, ezekre is büszkék lehetünk, hiszen olyan mostoha körülmények között értük el őket, amilyenek régen sújtották ennyire a mezőgazdaságot. KÁROLY MÁTYÁS, az efsz Üzemi pártbizottságának elnöke Bútoriparunk fejlesztésében pótolhatatlan szerepet tölt be a Zarnovicai Farostlemezgyár, amely a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek szellemében a népgazdasági terv minőségi mutatóinak teljesítését tekinti elsődleges feladatának. Voltak olyan idők is, amikor a terv teljesítése során a mennyiségi szempontokat vettük figyelembe, de ez a szemlélet a bútorok minőségében megbosszulta magát. Két év óta a minőségi munkát és árut szavatoló szaratovi mozgalom legfőbb céljait követjük. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy vétünk a minőségi követelmények ellen. S ebben az sem szolgálhat mentségül, hogy gépi berendezéseink elavultak, egyáltalán nem nyújtanak lehetőséget a jó minőségű munkára. Berendezéseink felújítása az ütemtervek szerint kedvező mederben folyik, de a teljes gépcsere hosszabb időbe kerül, a gyártás folytonossága egy pillanatra sem szakadhat meg. A gyár pártalapszervezetei és gazdasági vezetői szívügyüknek tartják a gyártás- fejlesztés kérdéseinek megoldását. Ez abból is kiviláglik, hogy a múltban több ízA LEGOLCSÓBB BERUHÁZÁS A TARTALÉKOK ben elemzést hajtottak végre az üzemegységekben. A felmérések szerint az észlelt hibák háromfélék; a feldolgozandó nyersanyag rossz minősége, az elavult gépek, végül az emberek nem kielégítő, több esetben hanyag munkája. ^ A dolgozók munkájából eredő hibaszázalék állandóan csökkenő irányzatot- mutat. Ezt kedvezően befolyásolja az a tény, hogy hatékony gazdasági propagandát és agitációs munkái fejtünk ki üzemegységeinkben. A jó eredményeket népszerűsítjük, a rosszul és hanyagul dolgozókat pedig pellengérre állítjuk. Jutalmazási rendszerünk csakis a kifogástalanul elvégzett minőségi munkát segíti elő. Nem titok azonban az sem, hogy legyártott farostlemezeink — éppen a kifogásolható nyersanyag minősége miatt — csak 50 százalékban felelnek meg a világszint paramétereinek. Gyártmányaink másik felét a II. és a III. minőségi osztályba soroltuk. Ezt a besorolást a 15 tagú ellenőrző bizottság a minap végezte el az üzemrészlegek legjobb dolgozóinak bevonásával. Minthogy a III. osztályú gyártmányokért nem jár prémium, előfordulási arányuk ‘ mind kisebb. Ez az értékelés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy farostlemezeink minőségével kapcsolatban ritkábban fordul elő reklamáció. Gyártmányaink jó minőségét vezérigazgatósági szinten is elismerik. A legutóbbi értékelés alkalmával — megelőzve a Banská Bystrica-i Smrečinát és a topoľčanyi Béke üzemet — első helyen végeztünk a ranglistán. S ez további kifogástalan munkára serkenti dolgozóinkat. A termelés és a minőség tartalékainak kiaknázását, hasznosítását folytatjuk, mert meggyőződésünk, hogy ez a legolcsóbb beruháJANÜOVlC TIBOR, gépmester, a 2. alapszervezeti pártbizottság tagja, Žarnovica
