Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-25 / 326. szám, péntek

VÉGSŐ BÚCSÚ JAN BARYL ELVTÁRSTÖL VASIL BIĽAK ELVTÁRS GYÁSZBESZÉDE /Folytatás az 1. oldalrólj A gyászszertartás a cseh­szlovák himnusz hangjaival kezdődött, ezután az Andante Cantabile, Csajkovszkij szerze­ménye hangzott el a Prágai Kvartett előadásában, majd Vladimír Šmeral nemzeti mű­vész részletet adott elő Donát Šajner érdemes művész Ébre­dés című költeményéből. Ezt követően az elhunytat Luboinír Strougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, szövetségi mi­niszterelnök búcsúztatta. A gyászszertartás Jan Jakub Ryba b-moll vonós négyese első té­telének hangjaival ért véget. Ezután az elesett forradal­márok indulójának kíséretében a népi milícia tagjai a cseh­szlovák zászlóval leborított ko­porsót a parlament épülete elé vitték, ahol az egybegyűlt prá­gaiak búcsúztatták az elhuny­tat. A gyászmenet ezután a Strašnicei krematóriumba foly­tatta útját. A krematórium bejáratánál a csehszlovák néphadsereg, a Nemzetbiztonsági Testület és a (Folytatás az 1. oldalról/ nép érdekeivel, vágyaival és küzdelmével és Jól megértette őket. Ez természetes, hiszen munkáscsaládból származott, munkáskörnyezetben nőtt fel. Géplakatosnak tanult ki, több éven át a Gottwaldovi Gépgyár­ban dolgozott. Ez döntő hatást gyakorolt életének további ala­kulására, kialakította jellemét, nézeteit és korunk nagy tár­sadalmi küzdelmeihez való vi­szonyulását. Ezért hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadulása után Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának tagja lett. A párt soraiban harcolva tevékenyen részt vett a társadalmunk áta­lakításáért és egész dolgozó né­pünk jobb és szociális szem­pontból igazságosabb Jövőjéért vívott küzdelmekben. Nem sokkal azután, hogy harminc évvel ezelőtt a feb­ruári győzelemmel teljes mér­tékben szabaddá vált a szocia­lizmus építésének útja hazánk­ban is, a párt Baryl elvtársat felelős tisztségek betöltésével bízta meg a gottwaldovi Járási, majd később a kerületi pártbi­zottságban. Minden erejét és egész tehet­ségét a párt javára végzett lel­kes és áldozatkész munkának, a pártpolitika következetes megvalósításának szentelte, gyakran családja és személyes érdekei kárára Is. Emellett jól értette, hogy va­lamennyiünknek új ismeretek­népi milícia díszszázada sora­kozott fel, ugyanitt gyűltek össze a főváros dolgozói is, hogy elkísérjék utolsó útjára Jan Baryl elvlársat. A krematórium szertartáster­mében elfoglalták helyüket vezető párt- és közéleti tiszt­ségviselőink, a párt és állami szervek, valamint a társadal­mi szervezetek küldöttségei, az elhunyt hozzátartozói. Ezután elhangzott Bedrich Smetana Életemből című kvar­tettjének első tétele, majd Vasil Biľak, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára mondott gyászbeszédet. Ezután a Prágai Kvartett előadta An­tonín Dvorák B-dúr vonósné­gyesét. Az Internacionálé hangjai­val, valamint a csehszlovák néphadsereg, a Nemzetbizton­sági Testület ' és a népi milí- ciák egysége által leadott dísz­lövésekkel a gyászszertartás itt is véget ért. A jelenlevők mély és őszin­te részvétüket fejezték ki Lud­mila Barylnvá elvtársnőnek, az elhunyt özvegyének. re van szükségünk azoknak az új és bonyolult problémáknak a megoldásához, amelyekkel a mindennapi életben kellett és kell szembenéznünk. így aztán Baryl elvtárs a prágai pártfőis­kolát az elsők között végezte el és Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak Titkárságára ment dolgoz­ni. Az általa betöltött valameny- nyi politikai és közéleti tiszt­ségben, amelyekkel fokozato­san — mégpedig számos tiszt­séggel — a párt bízta meg őt, gazdag tapasztalatokat szerzett, és e tapasztalokat későbbi mun­kájában alkotó módon érvénye­sítette. A kommunizmus eszméibe vetett szilárd hitéről, forró ha- zafiságáról és internacionaliz­musáról, a Szovjetunió iránti mély, fenntartás nélküli szere- tetéről példaadóan tanúságot tett azokban a nehéz időkben is, amelyeket nemrégen kom­munista pártunknak és egész társadalmunknak kellett átvé­szelnie. Az éltette őt is, ami pártun­kat és népünket élteti. Főként társadalmi életünk kulcsfontos­ságú területének, a népgazda­ságnak a fejlődésével foglalko­zott, ezen belül az utóbbi évek­ben főként a mezőgazdaság problémáival. Minden erejével, tudásával és tapasztalatával életének egészen az utolsó napjáig a népgazdaság sokol­dalú fejlesztésén fáradozott. Sok éven át tevékenykedett Baryl elvtárs államunk legfel­sőbb törvényhozó szervében, a Szövetségi Gyűlésen és ennek Elnökségében, továbbá a Nem­zeti Front Központi Bizottsá­gának Elnökségében és számos más tisztségben. Élénken ér­deklődött a fiatal nemzedék problémái iránt, és hatékonyan segítette megoldásukat. Jan Barylnak nem adatott meg, hogy befejezze mindazt, amivel hozzá akart járulni kö­zös ügyünk sikeréhez. Életének legbonyolultabb szakaszában, utolsó hónapjaiban, heteiben és napjaiban is állandóan azzal foglalkozott, mit kell tenni a reá bízott munkaszakaszokon és várta, hogy visszatérhessen munkájához, elvtársaihoz. Saj­nos, ez a nagy óhaja nem tel­jesült. így munka közben hagyott el bennünket anélkül, hogy elér­hette volna valamennyi élet­célját, minden vágyát. Pártunk, egész társadalmunk személyé­ben becsületes párttagot, áldo­zatkész tisztségviselőt veszített el, akinek sokéves és termé­keny munkásságát érdemei sze­rint a Köztársasági Érdemrend­del, valamint más párt- és ál­lami kitüntetésekkel méltányol­ták. Tisztelt Barylová elvtársnő! Nehéz vigasztaló szavakat ta­lálni ezekben a percekben szá­modra és a család számára. Ve­letek vagyunk bánatotokban, mi is,átéljük enyhíthetetlen fájdal­matokat. Biztosítani akarlak tite­ket arról: mindent megteszünk azért, hogy valamiképpen eny­hítsünk a valamennyiünket ért pótolhatatlan veszteséggel kap­csolatban érzett nagy fájdal­matokon. Kedves Jani Búcsúzom tőled a CSKP KB nevében, Gustáv Husák elvtárs­nak, a párt főtitkárának, a köz­társaság elnökének nevében, a Szövetségi Gyűlés és a szövet­ségi kormány nevében. Búcsú­zom tőled feleséged, Ludmila, fiaid Jirí és Jan és családjaik nevében. Búcsúzom tőled vala­mennyi munkatársad és bará­tod, elvtársaid nevében, akik számodra annyira kedvesek és közeliek voltak. Olyan időpontban hagysz el bennünket, amikor sikeresen folytatjuk azt a művet, amelyen te is áldozatkészen sokat mun­kálkodtál. Hiányozni fog a ta­pasztalatod, a lendületed, a nyíltságod, a derűlátásod, tu­dásod, munkád. Az, amit alkottál, mindörök­ké megmarad szívünkben és tu­datunkban. Mindig mint be­csületes és áldozatkész kommu­nistára, mint jó emberre fogunk reád emlékezni. Tisztelet emlékednek! (Folytatás az 1. oldalról) sok szempontból példaképünk. Különféle tisztségekben tevé­kenykedett. de mindig hű ma­radt önmagához. Sohasem akart kiemelkedni abból a kollektívá­ból, amelyben felnőtt, amely őt nevelte, s amely a legfelsőbb tisztségekbe emelte. Megismertük őt a ló, a bo­nyolult és a nehéz időszakok­ban is. A válság éveiben is, amelyek nagy igényeket tá­masztottak a kommunisták, a tisztségviselők munkájával szemben, és később is, amikor pártunk és társadalmunk fel­számolta a válság okait és kö­vetkezményeit. Mindig szilár­dan az osztályszempontokból indult ki, s a forradalmi szem­pontok érvényesítésére, az Igaz­ság győzelmére törekedett. A reá Jellemző szívóssággal fára­dozott a pártpolitika új sike­reinek elérésén. A párt apparátusában nőtt fel, és igazi lenini típusú párt­munkás lett belőle. A legna­gyobb megbecsülést abban lát­ta, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártját és hazáját szolgál­hatja, s szerény munkájával hozzájárulhat a világ minden emberének igazságos és boldog életéért vívott nagy forradalmi küzdelemhez. Minden siker­nek örült, s minden balsiker — még a legkisebb is — bána­tot okozott neki. Nem hangoz­tatta érdemeit, s nem bújt ki a felelősség alól. Egész életében egyszerű em­ber maradt. Szerette és megér­tette a dolgozó embereket, a lelkiismeretes és becsületes em­bereket, amilyen ő maga is volt. Ismerte problémáikat és gondjaikat, vágyaikat és óha­jaikat. Ezek az ő gondjai és vágyai is voltak. Minden rábízott munkát lel­kiismeretesen és felelősen el­végzett annak tudatában, hogy az apró alkotásokból állnak össze a nagy művek. Osztályfel­fogása, az új, haladó dolgok iránti fogékonysága lehetővé tette számára, hogy jól tájéko­zódjon a bonyolult helyzetek­(Tudósítónktól) Tegnap dél­után Bratislavában, a Szlová­kiai Képzőművészek Gorkij ut­cai kiállítótermében ünnepé­lyesen megnyitották Lőrincz Gyula Klement Gottwald-díjas érdemes művész Nagy Október, amely megrengette a világot című tárlatát. A megnyitón megjelent Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB titkára, Gejza Slap­ka, az SZLKP KB elnökségi tagja, a bratislavai városi párt­ben, megkülönböztesse a fontos dolgokat a kevésbé fontosaktól, s így sikeresen valóra váltsa igényes feladatait. Hiányozni fog megfontoltsága, tapasztala­ta és szívóssága. Mennyi terve és célja volt mégí amelyeket már nem tu­dott megvalósítani! Kedves Jani Búcsúzom tőled Csehszlová­kia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága Elnökségének és Titkárságának nevében, legkö­zelebbi munkatársaid nevében, az egész pártapparátus nevé­ben, amelynek életed nagyob­bik felét szentelted, azok szá­zai és ezrei nevében, akikkel együttműködtél, s akik ismer­tek téged. Elhagysz bennünket, s már soha többé nem fogunk látni, amint korán reggel megjössz és későn este elmégy a munkából. Nagyon, nagyon fogsz hiányoz­ni. Te elmégy. de műved itt­marad. ígérjük, hogy művedet folytatni fogjuk, terveidet ugyanakkora lelkesedéssel való­sítjuk meg, mint ahogy te elő­készítetted őket, és megkezdted valóra váltásukat. Kommunistaként, forradal­márként, hazafiként és interna­cionalistaként követett életutad beteljesült. Munkáddal mély barázdát szántottál, nagy föl­det tettél termékennyé, ami gazdag termésről kezeskedik. Csak az tudja felmérni műved nagyságát, aki jól ismert té- gedi Mély megrendüléssel és az általad végzett munka iránti nagy tisztelettel búcsúzunk tő­led, kedves Jan. Elhagysz ben­nünket, de szívünkben mind­örökre megmaradnak azok a szép emlékek, amelyek mun­kában gazdag kommunista éle­teddel, baráti és elvtársi együttműködéseddel kapcsola­tosak. Te elmégy. de emléked mindörökre megmarad azok millióinak szívében, akiket any- nyire szerettél, és akik téged igazán szerettek. Tisztelet munkásságodnak! Emlékedet örökre megőriz­zük! bizottság vezető titkára, Benyó Máté, az SZNT alelnöke, Dr. Rabay Zoltán CSc, az SZLKP KB póttagja, az Oj Szó főszer­kesztője, dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára. Ott volt Dr. Tatai József, a Ma­gyar Népköztársaság bratisla­vai főkonzulja is. Lőrincz Gyula művészetének eszmei és esztétikai értékeit, továbbá a kiállítás jelentőségét Ladislav Saučin méltatta.-y-1 ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS GYÁSZBESZÉDE MEGNYITOTTÁK LŐRINCZ GYULA KIÁLLÍTÁSÁT BEFEJEZŐDÖTT A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Megállapodás az energetikai együttműködésről (CSTK) — Moszkvában a zárójegyzőkönyvek ünnepélyes aláírásával befejeződött a KGST Végrehajtó Bizottságának november 21-e és 23-a között megtartott 83. ülése. Az ülés befejeztével közleményt fogadtak el a résztvevők, amely le­szögezi: „Moszkvában 1977. november 21—23 közöt1 megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 83. ülését. Az ülésen részt vett Andrej Lukanov, a Bol gár Népköztársaság Minisztertanácsának alelnö­ke, Rudolf Rohlíček, a CSSZSZK szövetségi mi­niszterelnök-helyettese, Flavio Bravo Pardo, a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának alelnö­ke, Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, Mjatavin Peldzse, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsáríak álelnöke, Gerhard Weiss, az NDK Miniszterta­nácsának alelnöke, Kazimierz Olszewski, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsának alel­nöke, Mihai Marinescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke és Konsztan­tyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak alelnöke. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megálla­podás értelmében az ülésszakon részt vett Szlo- bodan Gligorijevics, a JSZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának tagja. Az ülésen részt vett továbbá Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára is. Az ülésen Mihai Marinescu, Románia képvi­selője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság meg­hallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága elnökének je­lentését a hosszú távú cél­programok közös kidolgozásá­ról a tüzelőanyagipar és ener­getika, valamint nyersanyag- termelő ágazatainak területén. Nyikolaj Bajbakov továbbá je­lentést tett egyes fontos élei miszerek termelésének bővíté­séről. A bizottság meghallgat­ta a gépgyártás fejlesztéséről szóló jelentést és javaslatokat hagyott jóvá további, a gép­ipar fejlesztésére vonatkozó programok előkészítéséről. A Végrehajtó Bizottság töb­bek között megbízta a KGST megfelelő szerveit azzal, hogy tegyenek lépéseket azon meg- őj Iapodási javaslatok meggyor­sított kidolgozására, amelyeket majd beiktatnak a hosszú távú együttműködési célprogramok­ba, tekintettel mindenekelőtt azokra, amelyek aláírására a tervek szerint még a KGST 32. ülésszaka előtt vagy alatt sor került. A résztvevők úgy vélték, hogy a tagországok dolgozói életszínvonala növekedésének biztosítása érdekében szüksé­ges gyorsabb ütemben folytat­ni a munkát a közszükségleti cikkek gyártása együttműködé­si terveinek előkészítése érde­kében. A Végrehajtó Bizottság ülés­szakán jelentős gyakorlati lé­pést tettek a tüzelőanyagipari és energetikai hosszú távú cél­programok megvalósítása érde­kében: Bulgária, a CSSZSZK, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársa­ság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió kor­mányainak megbízásából álta­lános megállapodást írtak alá a KGST-tagországok egységes villamos energetikai rendszere távlati fejlesztése terén tör­ténő együttműködésről 1990-ig. A megállapodás meghatározza az energetikai források jobb és gazdaságosabb kihasználásá­nak konkrét lehetőségeit, az atomenergia fejlesztésének in­tenzívebb felhasználását, az elektromos energiával történő ellátás megbízhatóságának nö­velését, valamint a villamos­energetikai rendszerek műsza­ki és gazdasági előnyeinek kiaknázását azok párhuzamos üzemeltetésével. A Végrehajtó Bizottság nagy ra értékelte a jelenlegi ötéves tervidőszak legfontosabb közös együttműködési objektumának, az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig vezető Szojuz távolsági gázvezeték nemzetkö­zi építőbrigádjainak munkáját. A szovjet fél javaslatára meg­alapították a Szojuz távolsági gázvezeték építéséért elnevezé­sű emlékérmet, az építkezés legjobb dolgozóinak kitünteté­sére. A Végrehajtó Bizottság meg­vitatta a KGST-országok segít­ségével Kubában épülő kobalt és nikkelkohó új kapacitásai­nak építése során a tagorszá­gok együttműködését, és érté­kelte az erre vonatkozó általá­nos megállapodás megvalósítá­sát. A felek megállapodtak abban, hogy hatékony intézkedéseket foganatosítanak a szakosítás és a kooperáció tökéletesítésére, fokozzák a munkaszervezés ha­tékonyságát, progresszív gépe­ket és berendezéseket állítanak üzembe, javítják a gépek és be­rendezések műszaki színvona­lát, fejlesztését és gyártását. A Végrehajtó Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg a KGST-tagországoknak, a Vietna­mi Szocialista Köztársaságnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak és az Angolai Népi Köztársaságnak nyújtott gazdasági, tudományos-műsza­ki segítségről. A felek megállapodtak ab­ban, hogy további intézkedé­sekkel újabb segítséget nyújta­nak az említett országoknak a népgazdasá'g felújításához, megfelelő káderek képzéséhez az említett országok népgazda­sága megszilárdításához. A Végrehajtó Bizottság meg­hallgatta a bizottság elnökének és az Európai Közösségek Ta­nácsa elnökének találkozójáról szóló jelentést. A Végrehajtó Bizottság összhangban az eu­rópai enyhülési folyamat követ­kezetes megvalósításával és az európai együttműködés kiszéle­sítésével olyan Intézkedéseket hozott, amelyek előkészítik, egyrészt a KGST és a KGST- tagországok, másrészt az Euró­pai Gazdasági Közösség és az EGK-tagországok közötti megál­lapodások megkötését. Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága megvitatta az összeurópai, az életkörnyezet védelmére, a köz­lekedés fejlesztésére, a közle­kedés és az energetika fejlesz­tésére vonatkozó kongresszu­sok kérdését, a Végrehajtó Bi­zottság azon véleményének adott hangot, hogy célszerű, ha a KGST titkársága aktívan részt vesz ilyen jellegű összejö­vetelek előkészítésében. A Végrehajtó Bizottság meg­vitatta a KGST-nek a szocialis­ta világrendszer gazdasági prob­lémáival foglalkozó nemzetközi intézete tevéknységével össze­függő kérdéseket és megfelelő határozatokat hozott. A résztve­vők elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az 1978-as évre vonatkozó költ­ségvetését. A Végrehajtó Bizottság ülése baráti légkörben, a kölcsönös megértés sze!lemében folyt le. Rudolf Rohlífceknak, a CSSZSZK miniszterelnök-helyet­teséinek, hazánk állandó KGST- képviselőjének vezetésével visz- szaérkeziett Prágába az a kül­döttség, amely részt vett a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak 83. ülésén. m 1977. XI. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents