Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-25 / 326. szám, péntek

-Közlemény Ľubomír Strougal ausztriai látogatásáról Új szó 1977. XI. 25. (Foli/taiás az 1. oldalról) feltétel megvan további javítá­sukhoz. Egyetértettek abban, hogy a csehszlovák—osztrák együttműködésnek ez a pozitív fejlődése, amely az egyenjogú­ság elvén alapul, nemcsak a két ország javát szolgálja, ha­nem az európai földrész poli­tikai légkörének további javí­tását is. Ezért a felek készek arra, hogy ezt az együttműkö­dést tovább mélyítsék. Ezzel összefüggésben kiemelték a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és az Osztrák Köz­társaság között 1974-ben meg­kötött azon szerződés jelentő­ségét, amely a kölcsönös pénz­ügyi és vagyonjogi kérdéseket rendezi. A felek törekedni fog­nak arra, hogy ez az egyez­mény folyamatosan megvaló­suljon. Mindkét fél kiemelte a két ország képviselői közötti kap­csolatok hasznosságát, mely kapcsolatok lehetővé teszik a kiterjedt véleménycserét. Mind­két fél szempontjából előnyös­nek tartják e kapcsolatok el­mélyítését és minden területre való kiterjesztését. A felek pozitívan értékelték az általános csehszlovák—oszt­rák vegyes bizottság tevékeny­ségét — amely bizottság nem­rég sikeresen befejezte Bécs­ben megtartott 3. ülésszakát — s nagyra értékelték a bizott­ság hozzájárulását a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez. Nagyra értékelték a közös határokon lejátszódó esemé­nyek kivizsgálásával foglalko­zó csehszlovák—osztrák bizott­ság tevékenységét és megelé­gedéssel nyugtázták, hogy munkájával ez a bizottság is nagyban előmozdítja a kapcso­latok javítását. A két ország képviselői meg­tárgyalták a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok jelenlegi hely­zetét és továbbfejlesztésük táv­lati lehetőségeit. Ezzel össze­függésben leszögezték, hogy mindkét fél érdekeivel össz­hangban az árucsereforgalom állandóan növekvő irányzatú. Mindkét fél kifejtette, hogy érdeke az árucsereforgalom további bővítése az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök elve alapján. A felek egyidejű­leg megvitatták az ezzel kap­csolatos fő kereskedelmi-politi­kai problémákat. Behatóan foglalkoztak a táv­lati gazdasági együttműködés, elsősorban a termelési koope­ráció — különösen a gépipari kooperáció —, a közlekedés és az energetika terén kifejtett együttműködés, valamint a tu­dományos és a műszaki kap­csolatok jelenlegi helyzetével és távlataival. Megállapították, hogy ezen együttműködés to­vábbi elmélyítéséhez hozzája rulna az együttműködés távlati programjának kidolgozása az 1990-ig terjedő időszakra vo­natkozóan. A felek megálla­podtak abban, hogy minél előbb elkezdik e program ki­dolgozását az érvényben levő gazdasági és ipari együttműkö­dési egyezmény keretében. A gazdasági kooperáció és az árucsereforgalom kiszélesí­tése szorosan összefügg az egyes csehszlovák és osztrák vállalatok együttműködésének megszilárdításával. Mindkét fél megvizsgálja e kapcsolatok — különösen a távlati kapcsola­tok — támogatásának lehető­ségeit és ennek érdekében konkrét javaslatokat terjesztett elő. A kölcsönös gazdasági kap­csolatok eddigi fejlődése meg­felel a helsinki értekezlet zá­róokmánya szellemének és fon­tos pozitív tényezője a cseh­szlovák-osztrák kapcsolatok egésze fejlődésének. A két ország közötti idegen- forgalom kérdéseinek megvita­tása során mindkét fél kifejez­te készségét, hogy megvizsgál­ja e kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit. A felek a két ország államhatárain lebo­nyolódó személyforgalom meg­könnyítésével is foglalkoztak 1977. november 22-én Bécsben megállapodást írt alá a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és az Osztrák Köz­társaság szövetségi kormánya közúti átkelőhelyek létesítésé­ről a közös államhatárokon. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a humanitárius kér­déseket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányának ajánlásaival összhangban fogják megoldani. Mindkét fél egybehangzóan leszögezte, hogy a kulturális és a tudományos kapcsolatok terén még nein merítették ki az összes lehetőségeket, ame­lyek a jószomszédi viszonyból adódnak. Ezért kifejezték azt az óhajukat, hogy tovább kell bővíteni a kapcsolatokat ezen a területen, beleértve a neve­lés terén kiépített kapcsolato­kat is. Ezzel összefüggésben kifejezték azt a reményüket, hogy a Ľubomír Strougal cseh­szlovák miniszterelnök látoga­tása idején a külügyminiszte­rek által aláírt kulturális egyezmény lehetővé teszi a kulturális értékek mindkét irányban való terjesztésének megkönnyítését a két ország népe kulturális .értékeinek gyarapítása és egymás jobb megértése érdekében. A kulturális kapcsolatokról folytatott eszmecsere során mindkét fél hangsúlyozta a két ország intézményei, szerve­zetei közötti szerződések és az emberek közötti közvetlen kap­csolatok fontosságát, valamint az államközi kapcsolatok jelen­tőségét. A megbeszélések során mind­két fél rámutatott az osztrák Államszerződés fontosságára, valamint Ausztriának az alkot­mányban rögzített tartós sem­legessége jelentőségére a kö­zép-európai béke és biztonság szempontiából. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a nem­zetközi fejlődésben a nemzet­közi feszültség enyhülésének tendenciája dominál. A felek kifejezték a két ország azon eltökélt szándékát, hogy a fe­szültségenyhülés tartóssá téte­lén fognak fáradozni, továbbá azon, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet Záróokmányának aján­lásai teljes mértékben valóra váljanak és az európai orszá­gok közötti kapcsolatok bázi­sát képezzék. Kifejezték azt a szándéku­kat, hogy továbbra is az euró­pai országok közötti együttmű­ködés kiszélesítésén fognak munkálkodni az eltérő társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése el­vének szellemében. A felek nagy fontosságot tu­lajdonítanak a jelentős problé­mák, például a környezetvéde­lem, a közlekedés és az ener­getika problémái megoldásá­nak, s támogatják a kétoldalú és az egész Európára kiterjedő együttműködés megerősítését ezeken a területeken. Mindkét fél kifejezte azt az eltökélt szándékát, hogy teljes mértékben valóra váltja az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Záróokmá­nyának ajánlásait. Kifejezték továbbá azt a meggyőződésü­ket, hogy a belgrádi találkozó sikeres lefolyása további dön­tő lépést jelent a Záróokmány teljes mértékű valóra váltása terén és ezzel hozzájárul Eu­rópa népei békés együttműkö­désének továbbfejlesztésebez. Egybehangzóan azt a véle­ményt vallják, hogy a belgrádi találkozón folytatott eszmecse­re elősegíti a feszültség továb­bi enyhítését és ezzel együtt a biztonság és az együttműkö­dés megszilárdítását az euró­pai kontinensen, a földközi­tengeri térségben és az egész világon a helsinki értekezlet Záróokmányának ajánlásaival összhangban. A felek azt a nézetet vall­ják, hogy a politika területén lezajló enyhülést katonai eny­hüléssel kell kiegészíteni, mi­vel korunk egyik legsürgetőbb konkrét feladata az, hogy lé­péseket tegyünk a lázas fegy­verkezési hajsza megállítása, a katonai erők csökkentése érdekében azzal a céllal, hogy szigorú nemzetközi ellenőrzés segítségével megvalósuljon az általános és teljes leszerelés. Ezzel összefüggésben mindkét fél rámutatott az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka összehívásának fon­tosságára —, és támogatták a leszerelési világértekgzlet meg­tartását. A kormányfők nagy fontos­ságot tulajdonítanak a Bécsben folyó közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgya lásoknak és az ezzel összefüg gő intézkedéseknek. Kiemelték, hogy fontos a megbeszéléseken előrehaladást elérni azon elvet tiszteletben tartva, miszerint a csökkentés egyik fél biztonsá­gának kárára sem történhet. A felek rámutattak annak fon­tosságára, hogy konkrét ered­ményeket kell elérni a straté­giai támadófegyverek korláto­zásáról folyó szovjet—amerikai megbeszéléseken. A miniszter­elnökök nagy jelentőséget tu lajdonítanak minden olyan javaslatnak és törekvésnek, amelyek ezt a célt szolgálják. A felek hangsúlyozták, hogy a közel-keleti válság továbbra is súlyos veszélyt jelent a tér­ség és az egész világ békéje számára. Kiemelték, hogy nem lehet a közel-keleti válságot tartósan rendezni az izraeli csapatoknak az 1967-ben meg­szállt összes arab területekről való kivonása nélkül, a Palesz­tinái arab nép törvényes jogai­nak érvényesítése nélkül, a térség minden országa függet­lenségének, önálló létének és biztonságának garantálása nél­kül. A felek hangsúlyozták: szükséges, hogy minél előbb újra összehívják a genfi közel- keleti értekezletet minden érin­tett fél részvételével. A kormányfők eszmecserét folytattak a ciprusi kérdésről is. Megállapították, hogy e kérdést a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi egysége alapján kell rendezni, tekintetbe véve mind­két ott élő nemzetiség jogait és érdekeit. Mindkét fél aggodalmát fe­jezte ki az afrikai helyzet ala­kulásával kapcsolatban, amely veszélyezteti a világbékét és a nemzetközi biztonságot. A fe­lek nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az emberi jogok tisz­teletben tartásának, a faji diszkrimináció, elsősorban a faji megkülönböztetés minden formája felszámolásának, az afrikai népek, illetve országok szuverenitása, területi egysége és jogai következetes tisztelet­ben tartásának, annak, hogy ezek a népek önállóan dönt­hessenek belső fejlődésük to­vábbi útjáról és békésen, külső beavatkozástól mentese i meg­oldhassák vitás ügyeiket. A felek hangsúlyozták a2 Egyesült Nemzetek Szervezeté nek nagy jelentőségét C kife­jezték azt a szándékukat, hogy tovább folytatják e szervezet erősítését, amely szervezet a világbéke és a nemzetközi biz­tonság védelmének univerzális és pótolhatatlan szerve, s szi­gorúan tiszteletben 1 iják az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Alapokmányát. Rámutattak Bécsnek, mint számos ENSZ-szervezet és más nemzetközi szervezetek székhe­lyének, valamint a nemzetközi konferenciák városának a je­lentőségére. Ľubomír Strougal csehszlo­vák miniszterelnök és dr. Bru­no Kreisky osztrák szövetségi kancellár megbeszélései nagy­ban elősegítik a csehszlovák- osztrák együttműködés fejlődé sét és további fontos lépést jelentenek az eltérő társadat mi rendszerű két szomszéd ország kapcsolatai elmélyítésé nek útján. Ľubomír Strougal, a Cseh szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke dr. Bruno Kreiskyt, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárját csehszlovákiai látogatásra hív­ta meg. A meghívást köszönet­tel elfogadták. A látogatás időpontjában később állapod­nak meg. EGYIPTOM „NEM MINDEN ÁRON” AKAR BÉKÉT Ma fejeződik be a közel-keleti kérdés vitája az ENSZ-ben [ČSTK) — Az ENSZ Köz­gyűlésben folytatódott a közel- keleti vita. A kérdéshez továb­bi nyolc küldött szólt hozzá. Ahmad Iszmat Abdái Magid, Egyiptom képviselője felszóla­lásában azt állította, hogy Egyiptom a Közel-Keleten igazságos békét akar az egész térség számára, s azt „nem minden áron és nem egyolda­lú egyezmény alapján“. ,,A történelmi kezdeményezés“, ahogy Szadat elnök izraeli út­ját nevezte Egyiptom képvise­lője, az ország erejét és nem a gyengeségét bizonyítja. Hollai Imre, magyar képvi­selő rámutatott, hogy a közel- keleti helyzetet a genfi konfe­rencia keretében kell megolda­ni. Minden más kísérlet a bé­kés megoldásra, melynek alap­ja szeparatista egyezmény és egoista célokkal folytatott poli­tikai manőverezés, csak elodáz­za és kétségessé teszi a kö­zel-keleti helyzet valódi, egy­séges megoldásának lehetősé­gét. Siegfried Zachmann (NDK) megjegyezte, hogy az utóbbi napokban sok szó esik Közel- Kelet békéjéről. Izrael azon­ban továbbra sem hajlandó vi­lágosan nyilatkozni, hogy mit akar ennek érdekében tenni. Megkerüli az elfoglalt arab te­rületekről való kivonulás kér­dését, és figyelmen kívül hagy­ja a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítését. Lazar Mojszov, az ENSZ-köz­gyűlés elnöke bejelentette, hogy a közel-keleti vitához több mint 40 felszólaló kíván hozzászólni. Ezért pénteken délután még rendkívüli ülést tartanak, melyen szavazással zárják a vitát a határozatok elfogadásáról. SZAOAT LÁTOGATÁSA NEM MÓDOSÍTOTT IZRAEL MAGATARTÁSÁN DAJAN NYILATKOZATA (ČSTK) — Anvar Szadat egyiptomi államelnök izraeli tárgyalásai után a legkevésbé sem változott meg a Tel Aviv-i kormány magatartása. Ugyan­úgy, mint korábban, nem haj­landó kivonni csapatait a meg­szállt arab területekről és el­ismerni a palesztinai arab nép törvényes jogait, köztük a sa­ját államra való jogát, — iga­zolta az Excelsior mexikói lap­nak adott interjújában Mose Dajan izraeli külügyminiszter. „Izrael elutasítja azt a kö­vetelést, hogy kivonuljon a Gaza-övezetből, Jeruzsálem ke­leti városrészéből és más meg­szállt területekről“, — jelen­tette ki Dajan. Az izraeli külügyminiszter azt is mondotta, hogy a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet nem vehet részt a genfi közel- keleti értekezleten, és hogy erről Szadat elnök tud. A libanoni kormány értékelte Anvar Szadat egyiptomi elnök izraeli látogatását. Szálem Hossz kormányfő az újságírók­kal folytatott beszélgetésében sajnálatát fejezte ki afölött, hogy ez a látogatás megbontot­ta az arab egységet, s egy idő­re elterelte a közvélemény fi­gyelmét a Közel-Kelet egyik legidőszerűbb problémájának, mégpedig a dél-libanoni hely­zetnek megoldásáról. AZ MPLA KONGRESSZUSI DOKUMENTUMAI CSAK A PROLETARIÁTUS VIHETI GYŐZELEMRE AZ ANGOLAI FORRADALMAT (TASZSZ) — December 4-én Luandában megkezdi munká­ját az Angolai Népi Felszaba­dítási Mozgalom (MPLA) I. kongresszusa. A kongresszus dokumentumai hangsúlyozzák, hogy a proletariátusnak saját politikai szervezetre, vezető pártra van szüksége. Bár az or­szágban a proletariátus csak a lakossság 10 százalékát teszi ki, az angolai forradalom ve­zető erejévé kell válnia, mert a társadalmi termelésben betol- tött szerepe és szervezőképes­sége folytán csak ő viheti győ­zelemre a társadalmi forradal­mat. A dokumentumok megerősí­tik, hogy a párt nemzetközi tevékenységében következete.- sen a proletár internacionaliz­mus elvéhez kívánja tartani magát. VANCE BEFEJEZTE DÉL-AMERIKAI LÁTOGATÁSÁT Kudarccal végződött körűt (ČSTK) — Cyrus Vance amerikai külügyminiszter befe­jezte argentínai, brazíliai és venezuelai látogatását és visz- szatért Washingtonba. Megér­kezése után elmondotta, hogy az olajárak befagyasztása ürü gyében Carlos Andrés Perez venezuelai elnökkel folytatott megbeszélései eredménytelenek voltak. Hivatalos körök diplomáciai okokból igyekeznek titkolni, hogy Vance dél-amerikai kör­útja teljes kudarccal végződött, noha jól tájékoztatott körökben ez nyilvánvaló. A külügyminisz­tert mindenütt figyelmesen meghallgatták, de a tárgyaló­felek megmaradtak a saját né­ALEKSZEJ SITYIKOVNAK, az Európai Biztonság és Együttmű­ködés Szovjet Bizottsága elnö­kének. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa el­nökének vezetésiével az Euró­pai Biztonság és Együttműkö­dés Nemzetközi Bizottságának ma kezdődő üléséne megérke­zett Brüsszelbe a szovjet kül­döttség. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met szövetségi kancellár teg­nap. hivatalos lengyelországi látogatásának negyedik napján Pjotr jaroszewicz lengyel mi­niszterelnök kíséretében megte­kintette Krakkó történelmi ne­vezetességeit és Gdaňskot. zetüknél. „A külügyminiszter­nek nem sikerült a legkisebb előrehaladást sem elérnie“, — hangsúlyozza a Baltimore Sun. Vance küldetésének egyetlen konkrét eredménye az ameri­kai-argentin megállapodás a nukleáris energia felhasználá­sában való együttműködésről. Vance-nak Buenos Airesben az emberi jogok kérdéseit ille­tő fejtegetései is negatív re­akciót váltottak ki. Argentína már korábban visszautasította az Egyesült Államok által fel­ajánlott gazdasági segítséget és kifejezésre juttatta, hogy Wa­shington propaganda-kampá­nyát a belügyeibe való bea­vatkozásnak minősíti. PAAVO VÄYRYNEN finn kül­ügyminiszter moszkvába érke­zett. Az általa vezetett finn kereskedelmi küldöttség tárgya­lásokat folytat az 1978. évi szovjet—finn kölcsönös árucse­reforgalomról. MARIE KABRHELQVANAK, a Csehszlovákiai Nőszövetség KB elnökének vezélésével Afganisz­tánban tartózkodó csehszlovák nőküldöttséget Kabulban fogad­ta Muhammad Ibrahim Madzsid oktatási miniszter. BUKARESTBEN megnyílt a román parlament őszi üléssza­ka, amely megvitatja az 1978. évi népgazdaságfejlesztési terv­ről és állami költségvetésről szóló törvény javaslatát.

Next

/
Thumbnails
Contents