Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-24 / 325. szám, csütörtök

LEONYID BREZSNYEVNEK, AZ SZKP KB FŐTITKÁRÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGE ELNÖKÉNEK CIKKE TÖRTÉNELMI HATÄRKO A KOMMUNIZMUS FELE VEZETŐ OTUN Az alábbiakban közöljük Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke „Történelmi határkő a kommunizmus felé vezető úton“ című cikkét, amely megjelent a Béke és Szo­cializmus c. folyóirat 12. számában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának különleges helye van a Szov­jetunió történetében. Ez a Szov­jetunió új alkotmánya jóváha­gyásának éve. Ebben az alkot­mányban tükröződnek a párt és a nép Győzelmes Október utáni egész forradalmi átalakí­tó tevékenységének eredmé­nyei, ez az alkotmány tűzi ki a további kommunista építés világos perspektíváit. A Szovjetunió új alapvető törvénye a dolgozók legszéle­sebb tömegei alkotó tevékeny­ségének eredménye. Megteste­síti tapasztalataikat, képessé­geiket és akaratukat, a szocia­lista haza felvirágzásáról, a nemzetközi tekintélye növelé­séről való gondoskodásukat. A nagy Lenin megfogalmazva a szocialista állam építésének alapelveit, leszögezte, hogy az alkotmány „azt rögzíti le, amit az élet már megvalósított, és ... a gyakorlati életben való alkalmazása során majd javít­juk és kiegészítjük.“ (Lenin Művei, 28. kötet, 21. oldal.) A legfontosabb, amivel népünk életét az előző szovjet alkot­mány az érvénybe lépése pil­lanatától eltelt több mint negy­ven esztendőben gazdagította, a fejlett szocialista társadalom felépítése és a világ első össz­népi államának létrejötte. A Szovjetunió felépítette a fejlett szocialista társadalmat Á fejlett szocialista társada­lom, a kommunista alakulat el­ső szakasza keretében, tör­vényszerű foka az új renszer társadalmi-gazdasági érettségé­nek. Lenin szavaival élve, ez olyan szocializmus, amely már teljes mértékben gyökeret vert és amellyel megkezdődik a fo­kozatos átmenet a kommuniz­musba. Hazánkban a szocializ­mus fejlődésének éppen ezt a fokát értük el. Amikor a marxizmus—leni­nizmus klasszikusai megkísé­reltek a jövőbe pillantani és vázolni a szocializmus és a kommunizmus körvonalait, rendkívül körültekintően jár­tak el. Nem volt ebben egy sze­mernyi utópia, sem fantázia. Csak az, ami tudományosan bi­zonyítható: a fejlődés alapve­tő tendenciái, az elvi fontossá­gú fő jellemző vonások. Elmé­letileg világos volt, hogy a ka­pitalizmusból a kommunizmus­ba való átmenet hosszú törté­nelmi szakasz lesz, s az új tár­sadalom az érettség egyik fo­kát követően elér további fo­kához. Előre azonban nem le­hetett tudni azt, hogy konkré­tan milyenek lesznek ezek a fokok. Engels Frigyes a kom­munista társadalomhoz vezető átmeneti szakaszokkal kapcso­latban leszögezte, hogy „ez egyáltalában a legnehezebb anyag “ (Marx és Engels Művei, 38. kötet, 153. oldal, cseh kiadás.) A LESSSIIMI ESZMÉK ÚTTÖRŐI ________ El ső ízben Leninre és az oroszországi kommunistákra hárult az a feladat, hogy fe­leljenek erre a kérdésre. Ter­mészetesen Lenin figyelme el­sősorban az akkori időszak közvetlen feladataira, az új tár­sadalmi rend alapjainak fel­építésére összpontosult. A zse­niális gondolatok azonban min­dig megelőzik korukat. Lenin már a szovjethatalom hajna­lán a megkezdett szocialista építés perspektívájaként és cél­jaként beszélt a ,,kész“, „tel­jes“, „fejlett“ szocializmusról. Ezek a lenini gondolatok vál­tak a fejlett szocialista társa­dalom koncepciójának alapjá­vá is, amelyet kollektíván dol­gozott ki az SZKP és más test­vérpártok. A Szovjetuniónak és a szo­cialista közösség további orszá­gainak tapasztalatai megerősí­tik, hogy a szocializmus alap­jainak felépítése, vagyis a ki­zsákmányoló osztályok meg­szüntetése és az összes nép- gazdasági szektorban a terme­lőeszközök társadalmi tulajdo­nának rögzítése még nem ele­gendő ahboz. hogv megkezdőd­jön a kommunizmusba való fo­kozatos átmenet Előbb át kell menni a feilődés bizonyos sza­kaszain, a szocializmus bázisán. Közben a gyakorlat feltárta, hogy a szocializmus fejleszté­se és tökéletesítése nem kevés­bé bonyolult és felelősségtel­jes feladat, mint alapjainak építése. Nyilvánvaló, hogy az érett szocialista társadalomnak ma­gas fokúan fejlett termelőerők­re, hatalmas, progresszív ipar­ra, magas fokúan gépesített, a kollektivizmus elvein épített nagyüzemi mezőgazdaságra kell támaszkodnia. Éppen ilyen ma a szovjet gazdaság, amely méreteit és technikai ellátott­ságát tekintve lényegesen el­tér a negyven évvel ezelőtti gazdaságtól, amikor nálunk a városokban és a falvakban győztek a szocialista termelési viszonyok. JELENTŐS VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGBAN Ebben az időszakban a tár­sadalmi bruttótermék volumen­je tizennyolcszorosára, az ipa­ri munka energetikai ellátott­sága csaknem nyolcszorosára és a mezőgazdaságban több mint tizenötszörösére növeke­dett. Mai gazdaságunk elkép­zelhetetlen a nukleáris ener­getika, az elektronika, a szá­mítógépek és a félvezetők gyár­tása és sok más ipari ágazat nélkül, amelyekkel 1936-ban nem rendelkeztünk. Az ipari termelés globális volumenjé- ben több mint megháromszoro­zódott azoknak az ágazatok­nak hányada, amelyektől függ a technikai haladás és a nép­gazdaság hatékonysága. A szocialista építés kezdeti szakaszaiban, a szovjet állam­polgároknak erőforrásaikat és igyekezetüket összpontosíta­niuk kellett a legsürgetőbb fel­adatok teljesítésére, arra, ami­től államunk léte függött. Vi­szont ma, a fejlett szocializmus­ban, az egész népgazdaság szüntelen fejlődésének, vala­mint a tudományos-technikai forradalom és a társadalom szocialista megszervezése elő­nyeinek összekapcsolása alap­ján lehetővé vált a gazdaság­ban jelentős fordulat elérése az emberek sokoldalú anyagi ős kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére. Ez annyit jelent, hogy ma a párt gyakorlati politikájának középpontjába kerül, közvetle­nül és közvetve is, a szocialis­ta termelés legmagasabbrendü célja. Ennek köszönhető, hogy teljesebben és kifejezőbben nyilvánulnak meg a szocializ­musnak, mint termelési mód­nak és életmódnak történelmi előnyei és valóban humánus jellege. A szovjet állampolgárok éle­tének anyagi és szellemi szín­vonala megváltozott, és ma ha­sonlíthatatlanul magasabb. A szovjet állampolgárok reáljö­vedelme 1936 hoz képest több mint az ötszörösére növekedett Lényegesen fokozódott a szov­jet ember általános kulturált­sága és műveltsége, s nem a véletlen mű­ve, hogy „a vi­lág legolvasot­tabb emberé­nek“ tekintik. Napjainkban a szovjet fő- és szakközépisko­lákon mintegy 10 millió sze­mély folytatja tanulmányait, vagyis ezen is­kolák negyven évvel ezelőtti hallgatóságá­nak több mint a hétszerese; lényegében be­fejeztük az át­menetet az ál­talános közép­fokú képesítés­hez. Az embe­rek munkája az iparban és a mezőgazdaság­ban, valamint az összes szov­jet állampolgár munkája alkotóbb és érdeke­sebb. A győzelmes szocializmus által megteremtett feltételek között nőtt fel — anélkül, hogy ismerte volna a kizsákmányo­ló társadalom nehéz, az em­bert szellemileg megnyomorító — a dolgozók néhány nemze­déke, akiket kollektivitásra és kölcsönös elvtársi segítség- nyújtásra neveltek. A társadal­mi tudatban szilárdan gyökeret vert a tudományos materialis­ta világnézet. MÉLYREHATÓ ÁTALAKULÁS Tapasztalataink igazolják, hogy a fejlett szocializmus sza­kaszában jelentősen emelkedik a gazdaság társadalmasításá­nak színvonala, végbemegy a szocialista tulajdon állami (össznépi) és kolhoz-szövetke­zeti formája szüntelen közele­désének folyamata. Az utóbbi években ezt cselekvően előse­gíti a párt irányvonala, amely­nek célja, hogy a mezőgazda- sági kooperáció, valamint a mezőgazdasági-ipari integráció alapján elmélyítse a mezőgaz­dasági termelés szakosítását és összpontosítását, az az irány vonal, amely a mai feltételek kel összhangban továbbfejlesz ti a. lenini szövetkezeti terv gondolatait. Ma a Szovjetunió ban több mint 7000 gazdaság­közi szervezet és társulás léte­zik, amelyeket közösen hoztak létre az állami vállalatok és a kolhozok. Ez új jelenség tár­sadalmi-gazdasági gyakorla­tunkban. Mélyreható változások men­tek végbe a szovjet társadalom szociális struktúrájában is. A szovjet munkásosztálynak, a szovjet társadalom vezető ere­jének ma több mint 70 millió tagja van, s a Szovjetunió fog­lalkoztatott lakosságának két­harmadát teszi ki (míg 1936 ban csak egyharmadát). Szün telenül növekszik a munkások társadalmi aktivitása, politikai fejlettsége és részvételük az ál l ám igazgatásában. A különbö ző szintű szovjetek képviselői között a munkások hánvada az utóbbi negyven esztendőben az ötszörösére növekedett, és több mint 42 százalékot tesz ki Emelkedik a munkások általá nos műveltségének színvonala, és tökéletesebbé válik szakmai felkészültségük. Ma a munká sok 73,2 százaléka fő- és kö­zépiskolai (teljes vagy nem tel­jes) képesítéssel rendelkezik, míg negyven évvel ezelőtt nem egészen 8 százalékuk rendelke­zett ezzel a képesítéssel. A fej­lett szocializmus feltételei kö­zött, a tudományos-technika: forradalom hatására új típusú termelő fejlődik ki, akinek te­vékenységében a fizikai mun­ka mind harmonikusabban ösz- szefonódik a szellemi munká­val. Lényegesen megváltozott kolhozparasztságunk is. Szociá­lis helyzeténél fogva mind kö­zelebb kerül a munkásosztály­hoz; műveltségének színvona­la és életmódja ma már sok esetben alig tér el a városi la­kosság színvonalától. A kol­hozban született és felnőtt mai földműves jellemző vonása a közösségi mentalitás, a magas fokú eszmeiség, a szocializmus és a kommunizmus ügye iránti odaadás. A munkás- és paraszti kö­zegből származó személyekkel kiegészülő értelmiségünk egész alkotó energiáját az új társa­dalom építésének szenteli. Ez a szovjet dolgozók leggyorsab­ban gyarapodó osztaga. Az iparban az eltelt negyven esz­tendőben harmincnégyszeresé­re, a mezőgazdaságban negy­venhétszeresére növekedett a fő- és középiskolai képesítés­sel rendelkező szakemberek száma. A szocializmus a szovjet ál­lampolgárokban kifejlesztette annak tudatát, hogy hazájuk tényleges gazdái, kiváltotta azt a törekvésüket, hogy elsajátít­sák az egész társadalmi élet szocialista elvek alapján tör­ténő irányításának lenini tu­dományát és művészetét. A szo­cializmus káderei nevelésének kűtforrásává a dolgozók leg­szélesebb tömegei váltak. Olyan emberek, akikben a pár­tosság szervesen összefonódik a mélyreható illetékességgel, a magas fokú politikai öntudat a minden új iránti fejlett ér­zékkel, a saját munkájuk bírá­ló értékelésének képessége a tömegek nézetei meghallgatá­sának képességével. A SZOCIÁLIS ALAP bővítése ________ A fejlett szocializmus építé­siének folyamatában hazánkban szélesedett a szocialista rend­szer társadalmi bázisa. A mun­kásosztály szövetsége a kolhoz­parasztsággal ezeknek az osztá­lyoknak a jelenleg-4eljes mér­tékben szocialista magatartást tanúsító népi értelmiséggel való szilárd politikai és eszmei egy­séggé fejlődött. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek, az összes fizikai és szellemi dolgozó Szovjetunióban kiala­kult megbonthatatlan szövetsé­ge a kommunista építés to­vábbi sikereinek legfontosabb erőforrása és záloga. Hazánkban a fejlett szocia­lizmus fontos vonása, a szovjet társadalom gyorsan szilárduló homogenitásának mutatója és az SZKP nemzetiségi politikájának diadala egv történelmileg úl társadalmi és nemzetközi kö­zösségnek, a szovjet népnek létreiötte Ez annyit jelent, hogy nálunk fokozatosan dön­tő fontosságúvá válnak a szov­jet állampolgárok cselekvésé­nek jellegének és világnézeté­nek. a szociális és a nemzeti­ségi különbségektől független közös vonásai. Annak köszönhetően, hogy közeledtek egymáshoz a szocia­lista tulajdon különféle formái, hogy fokozatosan megszűnnek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizi­kai munka között és hogy min­den dolgozó átvette a munkás- osztály eszmei-politikai nézete­it, lakosságunk minden rétegé­nek reális érdekei és a céljai, társadalmi eszményei és menta­litása annyira közeledett egy­máshoz, mint soha ezelőtt. En­nek alapján lényeges változá­sok következtek be a társada­lom politikai rendszerében is. Ezeknek lényege a proletárdik­tatúra államának az össznépi szocialista államba fejlődése. Ezek azok az objektív folya­matok, amelyek alapján párt­tunk levonta a következtetést, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus, vagyis elértük az új társadalomnak azt a fokát, érettségének azt a stádiumát, amikor a szocializ­mus jellegzetes belső alapelvei­vel összhangban, globálisan be­fejezzük a társadalmi viszo­nyok átépítését. A fejlett szo­cialista társadalom legfontosabb jellemző vonásainak egyike, hogy szabadon érvényesülhet­nek a szocializmus törvényei, hogy a társadalmi élet minden területén megnyilvánuljanak előnyei, a társadalmi rendszer szerves zártsága és dinamiz­musa, politikai stabilitása és megbonthatatlan belső egysége. Persze ebben a fejlődési sza­kaszban is érvényes és hosszú ideig érvényes marad a munka szerinti elosztás elve. A SZOCIALIZMUSBÓL A KOMMUNIZMUSBA VALÓ ÁTMENET DIALEKTIKÁJA Azt a nézetet valljuk, hogy a fejlett szocializmus valameny- nyi lehetőségének megismerése és felhasználása egyben átme­net a kommunizmus építéséhez. Egyszóval a fejlődés dialekti­kája az, hogy az érett szocia­lista társadalom tökéletesedé­sével egyidejűleg ez a társada­lom fokozatosan a kommunista társadalomba torkollik. Ezt a két folyamatot nem szabad el­választani, nem szabad válasz- vonolat húzni közéjük. Mély meggyőződésünk, hogy bármilyenek is a szocializmust építő . országok sajátos feltéte­lei, a szocializmus saját alap­ián végbemenő tökéletesítésié­nek, az érett, fejlett szocializ­musnak szakasza elkerülhetet­len láncszeme a szocialista vál­tozásoknak. viszonylag hosszú időszaka a kapitalizmusból a kommunizmusba való fejlődés­nek. Természetesen az egyes szocialista országok feltételei között ez az elkerülhetetlenség, ez a törvényszerűség sajátos módon fog realizálódni. így például a Szovjetunió azt követően volt kénytelen megol­dani a fejlett szocializmusnak megfelelő anyagi-műszaki alap felépítésének feladatát, hogy felépültek az új rendszer alap­jai. Ez nyilván minden olyan or­szág közös útja. amely olyan helyzetben fog hozzá a szocia­lista változások végrehajtásá­hoz. amikor gazdasága alacsony vagy közepes színvonalon van. Persze azokban az országokban, amelyek a szocialista forrada­lom győzelme idején magas fo­kúan fejlett termelőerőkkel fog­nak rendelkezni, a helyzet sok vonatkozásban eltérő lesz. De ott is feltétlenül szükséges lesz megoldani például az érett szocializmus építésének s töké­letesítésének olyan bonvolult feladatait, amilyen az egész társadalmi élet szocialista ala­pokon történő megszervezésé- nek nem könnyű feladata, a többi között a népgazdaság ter­vezése és irányítása tudomá­nyának elsajátítása, az összes társadalmi osztály és szociális csoport közeledésének szavato­lása a munkásosztály szocialis­ta érdekei ós kommunista esz­ményei alaoján, a szocialista öntudat beleoltása az államnol- gárokba, a szocialista államiság és a demokrácia tökéletesítése és fejlesztése. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents