Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-24 / 325. szám, csütörtök
LEONYID BREZSNYEVNEK, AZ SZKP KB FŐTITKÁRÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGE ELNÖKÉNEK CIKKE TÖRTÉNELMI HATÄRKO A KOMMUNIZMUS FELE VEZETŐ OTUN Az alábbiakban közöljük Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke „Történelmi határkő a kommunizmus felé vezető úton“ című cikkét, amely megjelent a Béke és Szocializmus c. folyóirat 12. számában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának különleges helye van a Szovjetunió történetében. Ez a Szovjetunió új alkotmánya jóváhagyásának éve. Ebben az alkotmányban tükröződnek a párt és a nép Győzelmes Október utáni egész forradalmi átalakító tevékenységének eredményei, ez az alkotmány tűzi ki a további kommunista építés világos perspektíváit. A Szovjetunió új alapvető törvénye a dolgozók legszélesebb tömegei alkotó tevékenységének eredménye. Megtestesíti tapasztalataikat, képességeiket és akaratukat, a szocialista haza felvirágzásáról, a nemzetközi tekintélye növeléséről való gondoskodásukat. A nagy Lenin megfogalmazva a szocialista állam építésének alapelveit, leszögezte, hogy az alkotmány „azt rögzíti le, amit az élet már megvalósított, és ... a gyakorlati életben való alkalmazása során majd javítjuk és kiegészítjük.“ (Lenin Művei, 28. kötet, 21. oldal.) A legfontosabb, amivel népünk életét az előző szovjet alkotmány az érvénybe lépése pillanatától eltelt több mint negyven esztendőben gazdagította, a fejlett szocialista társadalom felépítése és a világ első össznépi államának létrejötte. A Szovjetunió felépítette a fejlett szocialista társadalmat Á fejlett szocialista társadalom, a kommunista alakulat első szakasza keretében, törvényszerű foka az új renszer társadalmi-gazdasági érettségének. Lenin szavaival élve, ez olyan szocializmus, amely már teljes mértékben gyökeret vert és amellyel megkezdődik a fokozatos átmenet a kommunizmusba. Hazánkban a szocializmus fejlődésének éppen ezt a fokát értük el. Amikor a marxizmus—leninizmus klasszikusai megkíséreltek a jövőbe pillantani és vázolni a szocializmus és a kommunizmus körvonalait, rendkívül körültekintően jártak el. Nem volt ebben egy szemernyi utópia, sem fantázia. Csak az, ami tudományosan bizonyítható: a fejlődés alapvető tendenciái, az elvi fontosságú fő jellemző vonások. Elméletileg világos volt, hogy a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet hosszú történelmi szakasz lesz, s az új társadalom az érettség egyik fokát követően elér további fokához. Előre azonban nem lehetett tudni azt, hogy konkrétan milyenek lesznek ezek a fokok. Engels Frigyes a kommunista társadalomhoz vezető átmeneti szakaszokkal kapcsolatban leszögezte, hogy „ez egyáltalában a legnehezebb anyag “ (Marx és Engels Művei, 38. kötet, 153. oldal, cseh kiadás.) A LESSSIIMI ESZMÉK ÚTTÖRŐI ________ El ső ízben Leninre és az oroszországi kommunistákra hárult az a feladat, hogy feleljenek erre a kérdésre. Természetesen Lenin figyelme elsősorban az akkori időszak közvetlen feladataira, az új társadalmi rend alapjainak felépítésére összpontosult. A zseniális gondolatok azonban mindig megelőzik korukat. Lenin már a szovjethatalom hajnalán a megkezdett szocialista építés perspektívájaként és céljaként beszélt a ,,kész“, „teljes“, „fejlett“ szocializmusról. Ezek a lenini gondolatok váltak a fejlett szocialista társadalom koncepciójának alapjává is, amelyet kollektíván dolgozott ki az SZKP és más testvérpártok. A Szovjetuniónak és a szocialista közösség további országainak tapasztalatai megerősítik, hogy a szocializmus alapjainak felépítése, vagyis a kizsákmányoló osztályok megszüntetése és az összes nép- gazdasági szektorban a termelőeszközök társadalmi tulajdonának rögzítése még nem elegendő ahboz. hogv megkezdődjön a kommunizmusba való fokozatos átmenet Előbb át kell menni a feilődés bizonyos szakaszain, a szocializmus bázisán. Közben a gyakorlat feltárta, hogy a szocializmus fejlesztése és tökéletesítése nem kevésbé bonyolult és felelősségteljes feladat, mint alapjainak építése. Nyilvánvaló, hogy az érett szocialista társadalomnak magas fokúan fejlett termelőerőkre, hatalmas, progresszív iparra, magas fokúan gépesített, a kollektivizmus elvein épített nagyüzemi mezőgazdaságra kell támaszkodnia. Éppen ilyen ma a szovjet gazdaság, amely méreteit és technikai ellátottságát tekintve lényegesen eltér a negyven évvel ezelőtti gazdaságtól, amikor nálunk a városokban és a falvakban győztek a szocialista termelési viszonyok. JELENTŐS VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGBAN Ebben az időszakban a társadalmi bruttótermék volumenje tizennyolcszorosára, az ipari munka energetikai ellátottsága csaknem nyolcszorosára és a mezőgazdaságban több mint tizenötszörösére növekedett. Mai gazdaságunk elképzelhetetlen a nukleáris energetika, az elektronika, a számítógépek és a félvezetők gyártása és sok más ipari ágazat nélkül, amelyekkel 1936-ban nem rendelkeztünk. Az ipari termelés globális volumenjé- ben több mint megháromszorozódott azoknak az ágazatoknak hányada, amelyektől függ a technikai haladás és a népgazdaság hatékonysága. A szocialista építés kezdeti szakaszaiban, a szovjet állampolgároknak erőforrásaikat és igyekezetüket összpontosítaniuk kellett a legsürgetőbb feladatok teljesítésére, arra, amitől államunk léte függött. Viszont ma, a fejlett szocializmusban, az egész népgazdaság szüntelen fejlődésének, valamint a tudományos-technikai forradalom és a társadalom szocialista megszervezése előnyeinek összekapcsolása alapján lehetővé vált a gazdaságban jelentős fordulat elérése az emberek sokoldalú anyagi ős kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére. Ez annyit jelent, hogy ma a párt gyakorlati politikájának középpontjába kerül, közvetlenül és közvetve is, a szocialista termelés legmagasabbrendü célja. Ennek köszönhető, hogy teljesebben és kifejezőbben nyilvánulnak meg a szocializmusnak, mint termelési módnak és életmódnak történelmi előnyei és valóban humánus jellege. A szovjet állampolgárok életének anyagi és szellemi színvonala megváltozott, és ma hasonlíthatatlanul magasabb. A szovjet állampolgárok reáljövedelme 1936 hoz képest több mint az ötszörösére növekedett Lényegesen fokozódott a szovjet ember általános kulturáltsága és műveltsége, s nem a véletlen műve, hogy „a világ legolvasottabb emberének“ tekintik. Napjainkban a szovjet fő- és szakközépiskolákon mintegy 10 millió személy folytatja tanulmányait, vagyis ezen iskolák negyven évvel ezelőtti hallgatóságának több mint a hétszerese; lényegében befejeztük az átmenetet az általános középfokú képesítéshez. Az emberek munkája az iparban és a mezőgazdaságban, valamint az összes szovjet állampolgár munkája alkotóbb és érdekesebb. A győzelmes szocializmus által megteremtett feltételek között nőtt fel — anélkül, hogy ismerte volna a kizsákmányoló társadalom nehéz, az embert szellemileg megnyomorító — a dolgozók néhány nemzedéke, akiket kollektivitásra és kölcsönös elvtársi segítség- nyújtásra neveltek. A társadalmi tudatban szilárdan gyökeret vert a tudományos materialista világnézet. MÉLYREHATÓ ÁTALAKULÁS Tapasztalataink igazolják, hogy a fejlett szocializmus szakaszában jelentősen emelkedik a gazdaság társadalmasításának színvonala, végbemegy a szocialista tulajdon állami (össznépi) és kolhoz-szövetkezeti formája szüntelen közeledésének folyamata. Az utóbbi években ezt cselekvően elősegíti a párt irányvonala, amelynek célja, hogy a mezőgazda- sági kooperáció, valamint a mezőgazdasági-ipari integráció alapján elmélyítse a mezőgazdasági termelés szakosítását és összpontosítását, az az irány vonal, amely a mai feltételek kel összhangban továbbfejlesz ti a. lenini szövetkezeti terv gondolatait. Ma a Szovjetunió ban több mint 7000 gazdaságközi szervezet és társulás létezik, amelyeket közösen hoztak létre az állami vállalatok és a kolhozok. Ez új jelenség társadalmi-gazdasági gyakorlatunkban. Mélyreható változások mentek végbe a szovjet társadalom szociális struktúrájában is. A szovjet munkásosztálynak, a szovjet társadalom vezető erejének ma több mint 70 millió tagja van, s a Szovjetunió foglalkoztatott lakosságának kétharmadát teszi ki (míg 1936 ban csak egyharmadát). Szün telenül növekszik a munkások társadalmi aktivitása, politikai fejlettsége és részvételük az ál l ám igazgatásában. A különbö ző szintű szovjetek képviselői között a munkások hánvada az utóbbi negyven esztendőben az ötszörösére növekedett, és több mint 42 százalékot tesz ki Emelkedik a munkások általá nos műveltségének színvonala, és tökéletesebbé válik szakmai felkészültségük. Ma a munká sok 73,2 százaléka fő- és középiskolai (teljes vagy nem teljes) képesítéssel rendelkezik, míg negyven évvel ezelőtt nem egészen 8 százalékuk rendelkezett ezzel a képesítéssel. A fejlett szocializmus feltételei között, a tudományos-technika: forradalom hatására új típusú termelő fejlődik ki, akinek tevékenységében a fizikai munka mind harmonikusabban ösz- szefonódik a szellemi munkával. Lényegesen megváltozott kolhozparasztságunk is. Szociális helyzeténél fogva mind közelebb kerül a munkásosztályhoz; műveltségének színvonala és életmódja ma már sok esetben alig tér el a városi lakosság színvonalától. A kolhozban született és felnőtt mai földműves jellemző vonása a közösségi mentalitás, a magas fokú eszmeiség, a szocializmus és a kommunizmus ügye iránti odaadás. A munkás- és paraszti közegből származó személyekkel kiegészülő értelmiségünk egész alkotó energiáját az új társadalom építésének szenteli. Ez a szovjet dolgozók leggyorsabban gyarapodó osztaga. Az iparban az eltelt negyven esztendőben harmincnégyszeresére, a mezőgazdaságban negyvenhétszeresére növekedett a fő- és középiskolai képesítéssel rendelkező szakemberek száma. A szocializmus a szovjet állampolgárokban kifejlesztette annak tudatát, hogy hazájuk tényleges gazdái, kiváltotta azt a törekvésüket, hogy elsajátítsák az egész társadalmi élet szocialista elvek alapján történő irányításának lenini tudományát és művészetét. A szocializmus káderei nevelésének kűtforrásává a dolgozók legszélesebb tömegei váltak. Olyan emberek, akikben a pártosság szervesen összefonódik a mélyreható illetékességgel, a magas fokú politikai öntudat a minden új iránti fejlett érzékkel, a saját munkájuk bíráló értékelésének képessége a tömegek nézetei meghallgatásának képességével. A SZOCIÁLIS ALAP bővítése ________ A fejlett szocializmus építésiének folyamatában hazánkban szélesedett a szocialista rendszer társadalmi bázisa. A munkásosztály szövetsége a kolhozparasztsággal ezeknek az osztályoknak a jelenleg-4eljes mértékben szocialista magatartást tanúsító népi értelmiséggel való szilárd politikai és eszmei egységgé fejlődött. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek, az összes fizikai és szellemi dolgozó Szovjetunióban kialakult megbonthatatlan szövetsége a kommunista építés további sikereinek legfontosabb erőforrása és záloga. Hazánkban a fejlett szocializmus fontos vonása, a szovjet társadalom gyorsan szilárduló homogenitásának mutatója és az SZKP nemzetiségi politikájának diadala egv történelmileg úl társadalmi és nemzetközi közösségnek, a szovjet népnek létreiötte Ez annyit jelent, hogy nálunk fokozatosan döntő fontosságúvá válnak a szovjet állampolgárok cselekvésének jellegének és világnézetének. a szociális és a nemzetiségi különbségektől független közös vonásai. Annak köszönhetően, hogy közeledtek egymáshoz a szocialista tulajdon különféle formái, hogy fokozatosan megszűnnek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között és hogy minden dolgozó átvette a munkás- osztály eszmei-politikai nézeteit, lakosságunk minden rétegének reális érdekei és a céljai, társadalmi eszményei és mentalitása annyira közeledett egymáshoz, mint soha ezelőtt. Ennek alapján lényeges változások következtek be a társadalom politikai rendszerében is. Ezeknek lényege a proletárdiktatúra államának az össznépi szocialista államba fejlődése. Ezek azok az objektív folyamatok, amelyek alapján párttunk levonta a következtetést, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus, vagyis elértük az új társadalomnak azt a fokát, érettségének azt a stádiumát, amikor a szocializmus jellegzetes belső alapelveivel összhangban, globálisan befejezzük a társadalmi viszonyok átépítését. A fejlett szocialista társadalom legfontosabb jellemző vonásainak egyike, hogy szabadon érvényesülhetnek a szocializmus törvényei, hogy a társadalmi élet minden területén megnyilvánuljanak előnyei, a társadalmi rendszer szerves zártsága és dinamizmusa, politikai stabilitása és megbonthatatlan belső egysége. Persze ebben a fejlődési szakaszban is érvényes és hosszú ideig érvényes marad a munka szerinti elosztás elve. A SZOCIALIZMUSBÓL A KOMMUNIZMUSBA VALÓ ÁTMENET DIALEKTIKÁJA Azt a nézetet valljuk, hogy a fejlett szocializmus valameny- nyi lehetőségének megismerése és felhasználása egyben átmenet a kommunizmus építéséhez. Egyszóval a fejlődés dialektikája az, hogy az érett szocialista társadalom tökéletesedésével egyidejűleg ez a társadalom fokozatosan a kommunista társadalomba torkollik. Ezt a két folyamatot nem szabad elválasztani, nem szabad válasz- vonolat húzni közéjük. Mély meggyőződésünk, hogy bármilyenek is a szocializmust építő . országok sajátos feltételei, a szocializmus saját alapián végbemenő tökéletesítésiének, az érett, fejlett szocializmusnak szakasza elkerülhetetlen láncszeme a szocialista változásoknak. viszonylag hosszú időszaka a kapitalizmusból a kommunizmusba való fejlődésnek. Természetesen az egyes szocialista országok feltételei között ez az elkerülhetetlenség, ez a törvényszerűség sajátos módon fog realizálódni. így például a Szovjetunió azt követően volt kénytelen megoldani a fejlett szocializmusnak megfelelő anyagi-műszaki alap felépítésének feladatát, hogy felépültek az új rendszer alapjai. Ez nyilván minden olyan ország közös útja. amely olyan helyzetben fog hozzá a szocialista változások végrehajtásához. amikor gazdasága alacsony vagy közepes színvonalon van. Persze azokban az országokban, amelyek a szocialista forradalom győzelme idején magas fokúan fejlett termelőerőkkel fognak rendelkezni, a helyzet sok vonatkozásban eltérő lesz. De ott is feltétlenül szükséges lesz megoldani például az érett szocializmus építésének s tökéletesítésének olyan bonvolult feladatait, amilyen az egész társadalmi élet szocialista alapokon történő megszervezésé- nek nem könnyű feladata, a többi között a népgazdaság tervezése és irányítása tudományának elsajátítása, az összes társadalmi osztály és szociális csoport közeledésének szavatolása a munkásosztály szocialista érdekei ós kommunista eszményei alaoján, a szocialista öntudat beleoltása az államnol- gárokba, a szocialista államiság és a demokrácia tökéletesítése és fejlesztése. (Folytatás a 4. oldalon.)
