Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-19 / 320. szám, szombat
NÉH IAR1Y ■iS i B SS SOR BAN A szocialista országok konstruktív hozzáállása Richard Dvorak nagykövet nyilatkozata Belgrádban Az Egyesült Államokban gomba módra növekednek a fasiszta ás neonáci szervezetek. Felvételünk a clevelandi ifjú neonácikat ábrázolja székházuk előtt. (Repró ČSTK) Szadat izraeli látogatása felháborodást váltott ki az arab világban (ČSTK] — „A helsinki Záróokmányt aláíró államok belgrádi találkozója ezen a héten befejezte az általános vitát, és áttér az egyes küldöttségek által ^előterjesztett javaslatok megtárgyalására“ — jelentette ki Richard Dvorák nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője a Csehszlovák Sajtóiroda belgrádi tudósítójának. „A tanácskozás eddig alig tért el attól, amit már nyáron előre látunk. Az előkészítő tanácskozás során ugyanis már megnyilvánult a belgrádi találkozóhoz való két teljesen eltérő hozzáállás. Ez teljes mértékben megmutatkozott az általános vita során is. A szocialista országok pozitív és konstruktív hozzáállása egyértelmű, és abból indul ki, ami a helsinki dokumentumban is megtalálható. Arról van szó, hogy a részt vevő államok támogatni fogják az egymás közötti kapcsolatok megjavítását és biztosítják azokat a feltételeket, amelyekkel a népek megszabadulnak a biztonságuk ellen irányuló fenyegetéstől. A következő részben arról van szó, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az enyhülési folyamat tartós folyamattá váljon. Ezt tartották és tartják szem előtt a szocialista államok küldöttei a találkozó egész ideje alatt, s ennek megfelelően szólaltak fel és terjesztették elő javaslataikat. A másik hozzáállás, amelyet néhány nyugati küldöttség képvisel, az előbbitől teljesen eltér, és lényege abban rejlik, hogy az említett küldöttségek száraz úton — csupán új magyarázattal — igyekeztek kiforgatni a Záróokmány néhány cikkelyének tartalmát. Ez mindenekelőtt a belügyekbe való be nem avatkozás elvét érinti, «melynek teljesen ellenkező értelmet akarnak adni, s ez lehetővé tenné a nemzeti törvényhozás érvényességének korlátozását. Ezzel olyan állapotot szeretnének elérni, hogy szabadon manipulálhatnának más államok területén olyan egyének vagy csoportok, akik, illetve amelyek a legkülönbözőbb okoknál fogva ugyan fizikailag az említett államok területén maradnak de ideológiailag és politikailag nem valók ide. Természetesen ez sohasem sikerülhet nekik. Az említett igyekezet egy másik oldala is figyelmet érdemel — mondotta a csehszlovák küldött, majd így folytatta. Az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kioktatást mindenekelőtt olyan országoktól kaptunk, amelyek otthon nem biztosítják az emberi jogokat s ezért több esetben figyelmeztetnünk kellett őket arra, hogy megvonjuk tőlük mások bírálatának erkölcsi jogát. E zavaró körülmények ellenére a tárgyalás főleg a helsinki Záróokmány ajánlásainak megvalósítását elősegítő utak keresésére összpontosította figyelmét. Az utóbbi hetek során a küldöttségek előterjesztették javaslataikat. A csehszlovák küldöttség pozitív álláspontra helyezkedett azokkal a javaslatokkal szemben, amelyek megfelelnek Helsinki szellemének, s így az enyhülési folyamat elmélyítésének. Ide tartozmk mindenekelőtt a szovjet javaslatok, amelyeknek rendkívüli figyelmet szentelünk, mivel a legsúlyosabb problémák megoldására irányulnak: a béke megőrzésére és a fokozatos leszerelésre. Ezek és a többi szovjet javaslat határozottan eltér a nyugati javaslatok többségétől, amelyeknek propagandajellegük van. A csehszlovák küldöttség a többi szocialista országgal egyetértve néhány javaslatot terjesztett elő, amelyek az egyes államok közötti politikai konzultációk elmélyítését, a tömegtájékoztató eszközök munkájának megjavítását, az újságírók felelősségének fokozását és a háború propagálásának megtiltását szolgálja. A belgrádi találkozó eddigi munkája alapján feltételezzük, hogy a találkozó eléri célját, fokozza a biztonságot, és elmélyíti az együttműködést kontinensünkön“ — mondotta Richard Dvofák. (ČSTK) — Szádat egyiptomi elnököt ma estére várják Jeruzsálembe. Már tegnap délelőtt Tel Avivba érkezett az a 60 tagú egyiptomi küldöttség, amely előkészíti Szadat jeruzsálemi látogatását. Mint ismeretes, az arab világban felháborodással fogadták Szadat döntését, hogy elfogadja az izraeli látogatással kapcsolatos meghívást. Nem helyeselte a látogatás tervét Asszad szíriai elnök sem, akivel Szadat Damaszkuszban tárgyalt a napokban. Az egyiptomi elnök szinte figyelmen kívül hagyta Asszad nemtetszését. Az egyiptomi kormány annak érdekében, hogy némiképpen mérsékelje Szadat mára tervezett izraeli látogatásával kapcsolatos elmarasztaló véleményeket, tegnap a két egyiptomi miniszter lemondását követően nyilatkozatot adott ki, amelyben a látogatást „békés célúnak“ nyilvánította. Tegnap Libia is nemtetszését nyilvánította ki Szadat jeruzsálemi látogatásával kapcsolatban. A líbiai kormány az utazás tervét ,,az arab nép ellen elkövetett bűntettnek“ nevezte, amellyel nem lehet egyetérteni. Tripoliban figyelmeztettek arra, hogy amennyiben Szadat útja megvalósul, Líbia tovább nem ismeri el az egyiptomi kormányt, s követelni fogja Egyiptom kizárását az Arab Ligából és Egyiptom-ellenes arab bojkott kimondását. Az Al Fatah, a palesztin ellenállási mozgalom legbefolyásosabb szervezete felszólította Szadatot, mondjon le szándékáról, mert az veszélyezteti az arab érdekeket. A szervezet által kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Szadat látogatása veszélyes összejátszás a cionista és imperialista erőkkel. A kuwaiti Al Raj Al Amm felszólította az arab országokat, hogy állítsák le az Egyiptomnak nyújtott pénzügyi ' és egyéb segítséget. Mint már gyorshírben lapunk tegnapi számában közöltük, lemondott Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Fahmi egy kuwaiti lapnak adott telefoninterjújában kijelentette, azért mondott le, mert nem sikerült Szadat elnököt lebeszélnie az izraeli látogatás tervéről. Kijelentette: „Tovább már nem támogathattam az elnök rosszul átgondolt politikai lépéseit.“ A szovjet lapok nagy figyelemmel kísérik az egyiptomi —izraeli párbeszéd világvisszhangját. A moszkvai Pravda részleteket közöl Hajkai cikkéből, amelyet az egyiptomi Al- Ahrám közölt. Hajkai hangsúlyozza, hogy a közel-keleti probléma tartós békés megoldása lehetetlen a Szovjetunió aktív részvétele nélkül. ÚJ szó 1977 XI. 19 /"^örögország a holnapra ki- tűzött parlamenti választások előkészítésének jegyében él. Most másodízben tartanak választásokat a katonai diktatúrának 1974 júliusában történt megdöntése óta. Az 1974. november 17-i választásokon a Konsztantinosz Karamanlisz vezette Oj Demokrácia a szavazatoknak nem egészen 55 százalékával a parlamenti mandátumoknak több mint kétharmadát szerezte meg. Karamanlisz pártjának feltűnő győzelmét egyebek között az is elősegítette, hogy a baloldali pártok éveken át illegalitásban dolgoztak, és a diktatúra megdöntését követő igen rövid idő alatt nem tudták megszervezni soraikat és megfelelő tevékenységet kifejteni. Kara- manlisznak előnyére szolgált, hogy a katonai diktatúra megdöntése után kormányfő lett, s a kormánytól a közvélemény a demokrácia helyreállítását és jobb életfeltételek biztosítását várta. A koncentrációs táborok megszüntetése, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a demokratikus pártok működését betiltó rendelkezések hatályon kívül helyezése és maguknak a parlamenti választásoknak a kiírása megerősítette a görög közvélemény szemében a Ka- ramanlisz-kormány tekintélyét. Azt azonban, hogy a szavazatok 55 százalékával az Űj Demokrácia a parlamentben 215 helyet, vagyis a mandátumoknak 72 százalékát szerezte meg, Karamanlisz pártja a görög választási rendszernek köszönheti, amely igen nagy előnyöket biztosít a nagy politikai pártoknak. Az elmúlt három évben világosan megmutatkozott, hol vannak a határai a Karamanliszkormány pozitív intézkedéseinek. Görög kormánykörök már ma nem találják helyesnek azt a korábbi döntést, amelynek alapján Görögország kilépett az Északatlanti Szövetségből. A görög katonai egységek most ismét részt vesznek a NATO hadgyakorlatain, és a kormány keresi a módot, hogyan csatlakozhatna ismét ehhez a katoabban látják, hogy kérvényezik és sürgetik Görögország felvételét az Európai Gazdasági Közösségbe. A görög kormány már 1975 júniusában hivatalosan benyújtotta felvételi kérelmét a Közös Piacba, és a görög diplomácia igyekszik elérni, hogy minél hamarabb pozitív döntés szülessen ebben a kérdésben. Tavaly novemberben Görögország holnap viasil nai tömörüléshez. A múlt év októberében megállapodás született arról, hogy az Egyesült Államok továbbfa is használhat négy légi és tengeri támaszpontot Görögországban. Ellenszolgáltatásképpen az USA a következő négy évben 700 millió dollár értékű katonai segélyben részesíti Görögországot. Az idén július végén görög —amerikai megállapodást írtak alá, amely megerősíti ezeket a kötelezettségeket. Nyilvánvaló, hogy ez a fejlődés nem szolgálja sem az enyhülés érdekeit a Földközi-tenger térségében, sem Görögország függetlenségének és szuverenitásának érdekeit. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága rámutatott ennek a politikának a káros voltára abban a nyilatkozatában, amelyet a katonai junta megdöntésének 3. évfordulója alkalmából adott ki. A katonai junta hétéves uralma alatt a görög gazdaságot a katasztrófa szélére juttatta. A Karamanliszrkormánynak nem sikerült e téren lényegesebb haladást elérnie. Görögország ma a legszegényebb európai tőkésországok közé tartozik. Az uralkodó körök a megoldást Karamanlisz Franciaországba látogatott, s itt igyekezett megszerezni a francia kormány támogatását Görögország közöspiaci tagságához. A görög kormány úgy véli, hogy az ország közöspiaci felvétele után attraktívabb lesz a külföldi beruházók számára és hogy a külföldi tőke beáramlása segít majd felélénkíteni a görög gazdaságot. Akár helyesek ezek a számítások, akár nem — számos görög közgazdász szkeptikusan fogadja őket —. az biztos, hogy Görögország belépése az Európai Gazdasági Közösségbe még szigorúbban köti majd az országot az imperialista körökhöz, érdekeikhez. Az ellenzéki pártok a Kara- manlisz-kormány más intézkedéseit is bírálják. A kormány például 1975 júniusában olyan új alkotmányt fogadtatott el a parlamenttel, amely az addiginál lényegesen nagyobb jogkörrel ruházza fel a köztársasági elnököt. A kormány nem tett meg mindent mindazok következetes megbüntetésére, akik 1967-ben megszervezték a pucs- csot, és hét éven át terrorizálták az országot. Ismeretes, hogy a junta számos híve a mai napig is jelentős pozíciót tölt be az államapparátusban. Kormánykörök igyekeznek megbontani a szakszervezetek egységét, és a parlamenti többség több antidemokratikus jellegű törvényt hozott. A baloldali erők eltökélt szándéka, miszerint mindent megtesznek, hogy több szavazatot szerezzenek a mostani választásokon, mint három évvel ezelőtt. Jelentősebb sikert csak a zzal a feltétellel érnek el, ha közösen indulnak. Ez a felismerés vezetett öt baloldali pártot, köztük a Görög Kommunista Pártot, valamint a szocialista és a kereszténydemokrata pártot, hogy Haladó és Baloldali Erők Tömörülése néven választási tömböt hozzanak létre, amely közös jelöltet indít a választásokon, és szembeszáll Karamanlisz pártjával, az Oj Demokráciával. A legutóbbi parlamenti választásokon a baloldali választási tömb a szavazatoknak 9,1 százalékát szerezte meg, és 10 mandátumhoz jutott a parlamentben. A baloldali pártok pozitív alternatívát ajánlanak. Céljuk a következetes demokratizálás, Görögország kivonása az imperializmus, a monopóliumok és az Északatlanti Szövetség befolyása alól, az ország szuverenitásának és függetlenségének megszilárdítása, a gazdasági helyzet megjavítása és a nép életszínvonalának emelése. A haladó és baloldali pártok tömörülése Görögország szebb jövőjéért harcol. Minden mandátum, amelyet a választásokon megszerez, növeli a kilátásokat arra, hogy programcéljaikat lépésről lépésre valóra tudják majd váltani. JÁN BLANSKÝ LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap hazatért tíz napos mexikói és ecuadori látogatásáról. LENINGRÁDBAN november 22-e és 25-e között „Október és az ifjúság“ címmel nemzetközi találkozót rendeznek. SZÓFIÁBAN tegnap megkezdődött a negyedik országos bolgár—szovjet barátsági konferencia. HEROLDSBERG nyugatnémet városban több ezer ipari munkás, szakszervezeti aktivista és diák vett részt azon a találkozón, amelyen elítélték a hatóságokat azért, hogy megengedték a városban az újnácik találkozóját. A VOLKSSTIMME „A külföldi tőke veszélyezteti a munkahelyeket“ címmel cikket írt arról, hogy az osztrák áruházak 20 százaléka a külföldi tőke >kezében van. A SPANYOL polgári légi közlekedés alkalmazottai egy héten belül már másodszor kezdtek sztrájkot. Tegnap óta huszonnégy órára szünetel a belföldi és külföldi légiforgalom. NYUGAT-EUROPABAN a jövő év folyamán legkevesebb egymillióval növekszik a munka- nélküliek száma, mivel a gazdasági növekedés lassúbb lesz a vártnál. Ismét Willy Brandt az SPD elnöke (ČSTK) -— A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) hamburgi kongresszusán tegnap ismét Willy Brandtot választotta a párt elnökévé. Brandt a 433 szavazatból 413-at kapott. Az SPD alelnöki tisztségeire ismét Helmut Schmidt kancellár és Hans Koschnick pályázik. Tegnap délelőtt Egon Balír szövetségi államtitkár teljesztette elő az SPD tevékenységéről szóló jelentést. Croissant ügyvéd kiadása vihart keltett Franciaországban (ČSTK) — Franciaországban nagy port vert fel Klaus Crois- sant-n ak, a Baader Meinhof nyugatnémet terrorista csoport védőügyvédjének esete. Mint ismeretes, Croissant az év elején politikai menedékjogot kért Franciaországban, majd a francia kormány bonni kérésre november 16-áról 17-ére virradó éjjel kiszolgáltatta a nyugatnémet hatóságoknak. A francia sajtó a kiadással kapcsolatban annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az NSZK kormányának hatalmas erőfeszítésébe került, míg a francia felet rábírta a terroristák védőügyvédjének kiadására. A IHumanité tegnapi számában közölte Georges Marchais- nak, az FKP főtitkárának nyilatkozatát, amelyben bírálta az NSZK-nak a francia hatóságokra gyakorolt nyomását hangsúlyozván, hogy a bonni kormány ugyan kikényszerítette Croissant kiadatását, mindeddig azonban maga egyetlen náci háborús bűnöst sem adott ki, sőt védelmet biztosít Kapplernak, aki az NSZK-ba szökött olaszországi börtön fogságából. További megtorlások (ČSTK) — A dél-afrikai hatóságok ezekben a napokban megkezdték Johannesburg Alexandra nevű elővárosából a négerek kilakoltatását. A tervezett akció első szakaszában, amelyet rendőri felügyelet alatt végeznek, körülbelül háromezer négert szakítanak ol erőszakkal családjuktól, akiket a város délnyugati részében levő, megszüntetett aranybányák „munkásszállásaiba“ költöztetnek.
