Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-18 / 319. szám, péntek

Detektívtörténetek, tudományos-népszerűsíto szinten TÖLGYESSY GYÖRGY ÜJ KÖNYVÉRŐL U. Hierón, Szirakuza királya új aranykoronát csináltatott magának a városállam legkivá­lóbb ötvösmesterével. Amint megkapta a megrendelt műre­meket, magához hívatta udva­rának legkiválóbb tudósát. Archimédeszt, hogy feladja mfi- ki azt a talányt, aminek megol­dását csak e tudóstól vár­hatta. — Egy fontos dologról sze­retnék beszélni veled — fogad­ta a fizikust. — Egy tudomá­nyos kérdést kellene megolda­ni, amelyre ha egyáltalán le­het, csak te vagy képes. Ezt a koronát csináltattam magam­nak. Arra vagyok kíváncsi, va­lóban színarany-e, nem kevert e bele ezüstöt az ötvös. A görög királyoknál szokásos formájú koronát tartott a kezé­ben: koszorúba font babérleve­lekből állt. amelyek elől a homlokzaton nem érnek össze. A rejtély kulcsát Archimé- desz két nap alatt megtalálta. Abból a tényből kiindulva, hogy a korona súlya a benne levő arany és esetleg benne levő ezüst súlyának összege és hogy ugyanez a két fém térfo*- gatára is érvényes, arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a ko­rona térfogatát meghatározva ki tudja számítani a benne levő fémek részarányát is. Azonban minden zsenialitása ellenére sem tudta volna Archi- médesz a korona összetételét meghatározni, ha a furfangos ötvösmester az ezüstön kívül rezet és cinket is kevert volna az ötvözethez. Ennek meghatá­rozásához már analitikai mód­szerek kellenek, amelyek csak­nem másfél évezreddel később kerültek a tudósok birtokába. Az analitikai kémia már év­századok óta a egyik legfonto­sabb tudomány, igazi virágkorát mégis napjainkban éli. A szá­zadunkban tett ielentős magfi­zikai felfedezések ez előtt a tu­dományág előtt eddig elképzel­hetetlen távlatokat és lehetős­ségeket nyitott meg. lehetővé téve egy új tudományág létre­jöttét, ami ma radioanalitikai vegytan néven ismeretes. II. Hierón aranykoronáját a ma Achimédesze egy ördöngős műszerbe helyezné és pár pil­lanat múlva megmondaná — milliomod grammnyi pontosság­gal — "hogy mennyi arany, ezüst, egyéb elem, szennyező anyag, vagy nyomelem találha­tó benne. Korunkban olyan gyors üte­művé vált a tudományok fejlő­dése, hogy a szakemberek sa­ját szakterületüket sem tudják mindig figyelemmel kísérni, a laikusok pedig jószerével a fe­jüket kapkodják a tengernyi felfedezés és szabadalom lát­tán. Ezért hárul ma oly nagy feladat a tudományos népszerű­sítő irodalom művelőire, akik feladata, hogy a kívülálló szak­emberek és a laikusok nagy- közönség felé elérhető módon és szinten közvetítsék egy-egy tudományág fejlődését, ered­ményeit, legújabb módszereit. Ezek közé a munkák közé tartozik Tölgyessy György: Az atomkorszak detektivjei című könyve. A szerző a radioanali­tikai vegytan területén végzett kutatásait, tapasztalatait és is­mereteit dolgozza fel tudomá­nyos népszerűsítő formában az­zal a tiszteletre méltó szándék­kal, hogy a kívülállókat be­avassa ebbe az élet szinte min­den területére behatoló tudo­mányba. A könyv fő célja és erénye, hogy hozzáférhető mó­don hozza az olvasó számára emberközelbe a radioanalitikai módszerek elméletét, munka­módszereit ős eljárásait, fokról fokra beavatva az olvasót ezek­be a titkokba, megmutatva, hogy nincs semmi ördöngösség ebben a tudományban: a magfi­zika és magkémia felfedezései mi módon teszik lehetővé a könnyvben ismertetett módsze­rek alkalmazását. A felkészületlen olvasó szá­mára minden bizonnyal az első két fejezet okoz a legnagyobb nehézséget. Az első fejezetben a szerző dióhéjban összefoglal­ja az atomfizika törvényeit és felfedezéseit, a magátalakítási és maghasadási reakciókat, amelyek ismerete nélkül nem értené meg az olvasó a továb­biakban taglaltakat. A második fejezet a leghasz­nálatosabb radioanalitikai mű­szereket és azok használatát ismerteti. Vérbeli detektív történetekkel szórakoztatja, ezek kapcsán ok­tatja és okítja a szerző az ol­vasót a harmadik fejezetben: a kriminalisztikában használatos aktivációs analitikai módszere­ket mutatja be, ennek kapcsán olyan izgalmas kérdésekre ad választ, mint Napóleon Bona­parte, John Fitzgerard Kennedy, vagy Hall, amerikai sarkkutató halálának körülményeire. Be­mutatja, mi módon lehet élel­miszer és italhamisítványokat leleplezni, festmények valódisá­gát, ill. korát meghatározni. Mivel az aktivációs analízis roncsolásmentes módszer, geo­lógusok, régészek, műértők, or­vosok egyaránt nagy hasznát vehetik. A következőkben a szerző a neutronsugaras mérőműszereket és azok felhasználási területeit ismerteti. A Marsra küldött Viking szondák és az alfa-részecskék szóródásának elvén működő új analitikai módszerekkel ismer­kedhet meg az olvasó a könyv további részében, majd a béta­részecskék visszaszóródásán ala­puló mérőműszerek működésé­vel, felhasználási területükkel. A könyvben külön fejezetet foglal el és az olvasó számá­ra is a legizgalmasabbak közé tartoznak a kormeghatározó módszerek. Nagyon ötletesen és szemléltetően mutatja meg a szerző, miként keletkezik a nit­rogénből 14C (radiokarbon), amelyből, minden valószínűség szerint, a földi élet alakult ki, s azt is hogy a radiokarbon nem a 12C-ből alakult ki, mint ahogy azt a laikusok általában hiszik. Az olvasó megtudhatja, mi­ként lehet több ezer, vagy tíz­ezer éves lelelek korát megha­tározni, hogyan lehet megálla­pítani a Föld korát stb. A könyvben minden pozití­vuma ellenére a fordítók, ill. a lektorok „jóvoltából“ néhány szlovakizmusra valló stílushiba található, ami minden bizonnyal — mivel a Gondolat Könyvki­adóval közös kiadásban készült a kiadás — zavarba ejti a ma­gyarországi olvasót. Ezenkívül néhány nyelvi hiba is található a könyvben. A tudományos népszerűsítő művek iránt egyre erősebben kialakuló igényt hivatott kielé­gíteni ez a mű. Örvendetes tény, hogy a kívülállók számára egy nemzetközileg ismert tudós színvonalasan tolmácsolja isme­reteit. Annál visszással)!), hogy mindössze 800 példányban je­lentette meg a könyvet. (Madách, 19771 07.0GÁNY ERNŐ »Az Élet él és élni ahin*...« A VI. Fábry-napok előtt Bár műveivel jelen van — hét éve érezzük Fábry Zoltán hiányát. Figyelmeztető sza­vai, bátor magatartása, biztos útmutatása hiányzik, de nincs mit tenni: előttünk a két szám: 1897—1070, s ez meg- hamisithatatlan. „Az Élet él és élni akar...“ — hangsúlyozzuk a Fábry ál­tal nagy felelősséggel hasz­nált Ady-sort, s tekintetünket most Kassa (Košice) felé for­dítjuk, ahol ma és holnap ta­lálkozhatunk néhány ember­rel a sok közül, akik Fábry etikájából merítve, szívükön viselik anyanyelvűnk, irodal­munk, kultúránk, közéletünk mai és holnapi gondjait. A VI. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok a CSE­MADOK Központi Bizottsága szervezésében immár országos rendezvénnyé nőtt. A rende­zőbizottság a NOSZF 60., Ady Endre 100., valamint Fábry Zoltán születésének 80. évfor­dulójához igazította az idei műsort. A szovjet irodalom és Fábry kapcsolatát Ritzko Béla elemzi, dr. Juraj Fürdik témája pedig l'ábry Zoltán cseh és szlovák kapcsolatai lesz. Zalabai Zsigmond a fia­tal hazai magyar írók és Fái) ry Zoltán szellemi kötődésé­ről szól majd. Dr. Turczel Lajos Fábry írásainak ma­gyarországi visszhangjait is­merteti, dr. Csanda Sándor pedig Fábry eszmei fejlődésé­ről rajzol képet. Kovács Sán­dor Iván, a Kortárs főszer­kesztője Fábry Zoltán és a mai irodalom, míg Sándor László Fábry Zoltán és a Sarló címen tart előadást. A rozsnyói (Rožňava), a Kassa- vidéki és a terebesi {Trebi­šov) járásokban író—olvasó találkozóra és kiállításokkal egybekötött könyvvásárokra kerül sor, amelyeken a szer­zők dedikálják műveiket. A VI. Fábry Zoltán Irodal­mi és Kulturális Napok mű során szerepel még a Thália Színházban ma este megren­dezésre kerülő ünnepi est is, amelyen a Kaposvári Fonó­munkás Kisszínpaddal ismer­kedhetünk meg, s megtekint hetjük a Kassai Szép Szó If­júsági Színpad Fábry Zoltán: Ady igaza című összeállítását. Koiár Péter Fábry-fotóiból és egyéb Fábry-dokumentumok­ból rendezett tárlatot ugyan­csak ma este nyitják meg a CSEMADOK kassai székházá­ban. A kétnapos rendezvény részvevői holnap megkoszo rúzzák Fábry Zoltán stószi szülőházát és síremlékét. A VI. Fábry-napok színvo­nalasabb műsort ígérnek, mint amilyennel az előzőek szol gáltak, hiszen az irodalom népszerűsítése mellett helyet kapott benne az irodalomtu domány és az irodalomtörté net is. SZÁSZAK GYÖRGY A valóság tisztelője JOSEF KILIAN TÁRLATA Josef Kilian érdemes művész az ötödik cseh festő, akinek képeit ez évben a Városi Kép­tár bemutatja. Tanulóéveit be­árnyékolja a háború előreve- tett árnyéka. 1939-től 42-ig a Sachsenhauseni gyűjtőtábor foglya. Ezek az esztendők for­málják szemléletét. Hazatérve a Prágai Iparművészi Iskola növendéke két évig. A felsza­badulás után a Teplicei Állami Kerámiaipari Szakiskolában ta­nul. 1960-tól a prágai nemzeti bizottság tagja és képviselője. 68 óta a cseh főváros polgár- mester helyettese. Tevékenyen ... az a fontos, mit írt... Andrej Chudoba szlovák író 50 éves Maié Krskanyban született 1927. november 21-én, Léván (Levice) szerzett tanítói okle­velet, tanított, volt műszaki raj­zoló, majd visszatért eredeti hi­vatásához, jelenleg a Pukaneci Kilencéves Alapiskola pedagó­gusa. Költőként indult. 1958-ban verseskötettel jelentkezett (Le­tokruh srdca — A szív évgyű­rűiéi, rövidesen azonban próza­íróként is bemutatkozik. Egy­más után jelennek meg kötetei (Kde pijú dúhy — A szivárvá­nyok kútja, 1962; Pustý dvor — Elhagyatott udvar, 1965; Miesto pre dvoch — Hely kettőnek, 1966j. Mindegyik kötet két-két kisregényt tartalmaz. 70-ben re­génye jelenik meg (Leto s pe­havou pannou — Egy nyár a szeplős szűzzel), 73-ban elbe­széléskötele (Zbohom, Cyrano — Isten veled, Cyrano), 74-ben a Jozef Melicher gyűjtötte szlo­vák népmese-feldolgozás, 76- ban a Szlovák Nemzeti Felke­lésből merítő regénye (Obkľú­čenie — Körülzárva), s ebben az évben újabb elbeszéléskötete (Hlinené husle — Agyaghege­dű j. X A magyar olvasó nem először találkozik Chudoba nevével, hi­szen A szivárványok kútját már 1964-ben kiadta a budapesti Eu­rópa Könyvkiadó (Hosszú Fe­renc fordította), s ebből a kö­zös könyvkiadási egyezmény keretében 900 darab Szlovákiá­ba is eljutott. Az isten veled, Cyrano 76-ban jelent meg ma­gyarul, ugyancsak az Európa gondozásában (fordította: Kört­vélyessy Klára), de ebből a szlovákiai könyvpiacra már csak 400 példány jutott. A Ma­dách Könyvkiadó még ez évben megjelenteti Chudoba nagy si­kerű regényét /Egy nyár a szeplős szűzzel; két szlovák ki­adása volt. ez évben jelent meg cseh nyelven is), s a jövő évi kiadói tervben a Körülzárva cí­mű regénye szerepel. Chudoba hősei szinte a nai­vitásig tiszta emberek, boldog ságra vágynak, de ezt a bol­dogságot nem találják meg. A történet vége sosem végződik happy enddel, de lemondással sem. A szivárványok kútjának Hedvigája és Michal ja egymás­ra talál, szerelmüknek mégsem lehet folytatása, a kisregény ennek ellenére reménykedve zárul: „Az a heh/, a szivárvá­nyok kedves rétje ott él mind- annyiunk lelkének rejtekén, va­lójában maga a remény alkotja, a remény, hoqy egyszer a való­ságos világ fényeiben és színei­ben is megtaláljuk. Enélkiil ér­telmetlen és védtelen lenne az életünk. Az Egy nyár a szeplős szűz­zel című regényét én fordíthat­tam, és élvezettel fordítottam. Furcsa, csupa rejtély történet, mindvégig izgalmas, váratlan, megmagyarázhatatlan fordula­tok (nem detektívregény!J. Egy kisvárosi fiatal tanító a vaká­ciót szalmaözvegyen tölti, ma­gányába egyszer csak betör egy nő. a titokzatos Lika, néhány­szor telefonon jelentkezik, s ez elegendő ahhoz, hogy elrabolja Viktor — a főhős — lelki nyu­galmát. A hangban kiáltás van és őszinte szorongás. Ugyanak­kor rejtélyes körülmények kö­zött eltűnik a lakásból néhány apróság, környezetében idői* ként felbukkan, majd ugyan­olyan gyorsan el is tűnik egy titokzatos férfi. Viktor végül is a saját szakállára nyomozni kezd, de Likát, a titokzatos hang-nőt sosem találja meg; el­távolodik a józan fontolgatások­tól és merő találgatásokba bo nyolódik, Lika után fut, aki ve­szedelmet jelent számára s akit sosem lát meg. A végén derül ki, hogy semmi sem úgy van, mint ahogyan feltételezte. Talán ebben a regényében a legszorosabb a kapcsolat a ter­mészet és a szereplők között. Szűkebb hazájának erdős dom­bos vidéke lírai ihletésű termé­szetleírásokra készteti. Leírja a hegyi természet (a szél, tűz. hegyek, felhők) alak­ját. mozgását, hangját, színét. (A gyorsvonat pl. zöld bádog­siklóra hasonlít, a felhő pofájá­ban sárga labdát tartó delfinre. az ég színe rézzöld, kaporzöld, a hó zöld, a köd cinkszürke, a levegőnek túróillata van, női hőseit ikonszeműnek, trachit- szeműnek hívja.) Chudoba vidéken él, a szlo­vák fővárostól kissé távol. Ta­lán azért van, hogy a bratisla­vai tévé még nem fedezte fel. Pukanec, azonban azért nincs olyan messze, hogy valamelyik regényéből, kisregényéből vagy elbeszéléséből ne készíthesse­nek tévéjátékot. A tévé nagyon sokkal adósa az írónak s a nézőnek egyaránt. A vidéki író hátrányos helyzetben van, bár kétségtelen előnyöket is jelent a félrevonultság. Chudoba egy­szer így nyilatkozott“: „Az előnyök közé tartozik a kellő alkotói magány s ezt a városban nehezebb megtalálni. Pukaneci magányomban nem érnek zavaró befolyások, meg­lehetősen hosszú ideiq megőriz­hetem az alkotó légkört. De a magánynak hátrányai is vanak: az irodalmi elszigeteltség nagy erőfeszítést kíván. Dolgoznom kell —• s egyúttal elhessegetni a kételyeket. Az állandó mono­lóg kimerít. Olyannak tartom, mint a tükör nélküli szobát. Az ember nem láthatja meg önma­gát. Néha azt hiszem, a központ­ban könnyebben megy az írás, kevésbé takarékosan. ... Végső soron nem fontos ki és hol ír. Csak az a fontos, mit írt, illetve mit ír. Mert min­denekelőtt a könyveknek van sorsuk...“ KOPASZ CSILLA működik a kultúra és az isko­laügy terén. Ilyen sokoldalú elfoglalóig mellett is ízig-vérig festő. A Mirbach-palota tárlatán néhány' korai, 1944 és 45 között ké­szült művét láthatjuk. A való- — ság tisztelőjének bizonyul. De érzékeny piktor, aki tudja, hogy a pontos ábrázolás még nem művészi megelevenítés. Fegyelmezetten, szigorú rend­ben szerkeszti képeit. Az or­szágépítés láza magával ragad­ja, jellegzetes színekkel hida­kat, gyárakat vet vászonra. Kilian a harmonikus szépsé­gű délcseh táj szülöttje (1912), annak bensőséges derűje su­gárzik az 1960-tól máig alko­tott festményeiből. Mert erős a szülőföldet és az alkotót összekötő kapcsolat. Kilian meggyőződése, hogy jó tájké­pet csak az tud festeni, aki ismeri és szereti a tájat. Vász­nai is erről vallanak. A látott természeti motívumot többféle­képpen eleveníti meg költői és filozófiai jelentőséggel telí­tett művein. A megvilágítás, a változó évszakok áthangolják színeit. Aranyos és rózsaszínű mezőből kéklombú fák nőnek ki. A realista tájképben láto­más bújik meg. Érzelmei kife­jezésének vágyából születnek a lírai hangvételű, oldott ecset­kezelésű délcseh tájak, a se­besen folyó Lužnica, a mezők és kanyargó utak. Könnyed kézzel, széles sávokban rakja fel a dallamosan együtt zengő nyári kékeket pirosakat, sár­gákat. Az ősz rozsdabarnái vö­rösre gyúlnak. A halastavak fénylő tükrének kékje s az ég azúrja között síkban ábrázolja a vidéket, a falut. A házak vidám piros cseréptető alá hú­zódnak. Mesebeli hangulat árad a parasztbarokk házsorok homlokzatainak ritmikus ívelé­séből és az üde, népi-zamatú díszítő motívumokból. Prága városképén híd feszül a Mold­ván, s a lüktető életet nagy­városi fények ragyogják be. Legújabb virágos és almás csendéletei békés, tiszta szép­ségükkel hatnak. Kellemes, boldogító érzést váltanak ki a nézőben. Josef Kiliannak, a Munkaér­demrenddel kitüntetett festő­nek művei a cseh képtárakon kívül a dán, osztrák, svájci, japán és az Amerikai Egyesült Államok-beli gyűjteményekben is helyet kaptak. BARKÄNY jenöné 1977. XI. 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents