Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-15 / 316. szám, kedd
A MODRANY! GÉPGYÁRBAN CSÖKKENT a MUNKAERÖ-VÄNDORLÄS tartalékok feltárása em hiábavaló Tapasztalatból tudjuk, hogy a dolgozókról való körültekintő gondoskodás a munkaerőhiány megszüntetésének, a munkaerő-vándorlás megakadályozásának egyik legfőbb feltétele. Ezért foglalkoznak behatóan ezzel a problémával a legtöbb üzemben a vezető gazdasági dolgozók, a pártszervek és a szak- szervezetek. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a kollektív szerződésben rögzített feladataik pontos teljesítése a munkaeredményekben is megnyilvánul, tehát a vállalt kötelezettségek megvalósítása nemcsak a dolgozóknak, hanem az üzemnek is elsődleges érdeke. A gépgyárban többnyire fiatalok dolgoznak (CSTK felvétele) 1977 XI. 15. A szocialista munkabrigádok a gyár támaszai Ezt uz elvet vallja Miloslav Jelinek, a' Modrany Gépgyár üzemi szakszervezeti bizottságának az elnöke és Václav Spoula, az üzemi bizottság tagja, a személyzeti osztály vezetője. Az atomenergetikai programba bekapcsolódott gyár a Sigma termelési-gazdasági egység egyik vállalata. Nagynyomású szerelvényei és energetikai csővezetékei Jaslovské Bohunicében, Chvaleticében, Tušimicében és másutt ugyanolyan nélkülözhetetlenek, mint a Szovjetunió, vagy a többi KGST-tag- ország atom- és hőerőműveiben. Miloslav Jelinek elmondja, hogy a gépgyár jó eredménye elsősorban a dolgozók szocialista versenyének az érdeme. Az üzem 23 versenyző kollektívája közül 14 már elnyerte a szocialista munkabrigád címet. A versenyekben a dolgozók 80 százaléka vesz részt. A Nagy Október 60. évfordulójára vállalt kötelezettségeiket már szeptemberben teljesítették. A munkacsoportok felajánlásai a termelés még jobb minőségének elérésére, a munkaigényesség csökkentésére, az anyagmegtakarításokra és a szállítási határidők megtartására irányulnak. Vannak kollektívák, amelyek ennyivel nem érik be. Például a defektoszkópia dolgozói ezen kívül — a gazdasági terv határidő előtti teljesítését tartva szem előtt — hét műszakot dolgoztak le ingyen. A főtechnológus kollektívája 850 óra, a főgépszerkesztő munkacsoportja pedig 495 óra díjmentes ledolgozásával járult hozzá az idei első félévben a még jobb eredmények eléréséhez. Részben ezzel magyarázható, hogy a termelési-gazdasági egységben vállalt kötelezettségeik alapján az exporttervet december 15-ig teljesítik, a hazai megrendeléseket pedig december 22-ig leszállítják. Értékes újítási javaslatok A szocialista munkabrigádok tagjai közt az újítók sem mennek ritkaságszámba. Közéjük tartozik például Cahoj elvtárs, akit már másodszor tüntettek ki az év legjobb újítója címmel. Neki és a hozzá hasonló kiváló dolgozóknak köszönhető az automata csiszológépsor ki- fejlesztése, vagy a szerelvények újfajta ellenőrzése olaj alkalmazásával. A melegvíz-csővezetékek szigetelése tetemes fűtőanyag- és energeiamegtakarí- tással jár. Az' újítási javaslatokért a megérdemelt elismerés sem maradt el, a gyár már másodszor nyerte el a termelésigazdasági egység legjobb vállalata címet. Miloslav Jelinek véleménye szerint ezek az eredmények elképzelhetetlenek lennének a Sigma kutatóintézettel szorosan együttműködő 12 komplex ra- cionalizácíós brigád segítsége nélkül. Az ő érdemük a JS 350 típusú zárószelep kifejlesztése is, amelyért az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyéremmel tüntették ki a gyárat. Hatékony szociális gondoskodás — A nagyfokú szociális gondoskodásnak köszönhető, hogy lényegesen csökkent nálunk a munkaerő-vándorlás — mondja Václav Špoula. — Míg a múlt évben több mint 180 dolgozó bontotta fel munkaviszonyát, az idén mindössze 36-an léptek ki az üzemből. Minek köszönhető ez az eredmény? Az atom- és a többi erőmű építésében részt vevő vállalat — fontosságára való tekintettel — a 6. ötéves tervidőszakban összesen 150, évente tehát 30 lakás kiutalására tart igényt. Minthogy a vállalati lakásépítkezés is folyamatban van, a gyár megnövekedett lehetőségei keretében szakmunkásainak — elsősorban az újonnan felvett, 35 évnél fiatalabb családos esztergályosoknak és hegesztőknek (ezekben a mesterségekben mutatkozik ugyanis a legnagyobb hiány) — 3 hónapon belül lakást utal ki. Feltéve, hogy legalább 15 évi munkára kötelezik magukat a gyárban. Ezt a kedvezményt a dolgozók igyekeznek kihasználni. — De nem mind arany, ami fénylik — utal Miloslav Jelinek az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos nehézségeikre, elsősorban a személyzet hiányára. — Annak ellenére, hogy a személyzet képzéséről szaktanfolyamokon gondoskodunk, az itteni munkaerőhiány érzékenyen érinti az üzem többi dolgozóját. Az üzemi bizottság mindent megtesz a probléma megoldása érdekében. Munkabalesetek elhárításán fáradoznak Az üzemi bizottság a munka- védelmi előírások megtartását is gondosan ellenőrzi. Ez a tevékenysége a védőeszközök rossz minősége miatt sok fejtörést okoz. Például a hegesztők védőkesztyűi egy-két napos használat után tönkremennek. — Gyakori pótlásukkal rendszerint kimerítjük az erre a célra szánt összeget — mondja , Jelinek elvtárs —, s ezért nehézséggel jár a többi, ugyancsak fontos védőeszköz beszerzése. A vezető gazdasági dolgozókkal együtt a helyzet javulása érdekében különböző intézkedéseket' foganatosítanak, de mindenekelőtt a rossz minőségű védőeszközöket szállító hanyag üzemekkel szemben lépnek fel. Noha valamenyi dolgozó tisztában van az előírásokkal, az üzemi bizottság az emberek ez irányú ismereteit, sőt a munkahelyeket-, beleértve a gépeket és a védőeszközöket is — rendszeresen ellenőrzi, a helyzet mégsem kielégítő. A múlt évihez viszonyítva ugyanis az idei első félévben emelkedett a balesetek száma. A tapasztalatok szerint különösen a fiatalok könnyelműek. Nem gondolnak rá, hogy hanyagságukkal legnagyobb kincsüket, az egészségüket veszélyeztetik. Ezért az elvtársak elhatározták, hogy még szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá a dolgozókat. Az előírások megszegőit hanyagságukra ezentúl közvetlen mukatársaik is kötelesek figyelmeztetni, és ha ez a figyelmeztetés eredménytelen marad, akkor ennél hathatósabb nevelési módszert alkalmaznak: a fegyelmezetlenek nevükkel a szégyentáblán találkoznak majd. Ez az intézkedés — vendéglátóim szerint — elkerülhetetlen, mert a dolgozók egészsége nemcsak egyéni érdekük, az üzem érdeke is. KARDOS MÁRTA Nem pihennek a babérjaikon A kőolaj iparunk és mező- gazdaságunk számira nélkülözhetetlen nyersanyag. Nélküle, csakúgy mint a villamos energia nélkül, nem tudjuk elképzelni fejlett szocialista társadalmunk létezését. Ezt tudatosítják a Benzina vállalat ipolysági (Šahy) Ropovod üzemének dolgozói is, akik a Barátság kőolajvezeték üzembe helyezése óta — 1962. II. 22-től — minden évben 100 százalékra, vagy azon felül teljesítik munkatervüket. Az ipolysági Ropovod üzem a Benzina vállalat egyik legjobb üzeme. Ezt az is bizonyítja, hogy 15 év alatt a félévenként értékelésre kerülő vállalati versenyben a kilenc üzem közül már kilencedszer nyerték el a vállalat igazgatójának és a szakszervezet vállalati bizottságának vándorzászlaját. A vándorzászlót dr. Štefan Kováč mérnöknek, az üzem Igazgatójának Miroslav Netík mérnök, a Chemopetrol vállalat igazgatója és Tomáš Florián, a szakszervezet vállalati bizottságának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen voltak a lévai (Levice) járás párt-, szakszervezeti és nemzeti bizottságának képviselői. Az ipolysági szivattyúállomás dolgozóit ez a sikersorozat nem kápráztatja el. Továbbra is keresik a lehetőségeket, hogyan javítsanak munkájukon, hogyan dolgozzanak gazdaságosabban. Bekapcsolódtak a szocialista munkabrigádok versenyébe is, s a tíz versenyző csoport közül már öt kérelmezte a méltó cím odaítélését. A legjobbak közé tartozik az Ipolysági villany- szerelő brigád és a budkoviceí karbantartók csoportja. A szocialista munkabrigádokon kívül 1976-ban kilenc komplex racionalizációs brigád alakult, amelyek konkrét ésszerűsítési feladatokkal vannak megbízva. Az állomás dolgozói tevékenyen bekapcsolódtak a szakszervezeti mozgalomba is. Az Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére értékes felajánlásokat tettek, amelyek összértéke 196 000 korona. így köszöntötték november 7-én az ipolysági Ropovod üzem dolgozói a Nagy Október ünnepét és szovjet barátaikat, akik a napokban szállították népgazdaságunk részére a 150 milliomodik tonna kőolajat. BELLUS IMRE Gesztenyeliget születik Napfényes őszi délután. A bratislavai Prior előtt két hosszú sorban állnak az emberek. Gondoltam, a borítékos sorsjegyek iránt nőtt meg az érdeklődés, de amint közelebb értem, kiderült: tévedtem. Sült gesztenye illata terjengett a levegőben, az csalogatta oda a kedvelőit. Bár a sor lassan halad előre, mindenki kivárta míg kiszolgálták. Közben egyesek türelmetlenül tekintgettek a geszle- nyeárus felé: csak el ne fogyjon az áru, míg, sorra kerülnek. Vajon hol terem a gesztenye? Gondoltam, utánanézek. — Mit termeszt a gazdaság? — kérdezem Milan Boros mérnököt, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) Állami Gazdaság igazgatóját. Feladatunk elsősorban a növénytermesztés. Minden erőnket arra fordítjuk, hogy kitűzött tervfeladatainkat teljesítsük. Főleg gabonaneműek és takarmányfélék termesztésével foglalkozunk, de mivel gazdaságunk területének jelentős része meredek hegyoldal, komoly gondot fordítunk a gyümölcstermesztésre is. Almáskertünk területe rövidesen 100 hektárra nő. Szőlőtelepítéssel is foglalkozunk, az eddig termő terület 50 hektár. — Ogy tudom, gesztenyetermesztéssel is foglalkoznak? — Valóban, az utóbbi években erősen foglalkoztunk a gesztenyetermesztés gondolatával is. Erre ösztönöz minket, hogy a környéken, de főleg a kékkői (Modrý Kamen) hegyoldalakon eddig is jelentős mennyiségű gesztenye termett. Az ottani hatalmas gesztenyefák magántulajdonban voltak, csak 1972-től vannak gondozásunkban. így a fák nem is alkotnak egységet, a kékkői medence minden oldalán, az erdőkig futó házikertek gyümölcsöseiben szétszórva találhatók. Az első fákat — állítólag még az erre portyázó és itt élő törökök ültették, azóta honosodtak meg itt. Legtöbbjük igen öreg fa, korát méretei is elárulják. Van olyan is, hogy három ember alig éri át a törzsét. De még mindig gazdag termést adnak, amit volt tulajdonosaik gyűjtenek be. Az előzetes felmérés alapján Hordják a termést az átvevőhelyre (A szerző felvételei) megállapított várhaló termés egy részét leadják, a többivel szabadon rendelkeznek. Ezt általában felvásárlóhelyünkön értékesítik. — Ez a jelen. És a jövő? — Komoly elképzeléseink vannak ezen a téren. Annál is inkább, mivel a mlynanyí ARBORETA igazgatója, dr. Benčat hozzáférhető források alapján kimutatta, hogy az itt termesztett gesztenye igen jó színezetű és zamatú. Ezért már készülnek a tervek, melyek alapján a kékkői részlegünkön a jövő évben megkezdjük egy 150 hektáros gesztenyeliget telepítését. A szűk völgyet övező hegyek mindegyikén telepítünk gesztenyefákat, de mivel azon a területen más gyümölcsfák is Milan Boros mérnök, az Ál laini Gazdaság igazgatója (balról) Makovník elvtárssal, az üzemgazdásszal beszéli meg a teendőket vannak, előbb összhangot kell teremteni. — A meredek lejtőkön tudják gépesíteni a termelést? — A terv alapján igen korszerű gazdálkodás folyik majd. A telepítés teraszos formában történik, úgy, hogy gépek is dolgozhassanak a hegyoldalakon. Mivel a gesztenyét leverni nem lehet, a termés begyűjtése például helikopter segítségével történik. Az alacsonyan repülő gép légcsavarjai megmozgatják a fák lombjait, s így a termés a földre hull. Ott a gesztenye a terasz szélén kialakított vályúba gurul, ahonnan egy újabb gép „felszippantja“. — Egy ilyen komoly terv kidolgozása, megvalósítása komoly szakemberek munkáját igényli. — A terveket patronáló üzemünk, a Cserje- és Fatermesztési Kutatóintézet készítette elő. A 150 hektárból 90 —100 hektáron betelepítést végzünk, a többin új ültetésre kerül sor. Mivel az itt található gesztenyefák csak mintegy 30 év után hoznak teljes termést. Mi az ARBORETA által nemesített fajtát ültetjük, mely már 15 éves korában teljes termést ad. Ján Túron elvtárssal, a gazdaság kékkői részlegének vezetőjével az idei termésről beszélgettünk. — Az idén elég gyenge volt a termés, átlagosan mindössze 50—60 kiló egy fáról. Jó esztendő esetén 150 kilogramm is termett már. Az idén nemcsak kevés, de aránylag kicsi is volt a gesztenye. — Mikor legjobb szedni a gesztenyét? — Mivel leverni nem szabad, így a legkedvezőbb, ha napos az idő és szél mozgatja az ágakat. Akinek fája van, az már lesi az ilyen alkalmat. Kilójáért 12 koropát fizetünk. Egy ember pedig egy nap alatt — jó termés, kedvező „hullás“ esetén — 50 kilót is összegyűjt. — Gesztenyeéréskor gyakran füstöl az erdő, mintha őrtüzek égnének. Mit tüzelnek ott az emberek? — A gesztenye lehullott burkát tüzelik el: Ezt okvetlen el kell távolítani, hiszen igen szúrós és ha mind a fa alatt maradna, nem lehetne tőle összeszedni a gesztenyét. Ez a munka és a füst is velejárója a gesztenyeérésnek. Ennyit tudtam meg a gesztenyéről a nagykürtöst Állami Gazdaságban. A gesztenyekedvelők bizonyára örömmel veszik az újabb telepítésről szóló hírt, hiszen ez azt jelenti, hogy néhány év múlva a jelenleginél jóval több. gesztenye kerül piacra. BÖJTÖS JÁNOS
