Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-15 / 316. szám, kedd

MUNKAJOG P. E.: Az eEsz-tagok szabad­ságra való jogát az új, 1976. január 1-től hatályos 1975/122. számú efsz-törvény, és főként annak 53—58. paragrafusai sza­bályozzák. Ezek a rendelkezé­sek csaknem egész mértékben azonosak a Munkatörvény­könyvnek a szabadságra vonat­kozó 100—110. paragrafusaival. Az idézett efsz-törvény 65. §-a értelmében a szövetkezeti tag­nak szabadsága idejére az át­lagbére szerint jár jutalmazási megtérítés és rendszerint meg­illeti az esetleges természetbeni juttatás is. Minden szövetkezet köteles volt az említett szövetkezeti tör­vény és az 1975/137. sz. szövet­kezeti mintaalapszabályokat tartalmazó hirdetmény értelmé­ben kidolgozni és elfogadni a szövetkezet saját alapszabályait. Ezekben is köteles a szabad­ság kérdésével foglalkozni, és­pedig a tagokkal kötött mun­kafeltételekről szóló egyezség értelmében. A teljesség kedvéért megje­gyezzük, hogy a szabadságra szóló igényt szabályozzák még az efsz-törvényt végrehajtó 1975/138 sz. hirdetmény 31—40 paragrafusai, éspedig lényegé­ben azonosan a Munkatörvény­könyv rendelkezéseivel. A munkaviszonyban dolgozók esetében tudni kell, hogy az ■>lőző naptári évben elért kere­setnél, amelyből az átlagbért számítják ki, nem lehet beszá­mítani a vezető dolgozók évi jutalmát, valamint a haszonré­szesedést (lásd a Munkatör- vénykönyv 1975/54. sz. végrehaj­tási rendeletének 31. §-át.J. Ha a fenti előírások, vala­mint a szövetkezet saját alap­szabályainak rendelkezései nem lennének elég világosak, akkor forduljanak a szövetkezetüket irányító Járási Mezőgazdasági Igazgatósághoz. K. B.: A Munkatörvénykönyv 133. §-ának 2. bek. értelmében a munkaadó vállalat köteles dolgozóinak, ha azt életük és egészségük, illetve más polgá­rok élete és egészségének vé­delme megkívánja, Ingyen ren­delkezésre bocsátani a szüksé­ges személyi védelmi eszközö­ket, beleszámítva a mosó-, tisztító-, fertőtlenítőszereket és egészségügyi szükségleteket. Az eszközök jegyzékét a vállalatot irányító központi szerv adja ki az illetékes szakszervezeti szervvel való megegyezés alap­ján. A Munkatörvénykönyv 1975/ 54 sz. végrehajtási rendeleté­nek 40. §-a kötelezően kimond­ja, hogy a munkaadó vállalat köteles mint személyes munka­védelmi eszközt a dolgozó ren­delkezésére bocsátani munka­ruhát vagy lábbelit Is, ha olyan munkát végez, ahol ruházata (lábbelije) rendkívüli elhasz­nálódásnak, vagy szennyező­désnek van kitéve. Az Idézett rendelkezés to­vábbá előírja, hoy a munka­adó vállalat köteles a szemé­lyi munkavédelmi eszközöket használható állapotban tartani és ellenőrizni azok használa­tát. Az építőiparban dolgozók csaknem valamennyien igényel­hetik személyi munkavédelmi eszközként a munkaruhát és lábbelit. Egyébként a szakszer­vezet szervein keresztül has­sanak oda, hogy a munkaadó vállalat, az említett kötelező előírásokat betartsa. A szak- szervezeti szervek szövetségü­kön keresztül ellenőrizhetik, hogy a kérdéses munkahelyre milyen munkavédelmi eszköz használata kötelező. Barátja a személyi igazolvá­nyának 14. oldalán feltüntetett születési száma közlésével for­duljon a Nyugdíjintézethez. P. Zs.: A családi pótlék akkor illeti meg a dolgozót, ha a kér­déses hónapban minden számá­ra előírt műszakot ledolgozott, kivéve azokat az eseteket, ame­lyeket a törvény igazolt mu­lasztásnak ismer el. Az 1968/ 95 sz. hirdetmény (az 1968/88 sz. törvény végrehajtásáról) 5. §-ában megállapítja, hogy a műszak akkor számít ledolgo­zottnak, ha a dolgozó az elő­írt munkaidőt teljesen ledol­gozza. Ha egy műszak kereté­ben a dolgozó nem dolgozza le a munkaidőt, az igazolatlanul mulasztott időt egy hónapon belül össze kell adni. Az iga­zolatlan mulasztást akkor kell figyelembe venni, ha az egybe­számított rövidebb mulasztások a kérdéses naptári hónapban egy egész műszak terjedelmét érik el. Ha férjének a kérdéses hónapban csak egyszeri mulasz­tása volt, a munkaadó vállalat egy hónapon belül fegyelmi in­tézkedésben részesítheti, de neon vonhatja meg a családi pótlékot. Férjének joga van pa­nasszal fordulni a Járási Be­tegbiztosítási Igazgatósághoz, hogy utasítsa a munkaadó vál­lalatot a visszatartott családi pótlék kifezetésére. K. I.: Elhelyezkedési problé­máihoz nem tudunk hozzászól­ni. Személyi szociális nehézsé­geit illetően ajánljuk, hogy az 1975/128 sz. társadalombiztosí­tási törvényt végrehajtó hirdet­mény 126, §-a, valamint a tör­vény 81. §-a értelmében for­duljon a jnb szociális osztályá­hoz, amely ideiglenes segítsé­get nyújthat. D. D.: Felesége a Munkatör­vénykönyv 51. §-ának 1. bek. e) pontja alapján adhat írásban felmondást azzal az indokkal, hogy férjét követi annak lakó­helyére. Ez a felmondási idő egyhavi, ha felesége még nem 30 éves, 2 havi, ha 30 és 40 között van, és 3 havi, ha 40 évnél idősebb. A felmondási határidő az írás­beli felmondást követő naptári hónap első napjától kezdve fo­lyik. A minősített felmondási ok alapján adott felmondás határ­ideje nem hosszabbodik meg 6 hónappal. Ha felesége nem tudná a felmondást helyesen megírni, forduljon az ügyvédi tanácsadó irodához. NYUGDÍJ B. J.: ön 69 éves nyugdíjas s ebben az évben már ledol­gozta az 1975/135 sz. rendelet értelmében a 180 megengedett munkanapot. A cukorgyárba hívják idénymunkára. Kérdi, hogy teljes nyugdija mellett el­vállalhatná-e ezt a munkát? A CSSZSZK kormánya 1976. június 13-i 193. számú kormány- határozata a kulcsfontosságú munkahelyeken végzett nem hi­vatali vagy Irányító munkák esetében az 1976—78. évekre engedélyezi a változatlan (tel­les) nyugdíj melletti munkavi­szony megkötését. Ezt a kor­mányhatározatot az 1977. július 7-1 190. számú kormányhatáro­zat újabb kulcsfontosságú mun­kahelyek felsorolásával egészí­tette ki. A cukorgyárak, kemé­nyítő- és szárítóüzemek tovább­ra is kulcsfontosságúak, tehát nyugdíjának veszélyeztetése nélkül vállalhat munkát a kam­pány Idejére. A munkaviszonyt a Nyugdíjintézetnél az erre szolgáló űrlapon okvetlenül be kell jelenteni, feltüntetve az űrlap jobb sarkában, hogy „pra­covný pomer podľa vládneho uznesenia č. 193/1976“. Sürgős jeligére: Édesanyja 1978-ban lesz 56 éves, egy gyermeket nevelt fel, tehát az említett korhatár betöltésével szerez majd igényt öregségi nyugdíjára. Édesanyjának ön szerint addig meglesz az öreg­ségi nyugdíj másik feltétele, a 25 ledolgozott év. A nyugdíja­zást tehát édesanyja 56. élet­évének elérésiével kérheti. Dr. F. J. Nem közömbös: ki áll a pult túlsó oldalán A jó kiszolgálás fokozza a vásárlókedvet A gazdag választék, a megjelelő áruelosztás biztosításán kívül a kulturális kiszolgálás is szo­cialista kereskedelmünk jő jeladatai közé tarto­zik. A vásárlók számára uqyanis egyáltalán nem közömbös, hogy ki áll a pult túlsó oldalán. Az előzékeny, udvarias és szakavatott kiszolgálás növeli a vásárlási kedvel, növeli a vásárlók bi­zalmát szocialista kereskedelmünk iránt, és ta­lán nem túlzás azt állítani, hogy hozzájárul un• Utunk során először a Sa- hanku textilüzletet látogattuk meg, melynek közel 30 dolgo­zója közül Kiszely Irénnel és lieláqyi Béla üzletvezetővel be­szélgettünk. Elmondták, min­dent megtesznek azért, hogy a vásárlók minél elégedettebbek legyenek. Minden szombaton nyitva tartanak, kellő áruvá­lasztékkal rendelkeznek. Pilla­natnyilag alig van náluk hiány­cikk, időről időre garbópulóve­rekből. olcsóbb férfiingekből nem kapnak utánpótlást, a nyá­ri idényben pedig kevés volt a nagyobb női fürdőruha. A vá­sárlók örömére a Šahanka ajta­ján sohasem függ a bosszantó „Árut veszünk át“ felirat, ná­lunk a kiszolgálás az áruátvétel idején is zavartalan. Belágyi Béla elmondta, hogy 1972-től állandóan teljesítik, illetve túl­teljesítik az eladási tervet, pe­dig nem csekély értékű áruról va szó, hiszen például az idei év első kilenc hónapjában több mint 18 millió korona, az év végéig még közel 7 millió , ko­rona értékű áru vár eladásra. Az a céljuk, hogy a vásárlók kényelmesen vásároljanak, ezért létesítettek például külön ha­risnyarészleget. A közeljövőben önkiszolgáló rendszerű árusítást vezetnek be a darabáruosztá­lyon. Az utóbbi időben a kira­kat rendezésének is nagyobb figyelmet szentelnek. Ebben az üzletben tehát nem szólam csupán a kulturált ki­szolgálás, és Kiszely Irén nem az egyetlen közkedvelt eláru­sítónő. Valamennyien hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a Šahanka Ipolyság egyik leglátogatottabb, legnagyobb forgalmú és legked­veltebb üzlete. A jól összeszo­kott kollektíva a szocialista munkabrigád címért versenyez, és valószínű, hogy a bronz fo­kozatot rövid időn belül meg is kapja. A legnagyobb ipolysági üz­letből a legkisebbe vezetett az utunk. A Jednota vállalat 11—134 es számú élelmiszer- boltja néhány hétig még való­ban Ipolyság egyik legkisebb boltja lesz, de azután egyszeri­ben átalakul a város egyik leg­korszerűbb kereskedelmi egysé­gévé, ugyanis átköltözik a jed­nota új, kétemeletes üvegpalo­tájának földszintjére. A kis üz­letben, melyben Iloksza János a vezető, Karvai Lajosnéval be­szélgettünk. A miniboltban, ahol csúcsforgalom idején szin­te alig lehet elférni, soha sin­csenek nézeteltérések vásárlók nak kialakulásához is, amit jó társadalmi közér­zetnek szoktunk nevezni. Hogy a kulturális kiszolgálás ma már egyre inkább jellemző szocialista kereskedelmünkre, # hoqy az előzékeny, udvarias elárusítók sem /e- hér hollók üzleteinkben, arról néhány ipolysági jSahy) üzletben tett látogatásunk alkalmával is meggyőződhettünk. Kiszely Irén, a textilüzlet kedvelt elárusítónője Ihraczky Gyula felvétele és eladók között, mivel még így, helyszűkében is igyeksze­nek eleget tenni a kulturált kiszolgálás követelményeinek. Megtudtuk, hogy az alapvető árucikkekkel általában jól el vannak látva, viszont beszélge­tésünk idején akadt ©gy-két hiánycikk is. A zöldség és gyümölcsboltban a mindig mosolygós Emília Tri­kóvá üzlevezető fogadott, aki pillanatnyilag egyedül bonyo­lítja le a teendőket, mivel mun­katársnője beteg. Ez a végtele­nül kedves fiatalasszony isko­lapéldája lehet az olyan keres­kedelmi dolgozónak, aki a munkahelye ajtaján kívül hagy­ja minden gondját, baját. Az üzletben mindig udvarias és előzékeny kiszolgálás fogadja a vásárlót. Arról nem szívesen beszél, hogy a rossz szigetelés következtében a kis üzletben a mennyezetről csöpög a víz, hogy nagyon hideg a beton­padló, és nem megfelelő a rak- táhelyiség. A drogériában egy egész szo­cialista munkabrigád fogadott. Beszélgetésünk során örömmel állapíthattuk meg, hogy náluk alig van hiánycikk, ottjártunk- kor például csupán parafadu­góval és mécsessel nem tudtak szolgálni. Időről időre fotó­cikkekben is hiány van, s ez a tény ismét eszünkbe jutta­tott egy Ipolyságon sokak ál­tal hangoztatott igényt: nem lehetne-e egy fényképészszak- lizletet nyitni a városban. E'1' nek a város kiterjedt kör­nyéke fotósai legalább annyira örülnének, mint a zenebarátok egy önálló lemezboltnak. Barangolásunk ezzel még nem ért véget, hiszen a vaökereske- dés dolgozóit is meg akartuk látogatni, akik város- és kör- nyezetszerte ismertek előzé­kenységükről. Pillanatnyilag ideiglenes helyiségekben dol­goznak, az év végén adják át a korszerű új áruházat, amely­ben ők is helyet kapnak. Áru- átvétel miatt náluk sem létezik zárt ajtó, és szombaton is nyit­va tartanak. Igen kedvetlenek; amikor olyan apróság, mint a szifonos üvegek 50 filléres tö­mítése a hiánycikkek listájára kerül, bár egyéb árukban is mutatkozik hiány. Vas- és pléh- kádakat, kerékpárt, összecsuk­ható kerékpárt, zománcozott bögrét sokkal többet tudnának eladni, mint amennyit kapnak. Jóleső érzéssel vettünk bú­csút az utolsó meglátogatott üzlettől is. A város illetékes szervei mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy Ipolysá­gon zavartalan legyen az áru­ellátás, és egyro kevesebb le­gyen a hiánycikk. Jóleső érzés tudni azt is, hogy egyre több üzletben válik valóban kultu­rálttá. szocialista kereskedel­münkhöz méltóvá a kiszolgálás. SÁGI TÓTH TIBOR Városi szintéin Közös erővel megvalósítják a választási programot Nyárasd (Topoíníky) nevét ma már messze a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) járás határán túl is ismerik. Kiválóan működő egységes földműves­szövetkezete révén országos hírnévnek örvend, de az utób­bi években sport- és kulturális élete is egyre többet hallat magáról. De vajon mennyiben járult hozzá a lakosság növek­vő anyagi jóléte a község fel­lendüléséhez, erre kerestünk választ, amikor a hnb impo­záns épületében, az elnöki iro­dában Soóky János hnb-elnök- kel beszélgettünk. — A Nemzeti Front választá­si programja igéňyes feladato­kat állított elénk — kezdi a beszélgetést az elnök. — Cé­lunk az, hogy községünkben megteremtsük a szocialista életmódhoz szükséges feltéte­leket. Nagy gondot fordítunk az életkörnyezet, a lakáskultú­ra. a szolgáltatások és a szo­ciális ellátás fejlesztésére. — Egyik leqfontosabb céljuk a lakossáq egészséges ivóvíz­zel való ellátása volt. Mi a helyzet ezen a téren? — A vízvezeték-hálózat épí­tését községünkben befejeztük. Jelentős javulást értünk el a lakossági szolgáltatások fejlesz­tésében. Felépült a szolgálta­tóház, a régi művelődési házat áruházzá alakították át, ahol textilüzlet, illatszerbolt és ipar- árucikkeket árusító bolt kapott elhelyezést. A lakosság nagy örömére bevezettük a villamos gépek javítását és egy cipőja­vító műhelyt, nyitottunk. — Hogyan kapcsolódik be a lakossáq a községfejlesztésbe? — A Z-akcióbun általában nincsenek gond|aink. a lakos­ság aktívan bekapcsolódik a társadalmi munkába. A lakos­ság összefogásával lelátókat és atlétikai pályát építettünk. Az országos hírnévnek örvendő ké­zilabdacsapatunk pályáján vil­lanyvilágítást vezettünk be és ott is lelátókat építettünk. Egy-egy társadalmi munkában több mint száz személy is részt vesz. Ilyen módon épült fel az alapiskola tornaterme, rendez­ték a temető környékét, parko­kat. zöldsávokat létesítettek. — Milyenek a legközelebbi céljaik? — Legsürgősebb feladatunk a 120 férőhelyes óvoda építésé­nek elkezdése. Jelenleg az óvo­dáskorú gyermekek jelentős ré­szét nem tudjuk elhelyezni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hetven anya nem vállal­hat munkát. Községünkben a szakemberek termálvízforráso­kat fedeztek fel, melyeket egyelőre az efsz kertészetéljen használunk fel. Az illetékes szervekkel megegyezve a ter­málvizet fürdésre és gyógyítás­ra is fel akarjuk használni. Saj­nos. késik a tervrajzok elkészí­tése. Az elképzelések szerint egy háromemeletes szállót és három fürdőmedencét építünk. Az egész objektum felépítése a számítások szerint 12 millió ko­ronába kerül, amihez természe­tesen lakosságúnk, az efsz és a községben működő üzemek is hozzájárulnak. A nyárasdiak a Nagy Október 60. évfordulóiénak tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk tel­jesítésén mintegy 120 000 órát dolgoztak 1,5 millió korona ér­tékben. Elkötelezett munkájuk­kal még szebbé és gazdagabbá teszik községüket annak érde­kében. hógv a közös cél: a vá­lasztási program teljesítése megvalósuljon. SVINGER ISTVÁN 1977 XI. 15. 6

Next

/
Thumbnails
Contents