Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-11 / 281. szám, kedd

A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársasághoz Tartozik a Felső-Badagsani Autonóm Terület. 88. c i k k e 1 y . Az autonóm körzet a határterület, vagy te­rület szerves része. Az autonóm körzetekre vonatkozó törvényt a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa hagyja jóvá. ' 4. A NÉPI KÉPVISELŐK TANÁCSAI ÉS MEGVÁLASZTÁSUK MÖDJA XII. fejezet A NÉPI KÉPVISELŐK TANÁCSAI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDSZERE ÉS ELVEI 89. c i k k e 1 y. A népi képviselők tanács.ai — az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa, a szövetségi köztársaság legfelsőbb taná­csai, a népi képviselők határterületi és területi tanácsai, az autonóm területek és az autonóm körzetek népi képviselőinek tanácsai, a népi képviselők járási, városi, városkerületi, lakó­telepi és falusi tanácsai az államhatalmi szervek egységes rendszerét alkotják. 90. c i k k e 1 y . Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának, a szö­vetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsainak és az autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsainak megbízatási időszaka öt év. A népi képviselők helyi tanácsainak megbízatási időszaka két és fél év. A népi képviselők tanácsainak választásait legkésőbb két hónappal az illetékes tanácsok megbízatási időszakának eltel­te előtt írják ki. 91. cikkely. A népi képviselők illetékes tanácsainak hatáskörébe tartozó legfontosabb kérdéseket üléseiken vitatják és oldják meg. A népi képviselők tanácsai állandó bizottságokat választa­nak és végrehajtó, rendelkező és további nekik alárendelt szerveket létesítenek. 92. c i k k e 1 y. A népi képviselők tanácsai népi ellenőrző szerveket létesítenek, amelyek egybekapcsolják az állami el­lenőrzést a dolgozók társadalmi ellenőrzésével a vállalatok­ban, kolhozokban, intézményekben és szervezetekben. A népi ellenőrző szervek ellenőrzik az állami terv és felada­tok teljesítését, küzdenek az állami fegyelem megszegésze, a lokálpatriotizmus, a problémák reszortszellemű megközelíté­se, a nem gazdaságos gazdálkodás és pazarlás, a hosszadal­mas ügyintézés és a bürokratizmus ellen, segítik az államap­parátus tevékenységének tökéletesítését. 93. cikkely. A népi képviselők tanácsai közvetlenül és az általuk létesített szevek által irányítják az állami, gazda­sági, szociális és kulturális építés összes ágát, döntéseket hoz­nak, biztosítják végrehajtásukat és ellenőrzik megvalósításu­kat. 94. c i k k e 1 y . A népi képviselők tanácsainak tevékenysé­ge ,a kérdések a kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatásán és döntésén, a nyilvánosság elvén, a végrehajtó és rendelkező szervek, valamint a tanácsok által létesített más szervek ré­széről a tanácsoknak és a lakosságnak való rendszeres szám­adáson és az állampolgároknak munkájukba való széles körű bevonásán alapszik. A népi képviselők tanácsai és az általuk létesített szervek rendszeresen tájékoztatják a lakosságot tevékenységükről és elfogadott döntéseikről. XIII. fejezet VÁLASZTÁSI RENDSZER 95. cikkely. A népi képviselők tanácsai képviselőinek megválasztása általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással történik. 96. cikkely. A képviselőválasztások általánosak: az SZSZKSZ minden 18. életévét betöltött állampolgárának joga van választani és megválasztatni, a törvényben meghatározott módon nem önjngúaknak minősített személyek kivételével. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé az SŽSZKSZ minden 2i. életévet betöltött állampolgára megvá­lasztható. 97. cikkely. A képviselőválasztások egyenlők: Minden választónak egy szavazata van; minden választó egyenlő fel­tételek között vesz részt a választásokban. 98. c i k k e 1 y. A képviselőválasztások közvetlenek: a népi képviselők összes tanácsainak képviselőit az állampolgárok közvetlenül választják meg. 99. cikkely. A képviselőválasztások titkos szavazással történnek: a választó akarata érvényesülésének ellenőrzése ki van zárva. - , 100. cikkely. Képviselőjelöltek javasolására joguk van a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szakszervezetek, a Szov­jetunió Lenini Ifjúsági Kommunista Szövetsége szervezeteinek, a szövetkezeti és egyéb társadalmi szervezeteknek, a munka­kollektíváknak, valamint a katonai alakulatokban a fegyveres erők tagjai gyűléseinek. Az SZSZKSZ állampolgárainak és a társadalmi szervezetek­nek biztosítják, hogy szabadon és sokoldalúan ítéljék meg a képviselőjelöltek politikai, munka- és személyi tulajdonsá­gait, továbbá azt a jogukat, hogy gyűléseken, a sajtóban, a te­levízióban és a rádióban .agitáljanak. A népi képviselők tanácsai megválasztásának szervezésével kapcsolatos kiadásokat az állam fedezi. 101. cikkely. A népi képviselők tanácsaiba választóke­rületenként választanak képviselőket. Az SZSZKSZ egy-egy ál­lampolgárát rendszerint nem választhatják meg a népi képvi­selők több mint két tanácsába. A tanácsválasztások megvalósítását választási bizottságok biztosítják, amelyek a társadalmi szervezetek, a munkakollek­tívák és a katonai alakulatokban a fegyveres erők tagjai gyű­léseinek képviselőiből alakulnak. A népi képviselők tanácsaiba tartandó választások megvaló­sításának módját az SZSZKSZ. a szövetségi és az autonóm köz­társaságok törvényei határozzák meg. 102. cikkely. A választók megbízásokat adnak képvise­lőiknek. A népi képviselők illetékes tanácsai megvitatják a választói megbízásokat, figyelembe veszik őket a gazdasági és szociális fejlődés terveinek kidolgozása, a költségvetés összeállítása során, megszervezik a megbízások teljesítését és megvalósítá­sukról tájékoztatják az állampolgárokat. XIV. fejezet NÉPI KÉPVISELŐ 103. cikkely. A képviselők a nép meghatalmazott képvi­selői a népi képviselők tanácsaiban. A tanácsi munka során a képviselők megoldják az állami, gazdasági, szociális és kulturális építés kérdéseit, szervezik a tanácsok határozatainak megvalósítását, ellenőrzik az álla­mi szervek, vállalatok, intézmények és szervezetek munkáját. A képviselő tevékenységében szem előtt tartja az országos érdekeket, figyelembe veszi a választókerület lakosságának követelményeit, és a választók utasításainak megvalósítására törekszik. 104. cikkely. A képviselő termelő vagy szolgálati tevé­kenységének megszakítása nélkül gyakorolja funkcióját. A képviselőt a tanács ülésének idejére, valamint a törvény által meghatározott más esetekben képviselői tisztségének el­látása során felmentik termelési, vagy szolgálati kötelességei alól, miközben átlagbére állandó munkahelyén érintetlen ma­rad. 105. cikkely. A képviselőnek interpellálási joga van az illetékes állami szerveknél és tisztségviselőknél, ezek fi ta­nács ülésén kötelesek interpellációjára válaszolni. A képviselőnek joga van a képviselői tevékenységét érintő ügyekben az összes állami és társadalmi szervhez, vállalathoz, intézményhez és szervezethez fordulni, és részt venni az álta­la előterjesztett kérdések megvitatásában. Az illetékes állami és társadalmi szervek, vállalatok, intézmények és szerveze­tek vezetői kötelesek a képviselőt gyorsan fogadni és a tör­vény által megszabott határidőben megvitatni javaslatait. 106. cikkely. A képviselőnek szavatolják a feltételeket ahhoz, hogy akadálytalanul és hatásosan gyakorolhassa jogait és kötelességeit.

Next

/
Thumbnails
Contents