Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-11 / 281. szám, kedd
A SZOVIET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK SZOVETSEGENEK ALKOTMANYA (alaptörvénye) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelyet Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével valósítottak meg, amelynek élén V. 1. Lenin állt,- megdöntötte a tőkések és a nagybirtokosok hatalmát, széttörte az elnyomás bilincseit, hatalomra juttatta a proletárdiktatúrát és megteremtette a szovjet államot — az új típusú államot, a forradalmi vívmányok védelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének fő eszközét. A szovjerhatalom, amely győzött a polgárháborúban és elhárította az imperialista intervenciót, nagyon mély társadalmigazdasági változásokat vitt véghez, végleg leszámolt az embernek ember általi kizsákmányolásával, az osztályellentétekkel és a nemzetiségi torzsalkodással. A szovjet köztársaságok egyesülése az SZSZK Szövetségében meghatványozta az ország nemzeteinek erejét és lehetőségeit a szocializmus építésében. Megvalósult a termelőeszközök társadalmi tulajdona és a tényleges demokrácia a dolgozó tömegek számára. Az emberiség történelmében első ízben épült fel szocialista tár- tradalom. A szocializmus erejének meggyőzó megnyilvánulása lett a Nagy Honvédő Háborúban történelmi győzelmet kivívó szovjet népnek és fegyveres erőinek el nem múló hősiessége. Ez a győzelem megszilárdította az SZSZKSZ tekintélyét és nemzetközi helyzetét és világszerte megteremtett« a szocializmus, a nemzeti felszabadulás, a demokrácia és a béke erői növekedésének új, kedvező lehetőségeit. A szovjet nép további alkotó tevékenységével biztosította az ország gyors és sokoldalú fejlődését és a szocialista rendszer tökéletesítését. Megszilárdult a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség szövetsége, valamint az SZSZKSZ nemzeteinek és nemzetiségeinek barátsága. Létrejött a szovjet társadalom szociálpolitikai és eszmei egysége, amelynek vezető ereje a munkásosztály, A szovjet állam, amely teljesítette a proletárdiktatúra feladatait, össznépi állam lett. Megnőtt a kommunista pártnak, az egész nép élcsapatának vezető szerepe. Az SZSZKSZ-ben felépült a fejlett szocialista társadalom. Ebben a szakaszban, amikor a szocializmus saját bázisán fejlődik, mind teljesebben megnyivánulnak az új rendszer alkotóerői, a szocialista életmód előnyei, és a dolgozók mind nagyobb mértékben élvezik a nagy forradalmi vívmányok gyümölcseit. Ez olyan társadalom, amelyben hatalmas termelőerők, haladó tudomány és kultúra jött létre, amelyben szüntelenül emelkedik a nép életszínvonala és kialakulnak a személyiség sokoldalú fejlődésének mind kedvezőbb feltételei. Ez az érett szocialista társadalmi viszonyok • társadalma, amelyben az összes osztály és társadalmi réteg közeledése alapján, minden nemzet és nemzetis^ jogi - és gyakorlati egyenjogúsága, testvéri együttműködése alapján létrejött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Ez az eszmeileg fejlett és öntudatos dolgozók — hazafiak és internacionalisták — magasfokúan szervezett társadalma. Ez olyan társadalom, amelyben létfontosságú törvény mindenki gondoskodása az egyén jólétéről és minden egyén gondoskodása mindenki jólétéről. Ez a tényleges demokrácia társadalma, amelynek politikai rendszere biztosítja az összes társadalmi ügy hatásos igazgatását, a dolgozók mind aktívabb részvételét az állam életében, s az állampolgárok reális jogainak és szabadságjogainak kapcsolatát kötelességeikkel és a társadalommal szembeni felelősség ük kei. A fejlett szocialista társadalom a kommunizmus felé vezeti út törvényszerű szakasza. A szovjet állam legmagasabb rendű célja az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése, amelyben kibontakozódik a társadalom kommunista önigazgatása. Á szocialista össznépi állam fő feladatai: a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése és átalakítása kommunista viszonyokká, a kommunista társadalom emberének nevelése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése, az ország biztonságának szavatolása és hozzájárulás a béke megszilárdításához, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. A szovjet nép, a tudományos kommunizmus gondolataihoz igazodva és hűea forradalmi hagyományaihoz, a szocializmus nagy szociálgazdasági és politikai vívmányaira támaszkodva, a szocialista demokrácia további fejlesztésére törekedve, tekintetbe véve az SZSZKSZ-nek, a szocialista világrendszer részének nemzetközi helyzetét és tudatosítva internacionalista felelősségét megőrizve az 1918. évi első szovjet alkotmány, az SZSZKSZ 1924. évi Alkotmánya és az SZSZKSZ 1936. évi Alkotmánya gondolatainak és alapelveinek kontinuitását, rögzíti az SZSZKSZ társadalmi rendszerének és politikájának alapelveit, meghatározza az állampolgárok jogait, szabadságjogait és kötelességeit, a szocialista össznépi állam szervezésének alapelveit és céljait és azokat deklarálja ebben az alkotmányban. 1. AZ SZSZKSZ TÁRSADALMI RENDSZERÉNEK ÉS POLITIKÁJÁNAK ALAPJAI i. fejezet POLITIKAI RENDSZER 1. cikkely. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége szocialista össznépi állam, amely kifejezi a munkások, a 'parasztok és az értelmiség, az ország minden nemzete és nemzetisége akaratát és érdekeit. 2. cikkely. Az SZSZKSZ-ben minden hatalom a népé. A nép az államhatalmat a népi képviselők tanácsai útján gyakorolja, amelyek az SZSZKSZ politikai bázisát képezik. Az összes többi állami szervet ellenőrzik a népi képviselők tanácsai és tevékenységükért felelnek nekik. 3. cikkely. A szovjet állam szervezete és tevékenysége összhangban áll a demokratikus centralizmus elvével: lentről fel az államhatalom összes szervének választhatósága, a néppel szembeni felelősségük és a felsőbb szervek döntéseinek kötelező volta az alsóbb szervekre. A demokratikus centralizmus az egységes irányítást összekapcsolja a helyi kezdeményezéssel és alkotó aktivitással, minden állami szerv és tisztségviselő felelősségével a rá bízott ügyért. 4. cikkely. A szovjet állam és minden szerve a $zo* cialista törvényesség alapján működik, biztosítják a jogrendnek. a társadalom érdekeinek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak védelmét Az állami és a társadalmi szervezetek és a tisztségviselők
