Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-10 / 280. szám, hétfő
Szőlő terem a kavicsos talajon AZ IDEI TERMÉS JOBB A TAVALYINÁL Már a jövő év szilveszterére goncíotfVak' Korszerű présgépei üzemeltetnek A Somorjai (Samorín) Szőlő- feldolgozó Üzem tágas kapuján egymás után jönnek be a nehéz teherrel megrakott járművek. Pár perccel a mintavétel után Cziferi Ida és Németh Anna máris megállapítja, hogy a Dióspatonyi (Orechový Potóň) Efsz szőlőjének cukortartalma tizenkilenc fok. A Hegyétei (Kútníky) Efsz szőlője sem savanyú. Más mezőgazdasági üzemek is kitűnő minőségű és nagy cukortartalmú szőlőt szállítanak. Egy ideig figyelgetjük Gálfy László üzemvezetővel a két munkásnő tevékenységét, aki az előző napok szállítmányainak cukortartalmát értékelve megállapítja, hogy a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban szüretelt szőlő leve édes, Jó must és bor készíthető belőle. Az üzemvezető készségesen vezet végig a labirintusszerű folyosókon és a pincehelyiségeken. Elmondja, hogy bár az üzemet nemrég adták át rendeltetésének, azóta állandóan nő a teljesítménye, jelenleg már naponta mintegy harmincnyolc-negyven vagon szőlőt képesek feldolgozni. Igazán kiváló munkát végzett a Járási Magasépítő Vállalat somorjai üzeme, pedig az üzem felépítése az első ilyen jellegű vállalkozása volt. A bonyolult berendezésekkel ellátott üzem építése nagy erőfeszítést követelt mind a vezetőktől, mind a fizikai munkásoktól. Gálfy elvtárs nem győzi ismételgetni, hogy még a vasbetonhordók ajtói is jól záródnak. Más szőlő- feldolgozó üzemekben ezekkel volt a legtöbb baj. A zománcozott és rozsdamentes óriástartályokat is szakszerűen szerelték be. Az udvaron felkeltette figyelmemet egy ügyes gép, amely a kocsányról leválasztja a bogyókat. Gálfy László magyarázza, hogy ez nagyon fontos művelet, mert ilyen módon a sok csersavat tartalmazó kocsóay nedve nem kerül a must közé. E kis tájékoztatással tarsolyomban látogatom meg az üzemvezető által emlegetett mezőgazdasági üzemek közül a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság szőlészetét, ahol Stefan Sihelnik technikus kalauzol a végtelennek látszó hatalmas szőlőskertbe. Mutogatja a nagy bogyókat termő szőlőfürtöket. Kollégájával együtt többször felbecsülték már a termést, és úgy gondolják, hogy legalább nyolcvan-száz mázsás hektárhozamot érnek el. Idén a Leányka és az Olasz Rizling terem a legtöbbet, a Fehér Burgundi pedig rendkívüli édes nedvet adott. Mintát vettek terméséből és a mustmérő huszonhárom fokot mutat. A szőlő minősége is sokkal jobb, mint a múlt évben, ezért értékesítésekor több pénzt kapnak érte. A százhuszonhat hektárból még csak ötvenhat hektár terem. Ebből mintegy tizennyolc hektáron olyan egészséges, jó minőségű a szőlő, hogy fogyasztásra adják el. A technikus számítása szerint kilójáért legalább tíz-tizenegy koronát kapnak. Vilém Krausz mérnök, főszőlész egyetért a technikus megállapításaival, fejtegetéseivel. Szerinte idén a múlt évhez viszonyítva tíz százalékkal lesz több szőlő. — Jól jártunk — mondja —, mert érés előtt elég kiadós eső volt, és most elegendő a kavicsos föld nedvességtartalma. A vízellátás nálunk igen nagy probléma. Ezért úgy döntöttünk, hogy az elkövetkező években talaj alatti öntözőhálózattal juttatunk elég vizet a szomjas földnek. A beruházás számításunk szerint rövid idő alatt megtérül. Dús levelű szőlőtőkék között közeledünk a vidám szüretélők felé. Előttünk konténeres pótkocsit vontat egy traktor. A vödrükből egyenesen beleöntik a szőlőt. A technikus elmondja, hogy tizenhat konténerrel szállítják innen a szőlőt a somorjai feldolgozó üzembe. Ilyen módon sok munkaerőt takarítanak meg és a szállítás is gyorsabb. Előnye, hogy nincs szükségük ládákra, műanyagkádakra. Beszéd közben feltekint a konténerre és el komolyodik. Észreveszi, hogy túl sokan vannak rajta és egyikiik-másikuk ugyancsak elhúzódik a munkától. — Gyertek csak Je — int a két fiatalnak. — Menjetek szüretelni. Felém fordulva magyarázza: — Lám, alig néz másfelé az ember, máris meglazul a munkafegyelem. Mit ér az új technológia, hogyha előnyeit nem használjuk ki kellően. A konténere« pótkocsi mögött Mikóczi Blanka bronzérmes szocialista munkabrigádja szüretéi. Ügyesen jár az asszonyok keze, gyorsan teleszedik a vödröket. Ezek az aranykezű asszonyok bizony egy percet sem tétlenkednek. Trajesík Je- nőné, Tranesik Andrásné, Molnár Tituszné már régen dolgozik a szőlészeiben, érti a munka csínját -bínját. De amikor a brigád munkája felől érdeklődöm, nem nagyon akarnak nyilatkozni, javasolják, hogy inkább Jamrík Mari néni beszéljen a nevükben, hisz ő a rangidős, a szőlészet veteránja. Mari néni először vonakodik, mentegetőzik, de aztán megered a nyelve. Elmondja, maga se hitte, hogy ilyen bőven termő szőlő lesz valamikor ezen a kavicsos talajon. Ebben a faluban még a gazdák udvarában sem volt szőlő. A kavicson pedig — akármilyen jól is művelték — mindössze tizenhat mázsa gabona termett hektáronként. Dicséri is az állami gazdaság szakembereit, akik ilyen csodát tudtak véghezvinni, ezen a vidéken. Mindannyian egyetértenek Mari nénivel ás tovább biztatják, hogy mondjon még valamit a brigádról. Kissé elgondolkozik, aztán így folytatja: — Együtt küzdöttünk a szőlészet fejlesztéséért és ma is egyek vagyunk jóban, rosszban. Közösen járunk moziba, színházba, megemlékezünk egymás születés- és névnapjáról. Szinte már meg sem tudunk lenni egymás nélkül, olyan ez a brigád, mint egy nagy család. —■ Mária-napkor egy evőeszköz-készletet vettünk a mi ün- nepeltünknek — mondja mosolyogva Krajcsik Jenőné. — Nem feledkeztünk meg róla. — Mari néni egy kicsit meghatódik, aztán a technikus felé fordulva így szól. — Most a Pistának veszünk ajándékot, mert nősül. A lakodalom után pedig ingyen kitakarítjuk a kultúrházat, hogy az ifjú párnak, illetve a családnak ilyesmire ne legyen gondja. A technikus kissé elpirul, de azért jólesik neki, hogy róla sem feledkeznek meg. Hálából megígéri, hogy hamarosan megszervezi az üzemi iskolát, ahol a negyven tagú szocialista munkabrigád tagjai újabb szakismereteket szerezhetnek mindennapi munkájukhoz. Tréfálkozás, vidám csevegés közben is serényen folyik a munka. Igazán jó a hangulat. Csak Mari néni szomorodik el, amikor valaki megemlíti, hogy nemsokára nyugdíjba koll mennie. — Nem szívesen gondolok arra a napra, amikor meg kell válnom a brigádtól, a szőlős- kerttől, ahol annyi ideig dolgoztam — mondja elérzék»- nyülve. Többen is vigasztalják: — Továbbra is eljárhat közénk, még a lakásán is meglátogatjuk. Hisz maga volt a brigád lelke. A technikus végül is megnyugtatja, hogy évente még dolgozhat száznyolcvan napot. Erre Mari néni arca újra felderül és a többiekkel együtt szaporán szedi az édes szőlő- fürtöket. A konténeres pótkocsikkal pedig szüntelenül hordják a kavicson termett szőlőt, a Somorjai Szőlőfeldolgozó Üzemije... Mint mindig, az ősz az idén is sok örömet és gondot hoz magával. A mezőgazdasági dolgozóknak igényes feladatokat kell teljesíteniük, be kell takarítaniuk az őszi terményeket. Persze, arra is ügyelniük kell, hogy a munkát jól megszervezzék és jól kihasználják a mezőgazdasági gépeket. Az idén igen jó termést hozott a kukorica, a cukorrépa, számos takarmánynövény és más termény. Ha ezt sikerül minél kisebb veszteséggel betakarítani, a mezőgazdasági dolgozók nagyban előmozdíthatják a XV. pártkongresszus mezőgazdasággal kapcsolatos határozatainak teljesítését. Itt az ideje a szőlő leszürele- lésének, felvásárlásának és feldolgozásának is. A termés egy része a zöldség- és gyümölcsboltokba kerül, de a legtöbb a borászati üzemekbe. Ezek egyike a seredi, amely egyúttal Szlovákia egyetlen pezsgőgyára. Az idén az üzem több mint kétmillió üveg különböző pezsgőt gyárt, szárazai, félédesei, édeset. A pezsgőgyártáshoz igen jó minőségű bor kell, s ezt az üzem maga készíti. Az idén a pezsgőgyár a galántai járás mezőgazdasági vállalataitól 370 vagon szőlőt vásárol fel. A szőlő préselését nagy teljesítményű préssel végzik, amelyet az élelmiszeripari gépek es berendezések bratislavai gyára gyártott a seredi üzem számára. A prés segítségével óránként 60 métermázsa szőlő préselhető ki. A gép előnye, hogy préselés előtt eltávolítja a szőlőből a magot és csak aztán préseli a szőlőt musttá, amelyet azután csővezetéken az üzem pincéjébe beépített hordókba vezetnek. Az idei szőlőtermésből már 1979 ben pezsgőt készítenek. A mezőgazdasági vállalatok dolgozói javában szüretelik a szőlőt. Nagy a sürgés-forgás a Soporňai Februári Győzelem Efsz-ben is, amely 240 hektáron termeszt szőlőt. A seredi borászati üzemnek már 150 métermázsát szállított az Irsay Olivér korai fajtából. A galántai járás e legnagyobb szőlőtermesztő szövetkezete pezsgőgyártás céljából 17 öOO métermázsa szőlőt szállít a seredi üzemnek, elsősorban Rizling, Bouvier, Zöld Veltelényi és Csabagyöngye fajtákat. A legtöbb szőlőt az idén a seredi üzemnek a vágsellyei (Saíaj Barátság Efsz és a Diószegi (Sládkovičovo) Magier mesztő Állami Gazdaság szállítja. KRAJCSOVICS FERDINÁNO BALLA JÓZSEF Az aranykezű asszonyok minden percet kihasználva szedik a szőlőt. Középen Jamrik Mari néni a szőlővel teli vödörrel. (A szerző és Gyökeres György felvétele) Alagút épül Ausztria és Jugoszlávia között Ausztria és Jugoszlávia a közelmúltban megállapodást írt aló Bledben egy 7,6 kilométer hosszú alagút építésére, amely a Karawanka hegység alatt fog haladni. Az építési költség kb. 2,1 milliárd schilling lesz, s azt a két ország felefele arányban viseli. Az építési munkák 1979-ben kezdődnek és 4 év alatt fejeződne be. Az Új titándioxidgyár Lengyelország első titándio- xidüzeme a Szczecin melletti Policében megkezdte a próbatermelést. A próbaüzem sikerétől függően októberben vagy novemberben megkezdhetik a Nemzetközi vásárok Romániában Bukarestben 1978. május 4— 18-a között rendezik meg a „Tibco 78“ tavaszi nemzetközi vásárt, s vele párhuzamosan kerül sor a nemzetközt kémiai kiállításra is. A Tibco-n mindenekelőtt fogyasztási cikkekkel, valamint szabad idő, lakberendezési, háztartási és ruházati cikkeket, továbbá textil-, konfekciós- és bőripari gépeket mutatnak be. A kémiai kiállításon vegyigépek és berendezések, a műanyag- és gumiipar felszerelései, laboratóriumi berendezések, készülékek és anyagok, valamint vegyészeti, gyógyszer- vegyészeti és kozmetikai késztermékek bemutatására kerül sor. A kiállítás a liceucek, szabadalmak és Know-how-ok forgalmát is szorgalmazza. A „TIB 78“ 5. bukaresti nemzetközi vásár 1978. október 5* alagút hosszából 4,3 kilomélar az osztrák 3,3 kilométer a jugoszláv felségterületre esik. Az alagút összekapcsolódik majd a már megépült autóúttal, amely Ausztriából Görögországig halad. Az alagút jelentősen lerö- vidíti a távolságot és meggyorsítja majd a forgalmat Nyugat- és Közép-Európa, valamint a Közel-Kelet között. Lengyelországban teljes termelést is. Az üzeni évente 38 000 tonna titándio&i- dot fog előállítani a festék-«, a lakk-, a papír- és az üvegipar számára. tői 14-ig tart. Ezen bányászati gépeket és berendezéseket, fémfeldolgozó, szerszámgépeket, hegesztőkészülékeket, szivattyúkat, kompresszorokat, elektrotechnikai és elektronikusgépeket, készülékeket, valamint kőolaj- és gázipari felszereléseket mutatnak be. Vietnam fejleszti gumiiparát A vietnami kormány új gumiültetvényeket telepít, a régieket pedig felújítja — a nemrég meghirdetett gumiipari fejlesztési program keretében. Eh* hez elsősorban Malaysia segítségét akarják igénybe venni. Vietnamnak erős gumikutató intézményre van szüksége, amely összegyűjtené a szakembereket és a gumiipari szakirodalmat. A Somorjai Szőlőfeldolgozó Üzemben gyorsan átveszik a szőlőt. Első pillantásra senki sem merné állítani, hogy a képen látható szerkezet szőlöprés, pedig óránként 60 métermázsa szőlőt présel ki. (A szerző felvétele)