Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-08 / 278. szám, szombat
VILÁG PROLETÁRJA f, EGYE Š ÖLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. október 8. SZOMBAT BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 278. szám Ára 50 fillér A HALADAS FEGYVERE Pénteken a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta az SZSZKSZ új alkotmányát — «zt a gyorshírt röpítették világgá a hírszolgálati irodák, a sajtóügynökségek a szavazást követő percekben. Ténymegállapításukat, természetesen, követik a hosszabb és a rövidebb lélegzetű, a tömeges hírközlő eszközök, a szerzők és a mögöttük álló osztályerők világnézeti magatartásából szervesen következő hangvételű, politikai és ideológiai vonatkozásban különböző előjelű hírmagyarázatok. Nem előzzük meg a tényeket, hanem éppen a szovjet alkotmánytervezet csaknem négyhavi össznépi vitájának széles körű nemzetközi visszhangja ismeretében szögezzük le: bármilyen is lesz a fejtegetések színezete, a tőkés világ szocializmust tagadó, vele pereskedő, sőt a pusztulását kívánó eszmei áramlatok józan képviselői is kénytelenek lesznek ezt a dokumentumot korszakos jelentőségűnek elkönyvelni. Ok is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a Szovjetunió új alkotmánya a világ első szocialista országának hat évtizedes, méreteiben gigászi fejlődését ós annak eredményeit rögzíti. Ezeket még jobban kidomborítja, hogy ennek a hatvan esztendőnek egy- liarmadát elorozta a polgárháború, az imperialista intervenció, a Nagy Honvédő Háborúban a húszmillió szovjet ember életűt kioltó fasiszta támadás. Továbbá az, hogy két ízben is a nyomasztóan súlyos következmények felszámolása, a helyrehozás, a talpraállás sok erőt, eszközt felemésztő heroikus törekvése vnlt szükséges ahhoz, hogy a szovjet ember ismét eljusson oda, ahol már évekkel korábban járt. De ez még nem minden. Mi tudjuk és ellenségeink előtt sem ismeretlen, hogy ez az alkotmány nemcsak a már ine«valósí- tuttat rögzítő alaptörvény, vagyis a Szovjetunió legmagasabb rendű ós rangú jogi aktusa, hanem ezzel egyidejűleg politikai, eszmei dokumentum is, amely előre, a jövő társadalma felé is mutat. Tartalmának ez a része közvetlenebb szavakkal valahogy így fejezhető ki: Mi kommunisták, marxisták—leninis- ták így képzeljük el a fejlett, érett szocialista társadalmat és a kommunizmus elérésének útját. E tekintetben az új alkot* mánynak a legjelentősebb — a tőke ma már ugyan nem mindenható, de a szocialista közösség, a társadalmi haladás kerékkötőinek szerepében még gyakran fellépő köreiben a legnagyobb aggodalmat kiváltó — fejezete az, amely az állam és a személyiség viszonyával foglalkozik. Nem áll szándékunkban tételesen felsorolni a kötelességekkel szervesen ösz- szefüggő mindazokat az alapvető jogokat és szabadságjogokat, amelyeket ez az alkotmány a Szovjetunió állampolgárai számára nemcsak rögzít, hanem egyben anyagilag, politikailag, valamint jogilag is szavatol. Ezzel tüzetesen megismerkedhet mindenki az alkotmány teljes szövege alapján. Azt viszont általánosítva és minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy soha, sehol másutt, sem alkotmányban, sem ilyen vagy amolyan, az emberi jogokkal foglalkozó chartákban, alapokmányokban nem fogalmazták meg ilyen messzemenő demokratizmussal és humanizmussal és ilyen átfogó, mélyreható módon az egyén és a társadalom harmonikus kölcsönviszonyát. Ez különösképpen lehangoló és riasztó lehet azok számára, akik a szocializmusban ismeretlen, a tőkés világban annál élénkebben tudatosított és rettegettebb gazdasági és társadalmi válságtól úgy igyekeznek elvonni a figyelmet, hogy a szocializmussal hadakoznak az emberi jogok bajnokainak nagyon is sebezhető vértjében. A szovjet alkotmánynak ez a demokratizmusa különben előkészítése, kidolgozása, megvitatása és jóváhagyása egész folyamatát is jellemezte. Nem született máról holnapra. Alápját tizenöt évvel ezelőtt fektették le, hiszen 1962 óta dolgoztak rajta különféle bizottságok. Ez a dokumentum egyidejűleg támaszkodik a korábbi szovjet alkotmányok, elsősorban az 1936. évi alkotmány továbbra is időszerű megállapításaira, s a szovjet törvényhozás számos, minőségileg új jogszabályára, amelyek közül egyeseket alkotmányos szintre és rangra emeltek. Alapkövei közül természetesen nem hiányoznak a szovjet államjogi elmélet kimagasló művei, s — ezen túlmenően — az alkotmánybizottság tekintetbe vette a szocialista közösség országainak felhasználható alkotmányos tapasztalatait is. A tervezet megvitatása figyelemre méltó külön fejgzet volt. Melyik fejlett, nagy történelmi múltra és demokratikus hagyományokra visszatekintő polgári ország büszkélkedhet például — akárcsak megközelítőleg — olyasmivel, ami ragyogóan fémjelzi a Szovjetunióban lezajlott össznépi országos vitát? Elég felidéznünk azt a tényt, hogy több mint 450 1100 nyilvános pártgyűlésen hárommillió ember szólt hozzá a tervezethez, mintegy 400 000 módosító és kiegészítő javaslat hangzott el, illetve ennyit vetettek papírra. S ez nem volt pusztába kiáltó szó, hiszen jelentős hányaduk, mindaz, ami az alkotinánybi- zottság gondos megfontolása alapján elfogadható volt, formát öltött a tervezet nem kevesebb mint 110 módosított cikkelyében és egy új cikkelyben. Ez a páratlan visszhang és egyben a cselekvés készségét jelző közéleti aktivitás szintén nagyszerű megnyilvánulása és bizonyítéka a béke feltételei között szüntelenül elmélyülő szocialista demokráciának. Leonyid Brezsnyev államférfiúi bölcsességgel áthatott, az össznépi vita eredményeit konkrétan ismertető és javaslatait pontosan minősítő, a világ visszhangját éles politikai megvilágításba helyező, s egyidejűleg értékes új elméleti megállapításokat is tartalmazó előadói beszéde a lényeget kiemelő, tartalmas vita után a Legfelsőbb Tanács feltette a pontot az i betűre: a tervezetből alkotmány lett. Olyan dokumentum, amely nemcsak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének több mint 120 nemzete és nemzetisége, egy történelmileg kialakult új szociális és interna- cionális közösség, a szovjet nép hatalmas fegyverévé válik a kommunizmus építésében, hanem világszerte is nagy segítségére lesz harcukban és munkájukban a szocialista országoknak. a kommunista mozgalomnak és mindazoknak, akik eszméinket vallani és utunkat követni készek. GALY IVAN A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői egyhangúlag jóváhagyják az új alkotmányt. (Telefoto: CSTK — TASZSZ), Befejeződött a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka lóvóhogytók o Szovjetunió új alkotmányát LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS ELŐADÓI- ÉS ZÁRÓBESZÉDE # AZ ALKOTMÁNY ELFOGADÁSÁNAK NAPJA — OKTÓBER 7-E ÁLLAMÜNNEP A SZOVJETUNIÓBAN I# VASZILIJ KUZNYECOV A LEGFELSŐBB TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK ELSŐ ALELNÖKE (CSTK/ — Moszkvában tegnap befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa október 4-én megkezdett 7., rendkívüli ülésszaka. A küldöttek megtárgyalták LEONYID BREZSNYEVNEK, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az alkotmánybi- zott Ság elnökének „A SZOVJETUNIÓ ALKOTMÁNYTERVEZETÉRŐL (alapokmányáról) ES AZ ORSZÁGOS VITA EREDMENYEIRÖL“ szóló beszámolóját és teljes mértékben jóváhagyták ennek a dokumentumnak az alapelveit és megállapításait, amely jelentős hozzájárulás az alkotó marxizmus—leninizmus fejlesztéséhez. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mindkét ka* marájc közös záróülését tegnap 10 órakor LEO* NYID BREZSNYEVNEK, ALEKSZEJ KOSZIGIN- NEK és más szovjet vezetőknek a jelenlétében ALEKSZEJ SITYIKOV, a szövetségi tanács elnöke nyitotta meg. Az ülés napirendjén a Szovjetunió alkotmányának a jóváhagyása volt, melyet a szerkesztő bizottság terjesztett elő végle- ges formájában az országos vita és a két kamara vitáján elhangzott javaslatokat és hozzászólásokat figyelembe véve. A szerkesztő bizottság beszámolóját Leonyid Brezsnyev, az ulkolmánybizottság elnöke, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke adta elő. Elmondotta, hogy a Legfelsőbb Tanács két háza befejezte a Szovjetunió új alkotmánya tervezetének megvitatását. 92 küldött szólalt fel a dolgozók minden rétegének, valamennyi szövetséges és sok autonóm köztársaságnak képviseletében. A szerkesztő bizottság nagy megelégedéssel állapította meg, hogy valamennyi felszólaló csakúgy, mint azok a küldöttek, akik javaslataikat írásban terjesztették elő, lelkesen támogatták az alkotmánytervezetet. Választóik véleményét kifejezésre juttatva világosan és határozottan a tervezett elfogadása mellett foglaltak állást. Ez a most véget ért vita legfőbb eredménye. Ugyanakkor számos küldött néhány módosítást és kiegészítést terjesztett elő. A szerkesztő bizottság gondosan tanulmányozta ezeket a javaslatokat és arra a következtetésre jutott, hogy többségüket figyelembe kell venni, ez csak hasznára válik az új alkotmánynak. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette a szerkesztő bizottság által elfogadott módosító javaslatokat. A szerkesztő bizottság jelen- (Folytatás a 2. oldalonJ Leonyid Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszakán elhangzott előadói- és záróbeszédének,valamint a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok új alkotmányának (alaptörvényének) teljes szövegét lapunk keddi számában közöljük. További sikereket a kommunista társadalom építéséhez! Gustáv Husák és Ľubomír Strougal üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyevnek és Alekszej Kosziginnek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának jóváhagyása alkalmából (CSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz- társasági elnök és Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának jóváhagyása alkalmából. A távirat szövege a következő: Kedves Elv társak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és egész népe nevében, valamint a saját nevünkben őszinte üdvözleteinket és szívből jövő testvéri jókívánságainkat küldjük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának jóváhagyása alkalmából Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és az egész szovjet népnek. A Szovjetunió új alaptörvényének jóváhagyása, amelyre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának jubileumi évében került sor, nagy történelmi esemény. Rendkívüli jelentősége van a szovjet társadalom élete, valamint nemzetközi viszonylatban a szocializmus, a haladás és a béke pozícióinak megszilárdítása szempontjából. Az új alaptörvény olyan dokumentum, amely a mi országunk távlati fejlődése szempontjából is igen jelentős. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új alkotmánya meggyőzően bizonyítja a szocializmus nagy történelmi előnyeit, kiemeli az ern beriség nemes és humánus eszményeit, és reális biztosítékokat ad érvényesítésükre. Az új alkotmányt áthatja a Szov jetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak a dolgozókról, a nép anyagi és kul{Folytatás a 2. oldalonI
