Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-06 / 276. szám, csütörtök
ELESETT HŐS A NÉVADÓ A GANKIN BRIGÁDBÓL PRÄGÄBA • ÜJ MOZGALMAT INDÍTOTTAK • PÉLDÁT MUTATNAK A kelet-szlovákiai Vasműnek több mint húszezer dolgozója van — és ezt azért írom most ide, mert ezzel is érzékeltetni szeretném, hogy itt valóban nem ismerhet mindenki mindenkit. Persze kivételek vannak. Ilyen például Krivjanszky József és brigádja, melynek jó hírneve a vállalaton kívül is ismert. Ök voltak például annak a mozgalomnak az elindítói is, mely Kilenc konkrét tett a szakszervezeti kongresszus tiszteletére címen lett ismert. Persze, a szakszervezetet emlegetve sokan azt gondolják, hogy ez a brigád javakorabeli emberekből áll. Hát ez éppenséggel nem így van, mert a brigádot SZISZ-tagok alkotják. A Krivjansky József vezette brigád egy olyan 14 tagú ifjúsági szocialista munkabrigád melynek 15 t.agja van. Nem, nincs értelmi hiba az előző mondatban. Ez valóban olyan brigád, melynek 3 4 tagja van és mégis 15-en vannak. Ez meg hogy lehetséges? íme a válasz: „Az egész úgy kezdődött, hogy itt, a Vasmű karbantartó üzemének központi műhelyében dolgozó fiatalok elhatároztuk, hogy alakítunk egy ifjúsági munkabrigádot. Amikor aztán a szándékunk tettre érett, aktuálissá vált a keresztelő, csakhogy előbb még nevet kellett választanunk. Ekkor született uz az ötletünk, hogy elmegyünk Košicébe és a felszabadítók terén eltemetett szovjet katonák egyikének nevét választjuk ki és vesszük fel. így találtunk rá V. Gankin őrnagy nevére, aki 1945. január 18-án halt hősi halált. Gankinnak persze nem csak azzal akartunk emléket állítani, hogy felvettük a nevét. Egyöntetűen úgy döntöttünk, hogy érte is jogunk dolgozni, tehát úgy, mintha 15-en lennénk.“ Krivjanszkyék állják a szavukat. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy t,avaly már kiérdemelték és meg is kapták a szocialista munkabrigádok bronz fokozatát. Az utóbbi időben a Gankin-brigád tagjai pedig a minőségi munkavégzésre A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT A gyár a fiataloknak — fiatalok a gyárnak 1977. X. 8. SZISZ-alapszervezeteink már hónapokkal ezelőtt gondosan mérlegelték, mivel is járultak hozzá a társadalmi fejlődéshez az első kongresszus óta eltelt időszakban. A párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Papír- és Cellulózgyárban az elmúlt öt évről Matuska Lászlóval beszélgettünk, aki kereken öt évig volt az üzemi SZISZ bizottság alelnöke. Jelentős munka áll mögötte, mint ahogy a papírgyári SZISZ-alapszervezetck mögött is. Tapasztalatai tanulságosak lehetnek a jövőre nézve, és mások számára is megszívlelendők. — Az elmúlt öt év legnagyobb eredményét abban látom — kezdte beszámolóját —, hogy az öt évvel ezelőtti, 50—GO löt számláló gyári szervezetből fokozatosan több mint 600 tagú szervezetté fejlődtünk. Ez a tízszeres növekedés nemcsak létszámbeli gyarapodást jelent. Akkor mindössze 1 alapszervezet működött, ma 8 tevékenykedik. Nem mind egyforma sikerrel, de az eredmények tükrében bátran állíthatom, hogy a papírgyár ifjúsági gárdája bőven kivette részét a munkából minden téren. > — A gyár alkalmazottainak a száma 3 ezer 600 körül mozog, akiknek nagyjából háromnegyed része fiatal, tehát SZISZ-tag lehetne. Mégis csak egyhatoda dolgozik az alapszervezetekben, bizonyára nem minden ok nélkül. — Természetesen az lenne a legfőbb feladata a SZISZ-nek, hogy lehetőleg minél több fiatalt aktivizáljon. Sok múlik tehát azon, mennyire vonzó a tevékenysége. Ezzel nem lehetünk mindig elégedettek. Például nálunk a fiatalok nagy része ingázik, sőt műszakokra járnak. Ez még nem jelenti azt, hogy mindenki passzív, aki nálunk nem kapcsolódik be a tevékenységbe, otthon dolgozik, talán jobban is, mint itt tehetné. — Az elmúlt 5 év alatt mi is vonzó dolgokat igyekeztünk megvalósítani. Például 1973-ban 28 tagú csoport vett részt — a Leningrád—Murmanszk útvonalon — egy tanulmányúton. Nem mindennap jut el 28 párkányi fiatal a sarkkörön túlra — nem is beszélve arról, hogy a kiadások 75 százalékát a szervezet fedezte. Ekkor tömegesen jelentkeztek a fiatalok, pedig tudták, hogy aki valami hasonlóban akar részesülni, annak dolgoznia is kell! Ha már itt tartunk: rendeztünk 60 ember számára tengerparti kirándulást Bulgáriába. Ezldén már másodszor. Ha minden sikerül, október 23-án 15-en utaznak tőlünk Kubába. — Egy gyárban, ahol a dolgozók 75 százaléka fiatul, egyhatoda SZISZ-tag, jelentős feladatokat kell a fiataloknak megoldaniuk, amelyeket nem lehet különválasztani a SZISZ munkától. — Ez csak természetes, és itt jelentkezik az a már említett áldozatvállalás. Milliókra rúg minden évben a kötelezettségvállalások értéke. Az elmúlt évben is csaknem hatmillió korona értékű társadalmi munkát végeztünk. Nem beszélve azokról az értékekről, amelyek a munkához való jobb hozzáállással születnek. Egy konkrét példa a Dechtochema üzemrészlegéről, ahol én is dolgozom. Körülbelül 20 fiatal vállalta, hogy egy régi elavult gépsor leszerelését és az új gépsor alapjainak a lerakását a tervezettnél 3 nappal korábban elvégzi, teljesítettük. Mégpedig úgy, hogy abban az időszakban éjjel-nappal dolgozftmk. A pluszmunkáért nem vártunk egy korona juttatást sem. Mindezt azért tettük, mert a gyár részéről a szervezet megkap minden támogatást, ezt viszonozni is kell... Hasonlókat tapasztalunk, ha valaki kiesik egy időre a munkából. Mindig vannak, akik a helyükre állnak, mert a munkát el kell végezni. — Az eddigiekből tehat kiderült, hogy a nehézségek ellenére jól dolgozik a gyár SZISZ-szervezete. Minek köszönhetők a jó eredmények? — Elsősorban annak a körültekintő káderpolitikának, amelyet a SZISZ felsőbb szervei folytatnak az első kongresszus óta. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy olyan rátermett fiatalokat választottak a vezetőségekbe, akik különösen alkalmasak a kollektív munka irányítására, s akiknél megvolt minden feltétel, hogy hosszú évekig tagjai legyenek a vezető testületeknek. A szándék bevált. Az eredmények sem maradtak el. MÉSZÁROS JÁNOS helyezik a legnagyobb hangsúlyt. A Vasműben például ők tértek rá elsőként ,a szaratovi munkamódszerre. Van egy jelszavuk is, melyet így fogalmaztak meg: „Munkámért jótállást vállalok." Krivjanskyék persze komolyan veszik ennek a mondatnak a jelentését, s ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az idén terven felül nyolc generál-, illetve középjavítást is elvégeztek, vagyis a ledolgozott brigádóráiknak a száma 750, akkor már most minden fenntartás nélkül ide írhatjuk — a legjobban haladnak az ezüst fokozat megszerzése felé. „Magunkénak érezzük a ľa.s- műt, és nem csak azért járunk munkába, hogy valahol pénzt keressünk. Talán banálisán hangzik, de mi hiszünk benne, ha jól végezzük a munkánkat, akkor hozzájárulunk népünk életszínvonalának emeléséhez“. A Gankin-brigád tagjai a lényeget fogalmazták meg, és úgy érzem, nem tévedek, amikor azt mondom, őket már nem szükséges arra ösztökélni, hogy szocialista módon dolgozzanak és éljenek. Ezt az állításomat erősítette meg a körükben tett legutóbbi látogatásom is. Létrehoztak egy 36 tagú egyesített ifjúsági munkabrigádot, melynek három csoportja van: vasesztergályos, villanyszerelő és fémmegmunkáló. Ez tulajdonképpen új formája a brigádmozgalomnak, és a jövőben minden bizonnyal más üzemekben is találkozunk majd ilyenekkel. Mégpedig azért, mert ezek létrehozásának szükségességét a problémák komplex megoldása hívta életre. A múltban ugyanis az egyes munkabrigádok között a kontinuitás nem volt kielégítő. Egy problémát azért nem lehetett gyorsan megoldani, mert az egyik brigád kénytelen volt várni a másik munkavégzésére. Az egyesített munkabrigádok esetében viszont meg van az összhang, és így nincs mód időfecsérlésre. A 27 éves Krivjanszky Józsefnek a SZISZ II. kongresszusán volt miről beszélnie. SZÁSZAK GYÖRGY I Kommentáljuk Forrós, ösilöniés Prágában négy napig tartott a SZISZ II. kongresszusa. A négy nap alatt reflektorfénybe került, hogy a jelenleg 43 000 alapszervezettel és 1360 000 taggal dolgozó Szocialista Ifjúsági Szövetség hogyan teljesíti feladatát. A kongresszusi jelentés is, a felszólalók is jó munkáról, kiemelkedő sikerekről adtak számot. Az ifjúság élen jár mind a hatékonyság növelése, mind a minőség tökéletesítése érdekében kifejtett küzdelemben. A népgazdaság különféle területein 2000 ifjúsági munkakollektíva, 3000 ifjúsági szocialista munkabrigád és 614 komplex racionalizációs brigád dolgozik. Üjítási javaslatai közül tavaly 13 519-et valósítottak meg. A fiatalság túlnyomó többsége valamennyi munkakörben példamntatóan helytáll, igyekezetével jelentősen elősegíti, hogy érvényesüljön a CSKP XV. kongresszusának az irányvonala és eredményesen építsük a fejlett szocialista társadati Magatartását és helytállását méltatva a kongresszuson gyakran szóba került az is, hogy milyen feladatok várnak elvégzésre ideológiai nevelése érdekében a jövőben. Az ellenséges propaganda elsősorban a fiatalokra irányul. Őket akarja megtéveszteni, a burzsoázia hamis céljainak megnyerni. Az ideológiai nevelés keretében — ellenszerként is — azt kell elérnünk, hogy a fiatalok felismerjék a demagógiát, az antikommunista propaganda hazugságait, és vitákban, véleménycserékben képesek legyenek tényekkel, érvekkel megvédeni a helyes elveket, képesek legyenek az igazságot: a szocializmus előnyét és vívmányait meggyőzően bizonyítani. A felvilágosító munka minden eszközével támogassuk, hogy a fiatalok nyitott szemmel járjanak a világban, értelmezzék helyesen az élet jelenségeit, értsék meg és tegyék magukévá a forradalmi munkásmozgalom és a kommunista párt célját, nemes törekvését. Legyenek igazi szocialista hazafiak, szeressék szülőföldjüket, legyenek büszkék forradalmi múltunkra, jelenünkre, arra, hogy leghűségesebb barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió, hogy a legyőzhetetlen szocialista világrendszerhez tartozunk, becsüljék és szeressék a köztársaság nemzeteit és nemzetiségeit, a világ valamennyi haladóan gondolkozó népét. Az egymást feltételed két fogalom: — a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség — az ismeretek gazdagítására és a fejlett szocialista társadalom érdekében végzett elkötelezett munkára irányuló törekvésben nyilvánuljon meg. Az ifjúság társadalmi-gazdasági aktivitásának fejlődése mind szorosabban összekapcsolódik a tudományos-technikai forradalom kibontakozásával. A tudományos-technikai vívmányok létrehozásában az ifjúság a romantika új lehetőségeit fedezi fel. Számos tapasztalat mutatja, hogy a fiatalok önként és lelkesen vesznek részt az ifjúsági szervezetek által indított minden olyan akcióban, amely kielégíti tudományos-technikai érdeklődésüket. Csehszlovákia Kommunista Pártja ifjúságpolitikájának sarkalatos kérdése a fiatalok öntevékenységének, alkotó, kezdeményező készségének fejlesztése. Politikai és társadalmi életünkben nemcsak számszerűen, hanem — a fentebb idézett adatok szemléltetően bizonyítják — a munka lendületességében is érzékelhető a fiatalság jelenléte. Azzal, hogy a párt és a szocialista társadalom az ifjúságot nemcsak a nevelés tárgyának, hanem a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet aktív résztvevőjének, formálójának, szellemi és anyagi javak létrehozójának is tekinti, nagymértékben segíti az ifjúság szocialista tudatának fejlődését, valamint azt, hogy a fiatalok a békés építőmunkában is felfedezzék a nagy és forradalmi jelit -ü feladatokat. / jelenleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a csehszlovák munkásosztály februári győzelme 30. évfordulójának megünneplésére készülünk. Mindkét esemény forrása, ösztönzője lehet annak, hogy az ifjúság tovább aktivizálódjék, és tovább gazdagítsa eszmei-politikai isnterele,,‘ BALÁZS BÉLA Fiatalok az élvonalban Érvényesítik a SZISZ II. kongresszusának a határozatát A SZISZ II. kongresszusán küldöttként vett részt Michal llocko, a Szocialista Munka Hőse, a Klement Gottwald Üj Kohó tandemkemencéjének operátora. Vele beszélgettünk legnagyobb kohókombinátunk ifjúsági szervezetének munkájáról. — A Klement Gottwald Oj Kohót az ifjú országépítők építkezésének nevezik — az ötvenes években ugyanis 70 000 fiatal vett részt az építésében. A kohó azonban továbbra is fiatal maradt. Ma mintegy 5200 SZISZ-tag dolgozik itt, akik a két kongresszus közti időszakban 199 500 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Ezen kívül 213 ifjúsági kollektívát létesítettek, amelyekbe ma több mint 2400 fiatal tömörül. 1972 óta ezek a kollektívák munkaidőn kívül 83,5 millió korona értékben állítottak elő különböző gyártmányokat, több mint 165 000 órát dolgoztak le társadalmi munkában és több mint 2000 ésszerűsítési javaslatot terjesztettek elő. A fiataloknak a SZISZ-mun- kába való bekapcsolódását nagymértékben befolyásolta az ifjú szakemberekből álló 11 üzemi tanács létesítése. Kétéves tevékenységük alatt sikerült magasabb színvonalra emelni a Zenit ifjúsági mozgalmat, az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak, valamint az ifjúsági komplex racionalizációs brigádoknak a tevékenységét. Az idei év júliusában a Klement Gottwald Üj Kohóban a SZISZ II. kongresszusának tiszteletére megalakult a munkakezdeményezés diszpécserszolgálata. SZISZ-tagjaink legértékesebb eredményei, melyeket ez a diszpécserszolgálat feljegyzett, az acélgyári ifjúsági kollektívák júniusi és júliusi csúcsteljesítményei. Naponta 58 olvasztást végeztek, 11 800 tonna acélt olvasztottak. Ugyancsak jó eredményeket nyújtottak a karbantartó részleg ifjúsági kollektívái, amelyek a tandemkemencék javítási határidejét 34 órával rövidítették le, s ezáltal 190 000 koronát takarítottak meg. — Eredményesen dolgozik a három komplex racionalizációs brigád, amely az idén 750 000 korona hasznot hozott — folytatja. — 52 000 órát dolgoztak le társadalmi munkában, 6000 tonna fémhulladékot és 22 875 kg papírt gyűjtöttek. Nem feledkezünk meg a pionírszerve- zetekben dolgozó ifjú barátainkról sem, 1975 óta vállalatunkban a fiatalok közreműködésével egy országos és több mint tíz járási pionírolvasztást végeztünk. — Szeretnék még szólni az eszmei-nevelő tevékenységről. Az 5200 fiatal 82 százaléka bekapcsolódott a politikai oktatás valamennyi formájába. A SZISZ politikai oktatási propagandistáit a pártszervezetekkel szoros együttműködésben választjuk ki és készítjük elő. A kongresszusok közti időszakban sikerült színvonalasabbá tennünk tagjelöltek kiválasztásában és az ifjúsági szervezetnek a pártjavasolásában való részvételét. — Milyen küldetéssel vett részt a SZISZ 11. kongresszusán? — A Klement Gottwald Üj Kohóból négyen vettünk részt a kongresszuson. Megosztottuk tapasztalatainkat a kongresszus résztvevőivel. Elmondtuk, milyen a Klement Gottwald Új Kohó fiataljának a munkaeredménye. Figyelemmel kísértük a kongresszus egész tanácskozását, sok tapasztalatot szereztünk. A SZISZ II. kongresszusa határozatának érvényt szerzünk a gyakorlatban. MILAN PODLIPNÝ
