Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-06 / 276. szám, csütörtök

Minden probléma békésen megoMhatő Bohuslav Chňoupek külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyűlés általános vitájában New Yorkban az ENSZ-köz­gyűlés 32. ülésszakának általá­nos vitájában felszólalt Bohu- slap Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszter. Bevezetőjében jó­kívánságait fejezte ki a 32. ülésszak elnökének megválasz­tása alkalmából. Üdvözölte a Vietnami Szocialista Köztársa­ság és a Dzsibuti Köztársaság küldöttségét. Többek között ki­jelentette hogy Csehszlovákia a múltban mindig támogatta a vietnami nép hősi harcát és egy percig sem volt kétséges, hogy a szabadságért, független­ségért és az egyesítésért vívott küzdelmet győzelemre viszi. A nemzetközi kapcsolatok alakulásáról szólva az elmúlt időszakot sikeresnek minősítet­te. ,,Az enyhülés gondolata egyre mélyebbre hatol az em­berek tudatában, s olyan folya­mattá válik, amely hozzásegít az égető nemzetközi problémák megoldásához“ — mondotta Chňoupek elv társ. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi problémák tárgya­lásos megoldásának elvei, va­lamint a kölcsönösen előnyös együttműködés leghatásosabb formáinak keresése az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékeny­ségének legfőbb célja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat méltatva megálla­pította. hogy a forradalom nyo­mán létrejött a világ első olyan Qllama, amelyben biztosították a legalapvetőbb emberi jogokat. Olyan állam ez, ahol a dolgo­zók szava dönt, s valóban az egyenjogúság és az igazság uralkodik, Ez az új történelmi jelenség ösztönözte az egész világot, s hatással volt az em­beriség fejlődésére, a népek felszabadulásához vezetett, le­hetővé tette a gyarmati rend­szer felszámolását, biztosította a demokrácia és a társadalmi haladás eddig nem tapasztalt fejlődését. E politika alapelveit tartalmazza a Szovjetunió új al­kotmánytervezete is, s a szov­jet állam törvényszintre emeli. Ha az ENSZ elsőrangú és pótolhatatlan küldetése a világ­béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása, akkor ránk, a tagállamok kormányai­nak képviselőire bizonyos mér­tékig e feladat teljesítéséért felelősség hárul. Feladatunk Itt nem a béke szükségességének bizonygatása, hanem mélyreható elemzés alapján megegyezés abban, hogy milyen aktív és konstruk­tív lépéseket kell tennünk a cél elérése érdekében. Ezen a fórumon már többször elhangzott és hangsúlyozták a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záró­okmányának a béke szempont­jából való jelentőségét. A Zá­róokmány aláírása óta eltelt két év azt bizonyítja, hogy Eu­rópa biztonsága megszilárdult, s megteremtődött a légkör ah­hoz. hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki, hogy tovább fejlődjön az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés. Mindezt az em­lített politika tartósságát, élet­revalóságát bizonyítja. Az „Európa szívében“ elte­rülő Csehszlovákia egyike azok­nak az országoknak, amelyek közvetlenül a két különböző világrendszer határán vannak, s mint olyan, rendkívül érzéke­nyen reagál Európa politikai helyzetére, ezért beszélünk tel­jes felelősséggel az említett problémákról. Az enyhülés folyamatában ki­alakult új nemzetközi kapcso­latok nemcsak általános nyi­latkozatokat követelnek, hanem új konstruktív tetteket. Joggal várjuk tehát, hogy a nyugati államok vezető képviselői kellő államférfiúi megfontoltsággal lépjenek fel az alapvető emberi íogok — az életre, a békére és a népek biztonságára való jog — érdekében. Kormányunk nagy figyelmet »zenlel az Európa-konferencia eredményei következetes és komplex érvényre juttatásának. A konferencián elfogadott Záró­okmányt sosem tekintettük el- uont valaminek. Az európai államok kapcsolat taiban végbement pozitív válto­zások eredményeként olyan rendkívül fontos nemzetközi do- kumentként üdvözöltük, amely az államok kapcsolatai hosszú­távú, kölcsönösen előnyös fejlő­désének békés. megbízható platformját teremti meg, olyan dokumentumnak, amely a nem­zetközi kapcsolatok jelenlegi struktúrájának fontos pillérét alkotja, s a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés globális programját adja. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait, ame­lyek az európai együttműködés kiszélesítésére irányulnak. Az ilyen együttműködés kezdetét jelenthetné például az energe­tikai. közlekedési és környezet­védelmi konferencia. Reméljük, hogy e dokumen­tumra hasonlóan tekintenek mindazok, akik Belgrádhan tár­gyalóaszal mellé ültek, hogy elemezzék Helsinki szelleme biztosításának módját. Csehszlovákia a szocialista rendszer szilárd tagfaként első­rendű figyelmet szentel a Szov­jetunióval és. a többi szocialista országgal való testvéri kapcso­latok és elvtársi együttműködés sokoldalú fejlődésének. Együtt­működésünk és szoros össze­hangolt tevékenységünk a Var­sói Szerződés és a KGST ke­retén belül sokoldalúan hozzá­járult a biztonság további meg­szilárdításához, népünk gazda­ságának, kultúrájának felvirá­goztatásához és életszínvonalá­nak emeléséhez. A szocialista tábor országainak tartós fejlő­dése, erejének ég hatalmának növekedése Európában az ál­lamközi kapcsolatok jelentős stabilizáló tényezője lett. Ha országunk kétoldalú kap­csolatairól beszélünk, meg sze­retném állapítani, hogy az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülés­szaka óta tovább mélyítettük a kapitalista országokkal való kapcsolatainkat. Mindenekelőtt politikai téx'en, amit a tárgya­lások, a látogatások, megbeszé­lések, minden szintű eszmecse­re bizonyít. Ilyen pozitív fej­lődés tapasztalható Finnország­gal, Franciaországgal, Törökor­szággal, Dániával, Belgiummal, Nagy-Britanniával, Görögország­gal, Ciprussal, a Vatikánnal, Portugáliával, Izlanddal, Spa­nyolországgal és más államok­kal. Bizonyos fokú haladást ér­tünk el a Német Szövetségi Köztársasággal, s készek va­gyunk ezen az úton tovább ha­ladni. Egyszóval jószomszédi kapcsolatokra törekszünk. Ugyanez mondható el az oszt­rák-csehszlovák kapcsolatok­ról is. E kapcsolatokat az egyenlőség, a kölcsönös tisz­teletben tartás és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás alapján mélyítjük. A helsinki Záróokmányt alá­írt országokkal folytatott aktív párbeszéd eredményeként szá­mos megbeszélést tartottunk az ilető ország képviselőivel. Rendeztük kétoldalú kapcsola­tainkat, s az államok többségé­vel több mint 50 szerződést kö­töttünk. Szerződések, tervekés csereprogramok alapján a Zá­róokmányt aláírt 22 állammal tartunk fenn kulturális kapcso­latokat. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának, amely ak­tívan részt vesz a népek anti- imperialista és újragyarmatosí- tás elleni harcában. Örömmel állapítjuk meg, hogy az el nem kötelezett országok velünk együtt szükségesnek tartják, hogy az enyhülési folyamat minden földrészen a nemzetkö­zi kapcsolatok általános és do­mináló tényezőjévé váljon. Re­méljük, hogy ez az eszme még jobban megerősödik az el nem kötelezett országok közelgő ha­vannai találkozóján. Az imperialista körök azon­ban nem törekszenek a nem­zetközi kapcsolatok stabilitásá­ra. A fiatal független államok között konfliktusokat szítanak, s ezzel igyekszenek szétzúzni az antiimperialista és antikolonia- lista front egységét. Ezért tá­mogatjuk és továbbra is támo­gatni fogjuk a fejlődő országok együttműködése további megszi­lárdítására kifejtet^ erőfeszíté­seket. Meg vagyunk győződve róla, hogy nincs olyan problé­ma, amelyet békés rendezéssel, tárgyalással ne lehetne megol­dani. Csehszlovákia kormánya úgy véli, hogy nincs messze az az idő, amikor a gyarmatosítás, a fajüldözés és a faji megkülön­böztetés utolsó maradványait örökre felszámolják. Csehszlovákia mindig támo­gatta Zimbabwe és Namíbia né­pének igazságos szabadság- és függetlenségi harcát. Továbbra is határozottan mellettük áll. Az afrikai probléma rendezésé­re tett olyan kísérletek, ame­lyek csak a fajüldöző kisebbsé­gi rezsimeket elégítenék ki, magukban rejtik az újabb fe­szül tségi gócok veszélyét. Határozottan elítéljük a Dél­afrikai Köztársaság által alkal­mazott faji elkülönítési politi­kát és támogatjuk a közelmúlt­ban Lagosban megtartott faji diszkrimináció elleni világkon­ferencia eredményeit. Továbbra is feszül tségi góc marad a Közel-kelet Izrael am- nexiős politikájának következ­tében. A térség tartós békéje érdekében az izraeli egységek­nek ki kell vonulniuk a meg­szállt arab területekről, s Pa­lesztina arab népének biztosí­tani kell törvényes jogait. A közel-keleti probléma ren­dezése szempontjából nagy je­lentőségű lenne a genfi béke- konferencia felújítása vala­mennyi közvetlenül érdekelt fél — beleértve a Palesztina! Fel- szabadítási Szervezetet is — részvételével. Egyértelműen támogatjuk a ciprusi kérdés rendezését is, amelynek szigorúan tiszteletben kell tartania a Ciprusi Köztár­saság szuverenitását, független­ségét, területi sérthetetlenségét és el nem kötelezettségét. Fi­gyelemmel kísérjük a Koreai­félszigeten kialakult helyzetet is. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság poli­tikáját. amely Korea egyesíté­sére törekszik. Szolidárisak vagyunk a chilei nép igazságos harcával, amely a legalapvetőbb emberi jogok érvényre juttatásáért küzd. Saj­nos, a leszerelésről szólva meg kell mondani, hogy a tárgyalá­sok eredménye nem kielégítő. Kötelességünk tehát mindent ?negtenni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának előké­szítésért, amely a jövő évben e problémával foglalkozik majd. Főleg az e célra létrehozott bizottságot kell kihasználni, amelyben minden regionális csoportnak igazságosan képvi­seltetnie kell magát. A rendkí­vüli ülésszaknak meg kellene erősítenie azt a tudatot, hogy ezután általános leszerelési vi­lágkonferencia következik, amelynek sikere érdekében meg kell teremteni a legkedvezőbb feltételeket. Csehszlovákia következetesen harcol a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus ala­pon való átépítéséért. Ezért tá­mogatjuk az új gazdasági rend kialakítására vonatkozó nyilat­kozatot és akcióprogramot. Csehszlovákia továbbra i9 kész fokozni a fejlődő orszá­gokkal való gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dést. Ez vonatkozik a kétoldalú kapcsolatokra, és a KGST se­gítségével létrejött kapcsolatok­ra is. Habár nem viseljük a fe­lelősséget a fejlődő országok gazdasági elmaradottságáért, to­vábbra is támogatni fogjuk őket sürgős gazdasági és szociális problémáik megoldásában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az Egyesült Nem­zetek Szervezetének egyik ala­pítójaként a világszervezet munkájához való céltudatos, aktív és konkrét hozzájárulásá­val segíti elmélyíteni az enyhü­lési folyamatot, és kiszélesíteni a konstruktív nemzetközi együttműködést. Mindezt abból a mély meggyőződésből tesszük, hogy a szocialista rendszer va­lódi humánus lényegét kifejező politika teljes mértékben meg­felel népünk és a világ népei létérdekeinek, — hangoztatta külügyminiszterünk. . .. ott a cél Harckocsizok a gyakorlótérén A csehszlovák néphadsereg napján A gyakorlótéren — hatalmas porfelhőt hagyva muguk mö­gött — egymás után szágulda­nak a harckocsik. A kisérő- tiszt mellettem félhangosan megjegyzi: — Kemény gyerekek a harc- kocsizók. A napi karbantartás sok időt vesz igénybe, s az egyenetlen terepen a harci fel­adatok végrehajtása, a vízi aka­dályok leküzdése sok kék fol­tot hagy a testükön. Ott van például az élen haladó 226-os harckocsi. Kitűnő legénység ül benne. Vladimír Šitých tizedes a parancsnokuk. Vladimír Šitých a polgári életben a Kolíi. melletti Kmo- chovban dolgozott mint autó­szerelő. Amikor tényleges ka­tonai szolgálatra bevonult, nem sokat tudott a katonai életről. Az első napokban szokatlan volt számára a korai ébresztő, a reggeli torna, a katonás fe­volt a válasz. S mire e sorok nyomdafestéket látnak, Miro­slav Verčianský példás kato­na is már az eperjesi (Prešov) Golyóscsapágygyárban fog dol­gozni. — Nem lesz könnyű a búcsú — mondja. — összeszoktunk, dehát ilyen az élet... Tudja, jóleső érzés úgy visszatérni a polgári életbe, a régi munka­helyre, hogy a néphadsereg­ben becsülettel helytálltunk. — Szeretném, ha az utánunk jövők, illetve akiket hozzánk osztanak majd be, egy ember­ként törekednének arra, hogy a példás elnevezést megvéd- jiik — veszi át a szót Ginter Meier őrvezető, s közben Šitých tizedesre emeli tekintetét, aki­nek a zubbonyán a Példás ka­tona jelvény mellett két szak-, minősítési jelvény is díszeleg, — Föl a fejjel, fiúk! Mi is zöldfülűek voltunk, amikor Gépesített liivészek —• támadás közben (Milan Susta felvétele) gyelem. Viszont mindezt ha­mar megszokta, amit bizonyít az a tény is, hogy hamarosan altiszti iskolába vezényelték. A T-54-es harckocsival csak itt ismerkedett meg. Fokozatosan megtanulta, hogyan lehet több száz lóerőnek parancsolni, a ródiótávírász szerepét betölte­ni, fedélzeti géppuskából és ágyúból pontosan célba lőni. Észre sem vette az idő mú­lását, annál is inkább, mivel minden idejét tanulásra fordí­totta. — A zászlóaljnál már az első napokban éreztem, ta­pasztaltam, hogy mit is jelent ae önállóság, és a személyi felelősség — mondja a gyakor­lat egyik szünetében. — A mai napig jól emlékszem, mivel bú­csúzott tőlem Böhm szakasz- vezető, a harci jármű előző parancsnoka: ,,A gép rendben van, rajtad múlik, hogy a 226- os harckocsi legénysége újra a zászlóalj legjobbjai közé tar­tozzon, hogy megtartsátok a példás alegység elnevezést.“ Amikor kezet ráztunk, még hozzátette: „Szurkolok nektek, fiúk.“ Körülnézek a napbarnított arcú fiúkon, és észreveszem, hogy a legénységből egy ka­tona hiányzik. Miroslav Vrána példás katona tavasszal lesze­relt — tudakozódásomra ez bevonultunk. De volt bennünk akarat, s látod, az eredmény nem maradt el — jegyzi meg nem kis büszkeséggel. Az erdei úton egy terepjáró közeledik. A katonák megis­merik a zászlóalj parancsno­kát. Vladimír Šitých tizedes je­lentést tesz. Közben még arra sem maradt időm, hogy kezet fogjak a harckocsi legénységé­vel. Újra felbúgott a T-54-es motorja és a 226-os legénysége folytatta a megadott harci fel­adat teljesítését. — Šitých tizedes a közelmúlt- ban kitüntetést kapott a köte­lék parancsnokától a feladatok példás teljesítéséért — „árulja el“ beosztottjáról a zászlóalj parancsnoka. — Egyébként har­ci járművüket szocialista gon­dozásba vették. Törődnek is ve­le, mindig harcképes. Mielőtt búcsút vennék az egységtől, a zászlőaljparancs- nokkal bemegyünk a harci ha­gyományok emlékszobájába. Ott látom fasiok alhadnagy fényképét, aki harckocsijával a Duklai-hágónál, néhány mé­terre az államhatártól esett el. Ott sorakoztak mellette a csa­pat harci zászlaja előtt lefény­képezett fiatal katonák is, akik ápolják elődjeik hagyományait, s naponta öregbítik egységük hírnevét. N. J. 1977. X. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents