Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-06 / 276. szám, csütörtök

KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének a Német Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról 1977 X. 8. /Folytatás a 2. oldalról) meglevő határok sérthetetlen­ségét, ideológiai aknamunkával felforgatást igyekszik előidézni és beavatkozni más országok belügyeibe. Ezek a kísérletek veszélyeztetik a nemzetközi fe­szültségenyhülés alapjait, és ellentétben vannak a népek lét­érdekeivel. Mindkét ország min­den erejével hozzá fog járul­ni a feszültségenyhülés elmé­lyítéséhez és folytatásához, a fegyverkezési verseny csökken­téséhez, a leszerelési intézke­dések érvényesítéséhez és a há­borús feszültség gócainak fel­számolásához. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság a szo­cialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság által megkötött szerződések tiszte­letben tartását és teljesítését az európai bizonság és feszült­ségenyhülés fontos részének te­kinti. Mindkét fél e szerződé­sek tiszteletben tartását a Né­met Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolatok továbbfej­lesztése alapvető feltételeinek tartja a békés egymás mellett élés elve alapján és a helsin­ki Záróokmánnyal összhangban. Ismételten kifejezik azt az óha­jukat, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársasághoz fűződő kap­csolataikban megszilárdítsák a már elért eredményeket, és e kapcsolatokat a békés egymás mellett élés szellemében to­vábbfejlesszék. Mindkét fél hangsúlyozza, mennyire fontos szigorúan tisz­teletben tartani és teljes mér­tékben érvényesíteni a nyugat­berlini kérdésről 1971. szeptem­ber 3-án megkötött négyhatal­mi egyezményt. Ez, valamint minden olyan kísérletről való lemondás, hogy megszegjék Nyugat-Berlin különleges stá­tuszát és Nyugat-Berllnt a Né­met Demokratikus Köztársaság és más szocialista országok el­len játsszák ki, annak előfelté­tele, hogy ez a város az euró­pai együttműködés konstruktív tényezőjévé váljék. Ezzel ösz- szefüggésben a felek hangsú­lyozták készségüket, hogy fenn­tartják és fejlesztik Nyugat- Berlinhez fűződő sokoldalú kap­csolataikat. Mindkét fél nagyra értékelte az indokínai népek győzelmé­nek történelmi jelentőségét a szocialista világrendszer és a nemzeti felszabadító mozgal­mak erőinek további szilárdulá- sa szempontjából. Nagyra ér­tékelték a testvéri vietnami népnek a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusán jóváha­gyott határozatok teljesítésében elért sikereit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság örömmel fogadta a Vietna­mi Szocialista Köztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe való felvételét. Mindkét fél örömét fejezte ki a Laoszi Népi Forradalmi Párt által vezetett laoszi népnek a szocializmus útján elért sike­reivel kapcsolatban. A felek támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak azt a követelését, hogy vonják ki az összes külföldi csapatokat Dél-Koreából, vala­mint a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányának javaslatát a Koreai-félsziget problémáinak békés, külső be­avatkozástól mentes rendezésé­re vonatkozóan. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság támo­gatja a közel-keleti konfliktus igazságos és tartós rendezését a háborúval szerzett területek meg nem tartásának elve, az izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt összes arab terüle­tekről való teljes kivonása, a palesztinai arab nép elidegenít­hetetlen jogainak — beleértve az önrendelkezés és a saját ál­lam létrehozásának Jogát is — biztosítása és a térség minden országának azon joga alapján, hogy függetlenül és biztonság­ban élhessen. A felek támogat­ják a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének azt a javaslatát, hogy ismét hívják össze a genfi közel-keleti érte­kezletet, s ezen a konferencia kezdetétől fogva a Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyen­jogú félként vegyen részt. A küldöttségek szükségesnek tartják a ciprusi kérdés mielőb­bi békés rendezését úgy, hogy biztosítsák a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségét, szuverenitá­sát, területi egységét és el nem kötelezettségét. A felek követe­lik hogy szüntessenek be bár­minemű beavatkozást Ciprus belügyeibe és azt, hogy belső problémáikat a ciprusiak ma­guk rendezzék, tekintetbe véve mindkét nemzetiség jogos érde­keit. Támogatják a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségének azt a javaslatát, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének keretében reprezentatív nemzetközi értekezletet rendez­zenek a ciprusi kérdésről. Mindkét fél teljes szolidari­tását fejezi ki mindazon ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek­kel, amelyek nemzeti függet­lenségükért, az imperializmus, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen küzdenek. A felek hang­súlyozták mindkét országnak azt az eltökélt szándékát, hogy a jövőben is fejlessze a sokol­dalú együttműködést és a kö­zös elvtársi kapcsolatokat a szocialista utat követő fiatal országokkal. Mindkét küldött­ség kifejezte szolidaritását Zim­babwe, Namíbia és Dél-Afrika népének igazságos harcával. A felek aggodalmuknak ad­tak kifejezést a Szomália és Etiópia közötti katonai konflik­tussal kapcsolatban. Meg van­nak győződve arról, hogy az érintett országok érdekei, vala­mint az imperializmus, a neo- kolonializmus és a fajelmélet elleni közős harc ügyét a leg­jobban a vitás kérdések békés rendezése szolgálja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság tovább­ra is szilárdan támogatja a chi­lei népet, és határozottan köve­teli a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását és az or­szág alkotmányos rendjének felújítását. Ugyancsak támogat­ják az uruguayi haladó erők és más latin-amerikai országok népeinek a demokráciáért, a szabadságért és a nemzeti füg­getlenségért vívott harcát. A felek egyetértenek abban, hogy az el nem kötelezett or­szágok mozgalma a nemzetközi kapcsolatokban a békéért, a biztonságért és a békés egy­más mellett élésért vívott harc pozitív tényezője. Mindkét fél nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete tölt be az országok közötti bé­kés együttműködés fejlesztése és a nemzetközi konfliktusok­nak az ENSZ alapokmányában lefektetett elvek és célok szel­lemében való rendezése terén. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Német Szocialista Egységpárt megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom ereje és befolyása nemzetközi viszonylatban szün­telenül fokozódik. Mindkét fél kifejezte azt az elhatározását, hogy az összes kommunista és munkáspártok­kal együtt a jövőben is a béké­ért és a szocializmusért, vala­mint az imperializmus ellen vívott harc akcióegységéért fog küzdeni. A küldöttségek nagyra érté­kelték az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének jelentőségét. Kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy a berlini értekezlet do­kumentumában megfogalmazott feladatok és célok megvalósítá­sa, illetve elérése hozzájárul földrészünk összes olyan erői összetartásának fokozásához, amelyeknek érdeke a béke és a haladás ügye, s e feladatok és célok megvalósítása, illetve elérése tovább fokozza a kom­munisták szerepét a népek lét­érdekeiért vívott harcban. Mindkét fél a jövőben is inter­nacionalista kötelességének tartja a közös ügyhöz való te­vékeny hozzájárulását. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a kommu­nista és munkáspártok által a neutronbomba fejlesztése és gyártása ellen és a fegyverke­zési verseny leállítása érdeké­ben tett felhívás világszerte nagy visszhangra talált. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XV. és a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán jóváhagyott határozatokkal tel­jes összhangban mindkét fél minden rendelkezésre álló erő­vel azon fáradozik, hogy hoz­zájáruljon a jelenkor legfonto­sabb kérdésének megoldásához: a tartós béke biztosításához. Mindkét testvérpárt határo­zottan szembeszáll a szocialista világrendszer ellen irányuló minden antikommunista, szov­jetellenes és rágalmazó kam­pánnyal, amelyek a kommunis­ta mozgalom és az antiimperia- lista erők egységének megbon­tását célozzák. Ezzel összefüggésben mind­két fél elítélte a kínai vezetők nagyhatalmi, soviniszta politi­káját, amely veszélyezteti a bé­két, és a nemzetközi feszültség enyhülése ellen irányul. A fe­lek határozottan elítélik a kí­nai vezetés szovjetellenes poli­tikáját és minden olyan kísér­letét, amellyel bizalmatlansá­got igyekszik szítani a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág között, s alá akarja ásni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét. • * * A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság párt­ós állami küldöttsége mély megelégedését fejezte ki a lá­togatással kapcsolatban, s han­got adott annak a meggyőződé­sének, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének a Német Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása, valamint a két ország 1977. ok­tóber 3-án megkötött új barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződése tovább mélyíti a két párt, or­szág és nép testvéri barátságát és sokoldalú együttműködését, hozzájárul a szocialista orszá­gok közösségének további meg­erősítéséhez, és segíti a népek közötti béke és együttműködés érdekében kifejtett igazságos és nemes erőfeszítéseket. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya ne­vében meghívta Erich Honek- kert, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága fő­titkárát, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnö­két, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság párt- és álla­mi küldöttsége élén tegyen hi­vatalos baráti látogatást a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban. A szívélyes meghí­vást köszönettel elfogadták. Nagy Mihi; méltó lenekkel... A minap mondta egy írlősebb régi ismerősöm: „Jobb lett volna most, vagy még később születni.. .* E sóhajtásos óhaját követő kérdésemre — talán úgy gondolja-e, hogy rosszkor szüleitünk? — azt válaszolta: „Nem egészen, de mégis. A mai fiatal nemzedék sokkal szebb életnek, jövő­nek néz elé ..." Nem fárasztóm a kedves olvasót e néhány gondolat ré­vén kialakult eszmefuttatásunk részleteivel, csupán annak kimenetelét, szerintem igazságos eredményét ismertetem: közös nevezőre jutottunk. Vagyis végül mind a ketten vál­tottuk a szebb, a jobb jövő gondólatát, s egyben azt is, hogy eddig átélt s jelen életünkre, erre az időszakra joggal tekinthetünk mint nagy, korszakalkotó történelmi tettek, események állandóan szélesedő és gyorsuló, akadályokat felszámoló nagyszerűen hömpölygő folyamára. Bevallom, a mindennapi feladatok, gondok, pillanatnyi élmények gyorsan háttérbe szorították az említett eszme- futtatás részleteit, tartalmát. Ám most újból felelevenedtek bennem e gondolatok. Felelevenítette őket az, hogy a va­lósággá vált álomról hallottam, olvastam. Arról az álom­ról, amelyet évezredeken át szőtt meséibe, féltve őrizte az emberiség minden nemzedéke, s amelyet egy nagy hős egy emberöltő alatt nehéz, de győzelmes, semmi által sem visszariasztható küzdelmével valóra váltott: a tizenkétfejű sárkánytól megszabadította, új, virágzó, boldog életre kel­tette szeretett hazáját. Ez a hős, aki így gazdája lett ha­zájának, a tetteiben, állhatatosságában, erejében, követke­zetességében nagy szovjet nép. Tehát a ma élő, létező, új, emberséges életről, a megvalósult álomról elhangzott sza­vak elevenítették fel bennem átélt életünkről s a fiatal nemzedék jövőjéről ismerősömmel nemrég vitatott gondo­latokat. E szavak tegnapelőtt hangzottak el abban a beszédben, amelyet a Legfelsőbb Szovjet rendkívüli ülésszakán Leonyid Iljics Brezsnyev tartott az új szovjet alkotmány tervezeté­ről, az e tervezetről lefolyt össznépi vita eredményeiről. Hogy a szovjet nép igazán „szocialista hazája teljes jogú gazdája", bizonyítják többek között az ebben a beszédben is említett tények: „Összesen több mint 140 millió ember, vagyis hazánk felnőtt lakosságának több mint négyötöde vett benne részt.“ Ez egyben meggyőző bizonyítéka az em­beri jogok széles körű érvényének és érvényesülésének a szovjet társadalom életében, meggyőző megnyilvánulása annak, milyen lehetőségeket nyújt az állandóan fejlődő és elmélyülő szocialista demokrácia rendszere. A szovjet dtímmmal szemben nem a bizalmatlanság, hanem az őszin­te, aktív bizalom a jellemző a szovjet emberek részéről. Megemlítve a szovjet emberek e mérhetetlen aktivitását a vitában, Brezsnyev elvtárs méltán hangoztatja, hogy „va­lóban, az egész szovjet nép állama alaptörvényének tény­leges létrehozója lett.“ A készülő szovjet alkotmány szövege, annak tartalma nem kis visszhangra talált külföldön is. Mindenekelőtt a szocialista országokban, de nem kerülte el a tőkésorszá­gokat sem. S hogy vannak, akik joggal tartanak hatásától, bizonyítja a nyugat-németországi General-Anzelgerben már június 13-án megjelent figyelmeztetés, illetve afölötti elé­gedetlenség, hogy „a Nyugat jelenleg túl sokat foglalko­zik az új szovjet alkotmány tervezetével". Hát igen, tarta­nak, félnek attól, hogy a jó példa hatására ott is testet ölt a vágy megvalósítani a nemzedékek álmát. Az új, emberséges társadalom, az annyiszor megálmodott álom megvalósításának első pillanata a Nagy Október volt. Hatvan év az emberi történelemben aránylag rövid idő. Ám ez a hatvan év oly nagy történelmi idő, amilyenre az em­beriség nem emlékszik. Mi éppen ebben a nagy, legnagyobb korszakalkotó időben élünk — élünk, s együtt alkotjuk ezt a nagy korszakot. Az októberi hajnal pírja eljutott hoz­zánk is. szerte a világon látható, érzékeli az is, aki szereti a világosságot, s elkerülhetetlenül az is, aki inkább a sö­tétség híve. Az első szocialista országban a hajnal pírja világos napsütéssé változott, felépült az érett, fejlett szo­cialista t&sadalom, s a napsütés fénye érzékelhetően a szovjet nép elé tárja a még szebb, a kommunista jövő kör­vonalait, amelynek képét Leonyid Iljics Brezsnyev eleve­nen ábrázolta beszéde befejező részében, hangoztatva, hogy „a feljelt szocializmus valamennyi lehetőségének felisme­rése és felhasználása egyben átmenetet jelent a kommu­nizmus építéséhez. A jövő nincs a jelen határain túl. A jö­vő a jelenből indul ki. A ma, a szocialista ma feladatainak megoldása során fokozatosan átlépjük a holnap, a kommu­nista holnap küszöbét“. Nagy időket élünk. Együtt éljük a hős szovjet néppel, munkálkodva azon, hogy hazánkban is teljesen valóra vált­suk az álmot, s hogy azután még további álmokat is meg­valósíthassunk. Éljük e nagy időket tudatosan, e nagy időkhöz méltó tettekkel, járuljunk hozzá alakításához’ RABAY ZOLTÁN TANÁCSKOZIK A LEGFELSŐBB SZOVJET (ČSTK) — A moszkvai Kremlben tegnap folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa 7. rendkívüli ülésszaka, a két kamara — a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács — vitájával. A küldöttek hozzászóltak Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és az alkotmánybizottság elnö­kének az alkotmánytervezetről és az országos vita eredmé­nyeiről szóló beszédéhez. A keddi vitában 19 küldött szó­lalt fel. Sok képviselő felszólalásá­ban hangsúlyozta a Szovjet­unió új alaptörvényének rend­kívüli nemzetközi jelentőségét és azt a nagy visszhangot, me­lyet Leonyid Brezsnyev beszé­de váltott ki az egész világon. Az új szovjet alkotmány nagy nemzetközi visszhangot keltett. Külföldi barátaink és a világ valamennyi becsületes embere úgy fogadta, mint a legdemokratikusabb és valóban humánus állam alkotmányának követendő példáját — mondot­ta felszólalásában Vlagyimir Scserbickij, Ukrajna Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára. Felhívta a figyelmet arra, milyen nagy jelentősége van annak, hogy az alkotmányban külön fejeze­tet szentelnek a Szovjetunió békepolitikájának. Ivan Prokofjev, a leningrádi Kirov Művek munkása felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy ,,osztályellenségeinknek Nyu­gaton a különféle kampányok ellenére sem sikerül kisebbíte­ni a szocialista, valóban népi demokrácia nagy előnyeit é« eltitkolni az igazságot a szov­jet életformáról“. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülése napjainkban a szovjet nép életének legjelen­tősebb eseménye, melyet « szovjet dolgozók milliói kísér­nek nagy figyelemmel. Az (tea­mekben, intézetekben és isko­lákban gyűléseket rendeznek, melyen a résztvevők munkafek*« ajánlásokkal köszöntik a tör« ténelmi jelentőségű ülést. Munkaülések Belgrádban (CSTK) — Kedden délután Belgrádban megvalósult 33 eu­rópai ország, az Egyesült Álla­mok és Kanada képviselőinek első munkaülése. Az előre megállapított tár­gyalási program szerint meg­kezdődtek a részt vevő orszá­gok képviselőinek bevezető fel­szólalásai. Elsőként Svájc kép­viselője szólalt fel utána pe­dig Hollandia, Románia, Norvé* gi,a és Portugália küldöttei. Tegnap a belgrádi tárgyalá­sok második napján folytatód­tak a küldöttségek vezetőinek felszólalásai. A meghatározott sorrend sze­rint felszólaltak San Marino, Svédország. Bulgária, Jugoszlá­via, Törökország, Finnország. Izland, az NSZK, Csehszlová­kig és Ausztria képviselői.

Next

/
Thumbnails
Contents