Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-28 / 298. szám, péntek
»Itt és most« KLUBOK ÉS A MŰVELŐDÉS Klubunkkal, a vágsellyei (Sala) Vörösmarty Klubbal kezdem, amely több mint tíz esztendeje ad otthont sok fiatalnak és idősebb embernek, olyanoknak, akik közösségi életre .vágynak, művelődni akarnak. Ez a vágy és akarat hoz össze bennünket hétről hétre kedves klubunkban. Életszükségletünkké! vált, hogy beszélgessünk, emberközelbe kerüljünk tudósokkal, művészekkel, közéleti személyiségekkel. Ezek a találkozók gazdagítanak, bekapcsolnak szellemi életünk vérkeringésébe. A mi klubunkhoz hasonló mindenütt létesíthető, a lehetőség mindenütt adva van. Mi hisszük, hogy sokszor egy fecske is csinálhat nyarat, csak őszinte és tiszta szívvel kell hozzákezdeni a munkához. Tudjuk azonban, hogy a megszállott, közösségre vágyó, szervezni tudó ember elképzelései, tervei csaknem vagy bizonyos részben hiábavalók, amíg nincs, aki ezt a tevékenységet támogatja, értékelni is tudja, amíg ez a munka csak áldozatokkal jár. Sajnos, az ilyen művelődési közösségek létrehozására nem kapunk megbízást. Pedig klubot nem lehet rosszul csinálni. Csak egyszer fogjunk mellé, a közönség elpártol tőlünk, a klubtól, hiszen senki számára nem kötelező a jelenlét. Mert nem lehet ott közönséget szervezni, ahol már többször visszaéltek az emberek bizalmával, ahelyett, hogy felébresztették volna bennük a művelődés iránti Igényt. Közművelődésünkben egyre jelentősebb helyet foglalnak el « klubok; és a közművelődés korszerű követelményeinek leginkább a Vörösmarty Klub felelt meg az elmúlt tíz évben, örvendetes, hogy egyre jobban telítődik tartalommal a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub; a prágai Ady Endre Diákkörnek nincs helyisége, de van kitűnő tánccsoportja, amely Gombaszögön is szerepelt. És mert van jó zenekaruk is, táncházat létesíthetnének, amely a Prágában tanuló magyar nemzetiségű fiatalok kedvelt találkozóhelye lehelne. Ha — ismétlem — kapnának egy helyiséget. Örülünk annak is, hogy már az elmúlt évben rendsze- resen tartottak klubesteket Érsekúj várott (Nové Zámky), Komáromban (Komárno) és a CSEMADOK somorjai (Samorín) helyi szervezetének klubjában. Az eddig említett klubok között nagyon jó az együttműködés. A baráti kapcsolat és eszmecsere gyümölcsöző. Szépen dolgoznak a rimaszombatiak, a losonciak és a košicei Fábry Zoltán Klub. Hallatják hangjukat a nagymegyeriek és a duna- szerdahelyiek. Most Galántán (Galanta), Léván (Levice) és Vághosszűfalun (Dlhá nad Vá- hom] szeretnének klubot alakítani. Van mit tennünk a szlovák— magyar kapcsolatok elmélyítése terén. A Vörösmarty Klub meghívására szívesen eljött Emil Boleslav Lukáč, Vojtech Konci rőt, Karol Wlachovský, valamint több közéleti személyiség, sportoló is. Eljöttek közénk, és ha meghívjuk őket, jó szívvel elmennek máshova is. Ügy lenne jó, ha a magyar írók szintén ellátogatnának a szlovák olvasókhoz. Az ilyen találkozások még jobban elmélyítenék a két nép barátságát. Sokszor az az érzésem, hogy nem élünk a szocialista társadalmunk adta lehetőségekkel. Szeretnénk mindent intézményesíteni. Korszerű művelődési házainkat nem használjuk ki. Energiánkat az állandó önigazolásra fecséreljük. Félünk a tájékozatlan emberek rosszindulatú véleményétől. Természetesen, minden kezdet nehéz. A dolgok nem menIvan frank életműve 50 kötetben Ä kijevi Sevcsenko Irodalmi Intézet tavaly nagyszabású vállalkozásba kezdett. Megkezdte Ivan Frank kiváló, haladó szellemű ukrán író életművének íbeljes kiadását. A tervek sze- Erint 50 kötetet jelentetnek meg, ebből 25 az eredeti és a más nyelvekre fordított irodalmi alkotásokat. 17 az irodalomkritikai munkákat, 5 a tudományos műveket, 3 pedig a töredékeket, különböző félbemaradt próbálkozásokat tartalmazza. Minden kötet körülbelül 50Ü oldalas és két részből áll: Ivan Frank írásaiból, valamint az irodalomtörténeti jegyzetekből, magyarázatokból. \ sorozat szerkesztő bizottsága kitűnő ukrán írókból, kritikusokból és irodalomtörténészekből áll. A tagok között találjuk többek között H. D. Ver- veszt, O. J. Zasenkot, J. S. Sab- liovszkijt és másokat. Felelős szerkesztő dr. I. P. Kiriljiik egyetemi tanár. Ivan Frank életművéből eddig 9 jelent meg ebben a sorozatban. Ezek a kiadványok az ukrán író és költő verseit tartalmazzák. A következő öt kötetben versfordításait olvashatjuk majd. Ismeretes, hogy Frank hatvan külföldi költő több száz versét ültette át ukrán nyelvre. A sorozat kronológiai sorrendet követ, és eredeti nyelven írott szövegeket közöl. Rendkívül érdekesek a kötetek illusztráció anyagai is, a me l ye k b ő 1 meg i s me r he t j íi k Ivan Frank portréit, amelyeket különböző időben más-más szerzők rajzoltak, s láthatjuk a korábban megjelent kötetek fényképmásolatait is. Ivan Frank életművének telies kiadása iránt, nemcsak szű- kebb hazájában, hanem Szov- jetunió-szerte és külföldön is nagy az érdeklődés a szakemberek körében. Ez a több éves, rendkívül igényes munka Is igazolja, hogy a Szovjetunióban nagy gondot fordítanak a haladó hagyományok ápolására és közkinccsé tételére. Dr. MIKULÁS NEVRLÝ Táncdalénekesek — országos döntő előtt Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Parkjában holnap este 19 órakor kezdődik a csehszlovákiai magyar amatör táncdalénekesek országos versenyének döntője, amelyet a CSEMADOK Központi Bizottsága rendez, közösen a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályával és a SZISZ Köz ponti Bizottságával. Tizenegy járásból húszon két táncdalénekes vesz részt a versenyben. Már ma este színpadra lépnek Plavecký Švtrtokban, igaz, csak a héttagú zsűri előtt, amely eldönti, hoqy a tavasszal és nyáron rendezett járási versenyek győztesei és második helyezettjei közül kik vehetnek részt a holnapi döntőben, már közönséq előtt. Minden versenyző két dalt énekel, a ZA-JA-CE zenekar kíséretében. A versenyt követő szünetben a jelenlevők szavazással döntenek arról, ki kapja a közönséq díját, amelyen kívül, természetesen, más dijak is lesznek. — A járási versenyekben körülbelül százhúszon veitek részt az idén — mondotta Viczay Pál, a CSEMADOK KB népművészeti osztályának vezetője. — A jövőben a beatzenekarokat is szeretnénk bevonni a versenybe, hiszen nem eqy közülük a CSEMADOK helyi szervezetének zenekara. Elképzelésünk szerint a csehszlovákiai magyar amatőr táncdalénekesek és beat-zenekarok versenyét kétévenként szeretnénk megrendezni, a közbeeső évben pediq a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalversenyt, amely egyik legnépszerűbb és legértékesebb tendezvényünk. Visszakanyarodva a holnap esti műsorhoz: a döntő után Bontovics Kati és az Expresszegyüttes szórakoztatja a közönséget. (br) nek egyik napról a másikra. Vannak, akik görcsösen ragaszkodnak a régi formákhoz, bevett szokásokhoz. De hát nehézségekkel mindenütt számolni kell, bőven akad a jól működő klub háza táján is. Azonban egy-egy sikeres klubest és a munkából fakadó öröm feledtet minden fáradságot, nehézséget. jólesnek és további munkára ösztönöznek az elismerő szavak. A Vörösmarty Klubbal kapcsolatban hadd idézzem Balogh Edgár szavait: „A Vöríis- inarty-kör életein legfőbb léteiét s az utánam következőknek szánt intelmét-tanácsát igazolja: a vidéki helytállást európai rangú magyarságért! Figyelem a kör minden megnyilatkozását, példát találva a szlovákiai magyarság önösszeszedésére a szocializmus nyújtotta lehetőségek okos igénybevételével. Az »itt és most« vastürvénye érvényesül Vágsellyén, oda küldenek mindenkit, aki tétlenségben kesereg, s utat téveszt.“ Ide kívánkozik még egy idézet Veres Pétertől: „Még éppen a kollektivizmust jelentő alapközösségek nem alakultak ki kellő arányban. Egy sereg együttdolgozó ember még uem okvetlen közösség. Azzá csak a szellem, a lélek, a gondolkodás és az ízlés, együttvéve az erkölcsi kohézió teszi“. Amennyire hízelgő számunkra, legalább annyira lesújtó, hogy évekig csak a Vörösmarty Klub jelentette a szlovákiai magyar klubmozgalmat. Szeretnénk hinni, hogy ma már ez nincs így. Mozgalmunk új távlatokat nyithat szocialista népművelődésünkben. A mi tevékenységüáik célja, hogy művelt nép legyünk, ne pedig néprajzi érdekesség. Nem szabad lemondanunk nemzeti sajátosságainkról, de le kell mondanunk minden olyan rossz szokásunkról, kényelemről, félelemről, amely akadályozza munkánkat. Nemcsak a sportban, hanem a szellemi szférában elérendő siker is áldozatokat követel. Számunkra a művelődés a létet jelenti. A Vörösmarty Klubot a rendszeresség és a rangos előadók népi egyetemmé tették. Nálunk is sokszor elkerülhetetlen volt a harc a tudatlanság és az önös érdekek ellen. Azonban nincs lehetetlen, a nemes céloknak mindig vannak pártfogóik. Ma már egyre több helyen jönnek létre művelődő közösségek, amelyek a Sarló haladó hagyományának és a szocialista társadalmunk elveinek szelleméljen kívánják ápolni nemzetiségi kultúránkat. Úgy is, ahogy az idén nyáron az őrsúj- falusi művelődési táborban és a kerékpártúrán, Gömörben. A két rendezvény résztvevőit elsősorban a közös művelődés, az együttgondolkodás és a tudatos történelmi jelenlét igénye hozta és tartotta össze. Ezek a fiatalok maholnap igazi közösséget alkothatnak. TÓTH LAJOS Ä jubileumhoz méltó kiadvány OKTÓBER 1917—1977 Néhány hete számoltunk be olvasóinknak arról, hogy a Madách Kiadó milyen könyveket ad ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Örömmel nyugtázzuk, hogy a nyomdai nehézségek ellenére sokasodnak az ünnepi kiadványok, s ami ugyancsak nagyon fontos: ezek a könyvek sokrétűen, igényesen, ugyanakkor azonban vonzó formában elevenítik föl a hat évtizeddel ezelőtti* történelmi jelentőségű eseményeket. Az ünnepi kiadványok sorában — nem túlzás — a szlovák és a cseh kiadók által megjelentetett könyvek között is előkelő helyet foglal el az Október 1917—1977 című reprezentatív könyv, amely a költők szavaival, s főleg a képzőművészek alkotásaival idézi föl a világot megrengető és megváltoztató Forradalmat. S nemcsak ezt. hanem ezzel együtt Október eszméinek ma is élő. embert és társadalmat formáló hatását. „Kort idéznek a kötet lapjain szereplő alkotások, a küzdelem és harc idejét éppúgy, mint — a harc eredményeként — a szocialista való- sáq hétköznapjait. A naqy iqazsáqot példázzák, melyet az emberiség így fogalmaz meq: Október és Lenin tanítása a viláq népei számára a forradalom iqazi iskolája ... Majakovszkij szavaival élve ma már — az idő vastag könyve — dicsőíti »e forradalmi emberöltőt«“ — írja a Forradalom jelentőségét méltatva dr. Fonod Zoltán. KubiÖka Klára válogatásában csehszlovákiai képzőművészek grafikái és metszetei idéznek múltat és jelent. Lő- rincz Gyula 1917 című sorozatának több lapja sajátos stílusban harcokat, harcosokat elevenít föl, Nada Rappens- berqerová dinamikus rajzain elcsigázott, de az új életért végletekig harcolni kész emberek elevenednek meg. jarmila Pavliöková sötét tónusú alkotásai, a politikai és szociális elnyomás, valamint a OKTOBER 1917 1977 háborútól terhes évek légkörét ábrázolják. Szuggesztív eréjűek Eckerdt Sándor Október harcait idéző munkái is. józsef Attila Szocialisták című verse a két világháború közötti évek politikai és szociális harcait érzékelteti, erről vallanak e fejezet rajzai is. Majd a felszabadulás következik, többek között Szabó Gyula (Új nap születik, Lámpás önarcképpel) nagyhatású metszetei is ezekről a dicső napokról vallanak. A kötet záró része a békés építőmunka, szocialista társadalmunk építésének művészi megjelenítése. A nívós alkotások közül Bácskái Béla Útban a mezőre, Szomjúság, Öreg kovács című metszeteit említjük meg. A kötet jellegénél fogva elsődlegesen vizuális hatásokra épít, s ezért fölösleges lenne szavakkal érzékeltetni azt, amit látni kell. A mi feladatunk az, hogy fölhívjuk elsősorban a dél-szlovákiai iskolák, üzemek, földművesszövetkezetek és kulturális intézmények vezetőinek és másoknak a figyelmét erre a könyvre. A szlovák. valamint a cseh szakemberekkel együtt mi is örülünk a tartalmi és formai szempontból egyaránt igényes könyvnek, amely újra igazolja, hogy a Madách Kiadó eszmei és művészi szempontból egyaránt eredményes munkát végez. SZILVÄSSY JÓZSEF Á szocializmus írói szolgálata DOBOZY IMRE HATVANtVES Dobozy Imre kommunista író. Szinte minden műve az elkötelezettség jegyében fogant. Bármilyen témához nyúl, akár a múlt, akár a jelen problémáit feszegeti, történelmi, emberi és művészi vonatkozásban egyaránt a szocialista társadalom keletkezésének, formálódásának időszerű törvényszerűségeit mutatja fel. Dobozy Imre kitűnően szerkeszt, drámái, novellái, regényei gondolatilag és formailag egyaránt igényesek. Müvei jó írások, könnyed hangütésűek és a súlyosabb konfliktusokat hordozók is a társadalmi érvényesség hitelesítő erejével rendelkeznek. Általában kedveli a kiélezett helyzeteket, ha drámai szituációt teremt, társadalmi indítékaira s jegyeire figyel, ha pedig társadalmi jelenséget ír le, eleven emberi konfliktusokat tár fel és érint. Munkásságát Igazi író Indulásától kezdve pontosan megfogalmazott cél és következetesen vállalt fegyelem irányítja. Saját megfogalmazása szerint „a szocialista forradalomnak írói szolgálatát“ vallja magáénak. Munkássága mögött gazdag élettapasztalat és emberismeret húzódik meg. Mindaz, amit a valóságból kiemel, anii írói kezén művészi alkotássá nemesedik, politikai, társadalmi, emberi-erkölcsi vonatkozásban értékiftérő, minősítő ítéletté formálódik, általános érvényű igazsággá válik. Műveiben, melyekben a társadalmi valóságot különböző aspektusokból vizsgálja, más-más megvilágításban ábrázolja, főleg az elemzés, a mérlegelés, az ítélkezés mozzanatai dominálnak. Dobozy Imre jól tudja, mi az, ami a múltból a jelenben, a mában is folytatható, s azt is, hogy az író csak úgy alakíthat, ha mindazt, ami vívmány, nemcsak a múlthoz, hanem a jövőhöz is méri. Ilyen értelemben szocialista, elkötelezett író Dobozy Imre. Ilyen értelemben írói munkássága szolgálatot, értéket jelent, melynek a modern magyar szocialista irodalomban sajátos íze, jellegzetes formája, helye és rangja van. Dobozy Imre jelentős szerepet tölt be a közéletben is. Mindenütt ott volt, s ott van, ahol az emberért tenni és küzdeni kell, s ahol a következetesen humánus eszmények és törekvések rendszeréhez jobbra sürgető kiálltást, érzelmi erőt, a maga emberi többletét serkentően és bátorítóan hozzáadhatja. Közvetlenül a háború után, melyet végigharcolt, járási párttitkárként járta az országot, majd a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, később néhány évig az Élet és Irodalom főszerkesztője volt, közben 1959 óta a Magyar írók Szövetségének funkcionáriusa. Az elvi barátságot, kölcsönös megértést, a kulturális közeledést szorgalmazva többször megfordult hazánkban is. Művel közül A fegyverek beszélnek, a Szélvihar, a Holnap folytatjuk, valamint A tizedes meg a többiek szlovák, illetve cseh nyelven is megjelentek. A cselekvő emberség, szocialista humanizmus, amely műveiből árad, olyan írót mutat, aki végigküzdötte mindazt, amit végig kellett küzdenie. Minden öröme, zaklatottsága s nyugalma ellenére így tartotta meg emberi és írói erényeit, így védte meg jókedvét és új erőt gyűjtött ahhoz, hogy tovább küzdhessen. Hatvanadik születésnapja alkalmából ehhez a küzdéshez erőt és egészséget, s további termékeny éveket kívánunk neki. GARAJ LAJOS 1977. X. 28.