Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-28 / 298. szám, péntek

A leszerelés kérdéseinek megoldása nem tűr halasztást Miloš Vejvoda felszólalása a világszervezetben (ČSTK) — MILOS VEJVODA csehszlovák külügyminiszter- helyettes az ENSZ-közgyölés politikai és biztonsági bizott­ságának ülésén tegnap ismertette a csehszlovák küldöttség álláspontját az idei tanácskozás egyik legfontosabb problémá­jával, a leszerelés kérdésével kapcsolatban. 1977 X. 28. „Amíg nem szűnik meg a vi lúgban a fegyverkezési ver­seny és nem születnek haté­kony intézkedések a leszerelés területén, a nemzetközi feszült­ség enyhülése elkerülhetetle­nül bizonyos akadályokba üt­közik és egyre nehezebb lesz a már elért pozitív eredmények fenntartása az államközi kap­csolatokban“, hangsúlyozta Mi­loš Vejvoda. AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRE KELL ALAPOZNI Azokban a kérdésekben, amelyek minden egyes állam biztonságának létfontosságú er dekeit érintik, mint amilyen a leszerelés, senki sem helyez­kedhet a „va Banque“-ot játszó hazárd játékosok álláspontjára — senki sem követelhet min­dent vagy semmit. Ellenkező­leg, az elért eredményekre kell alapozni és általánossá ke1.! tenni őket. A leszerelési tárgyalásokon egyelőre annak vagyunk tanúi, hogy igen nagyok az eltérések a szavak és a gyakorlat kö­zött. Csaknem naponta értesü­lünk újfajta pusztító fegyverek kifejlesztéséről, amelyek kezde­nek kicsúszni az ellenőrzés alól, akár az úgynevezett szár­nyas rakétákra, vagy a neut­ronbomba gyártásának előké­szítésére gondolunk. Ezek az események joggal nyugtalanít­ják a világ közvéleményét. A szocialista országok az ENSZ- ben és más fórumokon mar számos esetben meggyőzően bi­zonyították a leszerelésre irá­nyuló eltökélt szándékukat. Ép­pen a szocializmus, amely hat­van évvel ezelőtt a Szovjet­unióban a világtörténelem új szakaszát nyitotta meg, adta a világnak alapeszméinek egyikét — az általános és teljes le­szerelésnek a gondolatát. Ha csak legalább a legfontosab­bak valósultak volna meg -a számos javaslat közül, amelye­ket ezen a téren az utóbbi év­tizedben a Szovjetunió é; más szocialista országok terjesztet­tek elő — Csehszlovákiát is be­leértve — a világ már régen tartós békében élne, s a fegy­verek és a hadseregek már ré­gen csak mint történelmi kate­gória léteznének. Akkor aztán az így felszabaduló anyagi forrásokat a fejlődő országok­nak nyújtott segítség növelé Kére lehetne fordítani.“ — mon­dotta. A SZOVJET LESZERELÉSI JAVASLATOK FONTOSSÁGA Miloš Vejvoda ezután hang­súlyozta azoknak a dokumentu- moknak a jelentőségét, ame­lyeket a Szovjetunió az idén terjesztett az ENSZ-közgyűlés elé és amelyek a feszültség enyhítésének elmélyítésére és a nukleáris háború veszélyének elhárítására vonatkoznak. Ez­zel kapcsolatban rámutatott a nemzetközi kapcsolatokban az erő alkalmazásának kizárására vonatkozó világméretű szerző­dés megkötésére előterjesztett javaslat jelentőségére és a Var­sói Szerződés tagállamai által kidolgozott javaslatra, amely szerint a helsinki Záróokmányt aláírt hatalmak kötelezzék ma­gukat, hogy nem vetnek be első­ként nukleáris fegyvert. „Ideje lenne — folytatta Mi­loš Vejvoda —, hogy azok a kormányok, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak ja­vaslatát egyelőre elutasítják, ha nagyobb következetességgel tekintenének korunk realitásai- ra és követelményeire és a tárgyszerű tanácskozások útját választanák, amelyeknek a le­hető leghamarabb meg kellene kezdődniük. Reméljük, hogy ez a szellem kerekedik fölül a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon is. A csehszlovák kormány, amely közvetlen résztvevője a bécsi megbeszélé­seknek, nagy jelentőséget tulaj­donít ezek sikerének. BÍZUNK A SALT-TÁRGYALÁSOK SIKERÉBEN Rendkívüli jelentőséget tulaj­donítunk a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról jolyó szovjet—amerikai SALT-tárgya- lásoknak, Bízunk abban, hogy ezek a tárgyalások, amelyeket a realizmus és az a tudat dik­tál, hogy alternatívájuk a puk- leáris konfrontáció veszélye le­hetne, egyes kezdeti nehézsé­gek ellenére is sikeresen foly tatódnak majd, és belátható időn belül új lényegbevágó eredményekhez vezetnek a le­szerelés területén. Nyugtalanító helyzet mutat­kozik a nukleáris fegyverek el­terjedése megakadályozásánaK kérdésében. Amíg az atomso- rompó-egyezmény nem lesz ál­talános érvényű, a nukleáris fegyverek további elterjedésé­nek veszélye a jelenkor komoly problémája marad. Ugyan pozi­tív jelenség, hogy a szerződés­hez már több mint száz állam csatlakozott, de szükséges, hogy valamenyi ország csatla­kozzon hozzá. Az ENSZ- közgyűlésnek ezért ismételten és határozottan fel kellene szó­lítania tagállamait az atomso- rompó-egyezmény aláírására és határozott intézkedések megho­zatalára azoknak elszigaíolése érdekében, akik nukleáris am­bícióikkal veszélyeztetik a vi­lágbékét és a népek biztonsá­gát. TÁMOGATJUK AZ ATOMFEGYVEREK ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁT A CSSZSZK kormánya kész részt venni minden olyan nem­zetközi intézkedés előkészíté­sében, illetve hajlandó azokat következetesen betartani, ame­lyek az atomfegyverek elterje­désének megakudályozását cé­lozzák. Természetesen ellen- zünk olyan intézkedéseket, amelyek diszkriminációs jelle­gűek, vagy pedig gátolnák az atomenergia békés célokra tör­ténő felhasználását. További rendkívül fontos kérdés az atomfegyver-kísér­letek általános és teljes betil­tása. Ezzel kapcsolatban szük­ségesnek tartom hangsúlyozni a Szovjetunió konstruktív ma­gatartását a kérdésben. A Szov­jetunió 1975-ben tett javaslatát újabbal egészítette ki, amely az ellenőrzésre vonatkozik. Ja­vasolta, hogy önkéntes alapon nyíljon lehetőség kölcsönös el­lenőrzésre e téren. Amennyi­ben a szovjet javaslat alapján létrejön egy ilyen megállapo­dás, a CSSZSZK kormánya haj­landó szeizmológiai berendezé­seit bekapcsolni az említett el­lenőrző rendszerbe. Megelégedéssel fogadtuk idén a háromoldalú szovjet- amerikai—brit tárgyalások megkezdését. Ügy véljük, hogy ezekbe a tárgyalásokba mielőbb be kellene kapcsolódnia az atomfegyverrel rendelkező két további országnak is. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a CSSZSZK az atomfegyverrel nem rendelkező országok cso­portjában bármikor kész részt venni egy ilyen megállapodás előkészítésében és aláírásában. A vegyi fegyverek gyártásá­nak teljes betiltása, illetve megsemmisítése szintén olyan kérdés, amelynek megoldása nem tűr halasztást. A genfi le­szerelési bizottságban az el­múlt két évben folytatott tár­gyalások azt bizonyítják, hogy lehetőség van valamennyi vegyi fegyver teljes betiltására vo­natkozó megállapodás elérésé­re. Megelégedéssel fogadtuk a szovjet, illetve az egyesült ál­lamokbeli küldöttség tájékoz­tatását arról, hogy intenzíven folynak a három évvel ezelőtt elkezdett, a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozá­sára, illetve megsemmisítésére irányuló tárgyalások. Mindkét fél véleménye szerint egyre közelebb kerülnek a megálla­podáshoz. Mindezek a pozitív jelenségek bizonyára tükröződ­nek majd azokban a határoza­tokban, amelyeket a Közgyűlés jelenleg folyó ülésszakán ha­gyunk majd jóvá. Egyre időszerűbb és halasztást nem tűrő feladat valamennyi új tömegpusztító fegyver és fegyverrendszer kifejlesztésé­nek és gyártásának a teljes be­tiltására vonatkozó megállapo­dás kidolgozása és megkötése. Az erre vonatkozó javaslatot a Szovjetunió képviselője terjesz­tette elő két évvel ezelőtt a világszervezetben. Az új típusú tömegpusztító fegyverek egyik legújabb példája a neutron- bomba. A Szovjetunió idén újabb módosító javaslatot terjesztett elő az említett fegyver típusok betiltására vonatkozóan. A CSSZSZK kormányának szilárd meggyőződését tolmácsolva ki­jelenthetem, hogy ez a javas­lat teljes mértékben összhang­ban van korunk követelményei­vel és szükségleteivel. Ugyan­csak megkönnyebbüléssel fo­gadtuk ezt a jelentést, amely szerint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között sikeres tár­gyalások folynak a tömegpusz­tító fegyverek egyik új típusa, a radiológiai fegyverek betiltá­sára vonatkozóan. Feltétlenül folytatni kell az igyekezetet és az erőfeszítéseket a legújabb típusú fegyverek gyártásának teljes betiltása érdekében, és mielőbb meg kell kötni az er­re vonatkozó nemzetközi meg­állapodást“ — mondotta. Miloš Vejvoda a továbbiak­ban kiemelte azt a fontos sze­repet, amelyet a genfi lesze­relési bizottság immár tizenöt éve játszik a leszerelési tár­gyalásokon. A LESZERELÉSI ÜLÉSSZAK ÚJABB ELŐREHALADÁST EREDMÉNYEZHET ,,A csehszlovák kormány azok közé tartozik, amelyek már hat évvel ezelőtt kezde­ményezői voltak a leszerelési világkon ferencia összehívása javaslatának. Úgy véljük, hogy csakis egy olyan világkonferen­cia, amely megfelelő jogkörrel rendelkezik, képes komplex módon, konstruktívan a lesze­relési kérdések egész skálájá­nak a megvitatására és egy ilyen fórum hivatott az általá­nos és teljes leszerelés reális stratégiájának kidolgozására. Természetesen ehhez elenged­hetetlenül szükséges, hogy a kormányok egyértelműen síkra szálljanak a leszerelés terén el­érendő radikális előrehaladás mellett. Sajnos, napjainkban azonban még nem minden or­szág kormánya vallja ezeket a célokat magáénak és vannak olyanok, amelyek ellenzik a le­szerelés gondolatát. Éppen ez­ért fogadtuk megelégedéssel az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának össze­hívására vonatkozó javaslatot, amely bizonyos előrehaladást jelenthet e téren“ — jelentette ki Vejvoda elvtárs. Miloš Vejvoda felszólalásá­nak végén megjegyezte, hogy a rendkívüli leszerelési ülésszak előkészítő bizottságának mun­káját nehezíti és gyengíti a bizottság aránytalan összetéte­le. „A szocialista országok képviselete például vélemé­nyünk szerint aránytalanul ala­csony“— mondotta, majd meg­ismételte a CSSZSZK kormá­nyának arra vonatkozó kérését, hogy Csehszlovákia mint az előkészítő bizottság teljes jogú tagja részt vehessen a rendkí­vüli leszerelési ülésszak előké­szítésében. TÉNYEKKEL A SZEMREHÁNYÁSOK ELLEN i Hazánk és a ,,harmadik kosár" Bizonyos nyugati körök már megszokták, hogy szemrehányásu­kat tegyenek a szocialista országoknak: nem teljesítik a helsin­ki Záróokmány úgynevezett „harmadik kosarában“ foglalt ajánlá* sokat. Ide tartozik a kulturális együttműködés, az információ- csere stb. Nézzük azonban a valóságot. Bohuslav Chňoupek kül­ügyminiszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének e héten megtartott ülésszakán számos önmagáért beszé­lő adatot sorolt fel, amelyek konkrétan bizonyítják a Záróokmány ajánlásai teljesítésében elért sikereinket. Megjegyezte például, hogy az elmúlt év folyamán csaknem százezer személyt küldtünk ki, illetve fogadtunk a kulturális csere, az oktatásügy, a tudo­mány és az egészségügy terén. E szám 27 százalékát a kapitalista országokból érkezei vagy oda látogató személyek alkotják. Cseh­szlovákiának jelenleg 123 országgal vannak szerződésekkel, ter­vekkel és csereprogramokkal szabályozott kulturális kapcsolatai. Ami polgárainknak a világ eseményeiről való tájékozottságát illeti, a tömegtájékoztató eszközök és kulturális intézményeink jóvoltából ezt objektívnak és komplexnek tekinthetjük, — mon­dotta Chňoupek miniszter. Megemlített néhány tényt: évente átla­gosan például 14 000 kiadványt — sajtóterméket, politikai, szak­mai, kulturális, sport- és divatlapot importálunk a nyugati orszá­gokból. A kapitalista országok a mi lapjainkból hússzor keveseb­bet vásárolnak. Minden tíz behozott és nálunk levetített nyugati filmre egyetlenegy kivitelre kerülő csehszlovák film esik. A cseh­szlovák televízió az elmúlt évben a nyugati televíziós társasá­goktól összesen 6178 programot vett át, míg a nyugatiak tőlünk csupán 186 műsort vásároltak. Az elmúlt öt évben Csehszlovákiá­ban pl. 200 francia és 400 angol-amerikai irodalmi művet fordí­tottak le. A kapitalista országukban a legjobb esetben is csak 1—3 cseh vagy szlovák művet fordítanak le évente. Az arányta­lanság kirívó. Csehszlovákia következetesen megvalósítja a helsinki Záróok­mány „harmadik kosarának“ ajánlásait s a jövőben is ezt teszi, hogy az említett dokumentum elvei érvényre jussanak a nemzet­közi kapcsolatok mindennapi gyakorlatában, jogosan várjuk el ugyanezt a Záróokmányt aláíró valamennyi országtól is. (RP) AZ ÁZSIAI BÉKE FONTOS ÖSSZETEVŐJE Tovább szilárdul a szovjet—indiai együttmüködés (ČSTK) — Morardzsi Deszai indiai kormányfő szovjetunió­beli hatnapos hivatalos baráti látogatásáról tegnap visszatért Delhibe. A TASZSZ tudósítójának adott interjújában Deszai kijelen­tette, hogy a Szovjetunióban nagyon szívélyes fogadtatásban részesítették, s a látogatás sikeres volt. Az indiai kormány­főre mély benyomást gyakoroltak a Leonyid Brezsnyevvel va- ló találkozók. Mint már közöltük, az indiai kormányfő szovjetunióbeli láto­gatásának végén szovjet—in­diai közös nyilatkozatot írtak alá. A most aláírt közös nyilat­kozat tanúsága szerint a szov­jet—indiai viszony — amelyet hosszú idő óta szerte a vilá­gon az eltérő társadalmi rend­szerű országok együttműködé­sének egyik legjobb példája­ként tartanak számon — e mi­niszterelnöki látogatással to­vább szilárdult. A dokumentum­ban a két fél megerősíti a szovjet—indiai szerződésben ki­nyilvánított szándékát a barát­ság és az együttműködés továb­bi bővítésére, hangoztatva, ez a barátság az ázsiui és egyete­mes béke fontos tényezője. A nyilatkozat méltatja a szovjet- —indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés nagy jelentőségét. Mint a dokumen­tum tudtul adja: döntés szüle­tett arról, hogy a jövő évben hosszú távra szóló gazdasági együttműködési programot dol­goznak ki. A nyilatkozatból kitűnik, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében a két állam vé­leménye sok kérdésben egye­zik. A Szovjetunió és India sze­rint a legsürgetőbb feladat napjainkban a fegyverkezési verseny megfékezése, a hábo­rú veszélyének elhárítása, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása. IZRAEL MAGATARTÁSA ÉLEZI A HELYZETET A közgyűlés vitájában felszólalók bírálják Tel Aviv politikáját (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű­lés folytatta a vitát az izraeli kormány törvényellenes intéz­kedéseiről, amelyeket a meg­szállt arab területeken alkal­maz. A vitában hét küldött szólalt fel. Valamennyien rámutattak arra, hogy Izrael kiélezi a helyzetet a térségben és újabb akadályokut gördít a közel-ke­leti helyzet rendezése elé. Ju­goszlávia, Kuwait és Argentína képviselője hangsúlyozta, a közel-keleti béke szempontjából szükséges, hogy Izrael vissza­vonja csapatait a megszállt te­rületekről. Szigorú szankciókat a pretoriai rezsim ellen! Az ENSZ Biztonsági Taná­csában ismertették a Dél-afri­kai Köztársaságban uralkodó helyzettel kapcsolatos négy ha­tározat módosítását. Az egyik módosítás felszólítja a Dél-afri­kai Köztársaság fajüldöző re- zsimjét, hogy oldja föl az el­lenzéki szervezetek és lapok betiltására vonatkozó rendele­tet. A további függelék felszólítja a pretoriai rezsimmel kereske­delmet folytató államokat, hogy szüntessenek meg minden ke­reskedelmi kapcsolatot Preto­riával. A harmadik határozat függeléke felszólítja a kormá­nyokat, hogy tagadjanak meg minden kölcsönt, beruházást és hitelt a Dél-afrikai rezsimtől. A Dél-afrikai Köztársaság el­leni szigorú szankciókat, bele­értve a fegyver- és kőolajszál­lítmányok embargóját Is, támo­gatta Panama, Guinea, Guyana és Lesotho képviselője. ELÍTÉLIK A LÉGI KALÖZKÖDÁST Javaslatot terjesztettek elő az ENSZ-ben (MT1J — A világszervezet 46 tagállamának képviselői hatá­rozattervezetet tettek közzé az ENSZ székhelyén a gépeltérí­tések megakadályozásáról. A határozattervezet elítéli „a légi kalózkodást és az egyéb erőszakos vagy fenyegető be­avatkozást a polgári repülésbe, valamint az utasok, a személy­zet és a repülőgép ellen elkö­vetett mindenfajta erőszakos cselekményt*. A dokumentum felszólítja az államokat, hogy tegyenek meg mindent az ilyen cselekmények megakadályozá­sára, beleértve a repülőterek biztonságának fokozását, vala­mint az idevágó értesülések cseréjét, „hajtsanak végre kö­zösen vagy külön-külön akció­kat azért, hogy az utasokat, a személyzetet és a polgári légi­forgalomban részt vevő repülő­gépeket senki ne használhassa fel egyoldalú előnyök kikény­szerítésére.“

Next

/
Thumbnails
Contents