Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-27 / 297. szám, csütörtök
V I L Ä G PROLETÄRJAt. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. október 27. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 297. szám Ára 50 fillér OKTÓBER és az Államosítás írta: Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára Ezerki lencszáznegyenöt őszéji megérett az idii a nemzeti és demokratikus forradalom s;^>Usja elemeinek továbbfejlesztésére. A kommunisták venette társadalmunk haladó és demokratikus erői teljes határozottsággal felvetették az államosítás kérdését, amely a második világháború utolsó időszakában a forradalmi munkásosztály alapvető követelései között a leglényegesebbek közé tartozott. Az államosítás igényét a cseh és a szlovák munkásosztály első ízben a Nagy Október közvetlen hatására fogalmazta meg. Hazánk dolgozói az új csehszlovák állam átalakítására irányuló program részeként kívánták ezt megvalósítani. A haladó erők államosításra irányuló együttes törekvését siker koronázta. 1945. október 24-én a köztársaság elnöke aláírta az államosításról szóló dekrétumokat. Ezek értelmében nemzeti vagyonná vált minden 500-nál több személyt foglalkoztató vállalat és üzem. Egyes kiemelt ágazatok és vállalatok esetéhen a 150-nél több személyt foglalkoztató üzemeket is államosították. Alapvetően módosultak hazánkban a tulajdonviszonyok, az intézkedések a teljes hazai ipar csaknem 70 százalékát érintették, és a burzsoázia gazdasági hatalma a legérzékenyebb pontokon tört meg. Az államosítási dekrétumok kibonsátása elsősorban azoknak az erőknek jelentett nagy győzelmet, amelyek őszintén törekedtek a Ko&icei Kormányprogram megvalósítására és a csehszlovákiai nemzeti és demokratikus forradalom továbbfejlesztésére. Ezek a törekvések azonban a csehszlovák burzsoázia politikai táborában erős ellenállásba ütköztek. Marx és Engels tudományos eszközökkel bizonyította, hogy a régi tulajdon- formák megszüntetése és azok társadalmi tulajdonnal való lielyetesítése nemcsak a kizsákmányolt osztályok óhaja ™ialt következik be, hanem ez a folyamat objektív szükségszerűség is, amely a kapitalizmus fejlődésében egyre érezhetőbben érvényesül. A társadalmi tulajdon kiterjesztésére való törekvés végső soron az egész társadalom általános érdekeit fejezi ki. A szocialista forradalom győzelme s a politikai hatalom átvétele utáni ezért a legfontosabb feladat a szocialista társadalmi tulajdon alapjainak államosítás révén való lerakása. Gazdasági rendszerünk átalakításakor az ipar államosítása meghatározó tényező volt. Csak ennek köszönhetően vált lehetővé a burzsoázia befolyásának gyengítése és a tőkéseknek a gazdasági és politikai élet kulcsfontosságú helyeiről való fokozatos kiszorítása. Csak az államosítás révén valósulhatott meg a szocialista gazdasági bázis felépítése. Persze, az államosítás gazdasági és politikai következményei távolról sem csak az ipart érintették. A tervszerű gazdaságirányítás bevezetése révén az államosítás a szocialista gazdaság más folyamatait is érintette. Elsősorban ennek köszönhetők a mezőgazdasági és a kisipari szövetkezeti mozgalom sikerei. A gazdasági eredmények a politikai, ideológiai és kulturális szféra viszonyait is befolyásolták. Kizártuk a burzsoáziát a gazdasági, politikai és ideológiai életből, és így megfelelő feltételeket teremtettünk a Jubékíthetetlen osztályellentétek felszámolásához, hozzáláthattunk az osztálynélküli társadalom felépítéséhez. Más szóval: a CSKP vezetésével végrehajtott államosítással társadalmunkban megfelelő feltételeket teremtettünk a termelőeszközök magántulajdona megszüntetéséhez. Ezzel a termelőeszközök magántulajdonából eredő társadalmi igazságtalanságokat is kiküszöböltük, leraktuk hazánkban a szocializmus építésének alapjait. Harminckét esztendő telt el az államosítás óla. Ez alatt az idő alatt — elsősorban azonban 1948 februárja óta — hússzorosára növekedett Szlovákia ipari termelése. Leggyorsabban a gépipar, a kohóipar, az energetika és a vegyipar fejlődött. Ezek az ágazatok más népgazdasági szférák fejlesztését is lehetővé tették. A gép- és a fémfeldolgozó ipar csaknem ötvenszeresére, a vegyipar több mint ötvenötszörösé- re, a vaskohászat pedig több mint harmincszorosára növelte termelését. Más ágazatokban is szép eredményeket értünk el. Amíg 1937-ben Szlovákia ipara az országos termelésnek mindössze 7 százalékát adta, ma ez a részarány már elérte a 25 százalékot, és a fejlődés még e tekintetben sem állt meg. Szlovákiában lényegében az államosítások óta építettük ki az egész kutatási és fejlesztési bázist, amelyben ma n,ár több mint 40 Q00 szakember tevékenykedik. A CSSZSZK kutatási és fejlesztési tevékenysége egynegyed részét szlovákiai munkahelyeken bonyolítják le. Ma már jelentős sikereket érnek el a szlovákiai intézetek, s képesek a pillanatnyi és távlati tudományos-műszaki fejlesztési feladatok színvonalas megvalósítására. A felsoroltaknak és egyéb tényezőknek köszönhetően többszörösére növekedett a lakosság jövedelme, és emelkedett az életszínvonala. E tekintetben ma már olyan iparilag fejlett országokkal is álljuk az összehasonlítást, amelyek régebben hazánknál sokkal kedvezőbb körülmények között fejlődhettek. Az államosítás, népgazdaságunk és egész társadalmunk tervszerű fejlesztése eredményeként intenzívebbé tehettük a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer többi országával való sokoldalú együttműködést. Már röviddel az államosítás második szakaszának végrehajtása és dolgozó népünk teljes győzelme után — 1949-ben — megalakult a KGST, amely a szocialista gazdasági együttműködés és integráció kezdeményezőiévé és összehangolójává vált. Különösen érezhetően bővültek a Szovjetunióhoz fűződő és mindkét fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok. Ezzel kapcsolatban újból és újból érdemes megemlítenünk, hogy a Szovjetunió segítségével csak Szlovákiában több mint 300 ipari üzemet és részleget építettünk. Ezek mind fontos szerepet játszottak az országrész (Folytatás az 5. oldalon) LENIN EMLÉKMŰVET LEPLEZTEK LE PROSTÉJOVBAN A LENINIZMUS EL ÍS PÉLDÁT MUTAT (ČSTK) — Prostéjovban a Május 9 téren tegnap ünnepélyes keretek között leleplezték Vlagyimir lljics Lenin emlékművét. Felépítésével a járás lakosai méltó módon emlékeznek me(l a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége Vasil Biľaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével. A küldöttség további tágjai Karel Neubert, a CSKP KB tagja, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára és Otto Čmolík, a CSKP KB osztályvezetője. Az ünnepségen ott volt Vlagyimir Mackevics, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és több más szovjet vendég. Ünnepi beszédet Vasil Biľak elvtárs mondott. Vasil Bil’ctk elvtárs beszéde Vasil Bilak elvtárs beszéde elején hangoztatta, hogy Lenin neve szervesen összekapcsolódott az első győzelmes szocialista forradalommal, azzal a forradalommal, amely a történelemben első ízben váltotta valóra a kultúra és a civilizáció értékei igazi megalkotóinak, a kizsákmányolt és elnyomott dolgozók millióinak évezredes álmát. Lenin élete és neve elválaszthatatlan az új típusú párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja — megalakulásától. Az Veszelin Gyuranovics Prágában (ČSTK) — Veszelin Gyuranovics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke lengyelországi látogatásának befejeztével elutazott Varsóból. A vendéget Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos lengyel személyiségek búcsúztatták a varsói pályaudvaron. A jugoszláv vendég az esti órákban érkezett Prágába. Veszelin Gyuranovicsot és kíséretét a pályaudvaron Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök és a CSSZSZK kormányának más tagjai fogadták. SZKP a történelemtől azt a feladatot kapta, hogy élcsapata és példája legyen a hatalmas kommunista és munkásmozgalomnak, amely ma valamennyi világrész legöntudatosabb forradalmárainak tízmillióit tömöríti. Lenin emlékművét azokban a napokban leplezzük le, amikor az egész haladó világ az Októberi Forradalom hatvanadik évfordulóját ünnepli. A Nagy Október az emberiség történetének legjelentősebb határköve, amely új távlatokat nyitott nemzeteink életében is. Az Októberi Forradalom nélkül a szabad Csehszlovákia sem lé' tezne. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy munkásosztályunk, hazánk dolgozó népe kezdettől fogva kifejezte rokonszenvét és támogatását a szovjetek országa iránt. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével ala* poztuk meg országaink testvériségét és szövetségét, mely nemzeti és állami szabadságunk, valamint függetlenségünk egyedüli kezessége. Rég elmúltak azok az idők, amikor a burzsoá államok megpróbálták figyelmen kívül hagyni a Szovjetunió szerepét a világproblémák megoldásában. A Szovjetunió ma óriási és jelentős politikai, gazdasági, kulturális és katonai erőt képvisel, szüntelenül növekszik nemzetközi tekintélye. A Szovjetunió következetesen szem előtt tartja a népek biztonságát, együttműködését és barátságát. Rendszeresen fejleszti és érvényesíti az állampolgárok demokratikus és szabadságjogait. A világon az egyetlen olyan ország, amely az em- íFolutatás a 2. oldalon/ HAZÁNKBA ÉRKEZETT STEFAN OLSZOWSKI Gustáv Husák elvtárs fogadta a lengyel vendéget (CSTK) —• Stefan Olszowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tegnap néhány napos látogatásra hazánkba érkezett. A prágai Főpályaudvaron a vendéget Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, valamint Václav Janoušek és Vladimír Miilka, a CSKP KB osztályvezetői fogadták. Jelen volt Jan Mitrega, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete és a nagykövetség más dolgozói. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági ein ik Josef Keinpný jelenlétében tegnap fogadta Stefan Olszowskit. Az elvtársi és baráti légkörű beszélgetés folyamán főképpen a két testvérpártnak a fejlett szocialista társadalom építése gazdasági feladatainak teljesítésére irányuló tevékenységével, valamint a két párt együttműködése néhány időszerű kérdésével foglalkoztak. BEFEJEZŐDÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 5. EGYÜTTES ÜLÉSE Jóváhagyták az erdővédelemről és -gazdálkodásról szóló új törvényt • Módosították a szocialista szervezetek adórendszerét és adójának szabályozását <t Nemzetközi megállapodások (Parlamenti tudósítónktól] — A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülését szerdán reggel Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettese nyitotta meg és irányította. Üdvözölte a CSKP KR Elnökségének megjelent tagjait: Ľubomír Štrougalt, a CSSZSZK miniszterelnökét, Alois Indrát, a Szövetségi Gyűlés elnökét és Josef Koröákot, a CSSZK miniszterelnökét, Miloš Jakešt, a CSKP Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, Jan Fojtíkot, Josef Havlínt, Marie Kabrhelovát és Jindrich Poledníkot, a CSKP KR Titkárságának tagjait, a szövetségi kormány tagjait, valamint politikai életünk más képviselőit. A napirend első pontjában Karel Laco, a CSSZSZK minisz- terelnök-helyettese az évek során megváltozott körülmények miatt küldetésüket már nem teljesítő jogszabályokat pótolni hivatott új erdővédelmi és gazdálkodási törvényjavaslatot terjesztette elő. — A törvénytervezet abból a tényből indul ki — mondotta —, hogy az erdő a nép vagyona, amellyel $<»&- dálkodni és amelyről gondoskodni köteles. A fa az erdő legfőbb terméke, értékes nyersanyagunk, amelyből a népgazdaságnak egyre nagyobb meny- nyiségre van szüksége. Az erdőnek jelentős szerepe van a vízgazdálkodás, a talajvédelem, az éghajlati, egészségügyi és üdülési feltételek javítása terén is. A beruházások, a lakótelepek és üzemek, közutak stb. építése azonban olyan igényeket támaszt az erővel szemben, amelyeknek kielégítése a társadalmi érdekek figyelembevételével következetes védelmi, illetve szabályozó intézkedéseket tesz szükségessé. A törvényjavaslat azonban csak általánosságban foglalkozik az erdővédelemmel. Kategorizálja az erdőket és lefekteti az erdőgazdálkodással kapcsolatos elveket. A részleteket a nemzet tanácsok törvényei tartalmazzák majd. A Szövetségi Gyű’.és törvényének több problémát kell megoldania. Célja mindenekelőtt az erdőt használó szocialista szervezet erdőhöz fűződő jogviszonyának egységes szabályozása. Ez azt is jelenti, hogy a szocialista szervezet által használt erdő tulajdonosa ezentúl nem rendelkezhet ingatlanával, sem annak termékeivel. A használati jogot élvező szervezet tehát a tulajdonos engedélye nélkül is foganatosíthatja az erdő funkciójának teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A tervezet további figyelemre méltó elve alapján a tulajdonosnak — tellát a szocialista szervezetnek is — feltétlenül teljesítenie kell az erdővédelemmel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos kötelességeit. Ellenkező esetben az erdő tulajdonjoga, illetve használati joga az államra száll. Szigorúbbak lesznek a megtorlások is a károkozókkal szemben. Az új törvény az ésszerű gazdálkodás szem előtt tartásával a fa minőségének és az erdő többi funkciójának a javítására, illetve fejlesztésére, a természeti feltételek jobb kihasználására és az ezen a téren folyó kutatások eredményeivel szerzett tapasztalatok érvényesítésére is súlyt helyez. A törvényjavaslatot Imrich Janee és Marie Plišková képviselők indokolták meg. A vitában részt vevő Helena Ivaničo( F oly tatás a 2. oldalon)
