Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-26 / 296. szám, szerda

FÉLMILLIÓ KORONA TERVEN FELÖL Teljesítik az Októberi Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásukat Hónapokkal ezelőtt, amikoi a kora tavaszi napsugarak hívá­sára először vonultak ki a lel• sőszeli (Horné Saliby) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz növénytermesztői a határba, Andrikovies József pártelnök íróasztalában eggyel több lett a díszes kötésű dossziék szá­ma. Ez a legújabb a tagok egyéni és kollektív vállalásait tartalmazta, értékben, mennyi­ségben kifejezte a szövetkezet keretében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére kibon­takozott munkakezdeményezés nagyságát. A vállalásokat összegező rósz utolsó sorában ez áll: A tagok az évi bruttó termelési tervet 587 000 koronával teljesítik túl, miközben a ráfordítási költség a tervezett szinten marad. Az állattenyésztők érdeme A háromnegyed évi értékelés után, és napokkal az évforduló előtt időszerű feltenni a kér­dést, hogy miként sikerült va­lóra váltani az elhatározást, mennyit eredményezett a még pontosabb és jobb munkára va­ló törekvés? Michal Zálusky, a szövetkezet elnöke örömmel tette a számvetést, hiszen amit vállaltak, azt maradéktalanul teljesítették, sőt az állatte­nyésztők például még azokat az eredményeket is túlszár­nyalták, amelyek elérésére az év elején kötelezték magukat. — Sertéstenyésztőink úgy határoztak, hogy lehetővé te­szik a tervezettnél 100 mázsá­val több hús eladását. Fegyel­mezett munkájuk eredménye­ként szinte nullára csökkent az elhullás, nagyobb lett a na­pi súlygyarapodás, így már a harmadik negyedév végéig a tervezettnél nem 100, hanem 400 mázsával adtunk el több ser­téshúst. Hasonlóan túlteljesítet­tük marhahús-eladási tervün­ket, és baromfitenyésztőink ér­demeként ugyanezt mondhatom a baromfihúsról is. A növénytermesztők sikerei is figyelemre méltóak Szabó Dániel mérnök, a szö­vetkezet főagronómusa egyelő­re csak előzetes adatokkal szolgálhat, hiszen még javában folynak az őszi betakarítási munkák, és a végleges ered­mények összegezésére csak ezt követően kerül sor. Annyi azonban már most bizonyos, hogy a növénytermesztők is megtartják adott szavukat. — Búzából a tervezettnél na­gyobb hektárhozamot értünk el, így az eladási terv 200 mázsa val való túlszárnyalására tett vállalásunkat hiánytalanul tel­jesítettük. Az őszi munkák ed­digi menete és jelenlegi ál­lása alapján már bizonyosra vehető, hogy a vállalások tel­jesítésével ezúttal sem lesz probléma — mondta a főagro- nómus, majd rövid képet is adott a mezei munkákról, hogy hitelesebbek legyenek szavai. A cukorrépának már csak ötödé van a földben. Vala­mennyi parcellán összeszedték a gépek után elmaradt répát, így a veszteség nem nagyobb 10 százaléknál. Folyamatos a szemes kukorica betakarítása, a szárítók éjjel-nappal üzemel­nek. Sajnos, komoly gondot okoz a 25 hektár cikória és a 35 hektár magra termesztett kender betakarítása. Különö­sen az utóbbi, mivel új gépek hiányában 25—30 éves cséplő­gépeket kénytelenek használ­ni. Ezekből is csak három van, ennyit tudtak a tíz régiből el­készíteni. Hogy e nehézségek ellenére is teljesítsék vállalásu­kat — miszerint november 7-ig befejezik a betakarítást —, az elmúlt szombaton és vasárnap szövetkezeti munkanapot tar­tottak, amikor a tagok mel­lett családtagjaik is segítettek a kender betakarításában. — Ez a vállalások igazi ér­téke — summázta az áttekintés tanulságát a pártelnök. — Amint a példákból is látható, rengeteg a problémánk. Kevés a szárítónk, ezért éjszaka is dolgoznunk kell. Ha nem néz­nénk a társadalmi igényt, leg­szívesebben elhagynánk a mag- kender termesztését, mivel egy­szerűen nem kapunk gépet, amivel kicsépelhetnénk a ma­got. Mégis tesszük, mert szük­ség van rá, teljesítjük, sőt túl­szárnyaljuk termelési felada­tainkat, mert erre köteleztük magunkat. És közben még arra is marad erőnk — nem kis ér demeként a széles körű mun­kaversenynek —, hogy társa dalmi munkával javítsuk és szépítsük munkakörnyezetün­ket. Az év folyamán ilyen cél­lal 2250 órát dolgoztunk le. To­vábbi 300—300 órával Felső- il­letve Alsószeli választási prog ramjának teljesítését segítettük. A helyi nemzeti bizottságok­nak ugyanis szükség esetén gé­peket és szállítóeszközöket adunk kölcsön, az őket kezelő emberekkel együtt. A brigádmozgalom is sokat segít A szövetkezetben jelenleg há rom kollektíva versenyez a szó cialista munkabrigád címért, egy az alsószeli zöldségkerté­szet, kettő pedig a javítómű­helyekben dolgozókat tömöríti. Michal Ančin, a káderosztály vezetője elsősorban azt a nat- hatós segítséget emelte ki, ami­vel e kollektívák — mindenek­előtt a javítók — más ágaza tok munkáját segítik. — A címért versenyző kollek tívák elsősorban saját eredmé­nyeik javítását vállalták. A kertészetben dolgozók például a tervezettnél több zöldség tér mesztését, aminek értéke 25 000 korona lesz. A jelek szerint el­határozásukat négyszeresen túlszárnyalják. A javítók kol­lektívái egyenként 14 000 ko­rona értékű pótalkatrész felújí­tására kötelezték magukat, amit példásan teljesítenek. A felsőszeliek műhelyük mellé fedett bicikliállványt készítet­tek, az alsószeliek pedig kibe­tonozták műhelyük udvarát. Ezen túlmenően vállalták, hogy a szezonmunkák idején az el­romlott gépeket éjszaka fogják megjavítani. Az alsószeliek a gabona hideglevegös szárításá­nál használt vasrácsalagutak elkészítését vállalták, és megja­vították a helybeli kertészet üvegházának tetejét, a felső szeli javítók pedig öntözőbe­rendezést szereltek a fóliasát­rakba, amivel jelentős mennyi­ségű munkaerőt lehet megtaka­rítani. A saját munkasikerei­ken kívül így járultak hozzá más ágazatok eredményeinek javításához. EGRI FERENC mCEL naponta SZÁZÉVES JUBILEUM Már az őseink is tudták, hogy nem minden vas egyforma. Az egyik törékeny, a másik ru­galmas, szilárd, kovácsolható és egyéb sok jó tulajdonságú: Ezt a jobb vasat nevezték el acél­nak. -k Trinecben az üzem megalapítása után közel 40 éven keresztül nem olvasztottak acélt. Vasat igen. Öntötték, zománcozták, tisztították. Acélt a közeli Lískovec u Frídku-i karlovái kohóban gyártottak, ahová Baskából, később pedig Tri- necből szállították a vasat. Jól látta a téšíni vár hercege, hogy így nem lehet gazdálkodni. 1876-ban úgy döntött — nagyon okosan —, hogy Trinecben összpontosít­ja a termelést. A Bessemer-eljáráshoz szükséges berendezé­seket Lískovecből átköltöztették Tfinecbe. Ide vándorolt az ustroni hengersor is. Hosszú volt az út, míg a hatalmas berendezéseket az akkori szállítóeszközökön ide juttatták. 1877. október 29 én — tehát éppen száz éve — került sor Tfinecben a nagy ünnepélyre. Ru­dolf trónörökös is részt vett az első olvasztá­son, s tiszteletére az új Trineci acálgyárat és hengersort „Rudolf-kohónak“ nevezték el. A konventerek kicsik, csupán öt tonna befo- gadóképességűek voltak. Később 7,5 tonnásakkal Mintát vesznek a második trineci olvasztóban készülő acélból (A szerző felvételej cserélték fel őket. A Bessemer-konventerek 16 évvel szabadalmaztatásuk után már Tfinecben is működtek. Sajnos, hazánkban nem ők szerez­ték meg az elsőséget, mert a Teplicei Vasmű ebben négy évvel megelőzte a trinecieket. A trineciek azonban nem csak a Bessemer-eljárást alkalmazták. A Thomas-eljárást pl. szabadalmaz­tatása után 6 évvel már it’t is bevezették. Csupán 1877-ben vezették be az ún. vítkovicei — kétszeres — eljárást, amikor a kavarás he­lyett két tartályban kezdték olvasztani ,a vasat. Már 1907-et írtak, amikor a kapitalista Bánya- és Kohóipar! Részvénytársaság a feudális urak­tól megvásárolta a trineci gyárat és ekkor — mint ismeretes — bevezették a Martin eljárást. A taneci kohóban száz éve gyártanak acélt. Már az első évben óriási mennyiséget készítet­tek — amely segítette megtömni az uraság pén- zes-ládikáját —, pontosan 8553 tonnát. Es mi­lyen acél volt ez! Az Északi-sarkon kibírja a legkegyetlenebb fagyokat is. A folyamatos hu­zal készítő gépsor pedig másodpercenként 200 méteres sebességgel dolgozott. A százéves évfordulót újabb konventerekkel akarták köszönteni. Az oxigénnel dúsított leve­gő használatára alkalmas új konventerek épí­tésén ugyanis már javában dolgoznak, s rövi­desen átadják őket. Mindkettő szovjet gyártmá­nyú, és 24 óra alatt 7500 tonna acélt olvaszta­nak majd benne. Közel annyit, amennyit száz éve egy egész éven keresztül. Egy évszázada tehát, hogy Tfinecben edzik és nemesítik a vasat, illetve az acélt. Annak vi­szont már több éve, hogy a vasat a csehek, a szlovákok és a lengyelek elkezdték ezen a helyen gyártani. A trineci kohó születésénél 140 évvel ezelőtt mind ott voltak, s ott vannak ma is. A feudális urakat, később pedig a bécsi és a párizsi kapitalista tulajdonosokat szolgálókból lettek a vasmű mai tulajdonosai. A birtokba­vétel nem volt könnyű a dolgozók számára, de szerencsére nem tartott túl hosszú ideig. A Nagy Október eseményeinek 28. évfordulója után kezükbe vették a hatalmat. Valamennyien, akik a sok millió tonna acél olvasztásában részt vettek, illetve részt vesznek, ezen a jelen­tős évfordulón, külön elismerést érdemelnek. VÍTÉZSLAV PAŠTRNÁK GAZDASÁGOSABB termelésre törekednek Délutáni műszakba tartó asz- szonyokkal, lányokkal találko­zunk a revúca i LYKOTEX vál­lalat helyi üzemének bejáratá­nál. Néhány percig elnézem a többnyire csoportosan érkező, beszélgető nőket, amint munka­lapjukat leemelik a polcról és a bélyegzőgépije rakják. Kattan a gép. pontosan bejegyzi a kar­tonra az érkezés idejét. Amíg ott állok, egyetlen férfi sem ér­kezik. Később Jozef Šoltés elvtárs­tól, a vállalati szakszervezeti bizottság elnökétől megtudom, hogy a liáncstextilgyár többi fan Kano's, a vállalat egyik legsikeresebb újítója üzemében — Hlinnében, Voja- nyban és Kokava nad Rimavou- ban — hasonló a helyzet. A vállalat mintegy kétezer dol­gozójának 70 százaléka női munkaerő. A termelési folya­mat fürge női kezeket igényel. A revúcai üzemben a REKOS varrott szőnyeg készül, a pony­vavásznon kívül Kokava nad Rimavouban a nyerslent, Hlin­nében a lenrostot dolgozzák fel, Vojanyban pedig épületszigete­lésre alkalmazható üvegszöve­tet gyártanak. A vállalati szakszervezeti bi­zottság elnöke egyúttal a gaz­dasági mutatók teljesítését fi­gyelemmel kísérő részleg veze­tője is, így kellő tájékoztatási kapunk a gazdasági eredmé­nyekről, valamint a verseny- és újítómozgalom alakulásáról, a dolgozók 1 ezdeményezéséről. Már üzemlátogatásunk idején elkészült a háromnegyedévi eredmények kimutatása. Ebből megtudjuk, hogy a vállalat ki­lenc hónap alatt 5,1 millió ko­ronával túlszárnyalta a bruttó termelési tervet, ami az előző év hasonló időszakához képest galom előadójának jelenlétében munkaszervezési kérdésekről, az üzemszervezés formáiról és módszereiről beszélgetünk. — Munkánk eredményessé­gét elsősorban annak köszön­hetjük — mondja Šoltés elv­társ —. hogy vállalatunk dol­gozóinak kezdeményezését a „Magas fokú gazdaságosságért és a jobb minőségű termelésért“ jelszó jegyében azokra a sza­kaszokra irányítottuk, ahoQ a feladatok megvalósítása foko­zott szorgalmat igényel. A be­szélgetésije bekapcsolódó Anna Hižnayová elmondja, hdgy év közben, a vállalati gazdasági terv módosításával egyidejűleg két ízben módosították az ere­deti kötelezettségvállalásokat is. Végül is a vállalati felaján­lás alapján a revúcai háncs- textilgyár dolgozói az idén az árutermelés értékét 500 000 ko­ronával, a bruttó termelést 550 ezer koronával, az egy dolgo­zóra jutó munkatermelékenysé­get 435 000 koronával növelik, s a szocialista államokba irá­nyuló exportfeladatokat decem­ber 20-ig teljesítik. Figyelemre méltó — ami egyébként másutt is meghono­sodott —, hogy a revúcai — Likotex vállalat a Centrotex külkereskedelmi vállalattal kö­zös felajánlást tett csaknem 45,7 millió korona értékű RE­KOS szőnyeg, közel 100 000 ko­rona értékű ponyvavászon kül­földi értékesítésére. Ennek alapján jelentkezett a revúcai vállalat az SZSZK Iparügyi Mi­nisztériuma által az „Export­feladatok példás teljesítéséért“ meghirdetett versenybe. Beszélgetőtársaim örömmel számoltak be arról is, hogy a vállalat dolgozóinak közel 98 százaléka bekapcsolódott a ?nindenki szocialista módon mozgalomba. 76 kollektíva ver­senyez a szocialista munkabrt- qád címért. Eddig 36 csoport viselője ennek a címnek. A vál­lalat központjában 6 komplex racionalizációs brigád működik. A legjobb újítók versenyében 76 dolgozó vesz részt, akik ed­dig .91 újítási javaslatot terjesz­tenek be. Ezeknek csaknem 78 százalékát már megvalósították, ami közel 795 000 korona hasz­not eredményezett. — Ezeknek a számunkra is örvendetes eredményeknek a felsorolásával nem azt akarjuk állítani — hangsúlyozza Jozef Šoltés —, hogy nálunk minden a legnagyobb rendben megy. A jó eredményeket elérő vállala­toknál a szocialista verseny­mozgalom, de azt sem titkoljuk, hogy a verseny szervezése még nem minden esetben mentes a formaságoktól és a szubjektív nézetek káros hatásától. Ezek­Mária Pabčanová példás szövőnő, a SZISZ üzemi bizottságá­nak tagja 9 százalékkal nagyobb teljesít­mény. Ez egyben az egész évi feladat több mint 75 százalé­kos teljesítését is jelenti. Ha­sonló sikereket értek el az áru­termelés és a munkatermelé­kenység növelése terén is. En­nek következtében a pénzügyi terv teljesítése is biztató. Pél­dául a vállalat nyeresége az ér­tékelt időszakban meghaladta a 7 millió koronát. A továbbiakban Josef Soltés­szal Anna Hižnayová elvtárs­nőnek, az üzemi versenymoz­ről a dolgokról tudunk, beszé­lünk, s a velük összefüggő problémák rendezése sem ma­rad el. Jozef Šoltés végezetül kifejez­te azt a meggyőződését, hogy vállalatuk dolgozói becsületes munkával köszöntik a Nagy Ok­tóber jubileumát és a vállalat közelgő negyedszázados fenn­állását. Ezzei egyúttal jó felté­teleket teremtenek az 1978-as évi feladatokra való alapos fel­készüléshez is. KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents