Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-21 / 291. szám, péntek

I A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN 3 (Néhány észrevétel ankétünk morgójára) I mmár négy és fél hónapja annak, hogy a szolgáltatásokról ankétót indítottunk és hetente egyszer, pénteki lapszámunkban közöl­tük a szerkesztőségünk címére érkezett hozzá­szólásokat. Ennek a kezdeményezésnek „szülő­anyja“ Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának 7. ülése, illetve az SZLKP KB májusi tanácskozása volt, amely behatóan és igényesen, az építő szándékú bírálat szellemében és a XV. kongresszus kötődő határozatai teljesí­tése felmérésének jegyében foglalkozott a la kosság anyagi szükségleteinek kielégítésével, szorosabban pedig a belkereskedelemmel és a szolgáltatásokkal. Célunk az volt, hogy lapunk hatósugarában végezzük el az utóbbi területtel összefüggő helyzetelemzést, jobban mondva hely­zet szondálást. Mégpedig úgy, hogy ne csak az elvitathatatlan eredményeket villantsuk fel, ha­nem rámutassunk a községekben, városokban és járásokban előforduló fogyatékosságokra is, amelyeknek megszüntetése fontos közérdek. Ki szólt hozzá ehhez a valóban széles ésszin te mindenkit érintő kérdéskomplexumhoz? Elte­kintve attól, hogy szerkesztőink is megszólaltat­tak a szolgáltatásokról saját gyakorlati tapasz talataik alapján véleményt kifejtő több embert, a megállapítások, ismertetések és a bírálat dán dárját tudósítóinktól, levelezőinktől kaptuk. Ez önmagában is örvendetes tény. Kevésbé örven­detes viszont az, hogy az eredményeket kőnk rétan nyugtázó, de főleg a hiányosságokat és a hibákat bíráló több véleménynyilvánítást vártunk olvasóink százezres tömegétől. Ez ugyanis két ségtelenül ösztönzőleg hatolt volna azokra a szervekre — gondolunk itt elsősorban a nemzeti bizottságokra —, amelyeknek egyik sarkalatos fontosságú küldetésük ebben a szférában, a tár­sadalmi lehetőségek keretein belül, fokozatosan minden tőlük telhetőt megtenni a lakossági szükségletek jobb kielégítésére. Persze, ha keve sebb is volt az ilyen jellegű megnyilatkozás, ér­tékesnek tekintjük kivétel nélkül mindegyiknek konstruktív jellegét és a nem egyszer kifejezés­re jutó segítőkészséget is, amelynek híján az előrelépés tulajdonképpen lehetetlen lenne. Azt viszont nem hallgathatjuk el, hogy jóval többet váriunk a legilletékesebbektől, .1 járást nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási szakosz­tályaitól. Miről van tulajdonképpen szó? Arról, hugy a tizenegy szlovákiai vegyes lakosságú ja rás említett szakosztályait levéll>en kértük fel véleményük kifejtésére, járási viszonylatban az adott helyzet s a tennivalók feltérképezésére s erre a kérésünkre csak n lévai (Levice) és a lo­sonci (Lučenec) járásból kaptunk anyagot, to vábbá az érsekújváriból (Nové Zámky) ígéretet erre, de többel nem. Arról nem is )>eszélve, hogy lapunkat, amely köztudottan Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának napilapja. ORVOSI tanácsadó AZ ANYATEj PÖTOLHATATLAN még csuk válaszra sem méltatták. Ügy hisszük, ez a nem menthető tény is közvetett bizonyíté­ka annak, hogy a szolgáltatások fejlesztésében nemcsak eredmények vannak, hanem fogyatékos­ságok is, amelyekről — ezzel tisztában vagyunk — néha nem könnyű beszélni. Viszont beszélni kell erről is, mert ezt kívánja lakosságunk ér­deke s ezzel teljes összhangban a CSKP KB 7. ülésének határozata is! Tartalmi vonatkozásban milyen következtelé­seket vonhatunk le ankétünkből? Elsősorban azt, hogy »természetesen nem foghatta és nem is fog­ta át a lakossági szolgáltatások egész szerte­ágazó területét. A lényeges kérdéseket viszont több oldalról is megvilágítói la A beérkezett le­velekből, cikkekből, hozzászólásokból, de a sze­mélyesen folytatott beszélgetésekből is leszűrhe­tő a tanulság, hogy az emberek minőségi szem­pontból viszonylag a legelégedettebbek a férfi- es a női fodrászattal, a fehérnemű, a ruha- és « cipőjavítással, a benzinkutak szolgáltatásaival, a legkevésbé viszont a gépkocsiszervizekkel, az ipari cikkek javítóival és a városokban a lakás­karbantartással. A minőségen túlmenően eleg sokan igényelték a szolgáltatások további bővítéséi és javasolták egyes szolgáltatások „házhoz szállítását“, ami megkönnyítené a dolgozó nők munkáját. További következtetés, hogy a lakosság egy része még nem el a szolgáltatások nyújtotta lehetőségek­kel. Persze ennek sok oka van. A legiontosabb nak talán az tekinthető, amit már említettünk, hogy a szolgáltató hálózat még nem mindenütt felel meg az igényeknek. Ezen túlmenően szere­pet játszik az Is, hogy — főleg falvainkon — még nem mindenki szokta meg a szolgáltatások igénybe vételét. Sokan kifogásolják a munka minőségét, a túl hosszú határidőket és — egyes lakossági kategóriákban — néhány szolgáltatás árát is stb. Nem olyan dolgok ezek, amelyekről az illeté­kesek ne tudnának, viszont alkalmat nyújtanak az eígondolkozásra, és az Intézkedésre is. Ez történik és történni fog országszerte, hiszen » szolgáltatások fejlesztése nem kampány, hanem állandó feladat. Ankétunkat annak reményében zárjuk, hogy ámbár voltak fogyatékosságai, amelyeket nem kendőztük el, hozzájárult ennek a feladatnak a teljesítéséhez. S amikor most pontot teszünk utána, tisztában vagyunk vele. hogy nekünk is — tartósan — jelentős feladataink egyike foly látni ezeknek a kérdéseknek elvszerű és konk­rét feszegfitését. M ert valóban úgy vagyunk ezzei, ahogy azt annak idején ankétindító cikkünk címében fogalmaztuk meg — A tét: jó közérzetünk... A csecsemő számára ma is az auyatejes táplálás a legop­timálisabb. Gyomor- vagy bél­fertőzés n szoptatott csecse­mőknél nagyon ritkán, szinte alig fordul elő. Általános gyer­mekorvosi tapasztalat, bogy a légúti fertőzések is ritkábbak, ill. gyorsabban és enyhébben zajlanak le. Az anyatejes táplálással kii- Kinféle védő mechanizmusok lejtődnek ki a fertőzések el­len, az anyatej biokémiai ösz- szetétele a legmegfelelőbb, emészthetősége kitűnő. Előnyt jelent az is, hogy az anyatejes táplálás az anya számára egy­szerűbb, kényelmesebb és gaz­daságosabb. Elég meggyőző­nek látszó adatok szólnak amellett, hogy a mellrák gya koribb azoknál a nőknél, akik nem szoptattak. A szopás kedvezően hat a száj üreg kialakulására. Továbbá igen jelentős, aktív izommun- ka, s ez védi az elfáradás ré­vén a csecsemőt a túlszopástól. Üvegből való táplálás alig igé­nyel aktív izommunkát. Érde­kes az a megfigyelés, hogy számos esetben ugyanattól az anyától fejt tejjel táplálva csak lassan fejlődik a csecse­mő, de amint mellre leszik, ugyanannyi mennyiségű tej mellett súlyban gyorsabban gyarapszik. Tehát az újszülött jobban értékesíti azt az anya­tejet, melyet szopás ótján kap, mint azt az anyatejet, melyet fejve kap. A tejképződésre a szopás ha­tással van. A lejképződés leg­jobb stlmulusa az emlő kiürü­lése. Ha e szopás kimarad, vagy « mellet nem szívja ki az újszülött, a tej pang, es ez fékezi a további tejképződést. A tejképződés fokozására te­hát gyakran és tökéletesen ki kell üríteni a mellet. A hang­súly a tökéletes kiürítésen vau. Fontos a szoptatás rendszeres­sége is. A lej megindulása kétféle­képpen történhet: fokozatosan vagy hirtelen, általában attól függően, hogy első vagy ismét­lődő szülésről vau-e szó. A tej megindulása előtt a szívatás értelmetlen, és a mell érzé­kenysége miatt ártalmas is. A tejelválasztás megindulhat a szokottnál korábban, 24 4tt órán belül, de 5 H napon belül is vagy még későbben. Ezért az első 8 10 napon tartózkod junk mindenféle hozzáiáplálús- tól. 12 órával a szülés után az újszülöttet 3 óránként kell minden alkalommal mindkét mellre helyezni, amint megin­dul u tejelválasztás, attól kezd­ve csak minden alkalommal egy mellre. Mihelyt az újszii lötl születési súlyát elhagyta, 3 és 1/2 óránként, 5 6 hél után pedig 4 óránként kell szoptatni. Az első két napon elég :j 4 legfeljebb 5 percig mellen tartani a csecsemőt, at­tól kezdve, hogy már van te­je az anyának, két mellből va­ló szoptatás esetén egy beliből legfeljebb IU percig, egy mell­ből való szoptatáskor legfel­jebb 20 percig tartson a szop tatás. Ennél hosszabb ideig tar I« szopás csak fárasztja az anyát. Legalább kezdetben minden anya mellét rendszeresen ki kell üríteni, hogy a tökéletes kiürüléssel biztosítsuk a tej újraképződését: igen fontos az első 10 nap. Általában addig végezzük a mesterséges tejki ürítést, míg »1 gyaparodás, il­letve tejtermelés nem kielégí­tő. A mell kiürítése1 történhet egyszerű szívóharanggal, de ta- lán legjobban bevált a megfe­lelő módon végzett kézi fejés. Feltétlenül tartsunk éjjel szü­netet, mely b óránál nem tehet rövidebb. Kívánatos tehát úgy irányítani az újszülött táplálá­sát, hogy éjjel szoptatni ne kelljen. Szopáskor az újszülött fejet alá kell karral támasztani. Az újszülöttel nem szabad erősza­koskodni, paskolni, pofozgatni, befogni az orrát, hogy kinyissa a száját és aztán erőszakkal bedugni a szájába a bimbót. Az újszülöttet idő elölt helytelen hozzátáplálni, mert ha túl ko ran adunk pótlást, kevésbé lesz éhes, nem szív, az anya teje pedig elapad. Az ismer teteit szopási rendel és a mell- kiürítést alkalmazva, kezdetben nagyon tejszegény mellek is al­kalmasak a csecsemő táplálá­sára. Hangsúlyozni kell, hogy az elapadásnak, leggyakoribb oka a töl korai hozzátáplálás. Szoptatáskor az is előfordul, hogy a csecsemő a tejjel együtt levegői nyel. A gyo mórba került levegőt kiböfögi, ha az anya a szopás után füg­gőleges helyzetbe helyezi. Meg jobb, ha kb. 2 3 perces szop­pás után egész rövid szünetet tartunk, es a csecsemőt felbö fögtetjük. Fel kell hívnunk az anyák figyelmét arra is, hogy a ko rai leválasztás káros a csecse­mőre. A táplálás módját, eset­leges megváltoztatását minden esetben beszéljék meg az or vossal vagy a védőnővel. Dr. ÉVA 1‘ACACOVA Tiszta számlával Mindé» ember örül annak, ha az év végén clmoudbalja, hogy s.ik«*r«s időszak áll mögötte, senkinek sem maradi adósa, sőt mivel jól gazdálkodott, vagyona is gyarapodott. Hogy messze van még az év vége, a számadás ideje, ex igaz. Ám napról napra közeledik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom Bit. évfordulója, s ez az üzemekben, intéz­ményekben es a nemzeti bizottságokban a józan, alapos mérlegelést követeli meg: értékelik, hogyan teljesítették a nagy évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat, hány óvódat, bölcsödét, iskolát, vagy más középületei ad­tak át. Megvallom, jóleső érzés töltött el, amikor a múlt napok­ban Tardoskedden (TvrdoSovce) a helyi nemzeti bizottsá­gon azt hallottam, bogy ok a B 227 300 korona értékű köte­lezettségvállalásukat a Nagy Októberi Szocialista Forrada lom évfordulójáig lelje» egészében teljesítik. Ezek után mar nem csodálkoztam, amikor arról beszéltek, hogy a szol- gállatőbáz átadásának idíípunlját egy hónappal előbbre liozták. Sorolhatnám tovább eredményeiket, de ehelyett in káhh a/.t említeném meg, bogy a 3893 lakos egyéni kötele­zettségvállalását komolyan vette, teljesítette, sőt jó néhá­nyat) túl is teljesítették. Amikor majd a nagy jelentőségű évfordulón ünnepi ruhába öltözve összejönnek, elmnndhat­jak. bugv amit ígértek, teljesítették. Szlovákia más területeiről is említhetünk hasonló jo eredményeket. A Spišská Nová Ves-i járás 90 millió korona értékű kötelezettségvállalását az év első felében már 90 százalékra teljesítette. Már akkor azt ígérték, hogy adott szavuknak október végéig eleget tesznek. Az említeti já­rásban a vasércbánya dolgozói, a rudííanyiak és a vojkov- ceiek óvodával, jablonovhan és Markusovcében üzlettel gazdagodnak. Lehet-e nem szólni a lubeniki magnezitiizem dolgozóinak igyekezetéről, akik revúcai lakótelepükön re­kordidőben felépítenék gyermekeik számára az óvodát, és azóta sem tétlenkednek. A galántai bútorgyár dolgozoi ed­dig a tervezetnél 100 Niva bútorral többet szállítottak a Szovjetunióba, s ezzel csaknem egészében teljesítették a jubileum tiszteletére tett felajánlásukat. \dott szavuk feljesíléséről számolhatnak be Lipová köz seg lakosai, de néphadseregünk számos egysége is. Karel Sima őrvezető, példás katona — akit igyekezetéért szor­galmán felvettek a partba tagjelöltnek — arról számolt be, hogy századuk 1972 óla viseli a Példás egység nevet, * ezt az idén is sikerült tijra megvédeniük. Vilém Šedivý sxa kaszvezefő. a SZISZ alapszervezetének tagja elmondotta, hogy ifjúsági építkezés keretében befedték az aoyagrak tart. sikeresen teljesítettek az éleslövészetet, a taktikai gva korlátol, s ezzel teljesítették kötelezettségvállalásukat is. A felsorol! eredmények azt tanúsítják, hogy hazánk dol­gozni u Nagy Októberi Szocialista Forradalom H0. évfordu­lója méltó megünneplésére készülnek. Bár nem akarunk iin- neprontók lenni, mégsem hallgathatjuk el, hogy több }á rásban, mini a rimaszombatiban (Rimavská Sobota), a *o- Itoľiianyiban, a mJehalovceiben stb., lemaradás mutatkozik a Z-akeio építkezési beruházása terén. A feladatokat az év első feleben nsak 40 -45 százalékra teljesítették, de azOla bizonyára ök I« mindem megtettek azéri, begy a nagy év­fordulói fÍNxta számlával ünnepelhessék. NÉMETH jANOS Még nem gondol a nyugdíjra Amíg varok ra, mókusomhoz híven meg próbálok az eddig hallottuk alápján kepei alkot ni róla. Az elképzelés ezúttal nem egyezik a valósaggal: idő sebbnek és vnergikusabbnak gondoltam. M aria D e á k o - V á, a bratislavai Matudor vál­lalat műszaki présrészlegének csoportvezetője korai mégha- zudtolóan fiatalos, halk szavú. Több kállaiul! és az Építésben Szerzett Érdemekért magas ál­lami kitüntetés tulajdonosa. Nem sok mondanivalóm van, s nem is szeretek magam ről beszélni - mondja a bemu tatkozás után. — Szeretek dol­gozni és szeretem az embere­ket. Nem is tudom elképzelni, hogy ha majd valóban nyugdíj ba megyek (57 éves, d< 1: nyug díjra még nem is gondol), ho­gyan leszek meg a gyár es a munkatársuk nélkül, Bizony re yen volt. amikor munkára várva a gyárkapu előtt álltam s mi­lyen boldog voltam, amikor az aznapi három kiválasztott ko zött én is ott lehettem. 1938-ban, tizennyolc évesen kereseti munkát a Matador üzemben. De alig kezdeti el dolgozni, közbeszólt a háború. . — A • felszabadulás után 194b ban ú/ru ide jöttem vissza. Harminckét ev hosszú idő, na gyón a szívemhez nőit a gyár, az évek során második ottho­nom lett. Ezért is nem értem azokat, akik egy két év után, jóformán meg sem melegedve az egyiken, új munkahelyet ke resnek. Sokszor elmondtam a gyerekeimnek, a műhelyben dolgozó fiataloknak, hogy bizo nyara jobban becsülnék a mun­kát, a munkahelyüket, ha átél lék volna a gyárkapu előtti áesorgást. várakozást. Mi végezzük a préseléssel készült termékeken az utolsó simításokat ; csoportosítjuk a tudásra készít fűk elő a kész darabokul mulat a Ladákban sorakozó különbózó gumiszige­telükre, lábtörlőkre, alátétekre, játékaulókerekekre. — Nemso­kára új műhelybe költözünk, ahol több lesz a fény és a le­vegő, kellemesebb a munka. Szereli az embereket, munka társai érdekében is szívesen megtesz minden lole telhetőt, mondta Mária Dedkova beszél­getésünk kezdetén. Hz nem puszta szó, tettekkel is bizo nyitja. Évek óta lúgja a válla lat szakszervezeti bizottságá­nak, jelenleg a gyárban a pol- aári ügyek testületének az el nőké. Most is egy levelet, tart a kezében, útközben adták ot neki. — Ha a körülmények úgy hozzák — mondja — dolgo­zóink családi ügyeivel, problé­máival is foglalkozik a testü­letünk. Éppen arra kérnék ben nünket — mulat a levélre hogy beszéljünk az egyik mun­katársunkkal, a gyerekei nem járnak iskolába, és ö nem tö­rődik vele. Nem sajnálja a szabad időt a közösségi munkára, pedig ten­nivalója otthon is lenne. Hat ayermeket nevelt fel csaknem egyedül. — A férjein J965-ben meg­hall, a legkisebb gyerek akkor hatéves volt. Most már csak a három fiú van otthon, a lű nyaim férjhez mentek. Mar hét unokám is van — mondja mo solyogva. — Aztán tudja, hogy van, hol az egyikért, hol a másikért megyek az óvodába. De jó beosztással mindenre jut idő. Szerény, segítőkész, megértő, mondta róla kulcsár Margit, az egyik munkatársnője, akivel húsz éve együtt dolgozik. Szerény, dolgos, a leg/óbb dolgozók egyike, sokat lesz a közösségért, dicsérte Szulay Károly, a személyzeti osztály vezetője is. A vele töltött rövid idő alatt ilyennek ismertem meg én is. F. m. m. 01 1977. X 21 Kommentáljuk

Next

/
Thumbnails
Contents